Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-17 / 243. szám

Az ércbányász kommunisták dolga ' AZ ORSZÁGOS Érc- és ásványbányák Mátrai Mű­vei pártszervezetének életé­ről, munkájáról érdeklőd­tem a napokban Szabó Lászlótól, a helyi csúcsvezer tőség titkárától, Gyöngyös- orosziban. — Mit mondjak? — só­hajtott fel első válaszában a fiatal tisztségviselő. — Dol­gozunk, iparkodunk. —Majd kisvártatva, kesernyés mo­soly kíséretében még hozzá­fűzte: Nem unatkozunk. Aztán pedig, minden fon­toskodás nélkül, nyíltan, őszintén, részletesebben is elmagyarázta, hogy: bizony sok a dolguk, több mint hi- hetnők. Ha ugyanis valahol akad tennivaló, a mátrai vál­lalatnál feltétlenül. S ele­gendő ennél arra a — már mások által is ismert — ezomorú tényre gondolni; hogy tavaly roppant gyönge gazdasági eredménnyel zár­ták az esztendőt üzemeik. Hiába indítottak nemes of- fenzívát a kommunisták, erőlködésük, legjobb szándé­kuk is kevésnek bizonyult. 210 helyett, mindössze 183,5 ezer tonnát termeltek a mű­nél, s igy a veszteség 18 millió forintra rúgott,»1 A kedvezőtlen geológiai viszo­nyok keresztülhúzták úgy­szólván minden számítást, s a nagyfokú létszámhiány még inkább súlyosbította a helyzetet. A lényeges javítás helyett, legfeljebb szépíteni tudtak az állapotokon. — Mondani sem kell —• folytatta a párttitkár —, hogy természetesen nem nyugodhattunk. Különösen pedig azok után nem, hogy ráadásul az idei év is ku­darcokkal kezdődött: mind­járt az első két hónapban ötmillió forintos adósságot ,.sikerült” összehoznunk. _ Nyilvánvalóan nem hagy­hattuk ennyiben, még hatá­rozottabb, még sürgősebb in­tézkedésekre volt szükség! Február végén aztán, a párt csúcsvezetőségének kezde­ményezésére el is készült végre az üzem- és munka- szervezési feladatterv, ame­lyet több más programmal együtt azonnal napirendre tűztünk különböző szintű tanácskozásainkon, hegy az alapszervezetekben, vala­mennyi munkahelyen mi­előbb ismertté váljék. S tit­káraink, vezetőségi tagjaink mindennapos kötelességévé vált a téma' figyelemmel kí­sérése, a közös „lecke” meg­tanulása, az előírások vég­rehajtása. A szakszervezeti bizottsággal együttműködve az eddiginél magasabb mér­cét állítottunk a szocialista brigádmozgalom elé, konk­rét vállalások megtételére irányítottuk a csapatok fi­gyelmét. Sokat segített a gazdasági vezetésben történt személyi változás is, hiszen észrevehetően javult az irá­nyítás összhangja, színvona­la. Mindez aztán egy-kettő­re meglátszott a teljesítmé­nyeken is: április kivételével eddig minden hónapban si­került már teljesítenünk a tervet, amire egyébként a legutóbbi két évben nem volt példa! Szabó László elégedetten beszélt — több más mellett — például a „talppásztás” fejtési mód szélesebb kör­ben történő alkalmazásáról, amelynek révén ma már — változatlan geológiai viszo­nyok és létszámgondok kö­zepette — kevesebb nyers érccel is több fémet sikerül időről időre szállítani az elő­készítő, dúsító üzembe. Emellett jobban haladnak a feltáró munkákkal is, re­mélhetően teljesíteni tudják az év végéig kitűzött prog­ramot, s így megteremthetik a biztos alapját a jövő esz­tendei bányamunkának. tJJ MÓDSZEREKRŐL, tech­nológiákról beszélt csil­logó szemekkel a párttitkár, majd hirtelen az újításokra terelte a szót. Aggodalma­san magyarázta, hogy több,. sokkal több jó, hasznosítható ötletre, javaslatra lenne szükség ahhoz, hogy még előbbre léphessenek — mi­vel még mindig elég messze állnak attól, mint amit sze­detnének. S lépten-myomon „előjött” belőle a régi aknász, az ízig- vérig műszaki ember. Utóbb, észrevette ezt maga is, s za­vartan mentegetődzött. Mondván: igazán nem tehet, nem tehetnek mást, most valóban a termelés, a gazda­ságpolitikai munka javítása a legnagyobb gondja, felada­ta, minden kommunistának. — Természetesen — foly­tatta mosolyogva — foglal­kozunk azért mással is. Kö­vetkezetesen harcolunk a vállalatnál sajnos, még több helyütt is tapasztalható kö­zömbösség ellen, törődünk a dolgozók szakmai, politikai oktatásával — tanfolyama­inkat nem kevesebb, mint háromszázötvenen látogat­ják, párttagjaink 80 száza­léka tanul valamilyen for­mában — gondunk van a szervezeti élet . javítására. Éppen nemrég sikerült kor­szerűsítenünk a helyi KISZ- szervezetet, legutóbb pedig új pártalapszcrvezetet alakí­tottunk mátraszentimrei munkahelyünkön. Örömmel adhatok már számot arról is, hogy észrevehetően javult a párttaggyűlések aktivitása, élénkül a politikai vitakedv — mind népszerűbbek vita­köreink. — Határozottan kedvezően hatott dolgozó­inkra a legutóbbi, már je­lentősebb bérfejlesztés, jobb a közérzetük, nyugodtabbak. A bérfejlesztésnek azonban — nem tagadhatjuk — más hatását is várjuk. Nevezete­sen azt, hogy munkatársa­ink a több pénzért többet is tegyenek reszortjaikban. Fe­gyelmezettebbek legyenek, nagyobb teljesítményt nyújt­sanak. Párttagjaink általá­ban meg is értik ezt. ám nyilvánvalóan arra törek­szünk, hogy mások is ha­sonlóan gondolkodjanak. Több emberrel is elbeszél­gettünk már, s remélhető­en eredményesek is lesznek ezek az „eszmecserék”. Ami egyébként még jellemző szervezetünkre: elég szigo­rúak vagyunk egymással szemben. Bizonyság erre például, hogy nemcsak szá­mon kérünk hanem olykor felelősségre is vonunk. Az idén négy párttagot töröl­tünk sorainkból, s mrndösz- sze egy jelentkező nyert' felvételt közénk .„ ALIG MftSFÉL SZÄZ kommunista dolgozik jelen­leg a műnél, s ez elenyésző a teljes vállalati létszámhoz viszonyítva. Amint azonban másoktól is hallom: a párt­tagokat mégis észreveszik valamennyi munkahelyen. S S kommunisták iparkodása «— különösen az idén —ben­ne van úgyszólván minden jo.bb eredményben, minden pozitív változásban. S ettől többet, mi mást mondhatni róluk „Jl Gyóni Gyula Hunka- és üzemszervezés Kömlcm Megteremtették a korszerű gazdálkodás feltételeit Megyénk egyik legnagyobb közös gazdaságában, a kom­lói Május 1. Termelőszövet­kezetben az utóbbi évek fo­lyamán az ésszerű változá­sok egész sora játszódott le. , Az egészséges folyamatot még inkább meggyorsította a Központi Bizottság munka- és üzemszervezésről hozott határozata, mely előtérbe helyezte e fontos tennivalót. Molnár János szövetkezeti elnök maga is kiesit hitet­lenkedve tekint vissza azok­ra az időkre, amikor tizen­ötnél is több fajta növényt termeltek a gazdaságban. Azóta lényegesen megválto­zott a gazdaság szerkezete. Hagy táblákon, gazdaságosan A szakosodás következté­ben minden évben csökkent a növények száma, hiszen csupán akkor gazdaságos a termelés, ha nem aprózzák szét a területet, hanem minél nagyobb táblákon, minél na­gyobb . mennyiségben termel­nek. E törekvés következté­ben alakult ki a mai hely­zet, hogy a fő növények szá­ma csupán négy-öt. Több mint 1700 hektáron termesz­tenek kalászosokat, 143 hek­táron cukorréápát, 230 hek­táron kukoricát, közel 700 hektáron pedig lucernát. A fő növények mellett helyet kap még a dohány, de a jö­vőben a területét csökkente­ni akarják. Ez, a jelenlegi kép sem állandó azonban, mert jövő­re még tovább módosul a növénytermesztés szerkeze­te. A szövetkezet az idén ugyanis csatlakozott a nád­udvari kukoricatermesztési rendszerhez, s jövőre már lényegesen nagyobb ^terüle- ten, 850 hektáron termelik a» értekt*. takarmánynö­vényt. Á zárt termesztési rendszerek hatására — ko­rábban már a cukorrépater­melő társuláshoz is csatlako­zott a gazdaság — tovább növelik a táblák nagyságát is. A harminc hektár körüli táblanagyság több mint száz hektár fölé emelkedik. A nagy táblákon ugyanis gaz­daságosabban alkalmazhat­ják a nagy teljesítményű gé­peket. A fejlődés következtében egyre több a gép a szövet­kezetben. A kalászosok, a cukorrépa és a kukorica ter­mesztése szinte százszáza­lékig gépesített, jövőre előbb­re akarnak lépni a lucerna^ betakarításnál is, az emberi munka — helyesebben kézi munka — egyre inkább a dohánytermesztésre korlá­tozódik. A nagy arányú gé­pesítés következtében azon­ban újabb beruházások vál­nak szükségessé, jövőre újabb, nagy teljesítményű száritó és raktár épül a szö­vetkezetben. S hogy a zárt termelési rendszerek, a nagyfokú gé­pesítés nem csupán öncélú, mutátja a következő adat: a régi módszerrel kukoricából 30 mázsát termeltek (májusi morzsoltban) hektáronként, jövőre azonban legalább 40 —50 mázsára számítanak. Szoros kapcsolatban A növénytermesztésben végbement sakoaxlajh. tolia­mat, tto a nagyobb hozamo­kon, szoros összefüggésben van az állattenyésztés fejlő­désével is. A szövetkezet­ben már felépült és üzemel a modern sertéstelep. amely az idén- mintegy 3500 sertés’t bocsát kij jövőre azonban már ötezret. Ilyen nagy te­lephez nyilván sok takar­mányra van szükség, ez in­dokolta tehát a kukoricater­mesztési rendszerhez való csatlakozást. A sertés mel­lett igen nagy tekintélye van a szövetkezetben a szarvasmarha-tenyésztésnek is. Közel 800 szarvasmarha, közülük 230 tehén, takarmá­nyozásáról is gondoskodni kell. De nem csupán a kö­zös állomány, hanem a ház­táji állomány ellátását is biztosítania kell a gazdaság­nak. S ez nem kis feladat, mert a háztáji gazdaságok­ban még több szarvasmar­hát tenyésztenek a gazdák, mint a közösben, A nagy ku­korica- és lucernaterűletre tehát ezért van szükség. Je­lentős emellett még a juha szat is, a juhok száma .mint­egy 1200-ta tehető. A szö­vetkezetben egyre erősebb a törekvés, hogy a jövőben a szarvasmarhatartás feltéte­lein is javítsanak. Ámít nem lehet számokkal mérni A szakosodás, a zárt ter- íULieti rendszerek bege^téee. Versenyek, ankétok az utolsó negyedévben Legyen több újítás Színes, változatos az újítási és munkavédelmi kiállítás az Egri Dohánygyárban. (Foto: Pók Pál) Nemcsak a megyei tapasz­talatok alapján mondhatjuk: országos fórumokon elhang­zott felszólalások is azt iga­zolják, hogy nem megnyug­tató ütemű az újííómozgalom fejlődése. Számottevően nem gyarapodott az újítások mennyisége és minősége, amióta áttértünk a gazdaság intenzív fejlesztésére. Pedig jó ötletekre, a hatékonyságot, gazdaságosságot javító, a munkát könnyítő intézkedé­sekre soha nem volt még ilyen szükség. Az ösztönzés módjain kell változtatni? Az üzepien belüli propagandát kell sikeresebbé tenni? Bi­zonyára sokféle oka van a megtorpanásnak és minde­nütt más-más megoldás hoz­hat eredményt. A vállalatok is érzik: többet kell tenni az újítómozgalomért. Három megyei cégtől összegyűjtve az információkat, találkoztunk több olyan törekvéssel is, amelyek példaként szolgál­hatnak más gazdálkodó egy­ségek száméra. Az Egyesült Izzó gyöngyö­si gyárában az utóbbi hóna­pokban fellendülés tapasz­talható: 13 újításból 200 ezer forintos megtakarítás, ez az újítómozgalom legutóbbi mérlege. Mint az üzemi újí­tási tanácskozáson Horváth Pál vezérigazgató-helyettes elmondta, örvendetes, hogy az újítók között az eddigiek­nél jóval több a 30 éven alu­li dolgozó, /és ismét gyakrab­ban jelentkeznek ötleteikkel a korszerű gépek alkalmazá­sa jelentősen javította és ja­vítja a ‘gazdálkodás színvo­nalát. Emellett azonban olyan hatásuk is van a szö­vetkezet életére, melyeket nem lehet számokkal, gazda­sági mutatókkal mérni. . A zárt termelési rendszerek­ben a munkafolyamatok pre­cízen, összehangoltan követik egymást, egyetlen láncszem­ről sem lehet elfeledkezni. A dolgozóktól tellát a zárt rendszer nagy fegyelmet és nagyobb tudást is igényel. E hatásokra a szövetkezetben erősen javult a munkafegye­lem, másrészt jó néhány szakmunkás továbbképző tanfolyamokon vett részt vagy vesz részt a jövőben. Több szakemberre is szük­ség van. A kukoricatermesz­tést például önálló agronó- mus irányítja majd, s már van öntözéses szakmérnök is, aki akkor lép „akcióba”, ha a tiszai vízlépcső, vize a kom­lói határba is eljut. Molnár János elnök úgy vélekedik, hogy a munka- és íizemszeryezésnek oroszlán- része van abban, hogy a komlói szövetkezet megte­remtette a biztonságos, a kor­szerű gazdálkodás alapjait. Erről- az alapról már gyor­sabban és nagyobbakat lehet előbbre lépni. Tudják azon­ban azt is, hogy a szervezési munkának, intézkedéseknek koránt sincs vége. Hiszen á fejlődés, az élet újabb és újabb reagálásokat követel. Kaposi Levente a brigádok kollektívái. Az el­múlt években benyújtott újí­tási javaslatok ugyanis egy­től egyig más-más munkate­rületen dolgozó munkások­tól, technikusoktól érkeztek be. Ezt a .hagyományt az Osz- tyapenkó szocialista brigád törte meg. „Az együtt végzett munka közben egy-egv alap­ötlethez újabb elképzelések születnek, míg kialakul a végső, célszerű szerelési mód­szer. Ha együttvtaláltuk ki a dolgot, akkor együtt is adjuk be.” — mondták. Az Izzó gyöngyösi gyárában éppen ennek a fellendülő újítási tervnek a hatására hirdettek a közelmúltban versenyt, amejynek értékelésére a jö­vő év márciusában kerül sor. A Mátravidéki Fémmüvek­ben októberben indult újítási verseny. A vállalati gazdasá­gi vezetők és a szakszerveze­ti bizottság közölj felhívással fordult a dolgozókhoz, ve­gyenek részt minél többen az újítók munkájában. A moz­galom eredményes fejlődését ösztönző felhívás ezúttal is értékes jutalmakat tűzött ki a legjobbaknak: a legered­ményesebb brigádokat és egyéni újítókat egyaránt dí­jazzák. A győztes jutalma 2500 forint, s a kollektívák közül az első négy, az egyéni­leg versenyzők,.közül pedig az első«hat helyezett részesül jutalomban, természetesen az újítási díjon kívül. A versenyben külön ösz­tönző, hogy az újításokat be­nyújtó dolgozók között ha­vonta is sorsolnak ki jutal­makat. Az eredmények elbí­rálása szintén a jövő év .már­ciusában lesz, amikor újítási apkéton adják át a díjakat, jutalmakat. Az Egri Dohánygyárban az újítómozgalom eredményes­sége jóval a megyei átlag fö­lött áll. 1971-ben és 72-ben első helyezést értek el az iparág versenyében s ezek az eredmények is közreját­szottak abban, hogy elnyer­ték a kiváló vállalat címet. A Az őszi csúcsforgalmat bo­nyolítja le a nemzetközi „madárszálló”, a biharugrai halgazdaság és kornyéke. Vízimadarak százas csapatai érkeznek és távoznak, az át­vonulok pedig néhány napos pihenőt tartanak. Az ornito­(Tudósít ónktól.) A Mátravidéki. Cukorgyá­rak Hatvani Cukorgyárában a hagyományoknak megfe­lelően fokozott megbecsülés­ben vjin részük a munkavé­delmi őröknek. Az óvórend - szabályok betartását ellen­őrző aktívák tevékenységét negyedévenként- értékelik a gyárban, s ilyenkor a leg­jobban dolgozók értékes ju­talmakat; kapnak. Gyakran előfordul az, hogy egymás után több esetben jutalmaz­nak valakit az őrök közül. A jó ösztönzésnek is köszön­hető, hogy a cukorgyáruk közötti munkavédelmi ver­senyt tobb szőr. ejnyertek k. mozgalom kiszélesítése, a dolgozók tájékoztatása, moz­gósítása érdekében készült az az újításokat'bemutató kiál­lítás is. amely nemrégiben nyílt a gyárban, s egész ok­tóberben megtekinthetik az érdeklődők. A vállalat Irinyi János szocialista brigádja, il-. letve a GTE dohányipari szakosztálya gyűjtötte össze a dokumentumokat, adatokat az újítási mozgalom, illetve a vele összefüggő munkavé­delem helyzetéről. A kiállí­tást . az újítómozgalom ne­gyedszázados jubileuma al­kalmából rendezték, s még októberben, az újítási hó­napban, ankétot is szervez­nek az „ötletgyártók” részé- / re. ' Mint Újlaki Sándor, az Irinyi-brigád vezetője el­mondta az újítók minien el­fogadott újítás után jutalmat kapnak, s velük együtt ju­talmazzák a szakvéleménye­zőket is. A vállalat vezetői ankétokon ismertetik a meg­oldandó legfontosabb problé­mákat, s a szakemberek meg­felelő ösztönzést is kapnak. Az idén eddig 50 újítást fogadtak el a gyárban. Ha számban nem is, de eredmé­nyességben igen nagy az előrelépés. A megtakarítás körülbelül a kétszerese a ta­valyinak. A .filtergyártó' üzemrészben például újítás nyomán szűnt meg a nehéz fizikai munka a szállításnál« teregetésnél. ötletek segítsé­gével korszerűsítették az anyagmozgatást, az energia- ellátást és automatizálták a vágatadagolás munkafolya­matát. ★ Aktív, öntevékeny munká­val sokat lehet segíteni a gyár, vállalat gazdálkodásá­ban. Az is nyilvánvaló, hogy nincs olyankorszerű techno­lógia, ahol ne lehetne még ésszerűsíteni, javítani. Az ösztönzésre pedig — úgy érezzük —' jó példával szol­gálnak az említett vállalatok. (hekeli) lógusok szerint az idei ősz egyik legérdekesebb esemé­nye, hogy ismét szállnak a darvak a biharugrai vadvíz­ország felett. Az elmúlt években ritkaságszámba ment, ha néhány daru elvo­nult, illetve megpihent Bi- harugrán. hatvaniak. Az idén sokat javult a baleseti helyzet; o tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva 330-cal kevesebb a. kiesett munkanapok, szá­ma. A munkavédelmi őrök ta­pasztalatairól rendszeresen tájékozódnak * a gazdasági vezetők is, az észlelt hiá­nyosságok megszüntetésére azonnal intézkednek. így a baleseti veszélyforrások szá­ma a minimálisra csökken. laJiL Oktober Eh. -saer** Csúcsforgalom a biharugrai „madárszállóban” Több jutalom a munkavédelmi őröknek t I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom