Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-09 / 236. szám

KOSSUTH 8.20 9.00 9.35 lü.05 10.30 11.40 12.20 12.35 13.45 14.00 14.09 14.49 15.’0 1.».< 16.05 16.36 16.39 17.05 17.18 17.48 18.30 19.25 19.35 20.25 21.30 21.50 •2.30 23.00 0.10 8.05 8.30 ».35 11.53 12.00 12.55 13.03 13.30 18.10 18.25 19.06 19.18 19.36 20.28 21.02 21.49 23.15 Verbunkosok Harsan a kürtszó! Áriák Iskolarádió Zenekari muzsik;* Z s e u rád iószinü áz Ki nyer ma? Melódiákoktól Törvénykönyv indulók Mesejáték Éneklő ifjúság Mozart: C-dúi vonósnégyes- óiskola Népi zene Miba ’ v—Raics: 187i — kantáta bérűiéiről — kerületre Aria Jelenidő Eüítl*. Piai zenés életregénye. I. rész A Szabó család Csárdások iiangverseny-közv» ülés a Zeneakadémiáról Közben: Kb.: Versek Kb.: Kozmosz Kb.: Gitárzene Sanzonok Kamarazene Qperetlrészlelek PETŐFI Zenekari muzsika Könnyűzene Megmérettünk és nehéznek találtattunk . Könyvek, tájak, emberek Csembaló- és vokális müvek Tudományos könyvespolc Áriák Szemtől szembe . anyanyelvűnkkel Kettőtől — hatig . .. zenés délután Filmekről Kórusmüvek J. Macdonald és N. Eddy énekel Régi hangszerek világa, V. rész Riport Népi muzsika Emlékezés Pablo Nerudára Hajdú: Kádár Kata. Opera Nóták Skanzen Szentendrén Szolnoki Rádió Alföldi Krónika Tallózás üzemi lapokban A Mayes együttes játszik Fütünk?! Népdalok Gyöngyös kulturális életéből. Petrl Ferenc riportja Szerkesztik a ballgatók .. TQ MAGYAR 8 05 Iskola-tv 17.28 Hírek 17 35 Papírsárkány 18.15 Mire jó a számítógép? 13.40 Játék a betűkkel Hí.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Palimadarak. Magyarul beszélő olasz film 21.45 Műhely 22.40 Tv-hiradó. X D mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telelőn: 22-33) FéJ 4, fél 6 és 8 órakor1 Ciiato földje Színes amerikai westernfilm EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Fél 4 órakor Teeumsch SzMes. 3T»iikronizált NDK ka- landfilm Fél ü ét> fél 8 órakor Mouret abbé vétke GYÖNGYÖSI PU«KJN Jánou vitéz gyöngyösj szabadság Délután 3 órakor Jái-t1.*- VÍ.*Z V'«* fél «i és fel 8 órakor Napsu.":»'''»s Mc-^ek HAT'S nf VÖRÖS O-.LLAG Ártatlan gy.lk s*-k HA 1V a N1 KOSSCTH I:ru*v.s al có HEX A ved a«r?r..->ny FÜ7n- zu V Val^rl 3-t nemesborozvai harangláb. (MTI Fotó — KS) Ebbő! a toronyból a múlt­ba látni. A XVIII—XIX. szá­zadokra. Nemes vonalú, szép formájú házakra, — ame­lyeknek nincsen lakójuk. Rendezett csűrrel, istálló­val, ólakkal, kúttal, sütőház­zal, góréval, méhessel teli udvarokra — amelyben nincs élet. Pedig a házak falai ke­mencéket, tűzhelyeket rejte­nek, bent a faragott székek, festett ládák, szuszékok, be­vetett ágyak árasztják az ott­honosság légkörét. A torony, ahonnan a múlt­ba nézünk, a nemesborozvai harangláb. Az 1680-ban épült négyszögű tölgyfa torony karcsún magasodik a nyolc­szögű sisak fenyőzsindelyes csúcsáig, a sisak alatt tornác fut körbe — innen a kilátás — négy fiatoronnyal kere­tezve. ^ A kerítéssel körülvett ha­talmas tér Szentendre hatá­rában, az épülő szabadtéri múzeum. Az első olyan skan­zenünk, amelyben Magyar- ország tájainak, jellegzetes népi építészeti hagyományát — mint hatalmas tárlóban — felvonultatják. A nyolcvan holdnyi területen, Szentend­re határában, nem messze onnan, ahol a Szabadság forrás fakad — épül a mú­zeum. Tíz tájegység — nevezete­sen Észak-Magyarország vi­déke, az észak-magyarországi monokulturális mezővárosi csoport, a Felső-Tisza vidék a Középső-Tisza vidék, a Dél- Tiszántúl, a Duna—Tisza köze, a Dél-, Közép- és Nyu­gat-Dunántúl valamint a Kisalföld — népi építészeti jellegzetességeit gyűjtik egy­be. S külön egységként sze­repelnek a présházak, pin­cék, a vízi létesítmények, a temető és kálvária. Már felépült, — s október 13-án és 14-én a múzeumi hónap alkalmából a nagykö­zönség is látogathatja a Felső-Tisza vidék paraszthá­zait, utcasorait. Az építtető, a Néprajzi Múzeum, i kivitelező az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség visegrádi építésvezetősé­ge. A múzeumba szánt épü­letek többségét, védett, óvott népi alkotások közül válo­gatták — s eredeti anyaguk felhasználásával áttelepítik. Más részét rekonstruálják — a természet adta építőanyag, szerkezeti forma és díszíté­si mód megtartásával. A műemléki építőknek éppen úgy kell érteniük a hagyo­mányos népi építési módot, ismerni az anyagokat, szer­számokat, mint a korabeli építőknek. A most elkészült Felső-Tisza vidéki tájegység lakóházai csaknem mind fa- szerkezetűek. Az építők „bal­zsamozták” a fát Napokig áztatták vegyszerben a ge­rendákat, hogy kellő védőré­teg rakódjék rá — amely gombától, szútól, az időjárás viszontagságaitól óvja A harangtoronyból messze látni az itt megelevenedett tájegységet — a Tiszahát és Szamosköz, Rétköz, valamint a Bereg megyei vidéket, amelyet az ottlakók Erdő­hátnak neveznek. Építőanya­guk a könnyen megmunkál­ható —, a helyszínen termel­hető tölgy- és cserfa, a vesz- sző, a nád és az agyag. A Felső-Tisza vidéken napja­inkig megmaradt az eredeti középkori településhálózat. A falvak sűrűn következnek egymás után. A szabadtéri múzeumban ezt a vidéket négy egymás mellé épített porta illusztrál­ja. Lakóházak, ólak, istállók, csűrök. Sonkádról lakóház, csűr, méhes, sütőház, istál­ló, kút került a skanzenba. Szép a tarpali tőkéskapu, a tisztkórodi kút, a vámosoro- szi szárazmalom s a falu­központban a fából faragott mándi református templom. Az állatházak is más-más faluból kerültek ide — Kis­paládról sertésól, Botpaládról istálló, Kishordósról tyúkól, Milotáról disznóól, Ponyolá- ról méhes. A milotai lakó­ház egy szobából áll, mögöt­te a kisebb szélességű pit­var, majd a szobával azo­nos szélességű a kamra, ahol bőviben elfért a „zsírozó”! A tájra jellemző virágok­kal, fákkal, bokrokkal ülte­tik majd be a skanzent. Ha be­népesül az egész múzeum — a látogató majd mikrobusz­ba ül, s néhány óra alatti „óriás kirándulással” beba­rangolhatja Magyarország legszebb tájait... K. M. Magyar szakember kapta a Goethe alapítvány díját Az idén először magyar szakemberek ítélték a svájci Goethe-alapítvány tájfejlesztési díját. A kitüntetett — dr. Madas László, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság igazgató­ja — a tájfejlesztés és a környezetvédelem területén vég­zett kiemelkedő tevékenységet. A rangos kitüntetést — a jelentős tájvédelmi munka elismeréseként vasárnap délelőtt a Duna Intercontinentál Szállóban dr. L. Bemadotte, az alapítvány felügyelő bi­zottságának elnöke adta át. Mezőgazdasági világtükör Szójaháború Franciaországban A Le Point című francia újság elkeseredett hangon ad hirt arról, hogy az Egyesült Államok 60 százalékkal csök­kenti a közös piaci országok­ba irányuló szójaexportját. Ez a döntés — írja a lap — elég volt ahhoz, hogy Fran­ciaországban 10 millió sertést és 500 rhillió szárnyast, a rosszul tápláltság fenyegesse. S éppen a szójaháború kö­vetkezeiében fenyegeti a francia fogyasztókat az a ve­szély, hogy októberben 10— 30 százalékkal felemelik a pulyka és a sertéshús árát. A lap leírja, hogy a közös piaci tagországok igen sokat tettek az elmúlt években me­zőgazdaságuk fejlesztéséért. 1971-ben a hatok megtermel­ték búzaszükségletük 98, cu­korszükségletük 106, baromfi- és sertéshús-szükségletük 101 százalékát. A takarmányellá­tás terén azonban nem vol­tak elég előrelátók. Szójából például évente ötmillió ton­nát kell vásárolni az USA- ból s ezért érinti rendkívül kedvezőtlenül a közösséget az amerikai szójaexport radiká­lis csökkentése. Bolgár szőj őbetakarító kombájn A moszkvai BIKI arról ír. hogy Bulgáriában a kerté­szet és a szőlészet a mezőgaz­daság egyik legfontosabb ágazata. A gyümölcstermelé­si és betakarítási folyamatok a mezőgazdasági gépészek fi­gyelmének központjában áll­nak. Igen nagy érdeklődésre tarthat számot az a szőlőbe- takaritó kombájn is, amelyet most próbálnak ki sikerrel az ország szőlőterületein. A TP 54-es traktor alapján kons­truálták s a szőlőbetakarítása mellett a tisztításra és szál­lításra is alkalmas. A gép ki­alakításában igen nagy segít­séget nyújtottak a szovjet és magyar szakemberek is. Szé­les körűen alkalmazzák- a pneumatikus metszőgépet is, mely a munkaráfordításokat egyharrnadára csökkenti. A műtrágyaíéleségek talajba juttatását szolgálja egy újfaj­ta porlasztóberendezés, ’mely {színház Esetben e.slc < órakor TAK i •. Yi í. (Or, no -of riet; 19 órától szerda r ?.ajesy-Zsilmsz- ,.ben. (Telefon: - gyermekek ré­Eg -1 bt reg.i ■! ky u •• re/, 11-10). izére is. Gyöngyösön: *egg’l 7 óráig, •iám alatti re idelőben #»» 117-27*. 19 órától szerda i a Jókai utca 41. (Tele- ! / Morcossal sétálgat­? tam az erdei úton. A > határkőnél visszafor­> dúltunk. Útközben ve- £ szettül kergette a je > heterigókat. Sosem fi l gott- egyet sem, de net j mondott le erről a < sportjáról, mert ő opti- \ misül. < Mielőtt folytatnám, ( be kell mutatnom Mor­< cost: ö az én okos, jó- ] szívű kutyám. I Alig értünk aztán < visszafelé utunkban a i, Farcika- dűlőhöz, össze - 5; találkoztam Kálmán ■. barátommal. Kálmán. \ csettintett Morcosnak. I hogy magához csalo- £ pássá,' da az egyébként Í barátkozó természetű kutyámat barátom bi­> zalmaskodása idegesí­< tette és ugatni kezdett. > Aztán még nagyobb < méregbe ugatta magát, ^ morgása erősen hason­lított a káromkodáshoz. Rá kellett szólnom. — Vannak emberek, akik szerint a kutya Mm® mwM eszes állal! — mondta barátom. — Nem szégyellem, hogy közéjük tartozom — vágtam vissza. — Ne haragudj, de a te Morcosodban semmi intelligenciát ném fe­dezek fel. Tegnap is ta­lálkoztunk itt az erdő­ben. akkor nyájasan csóválta a farkát, hoz­zám is dörgölőzötl, most meg ok nélkül megugat. Buta állat. Ma talán azért ugatott meg, mert más kabát van rajtam... ? Morcos sem hagyná, ha engem bántanának, én is védelmére kel­tem. — Drága barátom, tegnap mi délelőtt ta­lálkoztunk. A kutyám­nak kiváló időérzéke is van Tegnap tudta, hogy két óránál előbb úgysem kap ebédet, te­hát nem lehet kára be­lőle, ha elbeszélgetjük az időt. Ma viszont, délután jél hat van, so­kat szaladgált a fekete­rigók után, amúgy is jó étvágya van, tehát alig várja, hogy hazaérjünk és megkaphassa o kijá­ró vacsorát. Lehet, ami­kor éppen találkoztunk. Morcos a hiányzó zsí­ros kenyérre gondolt. — Ez a szó, hogy „gondolt", nagyon pri­mitív formája az agy munkawk, mert csak egy tárgya van: az evés. A Morcos gondo­latai kutyagondolalok. — Nem így van. Mor­cosnak vannak ismerő­sei, akik kedvéért fel­áldozza uzsonnáját, va­csoráját, reggelijét. Pél­dául a szomszédasz- szonyért. Ha vele ta­lálkoztam volna most, akkor Morcos boldogan felmenne vele a Mik- lós-Pál hegyre is, és le­mondana a zsíros ke­nyérről. — Ilyen gavallér a te kutyád i És hogyan ma­gyarázod meg ezt a lo­gikát? Csak tán nem. úgy, hogy a csinos szomszédasszo nyhoz jobban vonzódik? Vagy a szomszédasszony ma­gához édesgeti zsíros kenyérrel? — *4 zsebé­be nyúlt. — Van itt egy kis reggelről maradt vajas kenyerem. Mor­cos, gyere ide! A kenyeret a kutyám] felé nyújtotta, de azl vadul ugatni kezdett. I Újra le kellett csilla-] pítanom. Barátom fe- < lé fordultam: — Kedves Kálmán!] A kutyaésznek épp úgy] megvannak a titkai,* mint a kutyaszívnek. < Hogy jobban megértsd:< Morcos szereti azokat, < akik vonzódnak hozzá, de szenvedi azokat, akik őt lenézik, mint < ostoba állatot... — Hát akkor... nem ] zavarom tovább ezt a> kölcsönös harmóniáto- < kát — mondta Kálmán Í és peckesen útjára ment. ; Sem velem, sem rá-rá- pislogó és néha; morgó kutyámmal 1 nem bírta tovább tar-} tani a vitát. így maradt továbbra < is legjobb barátom< Morcos, „akinek” szíve­sen kenem vastagra j zsírral, de még vajjal] is a kenyeret. Dénes Géza, Morcos gazdija jelentős területeket képes rö­vid idő alatt kezelni. Mezőgazdasági gépgyártás a Szovjetunióban A prágai Zemedeiec a szov­jet mezőgazdasági gépgyár­tásról rajzol képet. Megálla­pítja, hogy statisztikai ada­tok arról tanúskodik, hogy a világon a Szovjetunióban állítják elő a legtöbb mező- gazdasági gépet. Az elműil évben például a szovjet trak­torgyárak 478 ezer traktort állítottak elő. Továbbá 333 ezer pótkocsi, 95 700 kombájn, 8200 kukorica-, 8600 burgo­nyabetakarító gép gördült ki a gyárak aj fajain. A kaszá­lógépek szama megközelítette az 54 ezeret és több mint 11 ezer cukorrépaszedő gép állt munkába. Hizlaló kombinátok az NDK-ban Ugyancsak a Zemedeiec ír arról, hogy az NDK-ban igen nagy erőfeszítéseket tesznek a lakosság jobb ellátására. Az országban igen gyakran látható ma már a KIM fel­irat, e három betű az ipar­szerű hizlaló kombinát rövi­dítése. Jelenleg 23 ilyen kom­binát működik az NDK-ban, fő feladatuk, hogy biztosít­sák a főváros, a nagyobb vi­déki városok, az ipari és üdülőkörzetek ellátását. Az üzemek közül nyolc kizárólag tojástermeléssel, három ve­gyesen csibe- és tojásgyár, kettő szarvasmarha-hizlalás­sal, egy sert^shi/.lalássál fog­lalkozik. a többi pedig csir­kenevelő kombinát. Pilzeni sör az NSZK-ban A prágai HÍZ szerint egyre több nyugatnémet állampol­gár oltja szomját a plzeni Prazdrojjal, noha egy há- romdecis üveg ára 1,35 DM, szemben a konkurrens Hen- ninger sör, a Kaiser Pilsner 70 Pfenniges árával. Tavaly az NSZK-ba irányuló pilzeni sörexport mintegy 10 száza­lékkal emelkedett s a pilzeni sörtermelés csaknem 11 szá­zalékát a . nyugatnémet fo­gyasztók isszák. Az ARC frankfurti reklámügynökség felmérése szerint a férfiak 92 százaléka ismeri a Pilsner Urquell elnevrtést s ilyen népszerűséget még egyetlen nyugatnémet márka sem tu­dott elérni. Csupán a brémai Beckov sörnek sikerült nép­szerűvé válnia Hamburgtól Münchenig, de a többi sör­gyár termékei korántsem di­csekedhetnek ilyen sikerrel. Állami gazdaság Mongóliában A Mongol Népköztársaság északi részén, ahol a talaj nagyon alkalmas mezőgazda- sági művelésre, állami gazda­ságot hoznak létre — írja a prágai Zemedeiec. Az új me­zőgazdasági üzem a növény- termesztés mellett állatte­nyésztéssel is foglalkozik. A gazdaság központi épületei­nek felépítéséhez jelentős se­gítséget nyújt a Szovjetunió. Az új mezőgazdasági üzemet a legkorszerűbb gépekkel, berendezésekkel látják el és a gazdasági létesítmények mellett lakótelep, üzletek és iskola is épül. . mmm £31 1973. október kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom