Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-13 / 240. szám

Mit rendel a kereskedelem ? r A KÖNNYŰIPAR és a ke­seskedelem szaknyelviben a specifikáció, az évszakonként rendszoresen megtartott bör­ze, ahol eldöntik, hogy az ipar által ajánlott cipők, ru­hák, kabátok közül mit és mennyit rendel a kereskede­lem. Azt is mondhatnánk te­hát, hogy a specifikáción dől el: milyen lesz a divat? Nein egészen. A specifikáción ugyanis gyakran még az sem derül ki, mit tartanak diva­tosnak a gyárak és a keres­kedelem felelős megbízottai. A specifikáción, a börzén kialakult helyzet azonban nemcsak divatügy. Ezt mi Bem bizonyítja jobban, mint az üzletekben gyakran el­fekvő és eladhatatlanná vá­ló divatjamúlt holmik meny- nyisége, Érdemes végignézni például a Bizományi Áruház Vállalatnak átadott ruházati cikkeket: egyre több közöt­tük az olyan hibátlan, drága holmi, amit csak azért kell mélyen áron alul adni, mert az ipar lemaradt a divattal való versenyfutásban. Rá­adásul kiderül, hogy még ilyen ráfizetéses áron sem könnyű vevőt találni ezekre a feltűnő ruhákra, különle­ges — például hegyes orrú — cipőkre, mert akik olcsón akarnak vásárolni, azok ilye­neket nem viselnek. A divatos árukból viszont szinte krónikus a hiány, vagy legalábbis ritka/ hogy min­den méretet megtaláljon a vevő. Elmúlott már az az idő, amikor az ódivatú áruk szá­mára biztos piacot jelentett a vidék. Egyre kevesebb az olyan vevő, aki csak azért vesz meg valamit, mert olcsó. Napjainkban aligha létezik olyan „isten háta mögötti” hely, ahol mindent rá lehet „sózni” a vevőre, és nagyon elvétve akad olyan nemtö­rődöm vásárló, akinek mind­egy, hogy milyen cipőt hord, vagy milyen ruhát vesz fel. MIÉRT GYÁRT akkor az ipar eleve „elfekvésre” ítélt árut? Miért rendeli meg a kereskedelem a specifikáción azt, amiről még a laikus, az­az az ízlésesen, divatosan öl­tözködni vágyó vevő is láfcja: eladhatatlan? Anélkül, hoev vállalkoz­hatnánk e kérdések eldönté­sére, hadd hozakodjunk elő néhány ténnyel, amelynek is­meretében és hangos kimon­dása után — hiszen a szak­emberek egy része is tudja ezt — javítani lehetne a hely­zeten. Először is gyorsítani kelle­ne az információszerzést, hogy elérjük: a divatcikke­ket gyártó ipar ne akkor fi­gyeljen fel az anyag-, a szín, a fazonváltásokra, ami­kor az már bekövetkezett. Hogy a fővárosi és a vidéki gyárak az eddigieknél gyor­sabb csatornákon keresztül szerezzék be a divatra vo­natkozó információikat. Az már nem megoldás, hogy egy- egy gyár vezetője a külföldi útján vásárolt divatárut itt­hon „lekoppinttatja”. Mire az így „megtervezett” holmi el­készül, a divat már régen túllépett rajta. A vidéki kereskedelmi vál­lalatoknál is szükség van a gyorsabb piackutatásra. Ilyen vonatkozásban még az sem árt, ha nem „hisznek” a fővá­rosi szakembereknek. Amióta egyre gyorsul a divat válto­zásának tempója, számtalan­szor bebizonyosodott, hogy a vidéki cipő- és ruházati ke­reskedelmet is meglepetés i éri. Végül — visszatérve köz­vetlenül a specifikációhoz — némileg az is magyarázza a kialakult helyzetet, hogy eze­ken a kereslet-kínálat talál­kozókon a kereskedelem kép­viselői között alig akad fia­tal szakember. ' KETSEGES, hogy ezt az igényt mennyire tudják kö­vetni és kielégíteni a rutinos, de óvatos idősebb kereske­delmi szakemberek. Ez a fel­tételezés nemcsak életkorra, sokkal inkább a szemlélet- módra és a munkamódszerek tempójára vonatkozik. Mert a divajj vizsgáján a kereske­delem „tanárai” is elbukhat­nak. P. M. Műszerek us úttesten A Budapesti Műszaki Egyetem és a KÖTUK1 szakemberei műszerekkel vizsgálják a közutak álla­potát. Az adatok fontos tám­pontot nyújtanak a ter­vezés, a felújítás és a karbantartás szakemberei számára. Képünkön: az ingás ér­dességmérő műszer az út- felszín csúszósságát mutat­ja be. (MTI-foto) KISZ'Csneiiezetosiégf alakult az ejyri építőknél (Tudósítónktól.) Nagy jelentőségű esemény színhelye volt az elmúlt na­pokban a Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat egri munkásszállójának étterme. Itt tartotta első alkalommal összevont KISZ-taggyűlését az egri építkezéseken dolgo­zó ifjúkoihmunisták négy alapszervezete, és választot­ta meg a több mint 108 KISZ-tag münkáját, tevé- ■ kenységét iriüiyító, összefo­gó KISZ-csúcsvezetőséget. E szervezeti változást az élet sürgette elsősorban. Hi­szen a megyeszékhelyen fo­lyó építkezéseken egyre több ifjúkommunista szakember végezi munkáját és a KISZ- fiataloknak már nem tudott megfelelően munkát adni a KISZ-alapszervezet vezető­sége. Ez tette szükségessé, hogy most, a vezetőségválasztások idején, a régi egy KISZ- alapszervezet mellé még há­rom új alapszervezetet ala­kítsanak. Az alapszervezeti vezetőségválasztások befeje­ződtek, és a KISZ-szerveze- tek tagsága most új vezető szervet, csúcsvezetőséget vá­lasztott. « A csúcsvezetőség fontossá­gáról és a régi KlSZ-alap- szervezet munkájáról beszélt az összevont taggyűlés részt­vevőinek Dobos Imre, a vál­lalati KISZ-bizottság titkára. Elmondta, hogy a régi alapszervezet tagjai milyen munkát végeztek az elmúlt időszakban. Miért a lakók fizetnek? Az első meglepetés a múlt év Itarácsonya táján érte az egri Bajcsy-Zsilinszky u. 3—7. szám alatti lakások, bár nem szegény, de nem is gazdag lakóit. Ugyanis az Egri Ingatlankezelő, Közve­títő és Lakásberuházó Vál­lalattól érkezett felszólítás azt tudatta az épületben la­kó 14 családdal, hogy a mellékelt számlán még 800 —■1000—1200 forintot fizes­senek be, mivel a gázóra azt bizonyítja, hogy az épülete­ket központilag fűtő kazá­nokban lényegesen több gáz fogyott el, mint amennyit a 340 forintos havi fűtési díj „elbírt'’. A lakók meglepetése an­nál is inkább nagy volt, mi­vel a szerződés szerint — függetlenül a téltől, a nyár­tól, a kánikulától, a hideg­től, a fűtési szezontól — la­kásonként havonta több mint 300 forintot fizetnek fűtési díjként; A lakók többsége úgy érezte: a vállalat kérése jogtalan, ezért nem is fi­zették ki az utólag kirótt összeget. A vallalat gyorsan, s „rugalmasan” válaszolt: a nemfizetöknék munkahelyén tiltatta le az összeget. Ezt követően sokáig úgy tűnt. vége a háborúsdinak. A napokban azonban ismét levelek érkeztek a vallalat tói a Bajcsy-Zsilinszky út 5—7. szám alá, amelyben újabb ezreket követelnek — szintén a fűtési díj kiegé­szítése címén — a 14 csa­ládtól, Az úgy gtllawtn.yilag úgy áll, hogy a lakók vál­tozatlanul jogtalannak tart­ják a vállalat követelését, s úgy döntöttek: nem fizet­nek. Fűtés ügyben mi nem va­gyunk szakemberek, nem a mi feladatunk a vitában igazságot tenni sem. Abban viszont teljes mértékben egyetértünk a 14 családdal: nem asért fizették ki — többségük vásárolta a la­kást —, a százezreket a va­lóban szép, nagy, modern la­kásokért, hogy vitatkozza­nak, hogy Jühöz-fához sza­ladgáljanak, hogy mások hi­bái miatt állandóan ráfizes­senek. Nem vigasz számuk­ra az sem, hogy ma már a veiül: vitatkozó partnerek között is egyre gyakrabban elhangzik: a baj a tervezés­sel kezdődött, a lakások köz­ponti fűtési, rendszere hibás, s a tervezőkön kívül azok is mulasztást' követtek el, akik annak idején átvették a ki­vitelezőtől a lakájokat. Igen gyakran előfordul ugyanis, hogy az egyik lakásban '40 fokot mutat, a hőmérő, a másikban viszont csak IS— 17-et. Arról nem is beszél­ve; a lakások összkomfor­tos kategóriába tartoznak, holott csak a reggeli és az esti órákban van meleg viz. A lakók kifizették a la­kásokért a oénzt, jogosan kérik, sőt elvárják tehát: biztosítsák számukra a ké­nyelmet, a nyugalmat is. Ne velük vitatkozzanak, ne ve­lük. fizettessék meg mások hibáit, mulasztásait! „.■»■■tóé Az eddig végzett munka értékelése után megválasz­tották a héttagú KISZ-csúcs- vezetőséget, annak titkárát és a vállalai KlSZ-küldött- értekezlet egri résztvevőit, küldötteit. A csúcsvezetőség titkárá­nak titkos szavazással Bla- hó Sándort választották meg. A csúcsvezetőség tagjai let­tek még Réti Etelka, Vereb Gj/ula, Túrái János, Mészá­ros István, Viktor Béla és Léder Gyula ifjúkommu­nisták. A november 19-én megrendezésre kerülő válla­lati KlSZ-küldöttértekezlet- re 20 fiatalt választottak meg. Az összevont taggyűlés résztvevőit és az újonnan megválasztott csúcsvezetőség tagjait Urbán János elvtárs, a vállalati pártbizottság tit­kára is köszöntötte. Kovács János A jövő hét elején ? Forgalmi változás a megyeszékhelyen Többször adtuk hírül, hogy változás lesz Eger belváro­sának közlekedési rendjében. S miként tájékoztatóink, mi is többször „módosítottuk a határidőt”. Legutóbb szep­tember végére ígértük, most pedig már meghatározott napra szól az ígéret: októ­ber 16-án, pontosabban a szerdára virradó éjjel vál­toztatják meg a gépkocsik Icötelező haladási irányát. Ha.~. Az elképzelés lényege bi­zonyára ismert az érdekelt autósok előtt: az egyirányú Széchenyi utcán megfordul a forgalom iránya, s a dél felől érkezők ezután a líce­um mögött bekanyarodva, a .Bajcsy-Zsilinszky utcán, a Dobó téren s az ugyancsak egyirányú Knézich Károly utcán haladhatnák át a vá­roson. Alapos, s az utóbbi időben már szemmel látható indokok késztették erre a ' döntésre az illetékeseket; az útvonalnak a Tűzoltó téri és a líceum előtti önkereszte­ződésében olyan dugók ke­letkeztek. hogy már-már le­hetetlenné vált a közleke­dés. Az UVATERV felméré­sében számokat is közöl ar­ról, mennyi népgazdasági kár keletkezik a kereszte­ződésekben való megállás­ból, várakozásból: jelenleg 2 millió 200 ezer forint kárt okoznak évente a dugók, de ha 1975-ig húzzuk, akkor már 17 és fél millió lesz az évi kár. Addig egyébként nem is lesz tartható ez a mostani állapot — jegyzi meg a. tanulmány —, mert figyelembe véve a fejlődést, egyszerűen lehetetlenné vál­na a közlekedés már a kö­vetkező évben is. Persze többféle megoldás is lehetséges, például jelző­lámpák felszerelése, elterelő ut építése, de a szakértők véleménye szerint mind­egyik drága mulatság, pénz viszont nincs. Illetve kevés van, . nem egészen .másfél millió, amennyibe ez á vé­gül is elfogadott megoldás kerül. Olvasóink a változás nap­ján közölt térképen és röp­lapokon is tanulmányozhat­ják majd a forgalmi válto­zás részleteit és érthetővé válik számukra az egyelőre félig-meddig felfestett sávok, záróvonalak s a még leta­kart táblák jelentése. Az autósok mellett a gyalog, vagy autóbuszon közlekedők is éreznek néhány változást. Megszűnik egy autóbusz­Szihalmi asszonyok Jól keresnek, vagy rosszul keresnek? Amit a tsz-ből visznek haza. arra sem elég, hogy a boltba elmenjenek vele. Tele vannak pénzzel, a közös sem fizet rosszul, no meg ott van a háztáji. Ilyen és ehhez hasonló, enyhén szólva egymáshoz nem túlságosan hasonlító Vélemények hangzanak el, ha termelőszövetkezetben dolgozó asszonyok kereseté­ről esik szó. A szihalmi Ri­mamente Termelőszövetke­zetben a könyvelésen azok­nak a' névsorát böngésztük, akik az átlagosnál rosszab­bul keresnek. így jutottunk el a közös gazdaság magtá­rában dolgozó brigádhoz, s három termelőszövetkezeti tagnak tettük fel a kérdést: mennyit keresnek, mire köl­ti a pénzt, Bíró Lajosné „hangelnök” Válaszol elsőként: — Az. átlagkereset nem túlságosan sok, azt nem le­het mondani. De, ami igaz, igaz, nyáron 2600 forintot is megkerestem az aratás ideje alatt, de akkor volt olyan, “hogy éjfélig is kellett dolgozni. A múlt hónapban volt a dohánytörés, akkor kétezret kerestem. Most majd csendesebb idők kö­vetkeznek, akkor majd le­apad szépen a fizetés olyan i'/.t ■ regy száz-ezerkétszáz fo­rintra. M* m-« ■■ * — A férjem Diósgyőrben dolgozik, raktárban anyagát­vevő. Ha egy hónapban há­romszor bemegy vasárnap is dolgozni, akkor hazahoz két- ezer-hatszáz forintot. Kü­lönben kétezer-kétszáz a keresete. Három gyermekem van, a lánynak egy éve volt az esküvője, az belekerült 15 ezer forintba, 20 ezer fo­rintért bútort vásároltunk neki. A fiam most, áll nö- sülés előtt, majd oda is kell a pénz. , Egyébként otthon hat éve van televíziónk, van mosó­gép és két éve olajjal fű­tünk. Bán Ferencné 1959 óta dolgozik a termelőszövetke­zetben. Átlagkeresete ha­vonta 1300 forint,- férje nyugdíjas, 710 forintot kap. Ebben az évben jól fizettek a hízók, s nem kevesebb, mint nyolcezer forinttal já­rultak hozzá a családi kasz- sza bevételi rovatához. — Még ^gy különleges ke­reset is hozzájárul a háztar­táshoz — mondja Bán né­ni. — A fiam tengerész, a keresetét hazaküldik, így mindig ei tudom tenni azt a kétezer forintot. Ő oda­kint megél a napidíjából. A ház elég jól be van rendez­ve, van hűtőszekrény is, csak maga a ház nem va­lami jó. Úgyhogy újat is Ü^xptSt&ÚS, KPÍJerú S ,«&l hü­lyére majd négy. vagy öt év múlva. Ügy számítottuk, hogy hatvanezer forintba be­le fog kerülni. Akkorra már csak meglesz az a pénz. Csoór Sándorné tréfásan azzal kezdi, hogy a legtöbb pénzbe az unokák kerülnek, mert mindig odajönnek és azt mondják: Mamám, ad­jál egy kis pénzt, moziba szeretnénk menni. — Az átlagkeresetein — 1200—1300 forint. A férjem pályamunkás volt, ő sem kap sokat, leszázalékolták. Szerencse, hogy a boltból nem sok mindent kell ven­ni. Tojás van otthon, zsír is, az üzletben gyümölcsöt szok­tunk venni, mert az nem terem felénk, a gyümölcs meg nagyon fontos, arra nem szabad sajnálni a pénzt. — Utoljára -ezt a nyári ruhát vettem magamnak. Nem tudom pontosan mibe került, de nem volt draga. — Egy lányom van, a gyerekei már iskolások. Ök vettek egy Zaporozsecet az utóbbi időben, hát abba be- 1 esegítettünk. Ez a legna­gyobb kiadás falun a ház­építés után, mert úgy van az, hogy először a ház, az­tán meg szeretnének a fia­talok kocsit i venni. Az, hogy valaki máma már 'jószágra gyűjtsön, még az öregek között is ritkaság. _____— Sí, At j m egálló a líceum előtt. Ezt az épület mögé helyeznék át, ott viszont most épül a postaközpont, úgyhogy leg­közelebb csak a minaret mellett szállhatnak buszra, egy új megállónál. Vagy: a déli, ipartelepen dolgozó s az északi lakótelepre haza- igyekvő munkások, pillanat­nyilag qem tudni, hogyan Szállhatnak majd át a vá­rosközpontban. A Klapka utcán tudnának feljönni, ott viszont a TIGÁZ még most sem végzett a vezetékek szerelésével s az út egyelő­re csak egyirányú. Törhetik tehát még a fe­jüket néhány problémán a közlekedés átrendezői. Két­ségtelen, az elfogadott meg­oldás. amellett, hogy meg­szünteti az önkereSzíeződé- seket, több parkolóhelyet is biztosít majd a líceurh kö­rül, illetve a Széchenyi ut­cán. Igaz, itt meg az üzle­tek dolgozóinak kell harcol­niuk. közösen a közlekedés­rendészettel, hogy érvényt szerezzenek a ..rakodási te­rület” jelzőtábla parancsá­nak. Mert azzal egyelőre senki sem törődik. Környei László alezredes, a Heves megyei Rendőr-fő­kapitányság közlekedésren­dészeti osztályának vezető­je elmondta, hogy önkéntes rendőrök segítségét is igény­be veszik az átállás idején. Minden fontosabb ponton ott lesznek, tájékoztatni, útbaigazítani a közlekedő­ket. Az összes jelzés elhelye­zése után némi türelmi időt is adnak, s csak az új ren­delet alapos megismertetése után büntetik majd a vétke­seket. Űgv tűnik, az illetékesek jól felkészültek az új rend bevezetésére. Persze, nem kell azért teljesen nyugodt- nak lennünk, még közbejö­het valami. Ha például 16- án egész éjjel esik, akkor az utolsó festéseket nem le­het elvégezni, s ez „csú­szóst” jelent. De még az EVM-ből is várnak egy ha­tározatot, mégpedig egy bontási engedélyt. Az épülő postapalota tőszomszédságá­ban meghagyott romos épü­letről van szó, ugyanis en­nek helyén tudna csak dol­gozni a kivitelezők torony­daruja. Ha ezt nem bontják le. akkor teljesen le kell zárni a líceum mögötti ut­cát az építkezés miatt.,. Szerda éjjel, befejezve s festést, négy-öt percre le­zárják az utakat. Négy-öt. perc után új irányba halad­nak tovább a járművek. So­kat kell tenni azért a né­hány percért! (hekeli) NMimQ 1931, Oktober 11.. sutomba*

Next

/
Oldalképek
Tartalom