Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-21 / 272. szám
Bárhogyan is magyarázzuk Kósa Ferenc új filmjét, any- riyi bizonyom, hogy döbbenetes élménnyel távozunk a inoZfból. A k '«4 groteszkbe najló drámai történet felkavar gondolkodásra, sőt yi; töblr számvetésre .késztet A film Komim ntsía fórra dalmaiok . hsegs/trájkjanak megrendítő történetét ábra zoija A színhely: Magyarország ugyii; börtöne. Az idő 1929 Csakhogy a cím ellentmond ennet; a megnatározott évszámnak, « arra enged következtetni. hogy az alkotók — Csőén Sándor és Kosa Fe- ' re ne — időtlennek tekiníik a történetet, legalábbis annak tanulságát. S ebben- van is valami A történet alapja a valóságból táplálkozik. 1929-ben valóban voi c Magyarország egyik börtöneben éhségsztrájk, a bebörtönzött kommunisták így tiltakoztak fog-, vatartásuk, valamint az embertelen bánásmód ellen. Ez az éhségsztrájk aztán terjedni kezdeti egyik börtöntől a másikig A sztrájk tehát hiteles. De ilyen megszelídült börtönről, mint amilyet ez a film mutat be, ilyenről nem tud az emlékezet. Kósa ugyanis nagyszerűen keveri a valós és valótlan szituációkat. Az ó börtönében békés egyetértés uralkodik a rabok és tartóik között, karácsonykor ajándékot kapnak az elítéltek, zengve szól a dalárda, a magasból szállingózó műhó idézi fel a hangulatot, az igazgató pedig a békességről és a humanizmusról szónokol „szentbeszédében' Máskén* telnek itt a hétköznapok is. A börtön lakói barkácsolnál!, festegetnek, régészeti ásatásokat. végeznek, s aki rászolgál, még ál kaim i szeretőt is kap' Nem kell különösebben M\CS IDŐ Magyar film magvarázni. hogy mindez ' ősink látszat és kon tr ásztliatás. a börtön békés hangulata es emberségesnek látszó módszerei mögött ugrásra készen all a terror, a kegyetlenség. Csak alkalom kell hozzá, s előtérbe lép Babella íegyőr, a cinikus törtető, aki már fasiszta módszerekkel dolgozik. Az alkalom pedig a három kommunista elitéit éhségsztrájkja. A történet két szálon fut. Az egyik a három kommunista elítélt önfeláldozó harca. Sokoldalúan ábrázolja a film ennek a három embernek a börtönben elfoglalt' helyét, a többiekhez való viszonyát, helytállásukat, de ugyanakkor az ügynek ártó befeléfordulásukat is. Világos és egyértelmű itt a mondanivaló. amelyet szuggesztív erővel sugall a film: még a legreménytelenebbnek látszó körülmények között is tenni kell valamit, mert csak a cselekvés élteti az embert. A három kommunista igazságában nem kételkedünk, mégsem tudunk maradéktalanul együtt gondolkodni ezekkel az önfeláldozó emberekkel. Nem, mert a film alkotói nem avatnak be bennünket a hősök múltjába, történetébe. Jóformán semmit sem tudunk róluk, csak azt az egyet, hogy kommunisták. Pedig, hogy néhány perc alatt is ki lehet bomlani 'egy minidrámát, azt éppen Kósa bizonyította, amikor elénk tárta a sajátos morion lázadó, köziörvényes történetét. Ez az elítélt, aki emberölésért üli az „életfogv- tigot”, időnként lenyel egy Napirenden — az anyanyelvű nevelés megújítása A Jászberényi Felsőfokú Tanítóképző Intézetben november 19-én es 20-án kétnapos országos tanácskozást rendeztek. A hazai társintézetek tanáraival, valamint a Pozsonyi Pedagógusképző Intézet szakembereivel megvitatták az anyanyelvi nevelés új tantárgypedagógiai módszereit. Az első napi tanácskozásra meghívták Heves és Szolnok megye altalános iskoláinak alsó tagozatos szakfelügyelőit is, mivel az első nap témája az altalános iskolai anyanyelvi nevelés megújításának kérdése I volt. Andrási Béla igazgató 1 megnyitó beszédében körvonalazta a jászberényi kísér- ; letek módszereit és eredmé- I nyeit. Elmondotta, hogy az ; intézet 1959-től rendszeresen foglalkozik az anyanyelvi oktatás, az olvasástanítás, tantárgypedagógiai