Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-27 / 252. szám

Tanácskozik Moszkvában (Folytatás az l. oldalról) hoz fűződő kapcsolatokban, amely az elsők között lepett a különböző társadalmi rend­szerű államokkal való konst­ruktív együttműködés útjá­ra, a Német Szövetségi Köz­társasághoz. Olaszországhoz es számos más országhoz fűződő kapcsolatokban. A nemzetközi .kapcsolatok egész rendszerében, a ió irányú fordulat egyik legjelentő­sebb megnyilvánulásai vol­tak azok a szerződések, ame­lyeket a Szovjetunió. Len­gyelország és az NDK kö­tött a Német Szövetségi Köztársasággal. Ismeretes, hogy az utóbbi két év pozitív változásokat hozott a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolataiba. Azok a meg­állapodások, amelyeket 1972 májusában Moszkvában es ez év júniusában Washing­tonban az Egyesült Államok elnökével való találkozása­ink idejék kötöttünk, meg­nyitották az utat afelé, hogy a szovjet—amerikai kapcso­latokban a konfrontációról áttérjünk az enyhülésre, a normalizálásra, es kölcsönö­sen előnyös együttműködés­re. Ez megfelel mind a Szovjetunió, mind az Egye­sült Államok népei, mind valamennyi más ország né­pei érdekeinek, mert a nem­zetközi biztonság megszilár­dításának ügyét szolgálja. Az utóbbi években sok minden megváltozott a nem­zetközi bi .tonság szempont­jából oly fontos térségekben is, mint Délkelet-Ázsia és a Távol-Kelet. A* egész világ szempont­jából nagy jelentőségű esemény volt a vietnami háború befejezése. Ez mindenekelőtt a hős vi­etnami nép győzelme. Ugyanakkor a szocialis­ta államok győzelme is, amelyek következetes, hatékony segítségben ré­szesítették Vietnamot igazságos harcában. Győ­zelme ez egyben az ösz- szes békeszerető erőknek, amelyek aktívan sfkraszáll- lak az imperialista agresszió megszüntetése mellett Indo- Kínában. (Mindent összegezve, a nemzetközi biztonságért ví­vott harcban sikerek szü­lettek és a népek forrón üd- vözlik ezt Magától értetődik, hogy mi, akik realisták vagyunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a más jellegű ténye­ket sem. Valamennyien jól tudjuk, hogy a háborúkat és a kiélezett nemzetközi vál­ságokat még távolról sem szüntettük meg. Elkövetnek még földünkön agressziós cselekményeket és távolról sem minden nép érezheti '' “ \ * magát biztonságban. Teljes mértékben osztjuk azt • az aggodalmat, amelynek itt ad­tak hangpt ezzel kapcsolat- bán a ' világ közvéleményé­nek neves képviselői. Az agressziós aktusok . és a népekkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények •azonban még soha azelőtt nem váltottak ki olyan álta­lános felháborodást, til­takozást és aktív ellen­állást, mint napjaink­ban. Mély meggyőződésünk, hogy a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok fejlődésében a fő tendencia: a végbemenő fordulat a hidegháborúból a feszültség enyhülése, a ka­tonai kor)frontációból a biz­tonság megszilárdítása, a békés együttműködés felé. A Szovjetunió az utóbbi évek során ismételten figyel­meztetett arra, hogy a közel- keleti helyzet robbanásve­szélyes. Az e kérdésben kö­vetett politikánk elejétől végig világos és következe­tes.- Érdekeltek vagyunk ab­ban, hogy a Közel-Keleten létrejöjjön a valóban tartós és igazságos béke, hogy biz­tosítva legyen e térség vala­mennyi országának és népé­nek biztonsága, az a joguk, hogy nyugodtan, a saját aka­ratuknak megfelelően építsék életüket Szükséges, hogy a közel- keleti béke megszilárdítását követelő kollektív akarat a béke megsért'” k esztelen- sége fölé kerekedjék. Az utóbbi napok eseményei éberségre intenek. Sürgős és határozott in­tézkedések kellenek, hogy szavatolhassuk a tűz­szünetről és a csapa­tok visszavonásáról szóló határozatok kellő megvalósítását. Szadat egyiptomi elnök azzal a kéréssel fordult a Szovjetunióhoz és az Egye­sült Államokhoz: küldjék ki' képviselőiket a hadművele­tek térségébe, hogy azok felügyeljenek a Biztonsági Tanács tűzszüneti határozatá­nak végrehajtására. Mi kész­ségünket fejeztük ki Egyip­tom kérésének kielégítésé­re, s már el is küldtük ilyen képviselőinket. Reméljük, hogy hasonló módon jár el az Egyesült Államok kormá­nya is, ezen kívül fontolóra veszünk más lehetséges intéz­kedéseket is, amelyeket a helyzet megkövetelhet. A közel-keleti helyzet nor­malizálása érdekében a Szov­jetunió hajlandó együttmű­ködni minden érdekelt or­szággal. Ám ez az együtt­működés természetesen nem szolgálhat ürügyül olyan ténykedésekhez, amilyenekbe az utóbbi napok folyamán a NATO-országok bizonyos kö­reiben kezdtek — például a Szovjet-úrnő közel-keletiszán- délrairól szóló fantasztikus koholmányok terjesztése ré­ven a szenvedélyek mester­séges felszitásához. Szeretném. hangsúlyozni, hogy a Biztonsági Tanácsok, tóber 22-i döntése nem csu­pán a, tűzszünetet irányozza elő. Előírja a háború okai­nak kiküszöbölésére irányuló fontos lépések megtételét is. És éppen ez a döntés külön­leges -értéké. Az érdekelt fe­lek kötelesek haladéktalanul megkezdeni annak a közel- keleti határozatnak gyakor­lati végrehajtását, amelyet a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-én hozott, és kö­telesek azt .végrehajtani va­lamennyi cikkelye vonatko­zásában. Megemlítem, hogy ez a határozat hangsúlyozza „a háború ptján való terület- szerzés megengedhetetlen- ségét”. Előirányozza az iz­raeli fegyveres erők kivoná­sát azokról a területekről, amelyeket az' 1967-es konf­liktus idején szálltak meg. Számunkra úgy tűnik, hogy a jelenlegi viszonyok között a béke valamennyi hívének valamennyi békeszerető erő­nek egyik legidőszerűbb feladata: elérni, hogy haladéktala­nul és teljes mértékben megvalósuljon a Bizton­sági Tanács ez év októ­ber 22-én hozott határo­zata. / Ez elengedhetetlen a Közel- Kelet valamennyi államának és népének szabad és függet­len fejlődéséhez. A Közel- Keleten napjainkban kiala­kult helyzet élessége, a konf­liktus kiterjedésének kocká­zata világosan mutatja, mennyire fontos e feladat megoldása az általános bé­ke megszilárdítása szem­pontjából is. • Közös feladatúnk, hogy ha­té roa»ttan törjük meg az enyhülés ellenzőinek és a hi­degháború híveinek ellenál­lását, hogy a nemzetközi enyhülést állandó tartós, sót visz- szafordíthatatlan jelen­séggé tegyük. Az európai béke megóvása lényegében kategorikus szük­ségszerűség, az európai ál­lamok közötti sokoldalú bé­kés együttműködés általános fejlesztése pedig az egyetlen valóban ésszerű kiút lett. Ebben közrejátszik az a kö­rülmény, hogy Európa életében mind aktívabb és jelentősebb szerepet töltenek be a Sajtóértekezlet Kissinger ígéretesnek tartja a közel-keleti béke lehetőségét Csütörtökön Washington­ján sajtóértekezletet tartott a közel-keleti helyzetről Henry Kissinger amerikai külügyminiszter — Nixon el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadója. Kissinger méltatta azokat az erőfeszítéseket, amelye­ket a Szovjetunió és az Egyesült Államok tesz je­lenleg, hogy létrejöjjön a ha­tékony tűzszünet és megkez­dődjenek a közel-keleti konfliktus rendezésére hiva­tott megbeszélések a térség igazságos és tartós békéjé­nek megteremtése céljából. A# Egyesült Államokra és a 'izovjetimiáru — hangsuiyoz- a :#■ külügyminiszter — kü­lönleges felelősség hand e konfliktus rendezésében. Kö­zös erőfeszítéseink arra irá­nyultak, hogy miglőbb lét­rejöjjön a tűzszünet — mondotta Kissinger, majd rámutatott: 1973. október Zi., szombat ,.E közös erőfeszítések je­gyében zajlott le moszkvai látogatásom, melynek során megbeszéléseket folytattam L. I. Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával és kidolgoz­tuk azt a formulát, amely véleményünk szerint a konf­liktusban résztvevő mindkét fél számára elfogadható.” Kissinger kijelentette, hogy az Egyesült Államok a Moszkvában elért megálla­podás szellemében kíván te­vékenykedni. A külügyminiszter a to­vábbiakban megállapította, hogy az utóbbi napokban többször megsértették a tűz­szünetet a Közel-Keleten. Ezzel kapcsolatban kijelen­tette, hogy a Szovjetunió és az Egyesül' Államok az ENSZ-ben ujaoo erőfeszíté­seket tett a határozat vég­rehajtásának biztosítása cél­jából Kissinger állást foglalt azzal az elgondolással szem- !"n, hogy a tűzszüneti haí í- ozat végrehajtása céljából n éri kai és szovjet csapatokat füleljenek - a Közel-Keletre. . • I jelentette, hogy az Egyesült Államok tdntogatja azt a ja­vaslatot, hogy ENSZ-megji­gyelőket küldjenek a térség­be, és ehhez minden támo­gatást megad. Az Egyesült Államok kész ugyancsak tá­mogatni az ENSZ fegyveres erőinek Közel-Keletre kül­dését a fegyverszünet bizto sitása céljából, ugyanakko a Biztonsági Tanács állam tagjainak csapatai nem le hetnek e nemzetközi fegyve íes erők között. Mint Kissinger hangsú­lyozta, a fegyverszünet meg-- sértésével kapcsolatban fel­merült nehézségek ellenére ..teljesen Ígéretesnek tartja" a közéi-keleti béke meglő remtésének lehetőségét. ..A Brezsnyevvel folytatott megbeszélések, valamint az állandó diplomáciai érintke­zések alapján megvan min­den okom annak feltételezé­sére, hogy közöttünk közös­ség érhető el a Közel-Keie* tartós békéjének megterem­tésére Irányuló erőfeszíté­sekben. Mi készek vagyunk L-ooen egv uuntÚKodnr’ — je­lentette g! Henry Kissinger. a béke-világkongresszus Kállai Gyula felszólalása A kongresszus petitek délelőtti plenáris ülésén felszólal Kállai Gyula, a» MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népíronl Országos Tanácsának elnöke. A bé­kekongresszuson résztvevő inagyar küldöttség vezetője egyebek közt a következőket mondotta; WkjÍSi bekéhez és a nemzetkö­zi együttműködéshez hí­ven és őszintén ragasz­kodó szocialista országok, a kon linens nyugati részeden pedig növekszik a politikai realizmus, és egyre betolja- sosabbá válnak azok a kö­rök, amelyek ugyanezekért a célkitűzésekért szálLnak sin- ra. Ezért bízunk az európai ér­tekezlet végső sikerében és történelmi szerepében, annak ellenére, hogy még sok ne­hézség leküzdése vár ennek az egyedülálló fórumnak résztvevőire. Azt szeretnénk, hogy ezen a fórumon egyöntetűen őszi li­lén — ahogy mondani Szokás —, teljes szívvel, diplomáciai ügyeskedések és nyakatekert fogalmazások nélkül a ta­nácskozás valamennyi reszt- vevője hagyja jóvá és a kon­tinens valamennyi népe fo­gadja el az európai államok közötti kapcsolatok meghatá­rozott elveit. A Szovjetunió teljes ko­molysággal és felelősségtu­dattal építő szellemben és realisztikusan közelíti meg eíeket a tárgyalásokat. Ál­láspontunk világos és érthe­tő. Ügy véljük, hogy meg kell állapodni Közép-Európa már meghatározott körzetére vonatkozóan a külföldi és a tárgyalásokon részvevő álla­mok nemzeti szárazföldi és légierejének csökkentésében. A Szovjetunió a béke kol­lektiv erőfeszítésekkel törté­nő megszilárdítása mellett száll síkra az ázsiai konti­nensen. Ez, elképzelésünk szerint, valamennyi ázsiai ál­lam minden szempontból köl­csönösen előnyös és gyümöl­csöző kapcsolatainak és bé­kés együttműködésének foko­zatos fejlődését, valamint az ázsiai államok által jólismert, és általuk még Bandungban méghirdetett békés egymás mellett élés elveinek tartós alkalmazását jelentené min­den állam szuverenitásának és függetlenségének szigorú betartása mellett. Ami a Szovjetuniót illeti. Közös eszme, az emberi seg kózöa ceija vezéreit ide valamennyiünket a világ különböző tájairól. Határo­zott optimizmus hatja át szívünket. Bizakodásunk for­rása, hogy a nemzetközi helyzetben a hidegháborút fokozatosan felváltja az enyhülés, az együttműködés­re való készség ideje. Gondolatokat és érzelme­ket ébresztő jelentősége van annak, hogy kongresszusun­kat Moszkvában tartjuk. An­nak az országnak a főváro­sában jöttünk össze, amely megalakulása óta a békés egymás mellett élés politiká­jának szószólója volt és kö­vetkezetesen, minden he­lyen, minden alkalommal síkraszállt érette. Büszkén emlékezünk arra, hogy a különböző társadal­mi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésé­nek elve Lenintől származik, ö munkálta ki e tétel máig is érvényes eszmei alapját. A lenini útmutatás határozta meg a Szovjetunió külpoli­tikáját, és az első szocialis­ta állam ezt az eszmét kö­vetkezetesen érvényesítette mindenkor nemzetközi tevé­kenységében. Tisztelt kongresszus! A béke egy és oszthatat­lan! Nem osztható meg a politikája sem! Örömmel üd­vözöljük, hogy egyes tőkés or­szágoknak a realitásokat fel­ismerő kormányai a szocialis­ta országokkal a békés egymás mellett élés elve alapján épí­tik ki kapcsolataikat. De ha­tározottan elutasítjuk azt a gyakorlatot, hogy ugyanak­kor más országokkal szem­ben nyilt agressziókat alkal­maznak. — A szocialista világrend- szer létezésé, ert-je és egysé­ge a békeszerető erők szi­lárd oazisa A kommunista es munkáspártok nagy je­lentőségű kezdeményezés', nélkül nem beszélhetnénk azokról a gazdag eredmé­nyekről. amelyek ma meg- növekedett bizalmunk forrá­sai. Ugyancsak nagy jelen­tőségűek azok a bátor állás­foglalások és kezdeményezé­sek, amelyek a békeerők más világnézeti alapon álló1 testületéitől indultak és in­dulnak el. De értelmetlen es esztelen az olyan állítólagos bekepolitika, amelyet a Szovjetunióval, a szocialista országokkal szemben hirdet­nek és próbálnak folytatni. Tisztelt kongresszus! A magyar bekemozgalom a közelmúltban tartotta Vili. kongresszusát. Az egész ma­gyar társadalom véleménye­ként hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet mai sza­kaszában döntő jelentősége van a tömegek harcának. Az elért eredményeket tartóssá, a folyamatot visszafordítha­tatlanná kell tenni! Meggyő­ződésünk, hogy az együttmű­ködésnek a nemzetközi béke­mozgalomban még óriási tartalékai vannak. Tudjuk: hatalmas felelősséget hordo­zunk! A 25. évfordulójái ünneplő békemozgalomban, amely eddig is milliókat szó­lított csatasorba, most a vi­lágfejlődés új körülményei között mjnden eddiginél szj lesebb nemzetközi méretű harcot lehet és kell kibon­takoztatni minden tisztessé­ges ember összefogásával az agresszív erők elszigetelésé­re, a béke védelmére, az al­kotó munka, a társadalmi haladás biztosítására. Hi­szünk abban, hogy korunk­ban győzedelmeskedik az. emberiesség és az ember végre emberi mivoltához méltóan békében élhet és alkothat. üdvözölnénk a Kínai Népköztársaság részvéte­lét az ázsiai biztonság megszilárdítását célzó in­tézkedésekben. Mi mindnyájan önökkel együtt, kedves barátaim, sze­retjük a békét, tartós békét akarunk, és erőnkhöz, lehe­tőségeinkhez mérten harco­lunk biztosításáért. Örö­münkre szolgál a nemzetközi feszültségben végbemenő enyhülés és az államok kö­zötti békés együttműködés fejlődése. Ugyanakkor nincs jogunk elfeledkez­ni arról, hogy földünk különböző pontjain még mindig háborúk lángol­nak fel. emberek pusz­tulnak el, városok, üzemek, falvak dől­nek romba. Ezek a hábo­rúk a mai viszonyok között rendszerint ott és akkor ke­letkeznek ahol és amikor az imperializmus és a reak­ciós erői Megkísérlik erő­szakkal elnyomni a népeik felszabadító mozgalmát, meg­zavarni az államok szabad és független fejlődését. A földön élő emberek milliói számára a béke még nem létezik, kénytelenek fegyverrel kezükben harcol­ni az imperialista agresszo- ok és csatlósaik ellen, a idítók önkénye ellen, a abadságért és függetiensé- ;rt, azért az elemi jogért, iOgy saját házukban ők le­gyenek az urak. A béke hí­veinek ebből te kell vonni­uk a következtetéseket l.eonyid Brezsuyev han- oztatta meggyőződését, hogy béke-világkongresszus ha- ekony és eredményes tevé­kenységet fejt ki Moszkva­ion, hozzájárul az emberi- ég nagy vágyának mielőbbi negvalósulásához: a hábo­■úk nélküli élet megterem- é séhez. Befejezésül kívánta, hog. , kongresszus küldöttei szer e a világon erősítsék a bé tegondolatotf legyenek szó- j zólói a népek összefogásé- | -ok. Vállaljuk GAZ-69 TV-41 (51) Csepel típusú gépkocsik 1. és \II. szemléjét, valamint hatósági műszaki vizsgálatra történő előkészítését. Ezen kivül végezzük a fenti típusok fődarabjainak (motor, sebességváltó, futómű, kormánymű) felújítását is. A számlázás AFIT-díjszabás szerint történik. Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Gépjavító Üzeme, Eger, Rákóczi út 66 Ügyintéző: Zvara István műszaki vezető. Telefon: 56-33. A MÁV Kitérőgyártó Üzem, Gyöngyös — a MÁV Kol­lektív > szerződésben meghatározott feltételek mellett —, fe'vesz gépi forgácsoló, elektroműszerész szakmunkasokai és segédmunkásokat. Pályázatot hirdet: > jogtanácsos: es normatechnológusi munkakörök betöl­tésére. .Télen tkezni lehet az üzem Személyzeti- és 'kiatási Osztályán és a Tervgazdasági és Munkaügyi Osztályon, személyesen, vagy írásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom