Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-21 / 272. szám

KOSSUTH 8.30 d.oo 9,3U 10.05 10.40 11.30 12.20 12.35 13.20 13.50 14.05 14.38 14.50 15.10 15.45 16.05 16.35 16.46 17.20 17.40 18.10 19.25 20.11 “20.59 22.58 0.10 Zenekari muzsika. Indul a bak tor ház 2. .folyt. Könnyűzene. Nyilnikék. Csajkovszkij operaiból. A Szabó «'.salait. Ki nyer ma i ' Xanczene. Nóták, Válaszolunk hallgatóinknak. L. öernsteinról. (ifjúsági Rádió.) Kóruspodiuui. Az élő népdal. Harsán a kürtszó! Filmdalok. Ittak tarisznya. Maros: Trió. Rég! ma gyár da 1 ok. Könnyűzene, Csehov-jelénél. Emlékezés Réti «Józsefre. Népi muzsika. Gondolat. D. Ojsztrah lnjgedflestje az. Erkel Színházban. Munkásstlidió, Operaáriák. PETŐFI 8.05 Szlovák dalok. 8.20 Operettrészletek. 9.03 Gesualdo-kórusuk. 9.30 Mi van a varázsdobozban? 12.00 Magyar zongoramuzsika. 12.30 A 04, 05, 07 jelenti. 13.03 Zenekari muzsika. Kettőtől . . , Zenés délután, 17.20 Magyar—NDK labdarúgó- mérkőzés. 19.20 Az Ifjúsági Rádió irodalmi önképzőköre. 20.28 A rock mesterei. IV. rész. 20.58 Kis magyar néprajz. 21.03 A várnai filo/.ófus- kongresszusról. IT. 21.23 Gésák. Operett. 22.38 Népi zene. 23.15 Beethoven- és Haydn-müvek. Szolnoki Rádió Alföldi króuika. A mikrofon előtt: Bekényi Istvánná. a HNF Szolnok Városi Bizottságának k titkára. A riporter: Kosa Judit. Mezei szőttes. Választ vár a hallgató. Polkák. Farmer és nyakkendő. Zenes ifjúsági magazin. 9.20 9.55 10.30 11.20 11.45 16.20 17.03 17.20 10.20 19.30 30.00 21.25 21.55 22.05 MAGYAR lskota-tv. Delta. Salto mortale. VII. Stockholm. Viliasiarku fecske. Nyitott boríték. Irány az egyetem! Hírek. Magyarország—N DK labda rúgó-m érkőzes. Esti mese. Tv-híradó. A kis Bobby. Magyarul beszélő angol film. A Tv Galériája. Tv-híradó. Szóljatok, szép szavak! Petoli: A helység kaiapaesa. L mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 és lél 6 orakor Nincs idő Színei? magyar film. Este 8 órakor: A kalóz menyasszonya ' S7Tn?S frátort Hlmvígjáték egri ürooy n'detbn- 14-07) Fél 4. fél 6 és fé] o órakor A szerelem anatómiája Színes 'lengyel film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Chato földje GYÖNGYÖST S'/AHADSAG Harmadik nekifutás HATVANT VÖRÖS CSIT.Í.AG A vörös tulipánok völgye HATVANI KOSSUTH A gátlástalanság lovagja Egerben, esté 7 órakor: A POTIAUTXS (Bródy-bérlet)' • V . w fl Az Adria kapuja III. Idegenforgalom A rijekai gattoasági kama­rában mintha csupa idegen­forgalmi. szakember ülne. Itt elsősorban arról beszél­getnek, miért nem több ma- g.\ ar utazik az Adriára, fő­leg az Isztriái felszigetre. Igaz, azt elismerik, hogy a magyar turisták száma — ha kis mértekben is — évről évre nó. Azt mondjak, régen a ma­gyarok közül sokan még a telet is itt töltötték a ten­gerparton. Most is lehetne, a szállodákban hasonló kö­rülményeket teremteni, ha lenne rá igény Igen, de ki aicar tejen az Adriára men­ni ? Igaz, a környező he­gyekben síelni is lehet és a szállodákban otthonos kö­rülmények alakíthatók ki, de azt mindnyáján elismerik, hogy az Adria igazi szezon­ja a nyár a magyar turista számára Ám ezt a hiedelmet töb­ben megcáfolják. Azt mond­ják, hogy a magyar ember nem szereli a nehéz, pára­dús levegőt, a nagy -mele­get. Az jár jól, az érzi jól magát, aki a tavaszi vagy a kora őszi hónapokban láto­gat el