Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-15 / 267. szám

A tanács — tanácsot ad Ä : hivatal kétségtelenül hivatalos hely. Vagyis ' olyan intézmény, amelyben ' «zok dolgoznak, akik ilyen, f vagy olyan ügyekben illeté­kesek, s épp ezért tanácsot tudnak adni, intézkednek, határoznak, támogatást nyúj- ! tanak. A hivatal rosszemlé­kezetű elődjét, melyben ké- nyére-kedvére packázhatott a kisemberrel a hivatalnok, immár csak némely „önkén­tes” bürokrata idézi emléke­zetünkbe. Az államnak, a társadalomnak nem érdeke, hogy a hatalmat megközelít­hetetlen ajtánállókkal őriz­tesse. Az egykori elutasító, kioktató, megfélemlítő, sépp ezért emberalázó bürokráciát nyugodt és erőteljes mozdu­lattal papírkosárba söpörhet­tük. A hivatal jogait és kö­telességeit törvény szabá­lyozza, s e törvény alapel­veit olyan emberek fogal­mazták, akik a közösség megbízatását teljesítették. A hivatal tehát, ha hivata­los hely is, ahol különböző feladatokat végző osztályok, csoportok dolgoznak (vagyis, ahol mint másutt is: mun­kamegosztás van), sosem kap felhatalmazást arra, hogy ön­magát „elködösítse”, hogy arctalan, vagyis embertelen legyen. S az ügyfél sem te­kinthető pusztán sorszám­nak, kiikszelendő esetnek. Aki a hivatalban munkát vállal, hivatást is vallal. Nem ügyintézői megbízást nyer tehát, hanem elsősor­ban emberi feladatot. Sor­sokba beleszólni pedig csak felelősségtudattal lehet. Hi­szen az íróasztal egyik és másik oldalán emberek ül­nek, vagy állnak. A hivatalnak, a hivatalos helynek ma tekintélye van Magyarországon. Akinek ügyes-bajos dolga, sérelme van, aki valamilyen ügyben „tanácstalan”, az elmegy a tanácshoz, vagy más illeté­kes intézményhez tanácsot kérni. S természetesnek tart­ja, hogy az arra hivatottak készségesen a rendelkezésé re álljanak. Ki-ki elvárja igényeinek kielégítését, gond­jainak orvoslását. A munká­ját tisztességesen végző hi­vatalnok pedig nem is le­pődik meg ezen, hiszen meg­bízatását a közösség szolgá­latának tekinti. S hogy maga a hivatal is fontosnak tartja és szorgal­mazza az egyre gördüléke­nyebb „szolgáltatást”, arra elegendő talán egyetlen pél­dát megemlíteni. A tanácsok ilyen törekvését igazolják például a nemrég létreho­zott „tájékoztató irodák”, az „ügyfélszolgálat”-ok. Szemé­lyesen, vagy telefonon is ér­deklődhet bárki, felvilágosí­tást kaphat, különböző nyom­tatványokat kérhet külön sorbaállás nélkül, megtud­hatja, hogy ügyében kihez kell fordulnia, sőt — egy­szerűbb esetekben — még konkrét útmutatást, javas­latot is adnak e „kisirodált” dolgozói. Kétszeresen is hasz­nosak ezek az ügyfélszolgá­latok: nemcsak az ügyfél jár jól velük, de súlyosabb, idő­igényesebb gondokkal fog­lalkozó osztályokra, csopor­tokra, előadókra is valami­vel kevesebb hárul. M ennek az emberek a hivatalba és elvárják, hogy a hivatal elintézze azt, amiért felkeresik. Rokon­szenves ez a bizalom, jó közérzetet jelez, s a közös­ségnek azt a reményét is kifejezi, hogy a hivatal ha­tékony intézmény nálunk. N. T. Heves me%ye is bekapcsolódik Hat megye készül a Kiskörei Vízlépcső -vizének hasznosítására Őntosés iifaiib 400 ©@© hektáron HATÁRIDŐ ELŐTT két hónappal elkészültek a Kis­körei Vízlépcső első ütemé­nek beruházásai: a duzzasz­tómű, a hajózsilip, a védő-* töltések, valamint a jászsá­gi és a nagykunsági főcsator­na első szakaszai. A KISZ- védnökséggel épült nagy be­ruházás üzembe helyezését követő legfontosabb prog­ram a vízlépcsőhöz kapcsoló­dó mezőgazdasági öntöző- rendszerek kialakítása, az üzemek felkészülése a víz fo­gadására és hasznosítására. Az érintett hat megyében széles körű tervező- és épí­tőmunka indult, erről szá­molnak be az MTI 'tudósító­jának jelentései. Szolnok megye mezőgaz­dasági üzemei már az idén hasznosították a vízlépcsőtől érkező első öntözővizet. A makkosi, a kiskörei és a ti- szabői öntözőrendszert a jászsági és a nagykunsági fő­csatornára kapcsolták, 3 az innen nyert vízzel mintegy huszonötezer hektár mező­gazdasági kultúrát öntöznek. A tervidőszak végéig célcso­portos beruházásból nyolc­ezer, üzemi pénzforrásokból további nyolc-tízezer hektár öntözőrendszer épül ki. Töb­bek között megépül a mező- héki és a tiszaföldvári ontó-' zőfürt, amely a nagykunsági főcsatorna nyugati leágazá­sából kap majd vizet. Szabolcs megyében az idén elkészült és részlegesen üze­melt a .rakamazi óntözőfürt, amely - az ország egyik leg­korszerűbb öntözőrendszere. A hetvenmillió forintos költ­ségvetésből megépült minta­telepen ezerháromszázhatvan hektáron pótolják öntözéssel a csapadékhiányt. Megkezd­ték a vencsellői esőztető ön­tözőfürt építését is. Elkészül­tével újabb kétezer-egyszáz hektár területet öntözhetnek. A százmillió forintot megha­ladó beruházásból a negye­dik ötéves terv végéig ötven­millió forint értékű készül el. BORSODBAN 1975-ig a Kis­körei Vízlépcsőből több mint ezerhétszáz hektár öntözését irányozták elő. Ebből hat­százötven hektár a taktaközi öntözőfürtre esik: a Szeren­csi Állami Gazdaság, vala­mint a taktaharkányi tsz szántóföldi növények öntözé­sére rendezkedik be. A tarca- li "öntözőfürt elsősorban a vi­lághírű tokaj-l-egyaljai bor­vidék ültetvényeinek öntözé­sét szolgálja majd, összesen nyolcszázhatvanöt hektárnyi szőlőt látnak el innen vízzel. A létesítmény elősegíti majd m nemes bort adó szőlő aszú- «tfását, de hozzájárul a na­gyobb átlagtermések elérésé­hez is. Az öntözőfőművet az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság jó ütemben épí­ti. A rendszert 1975 decem­berében adják át és 1976-ban megkezdik az öntözéses sző­lőtermelést. A Hajdúságban a hajdú- ezováti Lenin Tsz bemutató öníözőtelepe az első olyan beruházás, amely a Kiskörei Vízlépcső öntözőrendszeréhez kapcsolódik. A gazdaság ez évben már ezerkétszáz hek­tár kultúrnövényt öntözött a korszerű föld alatti vezeték- hálózatából. Jövőre megépí­tik a fürt második részét s tavábbi háromszázhatvan hektárral bővítik a öntözhe­tő területet. A negyedik öt­éves tervben nagyobb öntö­zési ./beruházás nem szerepéi a Hajdúságban, csupán elő­készítő munkákra kerül sor. Az ötödik ötéves terv idő­szakában viszont megépül a hajdúnánási és a hajdúbö­szörményi négyezer-ötszáz hektár kiterjedésű öntöző­fürt, amely a löszháti tala­jokon biztosítja majd a ma­gasabb termésátlagokat. Heves megye — a program szerint — az ötödik Ötéves terv időszakában kap öntö­zővizet Kisköréről. Jelenleg a terveken dolgoznak. Elké­szült többek között a tisza- nánai' öntözőfürt tanulmány- terve. Ez a háromezer-nyolc- száz hektár kiterjedésű ön­tözőrendszer Tiszanána, Sa­rud és Kömlő községek ha­tárába juttatja majd el a termékenyítő vizet. Gond a megyében, hogy a térség ta­lajtani viszonyai, kedvezőtle­nek. A nagyobb öntözési be­ruházásokat jelentős vízren­dezési és »talaj javítási mun­káknak kell megelőzniük. BÉKÉS MEGYÉBEN, ahol számos mezőgazdasági üzem várja a Kiskörei Vízlépcső öntözővizét, 1975-ben kezdik az első jelentősebb beruházá­sokat. Jelenleg a nagykunsá­gi főcsatornához csatlakozó 14-es számú öntözőfürt kivi­teli tervei készülnek. A prog­ram szerint Kamut, Murony, Kondoros, Békéscsaba, Te­lekgerendás és Újkígyós tér­ségében 1980-ig tizennyolc­húszezer hektár mezőgazda- sági kultúra öntözéséhez té- remtik meg a feltételeket. mm Párt tag gyűlés ékről jelentjük s Recsken sem „öregedhet meg” a pártszervezet A viszonylag kis létszámú, többnyire pedig az idősebb generáció alapszervezetei kö­zé tartozik a recski, községi szervezet, hiszen tagjainak átlagéletkora — mint Kla- marik Lajos titkár vezetősé­gi beszámolójából, egyebek mellett kitűnt — meghalad­ja az 56. évet is. s több gyengélkedő, beteges társuk­ra a kommunisták tulajdon­képpen már nem számít­hatnak a mindennapi mun­kában. Szerencsére azonban mégsem látszik ez túlságo­san a tagság eredményein: az idén, különösen az első félévben, határozottan javult a szervezeti élet, élénkült a pártrendezvények látogatott - saga, ha csak' néhan.van is, de minduntalan hozzászól­nak a részvevők a gyűlések témájához, van véleményük, javaslatuk. Nem, korántsem elégedettek még egy-egy községi politikai ünnepen való megjelenésükkel, ám így is szinte mindannyiszor a legnagyobb számban kép­viselik alapszervezetüket. Tá­jékozottak Recsk legfonto­sabb kérdéseiről, s érdek­lődnek minden újabb iránt Jó néhányan aktív közéleti emberek: a tanácsban, a nép - frontmunkában, a nőbizott - Ságban, az MHSZ-ben tevé ­kenykednek pártmegbízatás ként, sikeresen. Ott vannak a közérdekű döntéseknél, iparkodnak helytállni, meg­jelelni a bizalomnak. Túlzás lenne persze azt ál­lítani, hogy Recsken minden rendben van, s ezt kifejezte a rendkívül kritikus, önkriti­kus beszámoló, illetve az ezt követő, hasonló hangvételű számos felszólalás is. Többi között még ma sem meg­nyugtató a községi KISZ- szervezet helyzete, jóllehet, az utóbbi három évben már a negyedik titkárral próbál­koznak, s a mozgalomhoz igazán kellemesen berende­zett ifjúsági klubbal is sze retpépek meg,, nagyobb ked­vet teremteni. A- .fiatalokkal mégis nehezen lehet előbbre jutni — ugyanis közülük sok az eljáró, a' másutt ta­nuló vagy dolgozó lány és fiú, akikhez makacsul ra­gaszkodnak az iskolák, a munkahelyek. Az új KISZ- titkár személye — egyéb­ként roppant lelkes, - cselek­vőkész kislány — sem meg­nyugtató * biztosíték a jövőt illetően, mivel távol lakik a községtől, Lángoson, s így kevésbé tud résztvenni a mozgalomban. Pedig igen nagy szükség leime egy jól dolgozó « KISZ - alapszervezetre, hiszen új színt vihetne a község egész életébe. Feléleszthetné, istá- polhatná —• mint egy idő.' Épül a Hali mb a III. kommunista is javasolta ép­pen — például az ősi nép­művészetet, a már-már fe­ledésbe merülő hagyomá­nyokat. A palocvidék sok régi dalát, láncát vihetné országos sikerre is. öregbít­vén ezzel Recsk hírnevét. S természetesen a jelenle­ginél többre, sokkal többre hivatott a nőbizottság is. Nem szabad, hogy tevékeny sége az ünnepi koszorúkö­tésben merüljön ki — hi­szen programjába annyi min­dent iktathatna. Többet, . jóvá] többet kel­lene hát törődni Recsken a fiatalokkal, a nőbizottság­gal. Feltétlenül javításra szo­rul a pártcsoportok munká­ja — fokozottabban törőd­hetnének például a gyengél­kedő, beteges párttagok rend­szeres tájékoztatásával, álta­lában pedig jobban szervez­hetnék körzetükben a kü­lönböző közérdekű feladatok megoldását. A vezetőségnek még inkább hivatása magas-- latára kell emelkednie — nem szabad a titkárnak ere­jét meghaladó terheket ma­gára valiafni, megengedhe­tetlen, hogy taggyűlések, söl vezetőségi ülések is el-el- maradozzanak, mint a má­sodik félévben. S véletle­nül sem szabad olyanra gon­dolni, hogy az elmaradt, ve­zetőségi üléseket majd be­pótolják a hátra ievő raas- fél hónapban, hiszen ez tu lajdonképpen ismét az. iga/: feladatoktól való elszauu dást .jelentené, valósággá’ ‘ lejáratná a mindennapi élethez kapcsolódó, mindig a legaktuálisáb l> téma lehoz. kérdésekhez kötődő testűiéi i értekezleteket Fiatalos lendülettel. nifeg nagyobb aktivitással kell dolgozni Recsken is a jövő- ■ ben, s ehhez persze nem ári egy kis szó szerinti fiatalítás sem. Egy kis „vérfrissítés” arra alkalmas fiatalok fel­vétele a pártba , hogy ve­lük az eddiginél könnyeb­ben menjen a munka. S ha az átlagéletkor a papírfor­ma szerint lassan is javul'— a pártéleten semmiképpen sem látszódhat az öregség (gyónj) Erősödőit a szervezeti élet a ptSfiliáiipi lépiizemüjen Külsőségeiben egyszerű, de tartalmában ünnepélyes tag­gyűlés színhelye volt a pe- tőfibányai kultúrház klub- helyisége, ahol az 1973-ban végzett pártmunkáról ta­nácskoztak a gépüzem I-es alapszervezetének kommu­nistái. Somoskői János, a taggyű* lés levezető elnöke köszön­tötte a kommunistákat, to - vábbá Kovács Jánost, a me­gyei pártbizottság, Balogh Jánost, a Mátx'aálji Szénba­nya Vállalat pártbizottsága nak képviselőjét, majd a vezetőség nevében Janó András párttitkár terjesztet­te elő a beszámolót. Az 1973-as évben tovább erősödött a kommunisták szervezeti és cselekvési egy­sége. A kommunistához nem méltó magatartás, a párt­megbízatás elhanyagolása miatt mindössze két esetben kellett fegyelmit adni. Egészség« ütemben nö­vekedett a párttaglétszám. Az év közben megtartott hét taggyűlésen fő napiren­di pontként a párt belső életével, a felső pártszervek határozataival, a nők és az ifjúság körében végzett po­litikai munkával és az üzem gazdaságpolitikai kérdéseivel foglalkoztak. A beszámoló névre szólóan értékelte a négy pártcsoportbizalmi munkáját, a pártmegbízatá­sok teljesítését és azt a munkát, amelyet a 15 szo­cialista brigádban dolgozó 198 tag végzett a gépüzem­ben. Az agitációs munka mér­legelésekor említette a be­számoló, hogy a párttagság külpolitikai kérdésekben sok­kal tájékozottabb, mint . a hazai események ismereté­ben,. sőt még a közvetlen munkahelyi ismeretekkel is van baj. A kezdeti fellendü­lés után visszaesett a mun kahelyi agitáció, amelynek jó formái voltak a reggeli szünetekben nfegtartoií ér dekes kiselőadások. A tag­ság, de a pártonkívüliek is igénylik ezeket a kiselőadá­sokat, A beszámoló szólt a jövő évi feladatokról, majd a ti­zenhét hozzászólás bizonyí­totta a tagság aktivitását. Jólesett hallani a gép- üzemi, csúcsvezetőségnek az alapszervezet munkáját mi­nősítő jelentését is, amely ben a meglevő gondokká': együtt megfelelőnek, fejlő­dőnek értékelte’ ■ a/. I-es alapszervezet kommunistái­nak egyéves munkáját. A. Bakonyi Bauxitbánya Vállalat legnagyobb mélyművelésű bányája Halimbán épül. 240—310 méter mélységben az alapvágat már elkészült, a felszíni létesítmények szere­lését is rövidesen befejezik, de már a próbaüzemet megelőzően is termelnek: ebben az évben 370 ezer tonna bauxitoj ligának a Jelszínre. (MTl-foto — Kovács Sándqr) Továbbképző tanfolyamok termelőszövetkezeti vezetőknek, szakembereknek Az utóbbi két évben je­lentősen fejlődött a terme­lőszövetkezetek anyagi-mű­szaki ellátása, egyre na­gyobb szükség van a közös gazdaságok vezetőinek és szakembereinek továbbkép­zésére. 1971-ben 3900 felső- és középszintű vezető tanult az ország különböző vidéke­in megszervezett tanfolya­mokon, s idén számuk már csaknem elérte a 60üu-ret Különösen nagy az érdeklő­dés a tdvábbképzé« iránt Heves, Hajdú és Fejér me­gye termelőszövetkezeteiben. Népszerűek az ökonómiai és növényvédelmi tanfolya­mok. Egyelőre még a várt­nál kisebb az érdeklődés a kertészeti, valamint az ál­lattenyésztés-gépesítési szak­mai oktatás iránt. A tanfo­lyamok szervezésében ét megtartásában kiemelkedő szerepet vállalt a Debreceni Agrártudományi Egyetem, a kaposvári és a nyíregyházi mezőgazdasági főiskola, va Larnint a nagykanizsai, győri gyesi és körmendi főiskolai kar. A tsz-vezetők es szakem- ’ berek továbbképzését jövő­re tovább szélesítik, 6500 szakember számára szervez­nek tanfolyamokat, 8zb-titkárok továbbképzése A Helyiipari és Városgaz­dálkodási Dolgozók Szakszer­vezetének Heves megyei Bi­zottsága háromnapos tovább­képzést szervezett szb-titká- rai számára Egerben. A Víz­müvek. klubjában szerdán kezdődött foglalkozások al­kalmával az üzemi és a szocialista demokrácia idő- j szerű kérdéseiről, feladatai­ról esik szék a szakszervezet jog- és hatásköréről hang­zanak el előadások, a hatá­rozatok gyakorlati megvaló­sulásairól tárgyalnak. Hmims&i 1973, november lő., esütörtöif

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom