Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-02 / 205. szám
A népgazdaság fejlődése az ötéves terv első félidejében Bálint József államtitkárnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének nyilatkozata Mint ismeretes, a Minisztertanács csütörtöki ülésén a többi között a népgazdaság első félévi fejlődéséről is tárgyalt. Az MTI munkatársa megkérte Bálint . József államtitkárt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, hogy az idei félév eredményeit az előző két év adataival egybevetve vonja meg a IV. ötéves terv első félidejének mérlegét, vázolja a tervteljesítés főbb tendenciáit. — Az 1971—1975. évekre vonatkozó tervtörvény abból indult ki, hogy ebben az időszakban a gazdaságpolitika fő irányvonalaként a társadalmi termelés hatékony- Eág?nak erőteljes növelését kell tekinteni. Ugyanakkor a terv hangsúlyozta a munkatermelékenység emelkedésének, a fajlagos anyagráfordítások csökkentésének, a fejlesztési eszközök hatékonyabb felhasználásának, a termelési szerkezet gyorsuló átalakításának fontosságát. Figyelemmel a lakossági életszínvonal és a nemzeti vagyon növelésének szükségességére, a népgazdaság belső és külső egyensúlyi helyzetére, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítésére, a terv a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedési ütemét 5,5—6 százalékban szabta meg. 1971-ben és 1972-ben a nemzeti jövedelem évente átlagosan 5,8 százalékkal emelkedett. Az 1973. első hathavi részadatok arra engednek következtetni, hogy a növekedési ütem ebben az évben is eléri, illetve meghaladja a IV. ötéves tervvel összhangban kidolgozott éves terv előirányzatát. A nemzeti jövedelem növekedése a tervidőszak első két évében csaknem teljesegészében a termelékenység emelkedéséből adódott. Az anyagi ágakban dolgozók száma 1972-ben alig (0,2 százalékkal) volt több, mint 1970-ben. 1973. első félévében az ipari létszám az előző évitől eltérően emelkedett ugyan (1,2 százalékkal), de a termelés növekedésének így is több, mint 80 százaléka származott a termelékenység számottevő, 5,3 százalékos emelkedéséből. Az építőipar viszont az előző évinél kisebb munkáslétszámmal növelte termelését. A termelékenység emelkedésében nagy szerepük volt a beruházásoknak, korszerű termelő berendezések üzembe állításának és ezzel összefüggésben javult a bér- ráfordítások gazdaságossága. Fokozatosan megvalósul a termelés és a felhasznílás egysége A IV. ötéves terv a termelés és a felhasználás azonos ütemű növekedését és kiegyensúlyozottságát tételezte fel, vagyis azt, hogy a belföldi felhasználást a megtermelt ' nemzeti jövedelem teljes egészében fedezi. A belföldi felhasználás azonban a tervidőszak első évében gyorsabban nőtt a nemzeti jövedelemnél, ami a nemzeti jövedelem 8,2 százalékát kitevő behozatali többlet révén vált lehetővé. 1972-ben — a kellő időben foganatosított intézkedések 'hatására — a belföldi feles a száhasználás mérséklődött, nemzeti jövedelem 1,5 zalékát kiviteli többlet formájában használtuk fel. A két év alatt együttvéve azonban a belföldi felhasználás összege még így is 3,1 százalékkal nagyobb volt a nemzeti jövedelem összegénél. Az 1973. első félévi adatok alapján idén — a múlt évhez hasonlóan — szintén kiviteli többlettel lehet számolni, vagyis fokozatosan megvalósul a termelés és a felhasználás egyensúlyának biztosítása. Megfelelően alakult az ipar és a mezőgazdaság termelése A népgazdasági ágak termelésének növekedési üteme és szerkezeti változása a tervben kifejezett szándékoknak megfelelően alakult. Az ipar termelése 1971— 1972-ben 6 százalékkal nőtl, 1973. I. félévében pedig 7 százalékkal. Az ötéves terv az ipari termelés körülbelül 6 százalékos növekedésével számolt. Korszerűsödött az energiatermelés és -felhasználás, ami a szén szerepének csökkenésében és a kőolaj, valamint a földgáz jelentőségének növekedésében jutott kifejezésre. A szén- hidrogének aránya az alap- energiahordozók felhasználásán belül 1970-ben 45,8 százalék, 1972-ben 54,4 százalék volt, és 1973. I. félévében tovább nőtt. A fejlesztési programoknak megfelelően az ipari átlagot meghaladóan fejlődött a bauxitbányászat és az alumíniumkohászat. A gépiparon belül — az úgynevezett járműprog- ramm^l összefüggésben — erőteljesen fokozta a termelését a közlekedési eszközöket gyártó ágazat. Gyors volt a fejlődés a műszeriparban és a híradástechnikai termékeket gyártó vállalatoknál. A számítástechnikai program keretében 1972- ben megindult és 1973-ban folytatódott a program gerincét képező elektronikus logikai gépek termelése. Az ipar leggyorsabban fejlődő ágazata — a tervvel összhangban — a vegyipar volt (1971-ben 12,7 százalék, 1972-ben 10,7 százalék, 1973. I. félévében 14,3 százalék). A vegyiparon belül nőtt a mezőgazdasági rendeltetésű vegyi termékek, a különféle műtrágyák és növényvédő szerek aránya. Jóval több motorbenzint termeltünk, mint korábban, az átlagos oktánszám emelése mellett. Az átlagot jóval meghaladóan emelkedett a műanyag átoBpanyagok termelése. Di- «Mtuucusan fejlődött az exportban jelentős hányadot képviselő gyógyszerIpar is. — A tervezettnél lassabban fejlődött az építőanyagipar termelése. A növekedés 1971- ben 2,9 százalék, 1972ben 3,3 százalék, 1973. I. félévében 4,1 százalék volt. A cementtermelés néhány évi akadozás után 1972-ben 9 százalékkal, 1973. I. félévében további 17 százalékkal nőtt. Ebben az évben is ugrásszerűen emelkedett a falburkoló csempe termelése. — A könnyűipar termelése 1971-ben mérsékelten emelkedett (3,9 százalékkal), 1972- ben a növekedési ütem gyorsult (5,8 százalék), 1973. I. félévében pedig 12,1 százalékos növekedés mellett a könnyűipar az ipar egyik leggyorsabban fejlődő ágazata volt. A IV. ötéves terv az építőipar feladatát az építési kereslet és kínálat között hosszú idő óta fennálló feszültségek feloldásában határozta meg. Ennek érdekében a terv az építőipari termelés jelentős (évi 7—8 százalékos) növelését irányozta elő. 1971-ben a kivitelező építőipar termelése a tervet meghaladóan, 10 százalékkal nőtt. 1972-ben a növekedési ütem — a beruházások mérséklésével összefüggésben — 4 százalékra csökkent, és ez év első felében 3 százalék volt. A kivitelező építőiparon belül az állami építőipari vállalatok 1971-ben 10 százalékkal, 1972-ben 5 százalékkal, 1973. I. félévében 4 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel azelőtt. A mezőgazdaság 1971-ben 9 százalékkal. 1972-ben 3 százalékkal’ termelt többet, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaság már évek óta rendszeresen kielégíti az ország kenyérgabona-szükségletét. Nagyjából megoldottnak tekinthető a korszerű kukoricatermesztés és a baromfitenyésztés, A sertésállományra korábban jellemző nagymértékű ingadozás jelentősen mérséklődött. A problémát jelentő cukorrépa- és zöldségtermelés, valamint a szarvasmarha-tenyésztés erőteljes fejlesztése érdekében hozott intézkedések hatását az 1973. évi adatok már részben érzékeltetik. Idán nagyobb területen termelnek cukorrépát, mint az előző években. Június végén a szarvasmarha-állomány 2,8 százalékkal, a tehénállomány 3,6 százalékkal nagyobb volt, mint 1972. közepén. A búzatermésátlag és termésmennyiség minden korábbit jóval meghalad. Az áru- és személyszállításban a szállítóeszközök mennyiségi növelése mellett a műszaki színvonal emelése, a műszaki feltételek javítása volt a cél. A vasúti közlekedésben — összhangban az energiastruktúra változással — folytatódott a dieselesítés, a villamosítás. 1972-ben a villamosított vonalak hossza 1054 km-t tett ki, és majdnem elérte az 1975-re tervezett szintet (1100 km). 01 százalékkal emelkedtek a reálbérek össze, hogy emelések A IV. ötéves terv azt mondta ki, hogy a lakosság reáljövedelmének emelkedésében — a hatékonysági követelmények teljesítése mellett — az eddiginél inkább legyen meghatározó szerepe a reálbér növekedésének. A terv szerint öt év alatt a reálbérnek 16—18 százalékkal, a reáljövedelemnek pedig 25—27 százalékkal kell emelkednie, ami éves átlagban 3—3,4, illletve 4,6—4,9 százalékos növekedésnek felel meg. Az elmúlt két évben a reálbérek tényleges emelkedése elmaradt a tervezettől, 1971-ben és 1972- ben is 2,3—2,3 százalék volt. 1972. novemberében az MSZMP KB állást foglalt az állami iparban és építőiparban dolgozó munkások és művezetők béremelését illetően. Ennek hatására 1973. március óta fokozódott a bérkiáramlás és a II. negyedévben reálértékben mintegy 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A reáljövede’em 1971- ben lényegében a tervnek megfelelően emelkedett (4.5 százalékkal), 1972-ben viszont mérsékeltebben (3,4 százalékkal). A családok reáljövedelmét nagymértékben befolyásoló eltartottak — keresőkéote- len gyerekek, betegek, öregek — ellátásának terhét az állam részben magára vállalja. Az átvállalás mértékéről a pénzbeni társadalmi juttatások összege tájékoztat, melynek növekedését a terv évi 10—11 százalékban határozta meg. Az idei nagy növekedés részben azzal függ A tervezett 400 ezer Míí*V>l eddi£ 165,5 ezer Felépült a központi ár- ellénsúlyozására emelték a nyugdíjakat és a családi pótlékot is. A terv az 1971—1975. években a termelői és a fogyasztói árak viszonylagos stabilitásával számolt, és kimondta, hogy a fogyasztói árak színvonalának átlagos emelkedése nem haladhatja meg az évi egy-két százalékot. A tényleges emelkedés 1971- ben 2 százalék. 1972- ben 3 százalék, 1973. I. félévében 3,7 százalék Volt. 1972- ben a tervet meghaladó áremelkedésben nagy szerepük volt egyes szeszes italok és építőanyagok viszonylag jelentős (11, illetve 7 százalékos) áremelésének, valamint ez 1971. júliusában végrehajtott lakbéremelésnek, amely utóbbinak terheit az állam teljes egészében magára vállalta. Ugyanakkor nagymértékben csökkentették a szappanok, a mosó? és mosogató- szerek, egyéb háztartási vegyi cikkek és a harisnyák árát. 1973. I. félévében a fogyasztói árszínvonal-emelkedés nagyrészt a tej és tejtermékek, a c;garetták és az égetett szeszes italok áremeléséből adódott. Az élelmiszerárak növekedésének ellensúlyozására a . pénzbeni társadalmi, juttatások növekedése mellett néhány ruházati és tartós fogyasztási cikk fogyasztói árának leszállítása szolgált, melynek eredményeként 1973. II. negyedében a ruházati és vegyesiparcikkek árszintje a tavalyinál kisebb mértékben emelkedett. 1971—1972-ben a tervezett 143 000 lakással szemben 165 500 lakás épült és így teljesíthető a IV. ötéves tervben elhatározott 400 000 lakás felépítése. Az összes felépített lakáson belül a tervezettől eltérően kevesebb volt az állami és több a magánerőből épülő lakások száma. A lakosság áruellátása — néhány cikkből időnként előforduló átmeneti hiány ellenére — az ötéves terv eddig eltelt időszakában általában kiegyensúlyozott, kielégítő volt és követte a jövedelmi színvonal emelkedését. A kereskedelem és az ipar kapcsolatának javulására utal a kereskedelem 1973- ra. a tervezett jövedelem- növekedéssel összefüggésben jóval több árut rendelt az ipartól, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor ebben az évben részben a választék bővítése érdekében jelentősen nőtt a fogyasztási- cikk-import is. A tervnek megfelelően a vegyesiparcikkek forgalma emelkedett a legdinamikusabban. A ruházati cikkek forgalmának növekedése viszont eddig jóval elmaradt a tervezettől. A szolgáltatóhálózat bővítése számottevő volt ugyan, a kívánalmakkal azonban nem tartott lépést. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a népgazdaság az elmúlt két ée fél évben általában kielégítő irányban és mértékben fejlődött, a problémákra, aránytalanságokra idejében felfigyeltünk. A kellő előkészítés után megtett intézkedések helyesek nek bizonyultak. További feladat, hogy a fejlesztési programoktól való helyenkénti elmaradásokat felszámoljuk, a beruházást munka színvonalának javításával és kiegyensúlyozottságának biztosításával gyorsítsuk a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítását. Ez nem eredményezheti a fogyasztásfelhalmozás arányának romlását, mivel — amint azt az előzőekben láttuk — vannak tennivalóink • az élet- színvonal növekedési ütemének gyorsítását illetően is. Csakis a gazdaságosabb termelési szerkezet, a munka hatékonyságának emelése teheti lehetővé a termelés és fogyasztás kívánt mértékű növelését, valamint a külkereskedelmi forgalom előnyös és kiegyensúlyozott bővítését. (MTI) Megoldódik-© a fehérjehiány? Takarmánygyártás Hatvanban NEMCSAK NÁLUNK, világszerte egyik legnagyobb gond a fehérjehiány. Az embernek állandóan pótolnia kell a munkavégzés során felhasznált legfontosabb épi- tőanyagot, a fehérjét. A különböző táplálékok, különösen az állati termékek, a tej, a tojás bőven tartalmazzák szervezetünk számára az oly becses szerves építőanyagot, de úgynevezett teljes értékű fehérjét csak a hús szolgáltat az ember számára. Ezért folyik valóságos kutatási. kísérletezési hadjárat a mezőgazdaságban, hogy olyan takarmányokat bocsássanak az állattenyésztés rendelkezésére, amelyek meggyorsítják a szarvasmarha- és sertéshizlalást, hogy minél több hús kerülhessen piacra, illetve a fogyasztók asztalára. A modern takarmányokat úgy próbálják ösz- szeállítani, hogy az már eleve magas úgynevezett emészthető fehérjét tartalmazzon, s így az állati szervezet — amely, mint egy átalakító állomás, felhasználhatóvá teszi az ember számára a fehérjéket —, köny- nyen tudja hasznosítani a szerves anyagokat. A fehérjehiány a magyar mezőgazdaságnak is súlyos gondokat okoz. A fehérjedús takarmányok hiányát nagyrészt importból származó termékekkel pótolják. A fehérjetakarmányok világpiaci ára az utóbbi években soha nem tapasztalt ütemben emelkedett, amely az egyre nagyobb keresletnek természetes velejárója. Csu- pát két árat említenék: A szójadara átlagára egy hónap alatt 84 dollárral emelkedett, s most tonnánként 582 dollárért kapható. A halliszt ebben a hónapban 60 dolárral lett drágább, így tonnánként elérte a 756 dolláros csúcsot. HOGY NE LEGYÜNK kiszolgáltatva a világpiaci árak kénye-kedvének, nálunk is keresték — s hosszas kísérletezés után meg Is találták — a megoldást az önellátásra. Olyan eljárást sikerült kidolgozni, amelynek segítségével melaszból, szárított répaszeletből, karbamidból kitűnő marhahizlaló tápot állítottak elő. Ezt az Urebetin- nek elnevezett takarmányt cukorgyári mellléktermékből lehet előállítani. Sárvárott, Szolnokon és Ercsiben tervezik a fehérjepótló takarmányt gyártó üzem megépítését a jövőben. Két gyár azonban már el is készült. Az egyik Kaposvárott, a másik pedig megyénkben, Hat- valban. A Mátravidéki Cukorgyárak hatvani gyárában egyszerű társulás formájában kezdte meg működését fél esztendeje az Urebetint előállító üzem. A társulást 37 répatermelő mezőgazdasági nagyüzem — köztük a Heves megyei állami gazdaság és öt termelőszövetkezet —, valamint a cukorgyár alapította A mezőgazdasági üzemek 20 millió, a hatvani cukorgyár húszmillió és az állam szintén húszmillió forinttal járult hozzá a takarmánygyár létrehozásához. A hatvanmillió forintból megépített üzem márciustól már gyártja a fehérj^“>á*l» takarmányt. Az előállítón Urebetint az Állattenyésztési Kutató Intézet gondos vizsgálatnak vetette alá és megállapította, hogy a cukorgyár által szavatolt értékek reálisak. Az Urebetin, amely az egyre dráguló behozatalt hivatott pótolni, a korábbi takarmányokhoz képest nagyon jó arányban tartalmazza nem csak az emészthető nyersfehérjét, hanem az ásványi premixet, valamint az A vitamint és a D’ vitamint is. A kísérletek szerint a magas átlagos n ői súlygyarapodás következményeként a hizlalás! időszak 3—4 hónappal rövidül le, így nem csak a takarmányozási költség csökken, jobbá válik a férőhely-kihasználás is. Az idei tavasz óta dolgozó takarmány-előállító üzem 180 vagon Urebetint szállít a gazdaságoknak. Megyénkben érdemes megemlíteni — csupán hét gazdaság rendeli rendszeresen az új fehérjepótló takarmányt. Ha az üzem teljes kapacitással dolgozik, évente nem kevesebb mint 33 ezer tonna Ure- betinnel tudja ellátni a mezőgazdasági üzemeket, segíti a szarvasmarhaprogram megvalósítását. Ügy tűnik, az egyik legnagyobb gond, a 'fehérjehiány, megoldása jó úton halad, s ennek az egyik megoldási lehetősége az Urebetin mind szélesebb körű alkalmazása. Ezt a világviszonylatban is jelentős lépést a „fehérjeháborúban” azonban nem ártana sokkal szélesebb körben és sokkal naevobb propagandával reklámozni. NEHOGY ÜGY JÁRJUNK, hogy éppen abban a megyében legyen a fehérjehiány továbbra is gond, ahol az országban másodikként állítanak elő Urebetint. méghozzá évi 33 ezer tonna mennyiségben. 22000 pár gulaschki Ezekben a napokban kezdi meg a Tannimpsx Külkereskedelmi Vállalat 22 000 pár gulaschki cipő szállítását Franciaországba, csaknem félmillió frank értékben. Az őszi gulaschki cipő- szállitások várhatóan csak az első lépést jelentik a francia piac megnyeréséért. A tervek szerint a következő évektől a Tannimpex már évi 50 ezer pár bőr-felsőré- szes és gulaschki férficipőt exportál majd a nyugateurópai országba. iuj pártliJKOÜüág a*akulí Lőrinci ben • • • (Tudósítónktól.) A termelőszövetkezetek megerősödésével, a tanácsi igazgíuási rendszer fejlődésével és a vidék iparosodásával új helyzet alakult ki fal- vainkban. Ezt a megváltozott körülményt vette figyelembe a Politikai Bizottság 1972. március 21-1 határozata, amelyben a falusi pártmunka végzését e megváltozott körülményekhez igazította. Ezért alakultak meg megyénkben is a falusi pártbi zottságok, esúcsvezetőségek A megye községeiben dolgozó 21 csúcsvezetőség, 85 pártalapszervezetét 2594 tagot, a hat községi pártbizottság 73 alaps7<"-vezetet és 2692 parltajíot irányit. A számok is mutatják, hogy e közbeeső pártszervek munkája nagy jelentőséggel bír. A napokban újabb pártbizottságot alakítottak Lőrinciben. A nagyközség területén 12 pártalapszervezetben 646 kommunista dolgozik és munkájuk összefogására szükségessé vált a régi csúcsvezetőség helyébe párt- bizottságot alakítani. A párt- bizottság alakításának fontosságáról beszélt Oláh István. az MSZMP Gyöngyös Járási Bizottságának titkára is azon a küldöttértekezleten, amelyet Selypen, a cukorgyári kultúrotthonban tartották meg Lőrinci nagyközség kommunista küldöttei. A titkári bevezető után a küldöttértekezlet titkáé vazással választotta meg a 37 tagú pártbizottságot. A pártbizottság megtartotta első ülését ts. amelyen megválasztotta a pártbizottság titkárát és a kilenctagú végrehajtó bizottságot, valamint a pártépítési, gazdaság- politikai és az agiUciós-pro- paganda munkabizottságot és vezetőit. A nagyközség pártbizottság titkárának Varga íntalt választotta me»- a pártbizottság. Kovács János sza- 1973. szeptember 2, vasarua#