errefelé. Igen, az elő- és utószezon kellemesebb is, olcsóbb is, nekünk inkább talán ez való és nem a jú­liusi, augusztusi forróság. Ilyenkor nincs akkora zsú­foltság sem, a váratlanul érkező turista is könnyeb­ben juthal szobához. Az üz­letekben is szívesebben kí­nálják a portékát, a ven­déglátóhelyeken is gyorsabb és‘ előzékenyebb a kiszolgá­lás. Ezek nagyon figyelem­re méltó tények. A rijekaiak szerint egy pillanatig sem vitás, hogy a magyarok szá­mára ez a megoldás a lehe­tő legkedvezőbb. Magyarok persze, minde­nütt találhatók a városban, és a tengerparti szállodák­ban, ha nem is nagy szám­ban. Amikor például az ut­cán egy idősebb férfi néme­tül kínált szobát szál lás cél­jára és magyarul válaszol­tam. ő is azonnal magyarul folytatta az eszmecserét. Vannak azonban, akik való­sággal szívügyüknek tart­ják, hogy a magyarok min­denütt a legkedvezőbb el­bánásban részesüljenek. Hadd említsek ezek közül egyetlenegyet, Kadnaí Györ­gyöt. a rijekai Ideget)torgal- mi szakembert. Mint mond­ja — egyszerű gyakorlati szempont vezérli: minél tttpb magyar távozzék elégedet­ten Rijekából és ’ a tenger­partról. Ezek aztán niajd uj-n visszateineic es 'looo- i ózzak uz újabb túriéig kát a rokonok, barátok és Isme­rősök köréből. Persze, kár lenne ennyi szót vesztegetni az idegen- forgalomra, ha a jugoszlá- vok nem lémének rá vissza újra és újra. Nekik azon­ban fontos népgazdasági ér­dekeik fűződnek az idegen- forgalomból származó bevé­telek növekedéséhez. Sok család szűkösebb körülmé­nyek közé kerülne a tenger­parton, ha tavasztól ' késő őszig nem özönlenének a csehszlovákok, németek, ola­szok, osztrákok, magyarok és a világ számos más ná­ciója. Valaki, kulturális, politi­kai és gazdasági dolgokban járatos ember • azt magya­rázta, hogy nekik az idegen- forgalom olyan, mint ne künk magyaroknak az ipar. IVIi ebből élünk, ők — abból. Ez persze, így nem igaz, de annyi bizonyos, hogy Rijeka és az isztriai városok eisern képzelhetők az idelátogató külföldiek nélkül. Nagyon sok szállodát építettek, ebbe ruházták be a nemzeti jöve­delem bizonyos hányadát. A szállodák pedig valóban szé­pék, viszonylag nem drá­gák és minden igényt kielé­gítenek. A vendéglátásra sem lehet különösebb pa­nasz. A turista, aki enni, in­ni és vásárolni akar, fel­találja magát a növekvő árak közepette is. (Folytatjuk.) Konya Lajos léli könyvvásár vidéken Több mint egymillió kötet kerül vidékre a téli könyv­vásár újdonságaiból. A Mű­veit Népnél kiszámították, hogy a kötetek egymás mellé állítva 21 kilométeres polcon férnének el, egymás mellé fektetve Budapesttől Mis- kolcig érne a könyvlánc. A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat ellátási körze­tébe 3 millió lakos tartozik: # 120 boli, 250 pavilon, illetve időszakos árusítóhely, 500 munkahelyi terjesztő várja „terített asztallal” a kultu­rális táplálékra vágyókat. Leggazdagabb az ifjúsági és gyermekművek választéka lesz: 34 mű 400 ezret megha­ladó példányszamban jut el vidékre, s ezt követi a 33 külföldi szépirodalmi könyv több mint 200 ezer kötete. Súlyának megfelelően je­lentkezik a mai magyar szép­próza és költészet: 126 ezer kötet képviseli a kortárs ha­zai literatúrát, míg klasszi­kusaink 80 ezer kötettel „szólnak” napjaink olvasói­hoz. Gazdag és bőséges vá­lasztékkal jelentkezik a téli könyvvásár idején a termé­szettudományos ismeretter­jesztés es színvonalas lesz a művészeti kiadványok, al­bumok kínálata is. (MTI) Előadókörúton az NDK-ban Dr. Ripka Kálmán, a TIT gyöngy Oki járatú szervezetének emöke, a járásbíróság vezető jo­gásza, előadókörúton járt a kö­zelmúltban az NDK-ban. Körútja során a magyar ifjúsági tör­vényről és annak tapasztalatai­ról számolt be nemet hallgatói­nak —- jogászoknak, az ifjúsági szervezet vezetőinek, de találko­zott német szakmunkás- és diák- fiatalokkal is. Az NDK-ban most készítik elő a III. Ifjúsági törvényt — szá­molt be többek között körút­járól. 1950-ben és 1964-ben már* volt hasonló tervezet. Ezeknek és a magyar ifjúsági törvény­nek tapasztalatait ' kívánják fel­használni az uj törvényükhöz. A német fiatalok lapja, a ...Jun­ge Welt” mellékletében már ko­rábban közölte a tervezetet, s több mint ezer hasznos javasla­tot tettek az érdekeltek a terve­zet ismeretében. Az új német if­júsági törvény tervezete többek között érinti a szocialista szemé­lyiségkialakítás módszereit, • a sport- és kulturális tevékenység támogatását, fejlesztését, szó van benne a szociális támogatásról, a tanulási és munkafeltételek javításáról, s fontos helyet ka­pott az üdültetés és a turisztika Is. Német barátaink örömmel nyugtázták, hogy a törvén v életbelépése óta nálunk jelentő­sen növekedett a fiatalok ará- nva a tanácstagok és a külön­böző szintű vezetők között. Ami ' eltérő a német és a magyar tör­vény között, az, hogy a néme­tek 25 évben határozták meg a korhatárt, nálunk viszont nincs korhatár kimondva. A beszélgetések során a német fiatalok bátran elmondták ne­gatív véleményeiket is. Nehez­ményezik például, hogy nincs elegendő függetlenített ifivezeto. Javítani szeretnék a fiatalok kö­zött végzett felvilágosító munkát Is. Példamutató a német fiata­lok részvétele a társadalmi munkában. Hasonlóan a magya­rokhoz, egy-egy nagyobb építke­zés felett védnökséget vállalnak. Aktívak a mindennapi politikai életben ia. Előadókörút jártak tapasztala­tairól a későbbiekben dr. Rip- k ka Kálmán beszámol a magyar * fiatalok előtt is. Bárány i Imre Gyöngyös Kismamák találkozója A hatvani konzervgyárból 329 fiatal marttá van Jelen­leg fizetés nélküli szabadsá­gon, igénybe véve a gyer­mekgondozási segélyt. A vál­lalat párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői találkozót szerveztek a kismamák szá­mára. A találkozóra 136 hat­vani kismamát hívtak meg. A vendégeket a pártszervezet titkára üdvözölte, majd a vállalat igazgatója ismertet­te velük, hogyan alakult a gyár élete, eredménye ebben az esztendőben. Beszámolt arról i6, hogyan igyekszik a gyár vezetősége kapcsolatot tartani a távollevő dolgozók­kal. Az idén 20 többgyerme­kes egyedülálló édesanyának nyújtottak anyagi segítséget több kismama pedig jutalom­ként kapott 300—300 forintot. A szakszervezeti tanács dön­tését az szb-titkár ismertette a jelenlevőkkel. A szakszer­saaaaaaaaaaaaaaaaaaa^A^WVW . . EStírben:, lt* - órától csütörtök < réggel 7 óráig, a Bajesy-Zsi- 1 lins/.ky utca: reitúelőben. (Teln- ■ ínn: 11-112) 'Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön*: 10 órától csütörtök , ífifisei 1 ór-:g. a Jókai utca 11. ' SE»m alatti rendelőben. ÍTele-, H8m: U7-1J4 Halápi üstökösként tűnt tel a magyar színjátszás epén. Jött. látták és győ­zött. Egyszeribe ö lett min­den idők legjobb színész­utánzója. Olyan élethűen tudta utánozni előadóművé­szeink szine-javát, hogy ez már kezdett szinte kelle­metlenné válni azok szamá­ra, akiket imitált. Mert bár­mennyire jólesik is a mű­vészembernek. ha utánozzák a hangját, a gesztusait (hi­szen mindig csak a jelentő­seket utánozzák), erre is áll az a mondás, hogy jóból is megárt a sok. Mert egyes . rendezvények rendezőig el­sősorban vidéken, kezdtek uqy okoskodni, hogy minek kössek le draga pénzért egy- egy fellepesre X vagy V- színművészt, amikor itt van Halápi, aki tökéletesen pó­tolni tudja X-et is/ Y-t is. söt ha kell 7,-t is; olcsóbba í jönnek ki. tehat. ha h u lük Halápit kötik te: a kö­zönség így egy gázsi árán együltében akár minden kedvencét végighallgathat­ja. Már tudniillik a Halápi interpre tá lásában. jJiiI/ínjf t rettuti ul.oOV.G­m kapatta el a siker, />e­Az utánzózseni dig Lett volna rá oka. Mert valakit leutánozni általában hozzátartozik a szilié szi adottságokhoz, de Halápi eb­ben egyenesen zseni volt. Egy fellépésben megszólal­tatni a hazai színészet^ vala­mennyi kiválóságát, ez /.még­iscsak olyan teljesítmény, amire rajta kívül eddig meg senki se vállalkozott. Mert ehhez rendkívüli hallás, he­lyesebben hangszínemléke- zet kell. Igaz, a dalénekesek is rendelkeznek sokszor bá­mulatra melló zenei emlé­kezettel, de őket mégiscsak segíti a zenekiseret. amely a kezdőhangot megadja. Ha­lápi azonban kizárólag a sa­ját fejére volt utalva. Még­sem esett meg vele, hogy csak egyszer is mondjuk Basti Bajost szólaltatta vol­na még Damns '1'ii helyett, összecserélni lest színmű­vész hangját, <• - egyszerűen elkeazalhelel len ;p!i __nala. S aki öt behunyt szemmel vezet a többgyermekes egye­dülálló anyák segítése műi- le,t a lehetőségekbe/* Képest igyekszik segíteni a liatai- as/onyuknak, is. Ebben a/ évben 25—30 fiatalasszony részesülhet a 13 havi „fizeté­sesben” vagyis a gyermek - gondozási segélyhez szak- szervezeti segélyt is nyújta­nak A meghívott kismarnak örömmel fogadták a beszá­molókat. s a jutalmakat, se- guseget is. . Döme Jánusné Hatvan Munkavédelmi vetélkedő Gyöngyösön A munkavédelem javitusa érde­kében rendezték meg a gyöngyo- ' sí AUatforgalmi és Húsipari Vállalatinál a munkavédelmi ve­télkedőt, A szervezésben sok se­gítséget nyújtottak a szocialista brigádok. A benevezett brigádok között volt egy ipari tanuio fia­talokból álló is. Örvendetes, hogy a versenyzők 80 százaléka nő és fiatal. Kilenc kérdéscsoport volt, s közben pihentetónek játék is. A zsűri elnöke a vállalat igaz­gatója volt, tagjai az szb-titkár. a munkavédelmi felügyelő, a fő­mérnök, a biztonsági megbízott, a párttitkár, és a KISZ-titkár. A brigádok alapos felkészültség­ről tanúskodtak. hogy az első • kérdéscsoport után azonos pont­számmal rendelkeztek. Termé­szetesen a későbbiek folyamán, amikor egyre .nehezebbek lettek a kérdések, differenciálódtak az eredmények Is. Végül is, első helyen a vetélkedőn a Vörös Csillag autószerelő brigád vég­zett, s 5000 forint jutalmat ka­pott, rí. helyre a Gagarin vágó- brigád. m. helyre a Széchenyi felvásórlóbrígád került. A többi részvevő is kapott oklevelet és ' jutalmat. A legjobbak részt vesz­nek az üzemek közötti vetélke­dőn. Puskas József Gyöngyö* Hái nem érzem magam egyedül... 1954-ben születtem. 1959- ben, 14 évvel ezelőtti gyer­mekbénulást kaptam, s az­óta csak tolókocsiban va­gyok. írni is csak bal kézzel írok. Az általános iskolát je­lesen végeztem, szerettem volna tovább tanulni, de ed­dig nem volt rá lehetőségem. Sokat olvasok, a közeli könyvtár tagja vagyok. Hú­gom néha eltolja kocsim a moziba, ahol igazi segítőkész emberek vannak. De ezt más helyen is tapasztalom. Itt Hatvanban nem néznek le az emberek, é6 ez nagyon jól­esik. Igazi boldogságom oka, hogy augusztus óta a kerek­haraszti cipőgyár KISZ-fia- taljai patronálnak. Olyan jó érzés, amikor annyi fiatal körül állja a tolókocsimat. Amikor október 3-án a KISZ-választások voltak a gyárban, engem is meghív­tak és elvittek. Felejthetet­len emlék ez számomra. A vezetőségi tagok asztala mel­lett kaptam helyet. A felszó­lalók engym is sok szeretet­tel köszöntöttek. Nagyon örü­lök, hogy felvettek a KISZ- tagok közé. Kaptam egy cso­kor rózsát isi Nem feledkez­tek meg a 19. születésnapom­ról sem. Bonbont és kötött blúzt vettek. Nagyon szere­tem őket. Ma is, holnap is varom j öt lüket.. Soha nem jönnek üres kézzel, és én csak hálásan tudok moso­lyogni rájuk. ­CZibőlya Erzsébet Hatvan Védelmet kér egy menedékház Szivet szórító látvány fogadja a turi*í&fart a Várhegyen. A várkim menedékház ablakai be­törve. ajtói feltörve, a vtllany- .. vezetetek kitépve a falból. Be­lüliig mindenütt a rombolás ' nyoma* ' láthatók. Olyan a kép, mint egy lebontásra ítélt épüle­te. Október utolsó napjaiban Varga György, a TTE tagja egy békéscsabai iskqláscsoportot ve­zetett, fel Várkutra. tgy meséli benyomásait: „Torkomon akadt a szó. amikor megláttam a me~ nedékház^t. A gyerekek pedig nekem“ szegezték a kérdést: ba- 7 esi kérem, miért olyan elhanya­golt g menedékház. A térkép szerint is'itt pihenhettünk, 'me­legedhettünk volna. Igazuk volt a gyermci. «viiek. Szabad-e en­nek megtöT •«‘nme. Kié is a me- hedékhf-z? A há.> elhagyott, nincs, aki fél ügyelj.üii rá . Nem ctlwíj- .»‘a ioáb/. X;. cpu.el, hogy lit ..'.uic ui'ucúlcü >. •' hoem. --e v:/. mér a 2-i. o a. vé.söbb már tu.iu érdemes kjjáv.tani.” v.. ft+ lehat » s. ra az egriek i ,i Kedveit menedék­hatóan7 \ háború után a ler­mc.szctkedvelök rendbe hozták az ejüietet. újból üzemeltették. Ke- suob mákok kéz/lesébe került. Arról vo:t a/ú. Állami támoga- tasaal í'ejleszttk lí. Sajnos, eb- oől nem lelt sen.mi. A Turista- hazakat Ellaio Vállalat el is akarta adni. Ebből sem lett sem­mi. s így vált elhagyottá a ház. Nagy '.zár érte. Eger szegényebb les :. Pedig ini>. i .jó lenne nyá­ron táboroz.tatn. U az ifjúságot, leien meg :neyy dni túra köz­ben Várkút a turisták fontos lalálkűzqnel'f. számos turistaút kilnciutooontjci. b . ifjúsági turiz­musról hozott •'•m.i ror.at s a több szabad in.-vol rendelkező emberek erdei, őr i mondjuk: mozduljon meg kg-ér társadalma, mentsük meg a ousztulástol a várkúti menedékhez-i. Hortobágyi Ernő Eger Kuitűrszomj Habar vége vran a fősze­zonnak az egri várban, egy- egy szombaton, vasárnap még mindig sokan látogatnak. Az itt dolgozók nein is csodál­koznak ezen. Mint ahogy az olyan látogatókon sem, akik­ről írok. Egy ilyen netn szí­vesen látott társasággal sod­ródtam be a minap a kaza­matába. Egy piros képű, po­cakos férfi gurult be előt­tem nagy hanggal legorom- bítva az ott levőket a vára­kozás miatt. Mikor a „lego- rombított” udvariasan a je­gyeket kérte, eiáliva az e visz bejáratot, hangosan szólítot­ta a „Józsit”, akinél a jegyek voltak. Szóval „csinálták a zűrt”. Végre bejutottunk mindannyian és kezdődött a , vezetés. S miközben hallgat­tuk az ősi kövek dicsőséges történetét, a szöveget demi- zsonkotyogás és néhány bor­ízű „no húzd csak meg” kí­sérte. Végül átbotladoztunk a termetes asszonyság és vö- rösképü párja körüL hancú- rozó gyermekeken, a Bor­nemissza-bástyára. Ott meg­ismétlődött a di-mi/ionos jelenet” azzal a .kü'.ii iá*ég­gel, hogy u termetes asszony­ság a bíztatás ellenére . sem húzta meg a demizsont. A kis közjáték után tovább jutot­tunk az ágyútermekig. Htun­kat a társaság szé!rs_ d< rekú fejének nein éppen m ■.bárón­kéi nevelési gyakorlatai ; fű­szereztek. Habár ui g 200 méternyi utat teltünk meg. az asszonyság többször is ,el- zilálta”: sokáig megyünk-e még? Végül egyenesen fel­tette a kérdést, hol itt egy kijárat. Idegenvezetőnk lát­ható készséggel mutatta meg. s mindannyian megkönnyeb­bülve néztünk utánuk. Mikor becsapódott mögöttük az. aj­tó. alighanem másokban is felmerült a kérdés, vajon miért jöttek ide? Csak hogy elmondhassák: Egerben jár­va voltunk a várban is? Szalóczi Géze s E’oer Levél a Televízióhoz Először is bocsánatot káréit, hogy mint egyszerű nezó. beli - szólok a müsorpoUl kaou. '■‘•ok mindent kritizálhatnék ugyan ezen az alapon, hiszen a radio es a tv értünk, hallgatókért és nézőkért van. Első számú ,,kritikám” az ok­tóber 20-i ..Antenna” műsorát, illetve Benedek István dr.-t érin­ti. Dr. Benedek Istvánt min1 polihisztort tisztelhetem, aki el­meorvos létére a képzőművé­szettől a filozófiáig hozzászól, s nem is tudok olyan témát fel­hozni, amihez hozzá ne tudna szólni, és szakszerűen vitázni. Am azt mégsem tudom elképzel­ni, hogy a mezőgazdaság ie Benedek István ..profilja” lenne. Második ,.kritikám” a rádiónak szól. Legnagyobb meglepeté­semre, a novemberi műsor szó­vivője dr. Buga László volt. Ta­lán nivósabb lesz a műsor, ha egy orvos vezeti le? Minden tisz­teletem dr. Benedek Istváné, é.s dr.# Buga Lászlóé. De! Ügy tu­dom, a tv-nek is. a rádiónak is vannak megfelelő hozzáértő mű­sorvezetői. szóvivői, vagy ne­vezzük, aminek akarjuk. Van elegendő humorista konferan­szié, miért kell oda egy orvos? Nem furcsa így egy kissé? Horváth Lajosné Gyöngyös 1913 november 21., szerda hallgatta Cégig, annak tö-> kéleles volt az illúziója.: leg-? kiválóbb elránt ti színészeinké es komikusaink produkálták? magukat előtte. j Ennyi siker után Halápiras természetesen felfigyellek al nagyszínházak is. tgy tör-s tént, hogy a kabarék és> esztrádműsorok degendás hö-i set szerződtetcs céljából? meghívta az egyik prózait színhazunk Az ajánlat csá-> bitó volt. anyagilag és er-> kölcsileg egyaránt. 5 — És kit kell utánoznom?? — kérdezte Halapi az igazga-í tótól, miközoen már nyúlt isi a töltőtolláért, hogy a latija a< blankettát­— Senkit — hangzott af calasz. — önmagát kell ad-< itta £ Halapi kezeben megállt i< töltőtoll i — Hogyan? — kérdezi.? meghiikkenve. sőt megdob -? benve. — 0, guiuat kell5 adnom? > *- Ige ti -saját' 'egyeuise * gét ■ , < 1' • ■lÉtetfK.j A ,:>u dménytele-t n-UL. I Heves Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom