Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-16 / 268. szám

A gazdasági munka pártelienőrzése Megkezdődtek Hatvanban a százbúsziakásos Éi báz előmunkálatai . -fi A gazdaság területén végzett pártmunka ■okoldalú tevékenység, amely a célok meghatározásában való részvételtől a végrehaj­tás segítéséig, ellenőrzéséig terjed. Igen fontos eleme a hatékony és rendszeres párt­ellenőrzés, ami az egyik leg­fontosabb serkentője a fe­gyelmezett végrehajtásnak. Az ellenőrzés konkrét tar talma és iránya helytől és időtől függően változhat, de mindig a párt és a kormány gazdaságpolitikai döntései­nek végrehajtását kell hogy szolgálja. Napjainkban a termelés mennyiségi muta­tóiról a gazdasági teljesít­mény minőségére és haté­konyságára helyeződik a hangsúly. Egy-egy vállalat megítélésében mindinkább előtérbe kerül termékeinek korszerűsége és működésé­nek gazdaságossága. Így a párísaervek és alapszerveze­tek ellenőrző tevékenységé­ben is alapvető feladattá vált e kérdések rendszeres elemzése, napirenden tartá­sa. A gyártmányok korsze­rűbbé tétele és a termelés gazdaságosságának javítása a különböző munkahelyeken más-más igényeket támaszt Az egyik vállalatnál a gyárt­mányfejlesztés szorgalmazá­sát, a másiknál a technoló­giai fegyelem megszilárdítá­sát, a harmadiknál a meg­munkálás minőségének javí­tását teszi indokolttá. Ugyan­így igen összetett kérdés a gazdaságosság javítása is. A munka termelékenységének javításától, a kapacitás mi­nél teljesebb kihasználásán keresztül az anyagtakarékos­ságig. sok-sok tényező befo­lyásolja. A pártszerveknefc az ellen­őrzés során mindig konkré­tan kell megközelíteniük \e kérdéseket. Igényelve és se­gítve, bogy a gazdasági ve­zetés tárja fel azokat ö problémákat, amelyek meg­oldása jelentősen előreviszi az adott üzem munkájának hatékonyságát, javítja telje­sítményének minőségét. Nagyon fontos területe napjainkban a pártellenőr­zésnek a munkafeltételek, a munka szervezettségének elemzése. A jól szervezett, folyamatos munkaellátás és az ehhez szükséges feltéte­lek biztosítása minden üzem­ben, minden munkahelyen alapvető kérdés. Jelentékeny mértékben befolyásolja a gazdaságosságot és meghatá­rozó az élőmunka tervszerű, takarékos felhasználása szempontjából is. Ebben van a vállalati, üzemi munka Néhány mondat egyik eg­ri olvasónk szerkesztőségünk­höz küldött leveléből: „Ket-három étroel ezelőtt 7—800 forintért vlár szemre i* tetszetős és üzemeltetés szempontjából is megbízható gáztűzhelyeket lehetett vásá rolni. A most forgalmazott gáztűzhelyek árai azonban már 1500—1600 forintnál kezdődnek. Ugyanezt tapasz­taltam az olajkályhával is. Egy év alatt nem kevesebb, mint 2—300 forinttal emel­ték az árát. Kíváncsi lennék rá: miért, illetve kik srófol­ták fel a gáztűzhely és az olajkályha árát?" Eleget téve olvasónk ké­résének utánajártunk, s a kö­vetkezőkben summázhatjuk az ügyben illetékes kereske deimi vállalatok véleményét — A napiainkban forgal­mazott gáztűzhelyek égói biz­tosítóval készülnek, ez a kis berendezés teljes üzembiztos­egyik legjelentősebb belső tartaléka. Mindez indokolttá teszi, hogy a termelőhelye pártalapszervezetek, üzemi és vállalati csúcsvezetőségek, pártbizottságok, sajátos hely­zetüknek megfelelően rend szeresen foglalkozzanak a munkaszervezés, az anyagel­látás, az anyagmozgatás kér déseivel. Szorosan összefügg az em­lítettekkel a munkakörülmé­nyek alakulása, amit a párt szervezetek n^m tekinthet­nek csupán „szakszervezeti feladatnak”. A pártellenőr­zés erre éppúgy ki kell, hogy terjedjen, mint ahogy szük­séges a munkások szakkép­zettségének figyelemmel kí­sérése, az erre irányuló vál­lalati tevékenység ellenőrzé­se is. A pártellenőrzés természe­tesen a gazdaság területén is politikai jellegű. A pártszer­veknek