Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-23 / 223. szám
A vadászbalesetek miatt mindig háborgás és szomorú érzés vesz erőt rajtam. A kapzsiság, fegyelmezetlenség, az értelmetlen vérontás háborítja fel és teszi szomorúvá az embert. A vadűző szenvedély,. az élmény dús szórakozás ígérete hajt minden vadászt, aztán egyszerre csak puska dörren és valaki nem tér haza: útja a kórházba, a börtönbe, .vagy az „örök vadászmezőkre” — a temetőbe vezet... Fellapoztam az utolsó három év vadászbaleseti krónikáját. 1971-ben 4 baleset történt, s ebből egy lövés emberéletet oltott ki. 1972-ben 6 esetben történt sörétezés. Ez évben két súlyos balesetet jegyzett a krónika: Egerszó- 1 át határában saját fiát vélte disznónak a vadász és két lövéssel is megsebezte, Kiskörén pedig az első szeptemberi fogoly vadászatról nem'térhetett haza többé az egyik vadász. S ki tudja mennyi azoknak az enyhébb baleseteknek a száma, amelyeket a bűnös cinkosság elhallgatott, eltussolt! Ám a súlyos esetek miatt is van miért háborogni és mardosó tudattal szomor- kodni. -í” x Nézzük, meg ezek után közelebbről az ismert baleseteké szomorú jelentéseit... Múlt év januárjában gépkocsival indult nyúlvadászat- ra a kiskörei vadásztársaság két tagja. Az akolháti részen szálltak ki, s az idősebb vadász, míg öltözetét igazgatta, megtöltött puskáját a kocsinak támasztotta. A fegyver eldűlt, az ütődéstől elsült, s a lövés a kocsitól távolabb álló vadász mindkét lábát súlyosan megsértette. A sérült lábakból 10 szem sörétet operált ki az orvos. Nyúlra tartottak konyhavadászatot Balaton és Bükk- szentmárton között. A vadászat befejezte után három bélapátfalvi puskás — keve- sellve a kompetenciát — hazafelé menet tovább folytatta a vadászatot. Egy patak menti nádast fésülgettek. A felszálló fogolyra tüstént dör- rent a puska, s nyomában felhangzott a véres jajkiáltás. Az egyik vadásztársnak 3 szem sörét sebezte meg a fejét, egy szem pedig a kezébe fúródott. Nyúlvadászaton , söréteztek a dőmoszlói vadásztársaságnál is. Egy felbukkanó őzre adott le lövést az egyik vadász. s a sőrétek a lőirány- ban haladó vadásztársat sebezték meg. A gyöngyöshalászi vt területén egy körvadászat alkalmával történt súlyos baleset. A harmadik kört szűkítették, egyik vadász leterített egy hátra futó nyulat,»s míg érte ballagott, hogy a vadat elhozza, a többiektől elmaradt. Közben egy másik vadász is a körből kifutó nyúlra puskázott, s a sörétrajból a lemaradt vadász egy szemet az álla alá. a torkába kapott. A legfrissebb és legsúlyosabb vadászbalesetre emlékezniük kell még olvasóinknak is. Szeptember másodikén több mint tíz tagú bri@JégmM 1823. szeptember 33.> vasárnap Mielőtt eldörren a puska»». gád foglyászott a kiskörei határban. Egyik vadász az alacsonyan szálló fogolyra puskázott, s a lövés fején és mellén találta el a 20 méterre álló társát, aki a helyszínen meghalt... Ha azt számítjuk, hogy egy szezonban a megye vadászai több mázsa sörétet lőnek el, fedett terepen, biztonságos lőtéri körülmények nélkül, s hogy másütt jóval magasabb a balesetek száma, e statisztika nem tűnik rossznak. Ilyenfajta összehasonlítás azonban nem lehet megnyugtató senki számára. Nem lehet megnyugtató, ha tudjuk, hogy a balesetek nem a véletlenek következményéi, hartem súly oh hibák', durva szabályszegések idézték elő! írott és íratlan Szabályok megszegéséről van szó. Általában észreveszik ezeket a szabálytalanságokat minden esetben, csak a számonkérés marad el. Mert „restellnek” szólni a szabályszegőnek, s a vadásztársaságok intézőbizottsága sem akar minden „piti ügyből” fegyelmit csinálni. Az erélytelen fellépés, vagy elnézés miatt a kisebb szabályszegések halmozódnak, s végül — sok kicsi sokra megy — a lényegtelennek tűnő vétségekből bekövetkezik a legtragikusabb baleset. Valakit hiába várnak otthon, soha többé nem térhet haza. A vadászati balesetek körülményeit vizsgálva megállapíthatjuk: mindig a vigyázatlanságból. a felelőtlenségből. a figyelmetlenségből származik a baj! S az okok közé sorolhatjuk a kapzsiságot, a lőirigységet, a rossz lövési technikát, a felfokozott izgalmi állapot miatti kapkodást! Sok vadász abban a hamis érzésben ringatja magát, hogy különb embernek számít, ha több vadat ló a társainál. Ám sok bel«»n még nyilvános dicséretben is részesítik a leé»edmén> e sebb puskásokat, megte-emt- ve ezzel a kapzsiság, a í>e>-s- vágyás melegágyát, a balesetek lehetséges veszélyforrásait. Nem egy vadásztársaságnál bevett szokás — s ezt még a „házi szabályban” is rögzítik! —, hogy az elejtett nagyvadak eladási árának bizonyos százaléka az elejtő vadászt illeti. Az ilyen körülmények természetesen a "kapzsiság malmára hajtják a vizet, s előbb vagy utóbb, de tragédiát szülnek. Érdekes következtetésekre juthatunk, ha azt vizsgáljuk: kik követik el a baleseteket? Általában az „öreg”, tapasztalt vadászok járnak élői, akik bíznak rutinjukban, reflexeikben. Legutóbb, a kiskörei fogoly v a^ás» atr.á' is egy 5v éws vadász vétkes magatartása okozta a halálos balesetet. A vadászias magatartást szigorú rendelkezések szabályozzák. Ám — éppenúgy, mint a KRESZ-nék — a Vadászati Szabályzatnak sincs olyan pontja, amit még nem szegtek volna meg egyszer sem. Legtöbbször mégis a legalapvetőbb szabály ellen vétenek. S ez a legalapvetőbb szabály az, hogy vadászaton lőni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat minden kétséget kizáróan felismerte és mások életét, testi épségét, illetőleg vagyontárgyait nem veszélyezteti! Már pedig a felsorolt esetekben a vadászok mind úgy lőttek, hogy az emberi gondosságról, a körültekintésről, s a fegyverhasználati előírásokról megfeledkeztek — és ezért történt a baj. Határozottan ki kell mondanunk: aki nem tud magának parancsolni, annak nem való a kezébe vadászfegyver! Az előírások és belső szabályok gondoskodnak a biztonságos vadászat előfeltételeiről. Ahol vétenek e „törvények” ellen, ott a számonkérés sem marad eb A MA- VOSZ Heves megyei Intézőbizottsága szigorú szankciókat és tisztogatást rendel ott, ahol a balesetmentes, fegyelmezett vadászat feltételei hiányzanak. Legutóbb így függesztették fel a domöszlői és a siroki Rápcavölgyi Vt vadászati jogait, a kiskörei vadásztársaságot pedig feloszlatták. A Vadászati Szabályzat törvény. S a szabályok maradéktalan betartása minden puskásra kötelező, mert csakis így lehet elkerülni minden balesetet. Erre kell gondolni, mielőtt eldörrene a puska... Patafey Dezső Hírhedt már az Adácsra vezető út. Régi, elavult, időnként leöntik valamivel, de az alapokhoz nem nyúlnak. Olyanná vált az Idők folyamán, mintha megfagyott hullámokból tevődne össze. Adács és nincs tovább. Eddig vezet a közút, a csinált út, mert Visznékre már csak a dűlőút kanyarog innen. Nincs forgalma. nagy ennek a néhány kilométeres szakasznak, ezért is hármak így vele. it A fal-e szélen a gulya te- Qciget, Lehet vagy harminc t-hen összesen a kút körül. Vékonyka legényke áll el- mélázva, vállra vetett karikásostorral, az allatcsapat szélén. A beosztás jelvénye tekintélyes. Olyan komoly, mintha harmad-félszáz tehén fülelne az ostorpa Lloydsra, ar Tolmayer Ferencné a Béke Tsz főkönyvelője. Néhány számot tudunk meg tőle. A talajjavításrá négymilliót fordítanak a saját ereüik- bői. Több mint 2 300 hektár területet hálóznak be a csatornák. A munkákat két év» kezdték el es jövőre fejezik be. Saját erejükből csinálják meg a talaj javítását. Öntözni a 1 100 000 köbméter víz befogadására alkalmas tárolóból fognak. A vizet így 600 hektárra juttatják eh A takarmányozásra szánt növényfélék mellett a cukorrépát a búzái és a Nem azért a százezrekért... Megyénkben — olvasom egy hivatalos jelentésben — szerényen számítva is 31 olyan „adóalany” van, — néhány orvos és ügyvéd még nincs is közöttük —, akiknek a szigorúan, törvényesen megállapított adóalapjuk meghaladja a 100 000 forintot. Közülük kilencen Egerben, ketten az egri járásban, öten Gyöngyösön, ketten a gyöngyösi járásban, hatan Hatvanban, négyen Füzesabonyban, hárman pedig a hevesi járásban élnek, dolgoznak. 25 éves a vámosgyörki ssoeiáiis otthon Foglalkozás szerinti megoszlásuk: négy műszerész, három mészégető, egy beton- áru-készítő. egy kőfaragó, egy könyvkötő, kettő kötélgyártó, kettő vízvezeték-szerelő, kettő cukrász, kettő szobafestő, egy esztergályos, három kőműves, kettő szitás, egy ács, egy lakatos egy hőszigetelő, egy pék, egy cserépkályhás és kettő vegyes- kereskedő. Nincs tehát közöttük egyetlen mérnök, közgazdász, vezérigazgató, tanar, művész, újító és feltaláló sem. Cgyis mondhatjuk tehát: valameny- nyien kétkezi munkások, akik úgy találták jobbnak, ba nem a szocialista, hanem a magánszektoron keresztül keresik boldogulásukat, járulnak hozzá szocialista társadalmunk felépítéséhez. Ijévedés ne essék: nincs nekem semmi bajom velük, a pénzüket sem sajnálom. Hogy mégsem tudtam szó nélkül bezárni a jövedelmükről készült jelentést, annak mindössze az az oka, hogy pár nappal ezelőtt hallottam — ugyancsak hivatalos helyen, hogy: lakosságunk egynegyedének havi jövedelme alig haladja meg meg az 1600 forintot.., — koós — Csárda(felújítások A Hortobágyi Nemzeti Parkban számba veszik és rendbe hozzák a pusztai csárdákat. A Hortobágyon jelenleg hét — a régi időből fennmaradt — csárda található, amelyek közül a legnagyobb a kilenclyukú hid melletti. A nyilvántartásba felvették a Kis-hortobágyi, a Sas, a Meggyes', a Kadarcs, a Görbe és a Patkós csárdákat is. A Meggyes csárdában — Szolnok és Hajdú-Bihar megye határán — már meg is kezdődött a felújítás. Fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte a vá-t mosgyörki szociális otthon, ahol 103 idős, jórészt magalehetetlen embert ápolnak sok-sok szeretettel és türelemmel. A jubileumra az otthon vezetői meghívták az ápoltak legközelebbi hozzátartozóit is. Péter Pálnénak mindig nagy örömet hoz a kis Simon Julika látogatása. Julika nem igazi unoka, de azért soha sem feledkezik meg a „pótnagymamáról”. Minden látogatásnál kijár egy csokor virág, egy tábla csoki, amit spórolt pénzéből vásárol a kislány. Minden szobának van patronálója. A gyöngyösi Elektrisz Ktsz „November 7” brigádjának tagjai Katona Károlynéékat látogatják rendszeresen. Pótolják az igazi hozzátartozókat, akik bizony ritka vendégek az otthon falai között. (Puskás Anikó felvételei) „keveske” — 25—30 hektárnyi kertészeti területet fogjak öntözni. ■k Mar kész a fűtöolajtóltó- allomás. A vamosgyörki ÁFÉSZ építette meg. A kút piros fémburkolata messziről virít. Tele engedték már a tartályokat. • Csak még az ut nem készült el a kúthoz. ★ Nagyon büszke a hajara. Tinédzser. Bronzos-barna fürtjei dúsak, olyan bodorak. hogy ilyet még a fodrász sem képes csinálni. Ügy hordja a haját, mint az oroszlán a sörényét. Élőire is fésül belőle, hadd jussom bőven a homlokára. Két oldalt a válláig omlik a hajzuhatag. Mai falusi fiatalember. Százezer forintot fordítottak a tsz központi épületének a fr-iújí tárára. r.íég nincs kés», de mar két hó- nayja ü”igoznak itt a kőművesek es a festők. Nyugodtan ki tehetnék a táblát: „A tatarozás ideje alatt a munka zavartalanul folyik”. Ügy volt, hogy a központi majorban elkészítik az új irodaépületet, de egy kicsit odább tolták a megvalósítását. Keli a pénz másra — égyiciárfc Hatvan forintot terveztek az idei év végére egy napra, a főkönyvelőnő nagy-szerényen és óvatosan csak any- nyit mond: „Ez már meglesz”. Egy hanggal sem hajlandó többet erről szólni. ■k Bódi József, szakigazgatási vezető-helyettes a tanácsházán azt közölte, hogy a községi úthálózat felújítására kétmilliót használhatnak fel 1975-ig. Ezt a feladatot nagyon fontosnak tartják. A Bajcsy-Zs. utca egy része már megfiatalodott, de maradt tennivaló még a következő évekre is. Amit mindenképpen meg kell oldani: a községi víztársulás megszervezése egykét éven belül Ez a közóhaj. * Az cgészséoházban Varga Bélán? védőnő uimi-nirz Valit: run.'® végzet» é;st>cn. T* le tudtuk, ho-rd leUmst-g kezel harminc fel éven aluli cs* esemő él a faluban. A szülés előtt álló kismamák száma meghaladja a húszat, közülük több mint tíz most vár először kisbabát. Száraz Miklósné szült legutóbb, fiút, akinek Miklós nevet adtak. Az ifjú Miklós másodikként lett fiú a családban. Bátyjával és édesanyjukkal együtt jáí vsxt- nak. Kevés a tej reggelenként az üzletben. Mondják, hiába kérik a zacskós tejet. Pedig azok az asszonyok, aki állásban vannak, szívesen vennék meg a műanyagfóliás tejet. A húsról és a hentesáruról nem gok jót tudnak mondani. Régi téma ez, a hivatalos fórumokat js többször megjárta. Javulás még semmi. , ★ A tsz zöldségboltjában Nagy Jözsefné kínálja a dinnyét, kilónként egy forintért. Talán kap még erre a napra egy kevés paradicsomot és paprikát is. Körtéje csak azért van, mert az ÁFÉSZ . boltosától átvette. Ennyi a választék, 6oha sem több ennéL ★ Adács négyezer lakosú község. Vasútállomása van, de Vámosgyörk csak egy karnyújtásnyira esik: Ezért nem átl meg minden vonat itt. Zárt falu. A községi párt-alapszerve- zet titkári teendőit megbízatás szerint dr. Horváth Mihály, az iskola igazgatója látja el néhány hete. Hogy milyen a lakosság hangulata, erre a kérdésre csak ennyit mondott: „Jó”. Adácsot szorgalmas, dolgos emberek lakják, mondjuk ki végső összegezésként. (G. Molnár F.) ADÁCSI MOZAIK