kérdéseivel. Az intézetben folyó tudomá- ! nyos munka eredményeiről ; és tapasztalatairól már két! tanulmánykötet látott nap-! Világot, a harmadik kidolgo- ! zására a közelmúltban ka-1 pott megbízást az intézet, há- I rom tanára. Ez a mű az I anyanyelvi tantárgypedagógia I alapmetodikáját es az anya nyelvi nevelés megújításának > kérdéseit foglalja magában. ' A tanítóképzőben zártláncú tv-rendszer segíti a peda- j gógusképzést, ezt a hűtőgép- ; gyár ajándékozta az intézetnek, azért, hogy tökéletesít- < hesse munkáját., Az apparátust a kétnapos konferencián Is felhasználták: a „házi televízióban” bemutató ta- . nitást tekintettek meg, és kollektíván tanulmányozták az anyanyelvi okatás új formáit és módszereit. Mint a bemutatóból kiderült, ezek az újonnan életbe lépett tanterv keretei között is eredményesen alkalmazhatok, segítik a nevelésközpontú szemlélet kialakítását, a hatékonyabb anyanyelvi képzést. A résztvevők ezután megvitatták a látottakat. ^ A termékeny , vitát két előadás vezette be. Fábián Zoltán intézeti igaz :n •■oelyettes Az anyanyelvi tarhárgypedagógia alapkérdései címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást, Nagy József, a nyelvi és irodalmi szakcsoport vezetője ismertette az anyanyelvi nevelés megújításának szükségességét a tantárgyi munka integrációja útján. Kedden a tanácskozás második napján a felsőoktatási intézmények metodikai kérdéseit tanulmányozták. Min- taszemináriumon, bemutató tanításon vettek részt. Endrész Sándor kanalat — mert tenni kell valamit; —, aztán rabkórházba kerül, ahol a homályos ablaküvegen keresztül legalább néhány pillantást vethet a kinti világra. • A fő témát a másik szálon boncoljak az alkotók. A börtön igazgatója. Ud- várdy, mint már említettük, különös ember. Szép szóval beszél az elítéltekhez, bejár a kommunisták cellájába es őszintén elkeseredik, hogy nem tudja meggyőzni őket. ö tehát a hatalom gyakorlásának liberális módozatát képviseli. Nem így ellenlábasa. Babella főfelügyelő, aki viszont a keménykéz politikáját hirdeti, ami nála egyet jelent, a k e gy ellen keó csekkel. Udvardv és Babella persze ugyanazt a hatalmat képviseli, csak mils eszközökkel. A hatalom gyakorlásának két tormája csap tehát össze ebben az új magyar filmben, bemutatva annak bonyolult mechanizmusát és a vele szemben feltörő ellenállás módozatait és egyben reménytelenségét is. Ebbe a hatalmi harcba robban bele a három kommunista éhség- sztrájkja, amellyel bebörtönzésük jogtalansága ellen tiltakoznak, de lényegét és hatását tekintve az egész rendszert, veszik célba. Érdekes módon ötvözi a film a dráma és a groteszk elemeket, így mutatva meg az álhumanizmus tarthatatlanságát. s a liberális álláspont bukását. Az új igazgató Babella lesz ugyan, de a befejező képsorok már sejtetni engedik, hogy valahol megbomlott a terror rendje. Nem vitás, hogy amit • helytállásról és a hatalom gyakorlásának módozatairól mond a film, az bizonyos áttételekkel túlhaladja a megjelölt évszámot. Ezért is elgondolkodtató ez a film, amely egyben izgalmas és szép alkotás. Kósa Ferenc a rendező és szinte egyenrangú társa Sára Sándor operatőr, • színdramaturgia legteljesebb kihasználásával, sok képi ötlettel vetítette elénk ezt a különös világot Egy-egy képsorra, jelenetre, vagy arcra sokáig emlékezünk. A szereplők közül elsősorban a iőfegyőrt alakító Szilágyi Tibor nyújtott remek alakítást. Meggyőző volt az egyik kommunistát alakító Juhász Jácint, a céltalanul kitörő Madaras József, az igazgatót alakító Lohinszky Loránd, és az életfogytigos szerepében Konyorcsik János. Márkus/ László y Az Egri Zeneiskola eumi hangversenyéről Az Egri Zeneiskola — húszéves fennállását ünnepelve — hétfőn este, az intézmény Bartók-termében ünnepi hangversenyt adott. A bensőséges alkalom nemcsak a zeneiskola szőkébb baráti körét." mozgatta meg, hanem az érdeklődők nagyobb és szélesebb rétegét is vonzotla. Ez a meglepetés a rendezőket is zavarba hozta, mert a viszonylag kicsiny teremben csak nagy nehezen tudta elhelyezni a közönséget. Ez a váratlannak tűnő közönségsiker jelzi az egri zenetanárok művészi és szakmai tekintélyét a városban és a megyében. Az esemény kapcsán most nem kívánunk annak részletes elemzésébe menni, hogy a bemutatott számok mennyiben adtak hu képet arról a művészi és pedagógiai munkáról, ami az intézet falai között és azon kívül, az egri koncerteseményeken az egri zenetanárok működése nyomán tapasztalható. Annyi azonban bizonyos, hogy ez a fiatal és lelkes tanári együttes ezen az estén is megmutatta képességeit, azt az elmélyült művészi igényt és tudatosságot, atnely a kamarazeneiedhez szükséges. Telemann, Tartini, Beethoven, Haydn, Schumann, Arutjunjan. Schubert, Weber és Malcolm MOKIO KITA; ELŐJÁTÉK Ws*. uuvemóer TI- Meíüa Morin Kim. uépszetű Japán író, mintegy másfél évtizede tűnt fel hazája Irodalmi életében. Eredeti foglalkozása: orvos. Ma már teljesen az írásnak szenteli életét. Ír regényeket, színdarabokat, de legnagyobb sikereit elbeszéléseivel aratja. A. férfi lassan felállt, lerázta magáról a sarat, megtörölte derekát. Ügy gondolta. hogy most már be lehet feje/ni a játékot. Végig- simított arcán és megtapogatta fejét. Tekintete a felnőtt fölényét és parancsoló akaratát fejezte ki. — Elég ebből a hülyeségből, nézzünk a dolgunk után. De a kis legénynek ez egyáltalán nem tetszett. — Neee — húzta el száját. — Folytassuk! — Nem, én befejeztem — mondta szigorúan a férfi. — Nem jálszhatom a végtelenségig. — A békaporontyok miatt? Evei ni mégy őket? — Igen — mondta a férfi. — Sok meg a dolgom. — De mi lesz a ligettel ? Megbeszéltük. ameddig el nem foglaljuk . — Nem fontos. Hidd el, nem fontos a liget. — Akkor — mondta íe- nyege «.óén a *íiú — vasárnap nem megyek porontyokat fogni. — Ahogy gondolod — felelte a férfi/ — Ha, íüm akarod, nem keii... Ha akarta volna, akkor sem tudta volna letagadni, hogy belsejében megingott valami. Agglegény volt, munkanélküli ,és bátyja családjával élt. De testvérének három gyermeke, bár szívesen. játszottak vele, lekezelte Lelke mélyén mégis nagyravágyó terveket érlelt — kutatómunkát folytatott ehető békákat próbált tenyészteni. A férfi, akinek zsebpénze ritkán volt, békatenyésztéssel kísérletezett: bátyja gyermekeivel a városszéli tóból kihalászott békaporontyokat hordókba eresztette és figyelte, hogyan fejlődnek a kétéltűek. Mindezt persze túlzás kutatómunkának nevezni, hiszen nem volt más gyermeki időtöltésnél. szórakozásnál. Már maga a szó: békaporontyok, olyan komolytalan és sem anyja. sem bátyja, sem menyasszonya nem rokonszenvezett foglalatosságával. Maguk között úgy beszéltek róla. mint valami csodabogárról. A férfit nagyon bántotta, hogy bátyjának gyermekei, akiket szeretett, és akikkel gyakran járt a tóhoz, nem hallgatnak rá. — ‘Meglátod, ha nem megyek veled, alig fogsz valamit — mondta a fiú. — Uhüm . ..-- Kétszer mnt >«. annyit fogok, — igen. ez Igaz. — Én szeretek neked segíteni — érvelt a fiú —. lia bevesszük a ligetet, harmincat •fogok neked. meglátod. A férfi közömbösen ingatta a fejét. — Hozok hálót is — folytatta a fiú — és akkor öt- venet is .. . — Nem bánom — válaszon lassan' a férfi.. — Elfoglalhatjuk a ligetet, — Igazán ? Tényleg? —• önvendezett a fiú. — Addig halászunk. amíg nem lesz ötven — érted? — Igen . . —- És óvatiiT san visszük — hangsúlyozta gesztikulálva ° férfi - Nehogy elpiK/ janak. mint a múltkor ... — Értem, bácsi... — vágott a szavába a fiú °s nyomban hangot váltott Parancsnok, küldhetjük a haiáir ászán lakat művei hangzottak itt fel. míg egv-egy ária szolalt meg Pergolesitől es Hándeltől. A műveket nyilván úgy válogatták össze a műsor szerkesztői. hogy az egyes szólisták egyénisége is szót kért. Mezei László trombita-, Hoppál Endréne hegedűjátéka más-más I empera nen- tum megnyílva ulása volt. Almádi Julianna a G-dúr szonátában fg> kez-ct Beethoven gondola linak h l tol- mácsolója lenni. Atztalos Lóránd a Haydn -szoná tába n a tőle megszokott precizitással és lendülettel adta a mű tartalmát. Farkas fstuán az Arutjunján-számmal nem véletlenül kapott nagy tapsot : a távoli reminiszcenciákkal teli,, zene fűszeressé* ge külön íze v«lf a hangversenynek. ' Kerékgyártó Är- pddné zongorajátékára már nem első ízbe» reagáltunk: az Asz-dúr impromptu, a Schubert-ni úzslka közefáll egyéniségéhez. Papj> Jánps Weber F-dúr lagottversenüét kitűnően adta eife. Az Egri Vonósnégyes — Radnóti Tibor. Lévai Zsolt, Szabó József, Farkas István — ez alkalomra Schumann a-nioll vonósnégyesének IV. tételével készült. A részlet így* önmagában állva, ez a borongós, a kedélyhullámzás mély rezgéseit megszólaltató muzsika a hangverseny leg— Jól van — mondta megadassa! a férfi. — Igen. a halálraszantak csapata. Más kiút nincs. — Ki viszi őket harcba? — kérdezte az unokaöccse. — Kodzima alhadnagy! — mondta élesen a férfi. — Parancsára! — Együtt indulunk. — Igenis. A fiú meska adta akár ügyesen, felpattant, megra- félig eíkorhadt fa-' darabot és rajtállasba _he- lyezte magát. A férfi ked- v ét’] ériül ’ megfogta’ if' 'bomba” másik v^gét. Terveve (Foto: Puskás Anikó) értékesebb perceit jelentette. Az Egri Fúvósötös' — Asztalos Loránd, Miklovitz László. Szepesi György, Papp János. Bocsa József — Malcolm Három matróztáncát adta elő, azzal a humorral és zenei leleményn.vel. amely a szerző vidámságából fakad. Kovács Ilona két áriája, az egyik Handel-operaból. a másik .Pergolesi egyik színpadi művéből felhívja a figyelmet arra a művésznevelő munkára, ami itt Egerben folyik. Kovács Ilona kér évvel ezelőtt végzett Egerben és máris sokatígérőén, az egyéniséget is felcsillan-, loan énekelt. Az orgánum értékes, fényei már csillognak jtl-ott, temperamentu ma átüt áz énekelt témákon. A Betegsége miatt távollevő Halmai Katalin helyett js vállalta a zongorajátékot Vtncze Teréz. Asztalos Ló- ránddai a G-dúr szonáta előadásában önfeledt muzsikálással vett részt. Amikort a pocii um láz felszakad nála. adja egyéniségét es hozza azt, amit tud: a zenében gondolkodást és az érzelmeknek, a hangulatoknak azt a sodrását, dinamikáját, amely a koncertha- táshoz szükséges. Az est. során zongorán kísért Gáspár Mária. (farkas) rátapadt a nedves, korhadt fára. amelyet belepett a nyirkos föld. A fiú megindult. Ruganyosán, egyre gyorsabban lépkedett, aztán mind szaporábban taposta a veteményeskert palántáit A roham, az roham! A férfi esetlenül rúgta ki maga alól lábait, fejét behúzta, mintha ez nem játék, hanem igazi csata lenne. Ügyetlenül szaladt, minduntalan belesüppedve a porhanyóé földbe. Nem sokkal később —kezükben a korhadt tuskóval, csataszavakat üvöltve — elérték a tölgyfaligetet. A kicsi, férfiasán kemény és harcias kiáltást hallatott, a nagy, valami jajgatásfélét.., ir Néhány évvel később megkezdődött az igazi háború. Egyre terjedt, szélesedett egészen az abszurdumig — a kis háborútól a nagy háborúig. Először a fiú. aztán a férfi került a harctérre. A fiatal az első önkéntes iskolás- csoportokkal ment a frontra és a2 idegen ország déli részén esett el. A férfit a háború befejezése előtt hívták be. Egyik helyről a másikra dobálták hadtestét, végül őt is megtalálta a halál. ' És mindez annyira benne volt az ő regi háborúikban. JfeVai Iván (ordítás*