azokkal a döntően fontos kérdésekkel kell ki­emelten foglalkozniuk, ame­lyeket képesek áttekinteni és amelyeken keresztül befo­lyást tudnak gyakorolni üze­mük egész tevékenységére vagy ennek legfontosabb részterületeire. Az ellenőr­zés akkor jó, ha a figyelem az alapvető összefüggésekre, a fő tendenciáikra irányul A közvetlen tapasztalato­kon, beszámoltatásokon és a vállalati, üzemi statisztiká­kon túl hasznosíthatják as ellenőrzés során az irányító gazdasági, állami szervek ta­pasztalatait is. A pártellen­őrzés azonban nem épülhet csak a statisztikákra és be­számolókra. Támaszkodnia kell a dolgozók és vezetők, mindenekelőtt a kommunis­ták mindennapos tapasztala­taira, véleményére. A rend­szeres információs kapcsola­tokon túl egy-egy adott té­makör vizsgálata, ellenőrzé­se során sokat nyújthatnak a jól szervezett csoportos be­szélgetések, brigádvizsgála­tok és a tömegszervezetek ta­pasztalatai is. A pártszervezetek ellenőr­ző munkájával szemben fon­tos követelmény, hogy a ta­pasztalatok összegezésénél, a következtetések levonásainál elemző és kritikus legyen. Ismerje el a jól végzett munkát, segítse elő a hasz­nos kezdeményezések általá­nosítását, és marasztalja el a fogyatékosságokat, kezde­ményezze a felelősségre vo­nását mindazoknak, alak mu­lasztásaikkal, tehetetlensé­gükkel gátolták a. kollektíva munkáját. A dolog jellegénél fogva a gazdasági tevékenység párt­ellenőrzése magában foglalja a gazdasági vezetők munká­ságot garantál — meg a lábas, a fazék kilyükadása ese­tén is kikapcsolja a gáztűz­helyet. Ami pediá az olaj­kályhákat illeti: technikai­lag nincs különösebb válto­zás, formája, külalakja azon­ban korszerűbb, 6zebb lett a korábbiaknál, s ezt termé­szetesen — a vállalatok sze­rint — meg kell fizetniük a vásárlóknak is. A „szálak” — ahogyan sej­tettük — a gyártó vállala­tokhoz vezetnek tehát. An­nak mindenképpen örülni kell: jó, ha üzembiztos egy gáztűzhely, ha szép, csinos az oiajkályha. Azt viszont ér­demes lenne az illetékes ár­hatóságoknak megvizsgál­niuk: a gyártó vállalatok va­jon nem mélyebbre nyúltak-e a tisztességnél, a becsületes haszonnál a vásárlók zsebé­be termékeik árának megál­lapításakor! 4«= feoós—) jánák értékelését, megítélé­sét is. Az érdemi ellenőrzés segíti a pártszervezeteket ab­ban, hogy képesek legyenek aktív kezdeményező szerepet vállalni a megfelelő gazda­sági vezetők kiválasztásában, valamint a gyengének bizo­nyulok kicserélésében. Rend­szeresen ellenőrizniük kell a gazdasági vezetők munkastí­lusát, a vezetői határozott­ság és a demokratikus mód­szerek egyidejű érvényesülé­sét. Erősítve, bátorítva a jó törekvéseket és időben fel­lepve a negatív jelenségek­kel szemben. A gazdasági vezetők nagy többsége, felis­merve jelentőségét, igényli a pártszervezetek ellenőrző munkáját, hasznosítja ta­pasztalataikat és szívesen fo­gadja javaslataikat. Ez azon­ban. még nem vonatkozik minden gazdasági vezetőre. Vannak még, akik „jogkö­rük csorbítását” látják a pártellenőrzésben, különösen ha ez kellemetlen tapaszta­latokat is felszínre hoz. Az ilyen vezetőknek fel kell hívni a figyelmét arra, hogy nincs és nem lehet egyetlen olyan terület a társadalom­ban, amelyre azt mondhat­nánk, hogy az eleve nem tartozik a párt illetékességi körébe. Nincs olyan kérdés, amibe a párt nem szólhat bele, amit nem ellenőrizhet, amennyiben a- indokolttá, szükségessé vált Az más kérdés, hogy a pártszerveze­tek sehol sem sajátíthatják ki a gazdasági vezető fel­adatkörét, nem sérthetik te­vékenységükkel az egysze­mélyi felelős vezetés élvét, de joguk és kötelességük a pártpolitika megvalósulásá­nak ellenőrzéses, Petites Andrási az- MS2MP KB munkatársa A füzesabonyi Petőfi Ter­melőszövetkezet székházának udvarán sötétzöld GAZ gép­kocsi áll, ajtaján a felirat: CPS. A szövetkezet tagjai­nak aligha szükséges ma­gyarázni, hogy mit jelent a három betű, a bábolnai ku­koricatermesztési rendszer fényesen beváltotta a hozzá­fűzött reményeket. Pedig nem ment könnyen. A közös gaz­daság szanálása után új ala­pokra kellett helyezni a gaz­dálkodást, át kellett alakí­tani a növénytermesztés szer­kezetét. E törekvések jegyé­ben fogant meg a bábolnai rendszer bevezetésének ötle­te, de nagyon sok munka kellett ahhoz, hogy az öt­let valóra is váljon. Egy­részt a szövetkezetben is so­kan idegenkedtek tőle, más­részt pedig korántsem köny- nyű ma valamelyik rend­szerhez csatlakozni. Szeren­csére Tóth János, a CPS— vállalkozás vezetője füzes­abonyi származású, s rész­ben ennek is köszönhető, hogy sikerült a tervet való­ra váltani. A szövetkezethez megér keztek a szükséges gépek, köztük az IHC nagy telje sítményű erőgép és az ugyancsak nagy teljesítmé­nyű Claas-kombájn, s a ta­vasz folyamán 537 hektáron megkezdődött az iparszerű kukoricatermesztés. A me­gye szövetkezetei közül el­sőként. Gondok, problémák természetesen adódtak, de a rendkívül aszályos időjárás ellenére is megmutatta a rendszerszerű termelés, hogy mire képes. Rekord, de nem az igazé Hídvégi László tsz-elnök részben elégedett, részben nen» . Adós, fizess.,, I Három kimutatás, száz­hatvan név, pontos lakcím­mel, munkahellyel, A pa­pírokon bélyegző: Városi Bíróság, Hatvan. Miről árulkodik a három lista? Különösképpen arról, hogy egyetlen kis varosban ennyi ember él vissza az előlegezett bizalommal. Vagyis: elfogadja az állam, a tanács által nyújtott la­kást, jobbara komforttal, s .vitán elfelejt érte lakbért fizetni Elfelejt? EI lebet felejteni Ilyen dolgot hónapokon, ereken keresztül? Mert olyiluiál 3—f ezer forint felett van az adósság, s a végrehajtó Is bekopogott hozzá nem egyszer Tüdőm, sokan, arra gon­dolnak, kis keresetű csalá­dokról, esetleg félrecsú­szott egzisztenciákról van szó. Nem, nem. Akad ilyen is, a torn azonban jól szi­tuált, sokszor kettős állást betöltő személy. Hol akkor a bibi? Mindmáig túlzottan elné­ző volt velük szemben az Ingatlankezelő Vállalat, Sietve a tanács szakigaz­gatási szerve. Pedig súlyos tízezrekről kell beszélnünk. S az Is 'felötlik most. az emberben: 630 jogos lakás­igényt tartanak nyilván a .»torony alatt”, nem kelle- ne-e élnie a felmondás jo­gával, s közülük választa­ni ki a soron következő juttatóitokat a 160 notórius nem fizető helyére — Hektáronként közéi 43 mázsa kukoricát takarítot­tunk be. Az elmúlt eszten­dőkben a legmagasabb átlag 27 mázsa volt. Szép ered­mény ez, nem vitás, de ha egy kicsit kedvezőbb a^< idő­járás, akkor elértük volna az 55 mázsát is. Az év első felében kedvezően alakult a csapadékhelyzet, de utána október közepéig szinte nem esett eső. Túl a csapadék- hiányon, azt is el kell is­mernünk, hogy jobban kell még tanulnunk a „rend­szert”, mert a munka során is adódtak olyan problémák, melyek csökkentették az át­lagot. Vetési hibák is vol­tak, aztán volt olyan, terü­let, amelyik nem kapott kellő műtrágyát, s változtat­nunk kell a fajtákon is. Jö­vőre olyan kukoricafajtáink lesznek, melyek jobban al­kalmazkodnak a mi talaj- és éghajlati viszonyainkhoz. Ha mindezt megvalósítjuk, bi­zonyára több termést taka­ríthatunk be. — Összességében elége­dett-e a bábolnai rendszer­rel? — Persze. Amit elmond­tam, az nem csökkenti a rendszer értékét. Ezenkívül azt is el kell mondanom, hogy az új eljárás nem csu­pán a kukoricatermesztés­ben érezteti a hatását. A szövetkezet gépparkja meg­lehetősen elavult volt. Az új gépek óriási segítséget jelen­tettek. A Claas-kombájn aratta le a kalászosok je­lentős részét, így az aratás­sal két hét alatt végeztünk, s a talajmunkáknál is hatal­mas segítség az IHC erőgép. Olyan munkái végez, an»­Néhány hónappal ezelőtt, a városi tanács végrehajtó bi­zottsági ülése nyomán hírt adtunk arról, hogy 48 millió forintos beruházás keretében nagyarányú lakásépítés indul a hatvani Dózsa téren. A nyolcszintes, százhúsz lakást, földszintjén üzletcsarnokot magába foglaló épület kivite­lezésére a Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat ka-, pott megbízást. A IV. ötéves terv e fontos hatvani beruházása ezen a héten a megvalósulás útjára lépett. Előbb a Földtani In­lyenre még nem volt példa a szövetkezet határában. S a traktoros szinte fehér ing­ben is szánthat; a fülkébe nem megy be a por. Drága, de megéri A rendszerhez tartozó gé­pek nem olcsók, a közös gaz­daságnak 5,5 millió forintot kelj értük kifizetnie. Igaz, nem pénzben, a gépek el­lenértékeként öt évig min­den évben 42 vagon kukori­ca a törlesztés. Az első év tapasztalatai azonban máris bizonyítják, hogy érdemes volt csatlakozni. A nagyobb tennéshozamon, s azon kí­vül, hogy a kukoricatermesz­tő gépek más növények ter­mesztésébe is „besegítenek”, bebizonyosodott, hogy a zárt- rendszerű termesztés gazda­ságosabb is a hagyományos­nál. Éppen ezért a szövet­kezet vezetőit már az a gon­dolat foglalkoztatja, hogy újabb gépeket szerezzenek be, ezenkívül pedig jövőre üzembe helyezzenek'. egy nagy teljesítményű szárító- berendezést. A kukoricaprogram tehát jól vizsgázott a Petőfi Ter­melőszövetkezetben. Gazda­ságos, korszerű és hozzájá­rul a többi ágazat fejlődésé­hez is. Végezetül érdemes még megemlíteni, hogy a CPS enyhít a munkaerő­gondokon is. Az 537 hektár­nyi területen mindössze nyolc ember dolgozott, hat mun­kás, egy agrármérnök és egy felsőfokú végzettséggel ren­delkező gépész. A siker azonban nem csupán a CPS- brigád munkájához fűződik, hanem mindazokéhoz is, akik vállalták a felelősséget az újért, a korszerűbbért, Kaposi Levente tézet munkatársai végeztek próbafúrást, majd cölöpverő gépeikkel felvonultak a Dó­zsa ' térre a kivitelező válla­lat szakemberei is. E mun­kacsapat közreműködését a talaj különleges összetétele, illetve a kivitelezésre váró épület tervei tették szüksé­gessé. A nyolcemeletes har több tucatnyi cölöpre épül. , (Foto: Szabó Sándor) A Hevesi Állami Gazdaság is Több komié — több sör A hazai sörgyárak jobbára import anyagokat használ­nak fel, mert a hazai komló­termesztők kínálata elmarad az igényektől. Hazánkban je­lenleg 410 hektáron termel­nek Ikonfiót. Az ipari alapanyag előál­lításával. tíz állami gazdaság és egy termelőszövetkezet foglalkozik, de csak hektá­ronként hat-hét mázsás — nemzetközi mértékkel mérve alacsony — termésátlagokat érnek el. A komlőtermesztés ügyet — a jelelt szerint — az álla­mi gazdaságok most felka­rolják, az állami nagyüze­mek, kihasználva a telepítés- ré engedélyezett 50 százalé­kos állami támogatást, vala­mint a 20 százalékos söripa rí kiegészítő támogatást és a komló felvásárlási árának nö­velését. erőteljes fejlesztés­be kezdtek. A termelők a jelenlegi komlóterületet két év alatt kétszeresére akarják növel­ni, úgy, hogy a fajtákat is lecserélik, és korszerű, gépe­ket alkalmaznák. 1073-ban 300 ezer komlódug vány t im­portáltak például Belgium ból. A metszés gépesítéséi’!. Csehszlovákiából vásárolnak gépeket. A komlótermesztes fejlesz­tésére a bikali, a ceglédi, a sziráki, a hevesi, a hőgyészi. a tamási és a bólyi állami gazdaságok együttműködési megállapodást kötöttek. Ezek a nagyüzemek — bólyi ter­melők irányításával — össze­hangoltan fejlesztik a kom lótermesztést és megalapoz­zák a hazánkban legaikal masabb technológiákat. (MTI) 1913. november 1S„ péntek Ki tivúlt bele a vásárlók zsebébe ? Miért lett drágább a gáztűzhely és az olajkályha? (moldvay) Hektáronként lé magsával több A CPS sikere Füzesabonyban

Next

/
Oldalképek
Tartalom