Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-12 / 239. szám

€iyakoi*Iati ismeretekkel# élettapasztalattal is segítik az igazságszolgáltatást 11.460 népi ülnököt választottak Dr. tíöőr Péter nyilatkozata Ä birŐ6ági törvény rendel­kezései szerint a népi ülnö­köket az illetékes tanácsok négyévi időtartamra választ­ják. Mivel a korábban vá­lasztott népi ülnökök megbí­zatásának időtartama ez év­ben lejárt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozatot hozott a járásbírósági (városi, kerületi bírósági), a megyei (fővárosi) bírósági, a munka­ügyi és a katonai bírósági né. pi ülnökök újraválasztásáról. A népi ülnökök megválasztá­sa a határozatban megsza­bott határidőre — június 30- ig — mindenütt megtörtént. Az ülnökválasztások lebonyo­lításáról és eredményéről dr. Böőr Péter, az Igazságügyi Minisztériumi bírósági fő­osztályának vezetője tájékoz­tatást adott Tóth Ferencnek, az MTI igazságügyi tudósító­jának. Hogyan történt a vá­lasztás? Kik az ülnökök és hányán vannak? — A választásokat megélő ző jelölőgyűlések előkészíté­sében és megtartásában a szocialista demokratizmus teljes egészében érvényesült. A választási munka irányítá­sára megyénként ülnökvá­lasztási bizottságok alakul­tak. Ezek a testületek a vá- ülnököket választó tanácsi lasztási munkát körültekintő­en szervezték. Külön is ki kell emelnünk a bírósági el­nököknek, valamint a népi szervek vezetőinek tevékeny­ségét. A választásnál jelen­tős szerepet kaptak a válla­latok, üzemek szakszervezeti bizottságai, valamint a Haza­fias Népfront helyi szervei is. — Az egyesbiráskodás be­vezetése az ügyeknek körül­belül 50 százalékát érintette. Ezért a korábbi 18 000-rel szemben a fővárosi és a me­gyei, illetve a járási (városi és kerületi) bíróságokhoz or­szágosan most mintegy 10 ezer, a munkaügyi bíróságok­hoz 1460 személyt választot­tak meg népi ülnökké. A megválasztottaknak mintegy 55 százaléka a termelésben közvetlenül részt vevő fizikai dolgozó, 44 százalékuk pe­dig — a katonai bíróságok népi ülnökeit ide nem értve — nő. Ez az utóbbi arány a korábbi választásokhoz ké­pest jelentős javulást mutat. A lakosság műveltségi szín­vonalának emelkedéséhez igazodóan javult a népi ül­nökök általános műveltségi színvonala is. Növekedett a középiskolát, illetve egyete­met végzettek száma. Miként szabályozza a bíróságokról szóló új tör­vény a népi ülnökök rész­vételét az igazságszolgál­tatásban? — A népi ülnökök részvé­tele az igazságszolgáltatás­ban egyidős szocialista ál­lamszervezetünk kialakulá­sával. Az állampolgároknak a bíróságok munkájában való közvetlen közreműködését elsőként a népbírósági és az úgynevezett uzsorabírósági törvény, majd a rendes bí­róságok általános működésé­re vonatkozóan 1949-ben meghozott törvény írta elő. Azóta általános szabály, hogy minden első fokú bün­tető. és polgári peres ügy­ben egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből megalakí­tott tanács jár el és hozza meg a döntést. — Az elmúlt másfél évti­zedben a társadalmi-gazdasá­gi életünkben bekövetkezett jelentős változásoknak meg­felelően, a X. pártkongresz- szus feladatunkká tette az államélet fejlesztését és a szocialista demokratizmus további szélesítését. — A társadalmi fejlődés és a kongresszus által megha­tározott feladatok szükség­szerűen maguk után vonták jogrendszerünk korszerűsí­tését. Ennek keretében 1973. ja- ouar ekiején hatályba lépett a bíróságokról szóló új tör­vény. Abból indul ki az új törvény is, hogy a szocialis­ta igazságszolgáltatásban a nép közvetlen részvétele nél­külözhetetlen. Éppen ezért ezt alapelvként fogalmazza meg és kimondja, hogy a népi ülnököket a hivatásos bíróval azonos jogok illetik meg és azonos kötelezettsé­gek terhelik. Ugyanakkor a törvény az általános szabály alól kivételt is tesz és ki­mondja, hogy az eljárási törvényekben meghatározott esetekben a bíróság népi ül­nökök közreműködése nélkül is eljárhat. t Az egyesbíróí intézmény újbóli bevezetése nem je­lent-e visszalépést a szo­cialista demokratizmus ki­szélesítésével szemben? —. Ha az időközben hatály­ba lépett polgári perrendtar­tási novella és a már elfo­gadott büntetőeljárási tör­vény rendelkezéseit elemez­zük, e kérdésre nemmel kell válaszolnunk. Az 1974. janu­ár 1-én hatályba lépő új büntetőeljárási törvény sze­rint ugyanis egyesbíró csak a vétségi eljárásra tartozó egyszerűbb ügyeket intézheti. Ha ezeknek az ügyeknek a megítélése valamilyen oknál fogva mégsem egyszerű, az ilyen ügyekben továbbra is a hivatásos bíróból és két né­pi ülnökből alakított tanács fog ítélkezni. A törvény másrészt le­hetővé teszi azt is, hogy egyes kiemelkedő jelentőségű vagy rendkívül bonyolult büntető ügyben a megyei bí­róság két hivatásos bíróból es három népi ülnökből álló tanácsban járjon el. A jövő­ben az ilyen ügyek színvo­nalasabb elbírálását fogja biztosítani a többi népi ül­nök bevonás^, akik elsősor­ban nem jogi, hanem gya­korlati ismereteikkel és élettapasztalataikkal segítik az ítélkezési munkát. — A polgári ügyek inté­zését illetően a polgári per- rendtartásnak az 1973. janu­ár 1-én hatályba lépett no­vellája a népi ülnökök mű­ködésének formális elemeit kiküszöbölte. A tánsasbiráskodás elvét a törvény a tartalmi követel­ményekhez igazítva valósít­ja meg a gyakorlatban. Esze­rint a bíróság népi ülnökök közreműködésével jár el minden olyan perben, ahol a népi ülnökök élettapasztala­tainak hasznosítása szüksé­ges. Ilyenek a családjogi, munkajogi, szövetkezeti stb. perek. Népi ülnökök vesznek részt az olyan ügyek eldön­tésében is, amelyekben elő­zetesen nem a bíróság járt el (például munkaügyi és szövetkezeti döntőbizottság által elbíráld ügyekben) és azok határozatát bírálja fe­lül a bíróság. Mi módon szolgaija az ülnöki tevékenység a tör­vényességet? — Egyesbíró elé csak azok az ügyek tartoznak, ame­lyekben alapvetően jogi kér­dések elbírálására vagy csu­pán elszámolásokra került sor. Ilyenek többek között a vagyonjogi viták, a szocia­lista szervezetek egymás kö­zötti vitái, illetve egyes olyan perek, amelyekben az egy­szerű tényállás megállapítá­sához nagyobb bizonyításra nincs szükség. A bírósági törvény és az új eljárási törvények tehát igen körültekintő differenci­álással valósítják meg a tár­sasbíráskodás elvét, és min­den olyan ügyben biztosítják az ülnökök közreműködését, ahol ezt az ügyek jellege, súlya és bonyolultsága szük­ségessé teszi. Az új rendezés feltétlenül a szocialista de­mokrácia kiszélesítésének irá­nyába hat. mert — az egy­szerűbb ténybeli és jogi ügyekben szűkítve az ülnöki részvételt — módot ad arra, hogy az ülnökök az eddigi­nél elmélyültebben vegyenek részt az ítélkezésnek minden olyan fórumán, ahol az ügy terjedelme^ bonyolultsága miatt, részvételük valóban az ügy igazságos eldöntését, a törvényesség további megszi­lárdulását jelenti. (Bervai példa Summázva, hogyan ér­tékelhető az ülnökválasz­tás2 — A választás eredmé­nyességét összegezve, véle­ményem szerint az ülnökvá­lasztások valamennyi terüle­ten a megadott szempontok­nak megfelelően, rendben történtek. A választások ered­ménye tükrözi államéletünk szocialista demokratizmusá­nak fejlődését, újabb lépést jelent igazságszolgáltatásunk korszerűbbé tételére — hang­súlyozta nyilatkozatát zárva dr. Böőr Péter. (MTI) Szakmunkástanulók szocialista munkaversenye az egri gyárban Az élenjáró fiatalok az okiavóteremben. Ha egy fiatal, frissen vég­zett szakmunkás a régi szo­cialista brigád tagja lett — rontotta a közösség „statisz­tikáját”. A munkacsapat va­lamennyi tagja rendelkezik már ugyanis a mozgalom valamelyik elismerő jelvé­nyével, csak éppen az ifjú szakmunkás nem ... Tulaj­donképpen ez a hátráltató tényező adta az ötletet as. egri Finomszerelvénygyár tanműhelyi vezetőinek, hogy a fiatal, leendő szakmunká­sok között szervezzenek olyan brigádokat, amelyek a szocialista címért küzdenek. Az ötlet hamaroisan valóra is vált: az ipari szakmun­kástanulók kis közösségekbe tömörültek és versenyre hív­ták ki egymást. Áz értéke­lésre évente került sor, ami­kor összegezték a munká­ban, a tanulásban, az ifjú­sági mozgalomban, illetve a. különböző vállalásokban el­ért eredményeket. Azokat a sikereket vették számba az értékelő bizottságok tagjai, amelyeket a fiatalok amun­a következő néhány adat • 14 tagú Zrínyi Ilona brigá­dot nemcsak a szocialista címre, de 7ü0-~700 forinté* jutalomra is javasolták. El­nyerték a szocialista brigád címet a Dobó István, a Pe­tőfi Sándor. a Bornemissza Gergely, valamint a Ságvári Endre brigád tagjai is. akik mind a munkában, mind a tanulásban, mind pedig a társadalmi tevékenységben, az ifjúsági mozgalom bán ki­emelkedő eredményekkel di­csekedhettek. A három év után a cei- ajutásoknak eleget tett kö­zösségek megkapják a szo­cialista címet, illetve annak különböző fokozatait. így bái-meiyik régebbi közösség szívesen - fogadja be a ver­sengésbe már „rutinos” fia­talokat, akik elhatározták, hogy még a tanulóévek ka különböző területein ér­tek el. S hogy voltak ilye­nek szép számmal, azt mi sem példázza jobban, mint alatt bri gád verseny re hívják ki a megye más üzemeiben tanuló fiatalokat... (—6) A cél: az eredményesebb munka Propagandisták kétnapos tanácskozása Gyöngyösön Minél eredményesebben szeretnék ellátni azokat a feladatokat, amik beosztá­suknál fogva a propagan­distákra várnak. Így lehet summázni annak a kétnapos tanácskozásnak a célját, amelyet most tartottak meg Égetik a gazt a park út­jain, a rőzse és a lomb lángja magasra csap. Száraz ősz van. Két vasbeton oszlopon két férfi ezüst színre mázolja át a fénycső karcsú, ívelt lám­pafejét. űk .az ÉMÁSZ dol­gozói. Madzagra, pórázra fűzve viszik a kutyákat a férfiak. Legtöbbje kerékpáron van, a kutya ott ficánkol mellette. Kötelező oltást rendeltek el több mint háromszáz kutyá­ra. Ha a gazda „elfelejti” beoltani a házőrzőjét, még mindig kisegíti a pótol tás. Utána már semmi sem men­ti meg a kutya életét. ■é Még két kilometer hosz- szan kell a vízvezeték-csö­veket a földbe tenni, hogy a község vízellátását a tervnek megfelelően biztosítani tud* ják. Az idén már báron kilométernyi csövet fektet tek le. Az első évét éli a víztár- splás Karácsondon. Eddig mintegy ötven házat kap­csoltak rá a vezetékre, húsz bekötést most, kell elvégez­ni. Vegyesen csináltatják meg a munkát, a csaladok; Karácsondi mozaik az egyik házban a fürdő­szoba a lényeg, a másikban csak annyi, hogy az udva­ron legyen a csap. Ez utóbbi az olcsóbb is. ★ A tanácsházán a debrece­ni útépítők tárgyalnak az elnökkel. Száméi Istvánnal. Az út a legfőbb kérdések egyike a községben. Ez év januárjától már érvényben van az általános rendezési terv, amelynek egyik részé a kacskaringós úthálózat ki­igazítása is. Persze, a terv 3000-ig érvényes. Addig meg sok víz lefolyik a Tiszán. A Vorosilov es a Szövet­kezeti utca felújítása 200 ezer forintba került. Meg­állapították, hogy itt is ér­vényes a közmondás: olcsó húsnak híg a leve. Ha csak vizes makadámutat csinál­nak, az nagyon rövid idő alatt tönkremegy, tehát ér denies az 1 aszfaltozott utat elkészíteni. De ennek a karbanartásával is törődni kell, mert csak úgy lesz tórá*. _______________ L» A z a bizonyos második orvosi körzet. Ez most a soron levő feladat. A mű­szaki tervek már készen vannak az orvosi lakásra és a rendelőre, ha a felettes hatóságok is jóváhagyjak, hozzáfoghatnak az építke­zéshez. Még az idén szeret­nének kezdeni. Hogy a körzeti rendelő működni tudjon, az utcában egy gyalogoshidat és a hoz­zá csatlakozó járdát is meg kell építeni. Ez is pénz, és nem is kapcsolódik magától érthetően az orvosi körzet ügyéhez. ★ A jelölógyüléseken el­hangzott észrevételeket, megalapozott kéréseket számba vettek, valamennyit besorolták. Amit erre az év­re kitűztek megvalósításra, már kész is. A körzetek összejövetelein közük a tanácstagok mindig a testületi állásfoglalást, a választ a felvetett kérdések­be, es igy. eüeaorizhcuk választók, hogy a jelölőgyű- léseken szóvá tett észrevéte­leik meghallgatásra talál­tak-e. ★ Az együttműködés. Az ÉMÁSZ az idén 800 00U fo­rint értékű munkát végzett el. Többek között megépí­tett egy új trafót, ami a villamos energiával való jobb ellátást biztosítja. De a tsz és az fmsz köz­reműködését még jobban ki kell használniuk, mint ed­dig. Le kell ülniük a veze­tőidnek, és meg kel) egyez­niük abban, hogy a községi tanács feladataihoz melyik szövetkezet mivel, hogyan tud hozzájárulni. Elméletben sokkal kóny- nyebb ezt a kérdést rendez­ni, mint a gyakorlatban. ★ Csendesek a karácsondi hétköznapok. ‘ Az emberek dolgoznak,'a gyerekek az is­kolában élesítik az eszüket, a kisebbek pedig vidám já­tékkal töltik el a napjuk jó részét az óvodában. Kellemes, napsugaras ősz köszöntött Karácsondra is. _____(SfOi). ,| G yöngyösön a városi part­bizottság szervezésében. Főként ismereteket bővítő és módszertani útmutatást adó előadások hangzottak el a két nap alatt. így példá­ul Kádár Béla, a városi párt­bizottság titkára beszélt a pártoktatási év teendőiről. A pártbizottság munkatársai közül Tir Dezső és Papp Lajos tartott előadást a gaz­dasági feladatok végrehajtá­sában a pártpropagandának betöltött szerepéről, illetve a párt vezető szerepéről.. Tájékoztatót adott Keresz­tesi Lajos, a városi tanács elnökhelyettese a várospoli­tikai feladatokról, dr. Drá- viczky Imre, főiskolai tanár az előadás és a vitavezetés módszereiről, Gácsi László á kommunista nevelés fel­adatairól. Hodászy Miklós, a főiskola igazgatója a felnőtt oktatás néhány pszichológiai és didaktikai sajátosságáról. Az előadásokat minden esetben konzultáció követte, így a propagandisták min­den részletet megismerhet­tek. MmüsasQ falj, okípher seatek Az ifjúsági szocialista brigád tagjai a gépekkel ismerked­nek. (Foto: Puskás Anikói

Next

/
Oldalképek
Tartalom