Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-23 / 223. szám

A vadászbalesetek miatt mindig háborgás és szomorú érzés vesz erőt rajtam. A kapzsiság, fegyelmezetlenség, az értelmetlen vérontás há­borítja fel és teszi szomorú­vá az embert. A vadűző szen­vedély,. az élmény dús szóra­kozás ígérete hajt minden vadászt, aztán egyszerre csak puska dörren és valaki nem tér haza: útja a kórházba, a börtönbe, .vagy az „örök va­dászmezőkre” — a temetőbe vezet... Fellapoztam az utolsó há­rom év vadászbaleseti króni­káját. 1971-ben 4 baleset tör­tént, s ebből egy lövés em­beréletet oltott ki. 1972-ben 6 esetben történt sörétezés. Ez évben két súlyos balesetet jegyzett a krónika: Egerszó- 1 át határában saját fiát vélte disznónak a vadász és két lö­véssel is megsebezte, Kiskö­rén pedig az első szeptemberi fogoly vadászatról nem'térhe­tett haza többé az egyik va­dász. S ki tudja mennyi azok­nak az enyhébb baleseteknek a száma, amelyeket a bűnös cinkosság elhallgatott, eltus­solt! Ám a súlyos esetek miatt is van miért háborogni és mardosó tudattal szomor- kodni. -í” x ­Nézzük, meg ezek után kö­zelebbről az ismert baleseteké szomorú jelentéseit... Múlt év januárjában gép­kocsival indult nyúlvadászat- ra a kiskörei vadásztársaság két tagja. Az akolháti részen szálltak ki, s az idősebb va­dász, míg öltözetét igazgatta, megtöltött puskáját a kocsi­nak támasztotta. A fegyver eldűlt, az ütődéstől elsült, s a lövés a kocsitól távolabb álló vadász mindkét lábát sú­lyosan megsértette. A sérült lábakból 10 szem sörétet ope­rált ki az orvos. Nyúlra tartottak konyhava­dászatot Balaton és Bükk- szentmárton között. A vadá­szat befejezte után három bélapátfalvi puskás — keve- sellve a kompetenciát — ha­zafelé menet tovább folytatta a vadászatot. Egy patak men­ti nádast fésülgettek. A fel­szálló fogolyra tüstént dör- rent a puska, s nyomában felhangzott a véres jajkiál­tás. Az egyik vadásztársnak 3 szem sörét sebezte meg a fejét, egy szem pedig a ke­zébe fúródott. Nyúlvadászaton , söréteztek a dőmoszlói vadásztársaság­nál is. Egy felbukkanó őzre adott le lövést az egyik va­dász. s a sőrétek a lőirány- ban haladó vadásztársat se­bezték meg. A gyöngyöshalászi vt terü­letén egy körvadászat alkal­mával történt súlyos baleset. A harmadik kört szűkítették, egyik vadász leterített egy hátra futó nyulat,»s míg érte ballagott, hogy a vadat el­hozza, a többiektől elmaradt. Közben egy másik vadász is a körből kifutó nyúlra pus­kázott, s a sörétrajból a le­maradt vadász egy szemet az álla alá. a torkába kapott. A legfrissebb és legsúlyo­sabb vadászbalesetre emlé­kezniük kell még olvasóink­nak is. Szeptember másodi­kén több mint tíz tagú bri­@JégmM 1823. szeptember 33.> vasárnap Mielőtt eldörren a puska»». gád foglyászott a kiskörei ha­tárban. Egyik vadász az ala­csonyan szálló fogolyra pus­kázott, s a lövés fején és mellén találta el a 20 méter­re álló társát, aki a helyszí­nen meghalt... Ha azt számítjuk, hogy egy szezonban a megye vadászai több mázsa sörétet lőnek el, fedett terepen, biztonságos lőtéri körülmények nélkül, s hogy másütt jóval magasabb a balesetek száma, e statisz­tika nem tűnik rossznak. Ilyenfajta összehasonlítás azonban nem lehet megnyug­tató senki számára. Nem le­het megnyugtató, ha tudjuk, hogy a balesetek nem a vé­letlenek következményéi, ha­rtem súly oh hibák', durva sza­bályszegések idézték elő! írott és íratlan Szabályok megszegéséről van szó. Álta­lában észreveszik ezeket a szabálytalanságokat minden esetben, csak a számonkérés marad el. Mert „restellnek” szólni a szabályszegőnek, s a vadásztársaságok intézőbi­zottsága sem akar minden „piti ügyből” fegyelmit csi­nálni. Az erélytelen fellépés, vagy elnézés miatt a kisebb szabályszegések halmozód­nak, s végül — sok kicsi sok­ra megy — a lényegtelennek tűnő vétségekből bekövetke­zik a legtragikusabb baleset. Valakit hiába várnak otthon, soha többé nem térhet haza. A vadászati balesetek kö­rülményeit vizsgálva megál­lapíthatjuk: mindig a vigyá­zatlanságból. a felelőtlenség­ből. a figyelmetlenségből származik a baj! S az okok közé sorolhatjuk a kapzsisá­got, a lőirigységet, a rossz lö­vési technikát, a felfokozott izgalmi állapot miatti kap­kodást! Sok vadász abban a hamis érzésben ringatja ma­gát, hogy különb embernek számít, ha több vadat ló a társainál. Ám sok bel«»n még nyilvános dicséretben is részesítik a leé»edmén> e sebb puskásokat, megte-emt- ve ezzel a kapzsiság, a í>e>-s- vágyás melegágyát, a balese­tek lehetséges veszélyforrá­sait. Nem egy vadásztársa­ságnál bevett szokás — s ezt még a „házi szabályban” is rögzítik! —, hogy az elejtett nagyvadak eladási árának bi­zonyos százaléka az elejtő vadászt illeti. Az ilyen kö­rülmények természetesen a "kapzsiság malmára hajtják a vizet, s előbb vagy utóbb, de tragédiát szülnek. Érdekes következtetésekre juthatunk, ha azt vizsgáljuk: kik követik el a baleseteket? Általában az „öreg”, tapasz­talt vadászok járnak élői, akik bíznak rutinjukban, ref­lexeikben. Legutóbb, a kis­körei fogoly v a^ás» atr.á' is egy 5v éws vadász vétkes magatartása okozta a halálos balesetet. A vadászias magatartást szigorú rendelkezések szabá­lyozzák. Ám — éppenúgy, mint a KRESZ-nék — a Va­dászati Szabályzatnak sincs olyan pontja, amit még nem szegtek volna meg egyszer sem. Legtöbbször mégis a legalapvetőbb szabály ellen vétenek. S ez a legalapvetőbb szabály az, hogy vadászaton lőni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat minden két­séget kizáróan felismerte és mások életét, testi épségét, il­letőleg vagyontárgyait nem veszélyezteti! Már pedig a felsorolt esetekben a vadá­szok mind úgy lőttek, hogy az emberi gondosságról, a körültekintésről, s a fegyver­használati előírásokról meg­feledkeztek — és ezért tör­tént a baj. Határozottan ki kell mon­danunk: aki nem tud magá­nak parancsolni, annak nem való a kezébe vadászfegyver! Az előírások és belső sza­bályok gondoskodnak a biz­tonságos vadászat előfeltéte­leiről. Ahol vétenek e „tör­vények” ellen, ott a számon­kérés sem marad eb A MA- VOSZ Heves megyei Intéző­bizottsága szigorú szankció­kat és tisztogatást rendel ott, ahol a balesetmentes, fegyel­mezett vadászat feltételei hi­ányzanak. Legutóbb így füg­gesztették fel a domöszlői és a siroki Rápcavölgyi Vt va­dászati jogait, a kiskörei va­dásztársaságot pedig felosz­latták. A Vadászati Szabályzat törvény. S a szabályok mara­déktalan betartása minden puskásra kötelező, mert csak­is így lehet elkerülni minden balesetet. Erre kell gondolni, mielőtt eldörrene a puska... Patafey Dezső Hírhedt már az Adácsra vezető út. Régi, elavult, időnként leöntik valamivel, de az alapokhoz nem nyúl­nak. Olyanná vált az Idők folyamán, mintha megfa­gyott hullámokból tevődne össze. Adács és nincs tovább. Eddig vezet a közút, a csi­nált út, mert Visznékre már csak a dűlőút kanyarog in­nen. Nincs forgalma. nagy ennek a néhány kilométeres szakasznak, ezért is hármak így vele. it A fal-e szélen a gulya te- Qciget, Lehet vagy harminc t-hen összesen a kút körül. Vékonyka legényke áll el- mélázva, vállra vetett kari­kásostorral, az allatcsapat szélén. A beosztás jelvénye tekin­télyes. Olyan komoly, mint­ha harmad-félszáz tehén fü­lelne az ostorpa Lloydsra, ar Tolmayer Ferencné a Bé­ke Tsz főkönyvelője. Néhány számot tudunk meg tőle. A talajjavításrá négymilliót fordítanak a saját ereüik- bői. Több mint 2 300 hektár területet hálóznak be a csa­tornák. A munkákat két év» kezdték el es jövőre fejezik be. Saját erejükből csinálják meg a talaj javítását. Öntözni a 1 100 000 köb­méter víz befogadására al­kalmas tárolóból fognak. A vizet így 600 hektárra jut­tatják eh A takarmányozás­ra szánt növényfélék mellett a cukorrépát a búzái és a Nem azért a százezrekért... Megyénkben — olvasom egy hivatalos jelentésben — szerényen számítva is 31 olyan „adóalany” van, — né­hány orvos és ügyvéd még nincs is közöttük —, akik­nek a szigorúan, törvényesen megállapított adóalapjuk meg­haladja a 100 000 forintot. Kö­zülük kilencen Egerben, ket­ten az egri járásban, öten Gyöngyösön, ketten a gyön­gyösi járásban, hatan Hat­vanban, négyen Füzesabony­ban, hárman pedig a hevesi járásban élnek, dolgoznak. 25 éves a vámosgyörki ssoeiáiis otthon Foglalkozás szerinti meg­oszlásuk: négy műszerész, három mészégető, egy beton- áru-készítő. egy kőfaragó, egy könyvkötő, kettő kötél­gyártó, kettő vízvezeték-sze­relő, kettő cukrász, kettő szo­bafestő, egy esztergályos, há­rom kőműves, kettő szitás, egy ács, egy lakatos egy hő­szigetelő, egy pék, egy cse­répkályhás és kettő vegyes- kereskedő. Nincs tehát közöttük egyet­len mérnök, közgazdász, ve­zérigazgató, tanar, művész, újító és feltaláló sem. Cgyis mondhatjuk tehát: valameny- nyien kétkezi munkások, akik úgy találták jobbnak, ba nem a szocialista, hanem a magánszektoron keresztül keresik boldogulásukat, já­rulnak hozzá szocialista tár­sadalmunk felépítéséhez. Ijévedés ne essék: nincs nekem semmi bajom velük, a pénzüket sem sajnálom. Hogy mégsem tudtam szó nélkül bezárni a jövedelmük­ről készült jelentést, annak mindössze az az oka, hogy pár nappal ezelőtt hallot­tam — ugyancsak hivatalos helyen, hogy: lakosságunk egynegyedének havi jövedel­me alig haladja meg meg az 1600 forintot.., — koós — Csárda­(felújítások A Hortobágyi Nemzeti Park­ban számba veszik és rendbe hozzák a pusztai csárdákat. A Hortobágyon jelenleg hét — a régi időből fennmaradt — csár­da található, amelyek közül a legnagyobb a kilenclyukú hid melletti. A nyilvántartásba fel­vették a Kis-hortobágyi, a Sas, a Meggyes', a Kadarcs, a Görbe és a Patkós csárdákat is. A Meggyes csárdában — Szolnok és Hajdú-Bihar megye határán — már meg is kezdődött a fel­újítás. Fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte a vá-t mosgyörki szociális otthon, ahol 103 idős, jórészt magalehe­tetlen embert ápolnak sok-sok szeretettel és türelemmel. A jubileumra az otthon vezetői meghívták az ápoltak leg­közelebbi hozzátartozóit is. Péter Pálnénak mindig nagy örömet hoz a kis Simon Julika látogatása. Julika nem igazi unoka, de azért soha sem feledkezik meg a „pótnagymamáról”. Minden lá­togatásnál kijár egy csokor virág, egy tábla csoki, amit spórolt pénzéből vásárol a kislány. Minden szobának van patronálója. A gyöngyösi Elektrisz Ktsz „November 7” brigádjának tagjai Katona Károlynéékat látogatják rendszeresen. Pótolják az igazi hoz­zátartozókat, akik bizony ritka vendégek az otthon falai között. (Puskás Anikó felvételei) „keveske” — 25—30 hektár­nyi kertészeti területet fog­jak öntözni. ■k Mar kész a fűtöolajtóltó- allomás. A vamosgyörki ÁFÉSZ építette meg. A kút piros fémburkolata messzi­ről virít. Tele engedték már a tartályokat. • Csak még az ut nem ké­szült el a kúthoz. ★ Nagyon büszke a hajara. Tinédzser. Bronzos-barna fürtjei dúsak, olyan bodorak. hogy ilyet még a fodrász sem képes csinálni. Ügy hordja a haját, mint az oroszlán a sörényét. Élői­re is fésül belőle, hadd jus­som bőven a homlokára. Két oldalt a válláig omlik a hajzuhatag. Mai falusi fiatalember. Százezer forintot fordítot­tak a tsz központi épületé­nek a fr-iújí tárára. r.íég nincs kés», de mar két hó- nayja ü”igoznak itt a kőmű­vesek es a festők. Nyugodtan ki tehetnék a táblát: „A tatarozás ideje alatt a munka zavartalanul folyik”. Ügy volt, hogy a központi ma­jorban elkészítik az új iro­daépületet, de egy kicsit odább tolták a megvalósí­tását. Keli a pénz másra — égyiciárfc Hatvan forintot terveztek az idei év végére egy napra, a főkönyvelőnő nagy-szeré­nyen és óvatosan csak any- nyit mond: „Ez már meg­lesz”. Egy hanggal sem haj­landó többet erről szólni. ■k Bódi József, szakigazgatá­si vezető-helyettes a tanács­házán azt közölte, hogy a községi úthálózat felújításá­ra kétmilliót használhatnak fel 1975-ig. Ezt a feladatot nagyon fontosnak tartják. A Bajcsy-Zs. utca egy része már megfiatalodott, de ma­radt tennivaló még a követ­kező évekre is. Amit mindenképpen meg kell oldani: a községi víz­társulás megszervezése egy­két éven belül Ez a közóhaj. * Az cgészséoházban Varga Bélán? védőnő uimi-nirz Va­lit: run.'® végzet» é;st>cn. T* le tudtuk, ho-rd leUmst-g kezel harminc fel éven aluli cs* esemő él a faluban. A szülés előtt álló kisma­mák száma meghaladja a húszat, közülük több mint tíz most vár először kisba­bát. Száraz Miklósné szült leg­utóbb, fiút, akinek Miklós nevet adtak. Az ifjú Miklós másodikként lett fiú a csa­ládban. Bátyjával és édes­anyjukkal együtt jáí vsxt- nak. Kevés a tej reggelenként az üzletben. Mondják, hiába kérik a zacskós tejet. Pedig azok az asszonyok, aki ál­lásban vannak, szívesen vennék meg a műanyagfóli­ás tejet. A húsról és a hentesáru­ról nem gok jót tudnak mon­dani. Régi téma ez, a hiva­talos fórumokat js többször megjárta. Javulás még sem­mi. , ★ A tsz zöldségboltjában Nagy Jözsefné kínálja a dinnyét, kilónként egy fo­rintért. Talán kap még erre a napra egy kevés paradi­csomot és paprikát is. Kör­téje csak azért van, mert az ÁFÉSZ . boltosától átvette. Ennyi a választék, 6oha sem több ennéL ★ Adács négyezer lakosú község. Vasútállomása van, de Vámosgyörk csak egy karnyújtásnyira esik: Ezért nem átl meg minden vonat itt. Zárt falu. A községi párt-alapszerve- zet titkári teendőit megbíza­tás szerint dr. Horváth Mi­hály, az iskola igazgatója látja el néhány hete. Hogy milyen a lakosság hangula­ta, erre a kérdésre csak ennyit mondott: „Jó”. Adácsot szorgalmas, dol­gos emberek lakják, mond­juk ki végső összegezésként. (G. Molnár F.) ADÁCSI MOZAIK

Next

/
Oldalképek
Tartalom