Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-30 / 229. szám

A megye lakosságának 36 százaléka ű| otthonban lakik Megyénkben egyetlen esztendő alatt sem épült annyi lakás, mint napjainkban Mint iapunk szombati sza­mában beszámoltunk róla, a Magyar Szocialista Munkás­párt Heves megyei Bizottsá­ga 1973. szeptember 23-i ülé­sén megtárgyalta — a végre­hajtó bizottság jelentéséi Barta Alajos, a megyei párt­bizottság titkára teljesítette eiö —, majd elfogadta a ne­gyedik öté ver terv megye- lak ist:nil 1 programjának helyzeté; '>! teljesítéséről ké­szült jelentés' -s a határoza­ti javaslat okai. A pártbizottság titkára be­vezetőjében többek, között hangsúlyozta: a lakásépítés) és -e'.’.á. z<’i vonalának eme­lése kiemeli politikai és gaz­daság i feladatként szerepelő p írt etetsz: ivonal-politikájá- ban. házon a lakások száma, nagysága, felszereltsége, a ki­vitelezés minősége és a la­kások elosztása közvetlenül befolyásolja a lakosság élet- színvonalát, a fogyasztás és szolgáltatás szerkezetét, ki­hat a városi lakosság, az ipa­ri munkásság és a parasztság életkörülményeire. Számokkal, tényekkel bizo­nyította a továbbiakban, hogy 1951-től 1970-ig me­gyénkben nem kevesebb, mint 35 500 lakás épült, s ennek eredményeként mint­egy 125 000 lakos — a me­gye lakosságának 36 száza­léka — költözött új, modem, kényelmes lakásba. Ezután arról szólt, hogy a megyei pártértekezlet, vala­mint Heves megye Tanácsa a megye ötéves lakásépítési programjában 10 800 lakás megépítését tűzte ki célul, amely 11 százalékkal maga­sabb az előző ötéves terv la­kásépítésénél. Ezen, belül is a 7300 többszintes lakás megépítése jelentette, illetve jelenti az egyik legnagyobb feladatot Három év alatt: 8300 lakás épül A továbbiakban arról szólt a pártbizottság titkára, hogy mennyi valósult meg az el­telt három év alatt a gazdag, bátor tervekből. Hangsúlyoz­ta, hogy a párt megyei vég­rehajtó bizottsága — a He­ves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Taka­rékpénztár megyei szerveinek széles körű elemzése alap­ján — ez év júliusában tar­tott ülésén összességében po­zitiven értékelte a lakásépí­tési program eddigi eredmé­nyeit Kiemelte, hogy 1971— 72—73-ban mintegy 8300 la­kás felépítése várható. Mind­ezek alapján elmondhatjuk, — mondotta —hogy Heves megyében eddig egyetlen esztendő alatt sem épült annyi lakás, mint napjaink­ban. E nagyszerű és lelkesítő munka eredményeként a me­gye lakásépítési színvonala — megépítve a harmadik öt­éves tervben elmaradt 2500 lakást is — megközelíti az Országos átlagot. Államiból kevesebb, társasból, családi házból több épül Nem ennyire /pozitív azon­ban a kép, ha azt vizsgál­juk, hogy hány, úgynevezett bér- és tanácsi értékesítésű — állami és szövetkezeti — lakás épült. Sajnos — húzta alá figyelmeztetően —, az említett lakástípusok építésé­ben lemaradás tapasztalható. Hatvanban, Hevesen és Fü­zesabonyban nincs jelentő­sebb lemaradás, Gyöngyösön viszont 110-zel, Egerben pe­dig mintegy 400 lakással épül kevesebb a tervezettnél 1973 végéig. Ez egyben azt is je­lenti: az alacsonyabb kerese­tű fizikai dolgozók kisebb részének lakásigényét csak es ötödik ötéves tervben tud­ják kielégíteni. csúszásokért, a mulasztáso­kért, a minőségi hibákért. Á kommunisták felelőssé«!* o A megyei vezető pártszer­vek az eltelt három évben többször ellenőrizték a me­gyei lakásépítési program teljesítését és megfelelő ha­tározatokat hoztak a lakás­építéssel kapcsolatos politikai feladatokra is. Ezen határo­zatok alapján az 1972-ben rendezett kommunista akti- vaülés nyomatékosan felhív­ta a beruházásban részt ve­vő vállalatok kommunistái­nak, a pártszervek, a párt- szervezetek figyelmét arra, hogy a lakásépítés hazánk­ban kiemelt gazdasági és po­litikai feladat, s tegyenek határozott intézkedéseket, hogy a lakásépítési program időben, s jó minőségben va­lósuljon meg. A megyei párt-végrehajtó­bizottság — mondotta a to­vábbiakban a pártbizottság titkára — úgy értékeli, hogy a járási, városi pártszervek a korábbiaknál nagyobb ak­tivitással, felelősséggel fog­lalkoztak a lakásépítési prog­ram segítésével, támogatásá­val. A felsőbb pártszervek hatékonyabb politikai mun­kája kedvezően éreztette ha­tását az alapszervezetek te­vékenységében is. A párt­szervek, -a pártszervezetek félévenként számoltatták be a gazdasági vezetőket a la­kásépítési feladatok teljesí­téséről, a vállalatok kommu­nistái igen sok hasznos ötlet­tel, javaslattal segítették a kivitelezési program gyorsí­tását, a minőség javítását; az új technológiák bevezetését. Hatékonyabb segítséget, támogatást adtak a kivitelező szervezeteknek a városi ta­nácsok, a járási hivatalok is, és jelentősen hozzájárultak az elért eredményekhez a MÉSZÖV szervezésében mű­ködő — elsősorban Egerben, Gyöngyösön — lakásépítő szövetkezetek is- A vállalati, szövetkezeti pártalapszerveze- tek eredményesen ösztönöz­ték a gazdasági vezetést a lakások építési idejének csökkentésére, a végszámlá­zások korrektségére, a mun­ka- és üzemszervezés fejlesz­tésére, szélesítésére, a rend, \z épülő Csebokszári városrész. ft faf «Mg-»izM (Foto: Tóth Gizella) 1973, szeptember 30„ vasárnap örvendetes azonban, hogy 1973 év végéig közel 2000 társasház kerül átadásra, amely 400-zal több a terve­zettnél. Egerben mintegy 450 lakással épül több, es Gyöngyösön is túlteljesítés várható. Mindezt az tette le­hetővé. hogy a városi taná­csok és az OTP Heves me­gyei Igazgatósága között, az elmúlt húrom év alatt rend­kívül eredményes munkakap­csolat alakult ki. Növelte a lakásépítési kedvet továbbá a kedvező hitelfeltételek biztosítása, a kamatterhek csökkentése és a vállalatok fokozottabb anyagi támoga­tása is. Rendkívül biztató továbbá, hogy 1973. év végéig várha­tóan mintegy 4600 családi ház épül a megyében, ez nem kevesebb, mint 1700 la­kással több a számítottnál. Mindez gyakorlatilag azt je­lenti : az ötéves program a családi házak építése tekin­tetében három év alatt meg­valósul. A munkások lakás- ellátási gondjait enyhíti, hogy a megépült családi há­zak mintegy 60—70 százalé­kát — jelentős állami és vál­lalati támogatással — első­sorban fizikai dolgozók épí­tették. Gyorsította a lakásépítési program megvalósítási üte­mét a kivitelezői kapacitás korszerű fejlesztése is. A vál­lalatoknál az intenzívebb fejlesztések kerültek előtér­be, különösen a Heves me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat végez tervszerű, s jó munkát a megyében. Ugyan­csak a fejlődés jellemzi a Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat tevékenységét is, ugyanakkor az állami vállalatokkal szemben a szö­vetkezeteknél nem sikerült a lakásépítő kapacitást a ter­vezett mértékben — elsősor­ban a munkájuk iránti igé­nyek mérséklődése miatt — növelni. Gondok, feszültségek Részletesen, kritikusan fog­lalkozott a pártbizottság ülé­se a lakásépítési program tervszerű megvalósítását gát­ló, zavaró, gondokkal, fe­szültségekkel is. Károsan be­folyásolta a lakásépítés üte­mét — állapította meg —, a lakótelepek és a lakóépületek többszöri áttervezése, je­lenleg is nagy gondot je­lent, hogy az egri Csebok­szári városrész végleges be­ruházási programját a Heves megyei Beruházási Vállalat még ma sem készítette el. Űj tervek készülnek a gyöngyö­si Mérges úti lakótelephez is. Gyakran éri jogos kifogás a műszaki tervek színvona­lát is. Változatlanul nem ki­elégítő a különböző tervek egyeztetése, károsan befolyá­solja a lakásépítés ütemét, hogy gyakran változtatták a technológiákat. Feszültséget jelentenek a különböző köz­műépítési problémák is: Gyakran éri jogos kifogás a közreműködő vállalatok mun­kájának összehangolását is. Rendkívül lassú és vonta­tott a pénzügyi és a műsza­ki tervek összehangoltsága is. Példaként említhetjük, hogy Eger városban 1971-ben 454 célcsoportos lakásátadás szerepelt. Amennyiben a la­kások megépülnek, úgy a ta­nács a számlákat nem tudta volna kiegyenlíteni, mivel az adott időszakban nem volt elegendő pénz a lakásköltsé­gek fedezésére. Fokozta a pénzügyi fe­szültségeket a lakásárak idő­közbeni emelkedése is. Jel­lemző a költségek növekedé­sének ütemére, hogy az egri Csebokszári lakótelepen az egy lakásra jutó költségnem kevesebb, mint 80 százalék­kal magasabb a korábban- épült Hadnagy és Csákány úti épületek költségénél. Amíg 1971-ben a blokkos technológiával épített ötszin­tes épületek lakásainak net­tó építési költsége 215 ezer forint volt, az ez évben ön­tött technológiával készült lakások költsége már 280 ezer, a házgyári lakásoké pe­dig 310—320 ezer forint. A kivitelezők részéről még ma is tapasztalható, hogy gyakran támasztanak jogta­lan anyagi igényeket a beru­házóval szemben, s változat­lanul nincs megfelelő érde­keltségi viszony a beruházó, a tervező és a bonyolító szer­vek között. Zavarja továbbá a tervsze­rű munkát az is, hogy egyes lakótelepen több vállalat dolgozik, s ahelyett, hogy egy­mást segítenék, megértenék, gyakran vitatkoznak egymás­sal. A fejlődés ellenére Is, nein egy példa, eset van még ar­ra is, hogy a kivitelezésben részt vevő szervezetek egy­másra hárítják a felelősséget: a kivitelező a beruházót, a beruházó a tervezőt, terve­ző a kivitelezőt hibáztatja a A Mérges utcai építkezés Gyöngyösön. (Foto: Perl Márton) a fegyelem megszilárdításá­ra. Tervek, feladatok összességében megállapít­ható tehát: az eredmények, az említett gondok, nehézsé­gek ellenére is rendkívül biztatóak. Az elfogadott ter­vek, célkitűzések, a lemara­dások pótlása érdekében azonban, az eddiginél is szer­vezettebb, hatékonyabb, ösz- szehangoltabb munkára van szükség. Ennek érdekében, mindezt segítve, támogatva a megyei pártbizottság több fontos határozatot is hozott. Megyei, járási, városi, üzemi szinten egyaránt, to­vább kell fokozni a lakás­építés pártellenőrzését, a pártszervek és pártszerveze­tek tegyenek hatékony in­tézkedéseket a kedvezőtlen gazdasági jelenségek meg­szüntetésére. Társadalmunk, megyénk jelenlegi anyagi erőforrásai alapján elsősor­ban a tervezett lakásók meg­építését kell szorgalmazni, a lakások alapterületének je­lentősebb bővítésére egyelőre még nincs lehetőség Más a helyzet a nagycsaládosokkal kapcsolatban, gondjaik, prob­lémáik segítésére már eddig is több intézkedést tettek megyénk vezetői. Nagyobb segítséget várnak a dolgozók a vállalatoktól is, keresni, ku­tatni kell tehát az újabb le­hetőségeket, hogy az eddigi­nél is nagyobb anyagi támo­gatással járuljanak hozzá dolgozóik lakásgondjainak megoldásához. A gazdaságpolitikai munka ellenőrzése során továbbra is érvényesíteniük kell a pártszervezeteknek a megyei párt-végrehajtóbizottság 1972. februárban hozott intézkedé­seit. A járási és városi párt­szervezetek továbbra is nagy felelősséggel foglalkozzanak a területükön folyó lakásépíté­sekkel. Lépjenek fel a rosz- szul értelmezett vállalati ér­dekek érvényesítése ellen, a vállalati, szövetkezeti gaz­dálkodásban. Az üzemek, a vállalatok fokozottabban használják ki a szocialista brigádmo/.galornb,an rejlő le­hetőségeket, az alapszerveze­tekben dolgozó kommunisták — a munkaverseny- és a brigádmozgalom szervezésé­vel, segítésével párhuzamo­san — a tömegszervezetek bevonásával kezdeményezze­nek lakásépítési kommunista aktívaértekezleteket. A párt­szervek és az alapszerveze­tek javasoljanak és biztosít­sanak lehetőséget a KISZ- alapszervezetek lakásépítési akcióihoz, hogy a KISZ- alapszervezetek az eddiginél is nagyobb segitséget adja­nak a lakásépítési program megvalósításához. A megye tanácsi és szak- szervezeti szervei vizsgálják meg, mérjék fel, hogy a cél- csoportos lakások lemaradá­sa milyen mértékben érinti a kis fizetésű dolgozók lakás­igényeinek kielégítését. Egy­ben tegyenek hatékony Intéz­kedéseket annak érdekében, hogy ,a célcsoportos lakás- építkezés is meggyorsuljon, hogy mielőbb megépüljenek a tervezett lakások, A lakásberuházó és lebo­nyolító szervek vizsgálják meg, hogy milyen további le­hetőségek vannak — elsősor­ban Egerben és Gyöngyösön — a lakásépítő szövetkezetek kapacitásának jobb kihasz­nálására. A tervező, a beru­házó, a bonyolító és kivitele­ző szervek munkájában ki­emelt feladat legyen tevé­kenységük hatékony össze­hangolása, egymás segítése, a vitás kérdések gyors és tisz­tességes rendezése. A több­szintes lakásépítéssel össze­függő közművesítési felada­tokkal kapcsolatos feszültsé­gek megszüntetésére a taná­csi szervek tegyenek haté­kony intézkedéseket. Mint a határozati javasla­tok is bizonyítják tehát: van bőven tennivaló, van min javítani, változtatni, hogy két év múivn. a negyedik ötéves tervet befejezve, azt mond­hassuk majd: terveinket megvalósítottuk, gazdagab­bak lettünk, jól s eredmé­nyesen dolgoztunk Társadal­munk, országunk, megyénk javára. Koós József

Next

/
Oldalképek
Tartalom