Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-06 / 234. szám

1 £ Konnyűipari Főiskola Mii épülete Lányok, asszonyok Áriák Nóták Kórusművek Zenekari hangverseny Emlékezés október hatodikára Zenei anyanyelvűnk Magyarán szólva ,.. Melódiák oktél Jegyzet Könnyűzene Fazekas-versek Új Zenei Üjság Csak fiataloknak 1 1G8 óra Elbeszélés Az Etema hanglemezgyárban 19.30 Operettest 20.34 Pesti mozik. Rádiójáték 21.21 Amerikai muzsika 22.20 Beat 23.05 Operaré§zIetek 0.10 Melódiakoktél PETŐFI 8.05 Régi magyar táncok 8.20 Táncdalok 8.45 Válaszolunk hallgatóinknak! 9.03 Kórusművek 9.10 Szabad szombat 11.05 Operettrészletek 11.50 Zenekari muzsika 13.03 Gazdaságról mindenkinek 18.33 Operarészletek 14.00 Napraforgó 14.50 Éneklő Ifjúság 13.00 Falurádió 15.30 A labdarúgó-mérkőzések­ről 15.52 Orvosi tanácsok 16.05 Népdalest 16.51 Lemezmúzeum 17.19 Az élő népdal 17.29 A Neptun birodalmában. V. rész 17.44 Fúvószene 18.15 Kalandozás — sok muzsikával 19.15 Fischer-Dieskau Wolf- dalestje Közben: Kb.: 20.30 Ver* Kb.: 21.25 Népi zenekarok műsorából 22.01 II. Mann: Az alattvaló. Rádióváltozat 23.15 Dzsessz Szolnoki Rádió Hétvégi kaleidoszkóp. Szerkeszti: Kutas János MAGYAR 9.20 Kén^ia. X. o. Ismétlések: 9,55 Megmérettünk' és.nehéznek találtattunk. I. rész 10.45 Egy hölgy arcképe II. rész 11.30 Nö — három szerepben 11.40 Radar 13.53 Egyetértés—SZEOL labdarúgó-mérkőzés 15.55 Salto mortale. NSZK tv-film. p. Koppenhága 16.55 finden este premier. Szovjet rövidfilm 11.15 1849. X. 17.35 Verses, zenés műsor gyerekeknek 17.55 Hírek 18.00 Az NDK nemzeti ünnepén 13.20 A zsűri különdíja 1 .15 Cicavízió n.30 Tv-hiradó 23.00 Magyarázom magunkat. VI. rész 2'J.10 Különös vadászat. Tévéfilm. II. rész -1.20 Sanzonról sanzonra lt.35 Tv-hiradó 2. n.45 A negyvenegyedik. Magyarul beszélő szovjet film POZSONYI 1.1.00 Nagy küldetés. NDK sorozat. (Befejező rész) 16.25 S. Bratislava—S Klando jégkorongmérkőzés 19.00 és 20.50 Híradó 21.00 A barátok. Tv-film 21.00 Esővizes kalap Tv-játélt A vörös kakas Példa volt az egri tüzrend i mozi A Könnyűipari Főiskola új épületét átadták rendel­tetésének Budapesten. A képen: a főiskola épülete. (MTl-foto — Benkő Imre felv. — KS) A magyar népdal hete a rádióban A Magyar Rádió immár negyedízben hirdeti meg a magyar népdal hete prog­ramját — nyilatkozta Sóly­most János szerkesztő az MTI munkatársának. Októ­ber 15-e és 21-e között ösz- szeállítások, lemezválogatá­sok idézik a hallgatók elé a magyar népdal kincseshá­zát. Október 15-én Adóm Jenő vall arról, hogyan is fedez­te fel a népzenét Török Er­zsébet, Béres Ferenc és Ke­rekes Tóth Erzsébet tolmá­csolásában „Százszorszép énekek” csendülnek fel. Tú­ri Lujza összeállítása gyer­mekjátékdalokat idéz a mik­rofon elé. Péntek Jánosné és Karsai Zsigmond népdaléne­kesek felvételeiből is külön adást hallhatunk. Október 16-án dr. Nádor Tamás, dr. Molnár Imrével beszélget a népdalainkból készült első hanglemezsorozatról. Katona Imre összeállítása katonada­lokat szólaltat meg. Október 17-én az „Utam a népzenéhez” sorozatban Bárdos Lajos szólal meg. Kemény Kiló, Palcsó Sán­dor és Szekeres Sándor lajtha népdalfeldolgozásaiból énekel. Gyalog Magda, Kiss Károly és a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz Röpülj pá­va énekkara ad műsort. Archív felvételről Bartók Béla és Szigeti József kö­zösen tolmácsolja Magyar népi dallamok című szerze­ményét. Borsai Ilona össze­állítása ezen a napon az egykori summások életét ele­veníti fel summásdalokkal. Október 18-án Szabó Fe­renc Nótaszó című kompo­zícióját Melis György, vala­mint az *MRT énekkara és szimfonikus zenekara szólal­tatja meg, Solymosi János műsora Bartók népdal-szem­léletéről ad képet írásai és művei tükrében. Ezenkívül Szekszárdról közvetített folklórest gazdagítja a nap programiját. Október 19-én Molnár An­tal áll a mikrofon elé, hogy a népzenéhez vezető útját ismertesse. Október 20-án Nagy Já­nosné kiskunfélegyházi éne­kest és citerást ismerhetjük meg a Népművész-portrék sorozatból. Október 21-én, a magyar népdal hetének utolsó nap­ján Palló Imre mesél a nép­zenéhez fűződő kapcsolatá­ról. (MTI) A tűz ősidők óta nélkülöz­hetetlen eszköze az emberi­ségnek, kezdve attól, hogy az ősember az összedörzsölt kö­vekből kipattintotta az első szikrát. Ha viszont a vörös kakas képében jelenik meg, veszedelmes, alattomos el­lenség. Az elszabadult" lán­gok sokmilliós, milliárdos ér­tékeket vittek már a pusztu­lásba, noha az ember igyeke­zett mindig zárt térbe szorí­tani, megfékezni burjánzá­sát. A tűzvédelem ma már történelem. Ezt tanúsította a szolnoki Galériában megren­dezett első országos tűzvé­delmi kiállítás, amelynek ki­lencven négyzetméter alap- területű 44 tablója a tűzvé­delem gazdag eszköztára, sokoldalúan érzékeltette, hogy milyen volt a tűzvéde­lem az elmúlt korokban és milyen fejlettségi fokot ért el ma. A nagyszabású tárlat tör­téneti és logikai sorrendben igazította el a látogatók ez­reit és rendkívül gazdag szemléltető anyagok között, s felvonultatta a frankfurti nemzetközi tűzoltókiállítás magyar anyagát is. A beve­zető tablók tanúsították, hogy már az államalapító első Ist­ván király rendelkezett a gyújtogatok megbüntetésé­ről. „Aki ellenségeskedésből valakinek az épületét tűzzel felégeti, parancsoljuk, hogy mind az épületeket állítsa helyre, mind pedig az elégett házi felszerelést fizesse meg. Ezen felül adjon tizenhat ti­nót, melyek negyven sol­diust érnek” tartalmazta a rendelkezés. A „háborús tü­zek” címszó alatt a hódító háborúk veszedelmes fegy­vereként mutatja be a tüzet. A tatárjárás, a török hódolt­ság során, különböző harci cselekmények következmé­nyeként szám-,» város és falu égett le. Ez idő tájt és a ké­sőbbi korokban Szolnok és a Mátra „fővárosa”, Gyöngyös is több ízben vált a tűz mar­talékává. Gyakran okozott pusztító tüzet a véletlen is, mivel a lakóházak középü­letek jó részének tetőzete gyúlékony szalmából, nád­ból és fazsindelyből készült. A kiállításon bemutatták az eredeti Flórián szobrot is. amelyhez a tűzvédelem val­lási mítosza, népi legendája fűződik. Flóriánt tartották védőszentnek, a kunyhók la­kói technikai felszereltség híján hozzá imádkoztak, hogy elűzzék fejük felől a pusztító veszedelmet. Tej az égii házra Amikor Heves és Szolnok megyét törvényesen egybe­kapcsolták, az 1811-ben ké­szített egri tűzrend például szolgált Szolnok számára. egri tűzoltók által kidolgo­zott szisztéma szerint szer­vezték meg az alföldi város­ban is a tűzvédelmet. Tu­laj donképpen ettől az időtől számítják a tűzvédelem szer­vezettségét a Tiszatájon. A kiállítás felvonultatta a Szol­noki Levéltár eredeti Jász­kun kerületi iratait is, ame­lyek a tűzoltással kapcsolat­A harmadik negyedév atőted bélyegkibocsátása a 46. magyar bélyegnap alkalmából kiadott fel áras bélyegsorozat és blokk volt. A negyedik negyedévi elő­rejelzések bőséges kiadást ígér­nek. Október hónapban várható egy 2 forintos névértékű bé­lyeg. amely Csokonai Vitéz Mi­hály születésének 200. évforduló­ját köszönti. Veszprém panorá­mája és városcímere kerül a 20 forint névértékű új forgalmi bé­lyegre. A skylab űrlaboratórium­ban végzett tudományos kuta­tásokról nagyon érdekes grafi­kai megoldású blokk kiadásával emlékezik meg a magyar pos­ta. A 10 forint névértékű légi­postablokk közepén levő bélyeg a Föld felszínének .vizsgálata közben mutatja be az űrállo­mást. A bélyeg alatt a kozmosz­ban minden eddiginél hosszabb ideig tartózkodó ürpilóták neve olvasható. A bélyeg két oldalán elhelyezett rajzokon a súlytalan­ság állapotában végzett munka látható. A Skylab-blokk az Ál­lami Nyomdában készül, Kékesi László grafikusművész tervraj­za alapján, több színű mélynyo­mással. Az Esztergom fennállá­sának ezer éves fordulóját kö­szöntő bélyegsorozat és * blokk november hó folyamán várható. Az esztergomi Keresztény Mú­zeum legszebb középkori fest­ményeinek reprodukciói jelennek meg a hét bélyegből álló. 15 fo­rint névértékű soron, illetve a 10 forint névértékű blokkon. A bé­lyegek ismertetésére visszaté­rünk ♦ Az USA postája rendszeresen megemlékezik a neves amerikai emberekről. Évente jelennek meg .a 8 centes bélyegek — több százmilliós példányszámban az ünnepeltek képeivel. Leg­utóbb Lyndon B. Johnson volt amerikai elnök képével jelent meg egy ilyen nagy példány- számú, 8 centes bélyeg az ün­nepelt képével — háttérben a Ij'ehér Házzal. Moszkvában rendezték az idei nyáron az egyetemi hallgatók sportversenyét, az Universiadét. Ebből az alkalomból a szovjet posta négy bélyeget és egy em­lékblokkot hozott forgalomba, amelyeken egyes sportágakat ismertetnek. Bélyegre került a kalapácsvetés, úszás, vívás és gerelyhajítás. Az új sorozatot magas példányszámban — szí­nes of szetnyom ássál készítet­ték. * A Bélyeggyűjtők Nemzetközi Szövetsége Aj man sejkség pél­dátlan mennyiségű bélyegsorait üzletszerű spekulációs kiadások­nak tekinti és ezért bojkott alá helyezte, ami azt jelenti, hogy nemzetközi kiállításokon nem mutathatók be. ÚJDONSÁGOK: — Európa: Ausztria: szeptember végén több bélyegújdonság jelent meg, ilyen 50 .éves az Interpol — 4 schil­ling, 100 éves a bécsi ügető­verseny egyesület — 2 schilling, 50 éve halt meg Ferdinánd Hä­misch — 2 schüling. Bulgária: négy új légipostabélyeg került kiadásra, 2 sztotinka Véliko— Tirnovo; 13 sztotinka Rousszal- ka: 20 sztotinka Plovdiv; 28 sztotinka Szófia látképével ,»Fa­una 1973” elnevezéssel különfé­le állatokat ábrázoló hat bé­lyegből álló sorozatot adtak ki. — Franciaország: A turistaso­rozat egyik új értéke Gien kas­télyának képével ismertet meg 90 centime-os bélyegen. — Gö­rögország: dr. Georgiosz Papani- kolaou (1883—1962) nemzetközi hírű orvusprofesszor portréjával 2,50 és 6,50 drachma értékű bé­lyeget adnak ki — Guernsey: Már októberben forgalomba ke­rül a kis Csatorna-sziget postá­jának idei karácsonyi sorozata: négy vallási témájú üvegfest­mény reprodukciója. Névérté­kek: kettő és fél, három, hét és fél, valamint húsz penny. — Monaco: Két. egyenként 2 frank névértékű bélyeg Charlotte Gri­maldi hercegnőt mutatja be. Pierre Gobert festménye alapján. Három értékből áll az 1974-es nemzetközi virágkötöző verseny — ikeban-vesengés — propagá­lására megjelenő sorozat. A so­rozatból a harmadik bélyeg —* 1 frank névértékű — Odilon Re­don (1840—1916) Váza virággal c. festményének reprodukciója. Németi V. tA/VWNAA/V\AAAAA/VWVWVN^/V\.^\.V' ban születtek. A Tűzoltó Múzeum anyagából érdekes látványosság volt a ía-vízi- puska, a tápélyi fecskendő másolata és a vászon veder. A Szolnok és Heves környé­ki ősi tűzoltó eszközök közé tartozik a fa veder, a csáklya, a szikracsapo és több más régi primitív szerszám. Ér­dekes része von a bemutató­nak az a tablósorozat, amely érzékeltette, ho^y azokban a városokban, ahol felsőfokú iskolák voltak, a diákokat is bevonták a tűzoltásba. Tanú­sították, hogy Debrecenben már az 1600-as évek közepé­től részt vett a diákság a tűzoltásban. Példájukat más városok is követték, többek között Kecskeméten, Sáros­patakon, Hódmezővásárhe­lyen és Kalocsán is megala­kultak a diák-tűzoltóságok. Az 1800- as évekből származó dokumentumok arról tanús­kodnak, hogy a technikai fej­lődést a babonás hiedelmek gátolták. Szabolcs-Szatmár megyében például az volt a szokás, hogy az asszonyok ruhátlanul körbefutották az égő házat. A Tiszahát közsé­geiben kenyeret szúrtak a tető nyársára, abban a re­ményben, hogy az megvédi őket a tűztől. Heves déli ré­szén egy köcsög tejet dobtak át az égő házon. A fantaszti­kus hiedelmek közé tartozott az is, hogy a háromszínű macska megóvja a házat a leégéstől. Egyesek úgy vél­ték, hogy a villám okozta tűz csak tejjel oltható, ezért meg sem kísérelték az oltást, r "rszerü __-tíiie lem A babonás hiedelmeken azonban mindinkább úrrá lett a józan emberi ész, a logika, Egyre-másra alakultak az önkéntes tűzoltóegyletek; be­vezették országszerte az egy­séges egyenruhát és meg­kezdték a fecskendők egysé­ges gyártását. Dokumentu­mok bizonyították, hogy ha­zánkban az első testgyakor- ló és tűzoltóegylet 1866-ban Sopronban, alakult meg. A tűzoltás technikai fejlődésé­nek egyik legjelentősebb eseménye a tömlős fecsken­dő feltalálása volt., ettől szá­mítják a tűzvédelem gyor­sabb ütemű technikai előre­haladását. A nagyszabású kiállítás második része a tűz­védelem mai fejlettségét ér­zékeltette. Képek tucatjai mutatták be az országszerte épült korszerű tűzoltólakta­nyákat, a praktikus, nagy hatású tűzvédelmi eszközö­ket, szivattyúkat, por- és haboltókat, nagy teljesítmé­nyű motorfecskendőket, men­tőköteleket, légzőkészüléke­ket. Célszerű lenne a rendkí­vül tanulságos és nagy ér­deklődést kiváltó kiállítás anyagát az ország minél több településén, így Egerben i« bemutatni. Endrész Sándor EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4, 'fél 0 és este 8 órakor Chato földje Színes amerikai westernfilm. KG Rí BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4 órakor Tecuraseh Színes, szinkronizált NDK kaland film. Fél 8 és fél S órakor Tűzoltó utca 25. /Színes magyar film. FILMMÚZEUM Délután fél 6 és este 8 órakor A papucsliŐs •. r ÓRÖMOZI Fél 4 órakor Aladdin és a csodalámpa NGYOSI PUSKIN János vitéz GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Délután 3 órakor János, vitéz Este fél 6 és fél 8 órakor Szelíd motorosok HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szent Teréz és az ördögök HATVANT KOSSUTH Mezítláb a parkban WáUSSABONY Ártatlan gyilkosok I^TERVASARA «HMt side Story. I—II. rész Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rende­lőben (Telefon: 11-10). Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig Délután 16 órától 17.30 óráig a Kossuth Lajos u. 6. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 24-73). Rendelési időn kí­vül az általános orvosi ügyele­tén. (Bajcsy-Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcá­ban. Fogorvosi ügyelet 9—13 óráig a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai ut­ca 41. szám. (Telefon: 117-27). Gyermekorvosi ügyelet: va­sárnap délelőtt 9 órától 11 órá­ig a Puskin utcában. (Telefon: 123-50). . , Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a ren­delőintézetben (Telefon: 10-04). Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasár­nap 10—12 óráig a rendelőinto­zet gyermekszakrendelésén. (Telefon:“ ló-ói). , Fogorvosi ügyelet 8—10.30 órá- < ig a rendelőintézetben* ^ < ' 4- - •-' Végre! Végre bekövetke­zett, amire évek, _ óta várok. Van másfél millió forintom! S ez a szerencsémnek épp­úgy köszönhető, mint annak, hogy soha, egyetlen pillanat- ^ ra se veszítettem el a csüg- geáésemei. Fortuna méltá­nyolta szelíd türelmemet: öt­ször megfogta a szerencse- kerékbe nyú'ó úttörő kezét, s a fülébe súgta: ezeket a golyócskákat emeld ki, lel- kemszottya, hadd nyiháncol- jón az a sóvár Bruszt Ba­lázs. A hivatalban pillanatok alatt elterjedt szerencsém hí­re, hogy megütöttem a fő­nyereményt, kollégáim kö­zül pedig néhányat a guta. Ez azonban nem akadályo­zott meg abban, hogy ma­gamra zárjam az ajtót, és íróasztalom mögé ülve hadi­tervet dolgozzak ki: mihez is kezdjek most már? Lássuk csak! Először is bemegyek az igazgatóhoz és kérek egy év fizetetten sza­badságot. Mi az, hogy ké­rek? Akinek másfél milliója van, az ne kérjen! Az csak közöljön. Látott már valaki kérő milliomost? No. ugye! Leülök vele szemben, rá­gyújtok, keresztbe rakom a. lábam, ráérősen fújom a füstöt — egy&óml hanyag Magyar Onassis eleganciát tanúsítok. Sőt, le­het, hogy még a titkárnőnek is kiszólok: „Rozálka, legyeh szíves hozzon feketét! A di­rektornak is hozhat. Persze, ha csak akar. Tupirral. En fizetem!" Eme első és legfontosabb lépésemet követően végig­járom az egész hivatalt é's — hadd lássák, Bruszt Ba­lázst nem szédítette meg a gazdagság — kinek-kinek beígérem az őt megillető ajándékot. Mancika, a leg­főbbkönyvelésből, kap egy zöld parókát; a legfőbb­könyvelő_ egy hatdioptriás szemüveget, amire azóta vá­gyik, hogy harmadikos ele­mista korában meghúzták számtanból és hittanból: Plajbász kolléga — osztály- vezető a sárgult iratok bön­gészderészlegében — kap egy pár vadonatúj könyökvédőt. Jucika néni, pedig, ő mit is kapjon? Az ö szemét nem lehet kiszúrni akármivel, hi­szen senki sem ért jobban hozzá, hogy olyan geomet­riai pontossággal szántson barázdákat a poros íróasz­talon, miként ő. Megvan! Jucika néni tea» egy pár szarvasbőr kesztyűt, ne te­gye tönkre a kezét a házon belüli munkanélküliség. Az örökké dühös Macolaynak veszek egy tucat gömbölyű, magyar gyártmányú rágógu­mit; Klárikának nyitok egy takarékbetétkönyvet húsz fo­rinttal; a nyugdíj előtt álló Papcsák bácsit megajándé­kozom hat darab zsebken­dővel, hadd dühöngjön a di­ri, merthogy ő szokott zseb­kendőket adományozni a nyugdíjba vonulóknak, jó munkájuk elismeréséül, a hivatal megbecsülésének je­léül. Aranka, a kis aranyos pedig kap ... Eddig jutottam az aján­déklista összeállításában, amikor valaki dörömbölni kezdett az ajtón „Bruszt- kárn, te drága aranyember, csak egy percre engedj be!" Kinyitottam az ajtót, Krap- csák állt előttem. Pontosab­ban én álltam, mert Krap- csák máris a nyakamban csüngött, mint o gyümölcs a fán. „Te kis tőkés! Te cso­dálatos magyar Onassis! Te huszonnégy karátos arany- lelkű! Adj kölcsön tíz kilót. Vagyis egy ezrest. Hiszen mi az neked? Cser«P a ten­gerből. Ha ismered a jóte­vő szenteket...” Nézd, Krapcsák, mond­tam, a jótevő szenteket ugyan nem ismerem, de té­ged igen. Te egy rusnya fé­reg vagy. Egy álnak csúszó­mászó. Egy minden léb,en tíz kiskanál. Egy bajkeverő. Neked egy fityinget sem. Te mindig csak fúrtál engem. „Szóval, nem adsz?" Nem. „Ez az utolsó szavad?" Még van. Frászt és frászt és me­gint frászt. Höhöhöhö! Azt már nem tudom, ho­gyan csapta rám Krapcsák az ajtót. Felébredtem. Saj­nos, csak álom volt az egész. Csodálatosan szép álom... Csak azt nem értem, hogy ez az idióta Krapcsák. ma reggeltől miért sunyit rám olyan ellenszenvesen. S az igazgató is, meg még néhá- nyan gyanúsan mezgerelnek a tekintetükkel. Te jóságos ég! Csak ntm sejtenek va­lamit!? Csala László 1013, sktober (}&s szómba*

Next

/
Oldalképek
Tartalom