Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-01 / 204. szám
AAAAAAAAA«SAAAAAAAAAAAAAAA«^AaA<WVMvSAAAA/VSAAA#V> Péntek esti külpolitikai kommentárunk XT ■■ 1 ■■ *■ Különös kongresszus A HÍRÜGYNÖKSÉGEK jelentései szerint Peking- ben megtartotta első ülését a Kínai Kommunista Párt X. Kongresszusa során megválasztott új Központi Bizottság. A világsajtó hasábjain egyébként mind több szó esik erről a kongresszusról, amely még kínai viszonylatban is több szempontból különösnek, rendhagyónak nevezhető. Mind az előzményekre, mind a lebonyolításra a legtalálóbb kifejezés alighanem a titokzatosság. Hosszú időn keresztül szállingóztak a legkülönbözőbb híresztelések arról, mikor és milyen körülmények között ül össze a KKP kongresszusa. Néhány nappal ezelőtt külföldi megfigyelők jelentették, hogy szokatlanul nagy gépkocsikaravánok érkeznek a tanácskozás feltételezett színhelye felé, ahová viszont ezeken a konvojokon kívül mást nem engednek be. ÍGY ÉS KIZÁRÓLAG így vált először valószínűvé, majd biztossá,. hogy a kongresszus megtartására végül is sor került. A világsajtó kommentátorai nemcsak a titokzatosságban értenek egyet, hanem abban is, hogy Pekingben is, másutt is az a megfigyelők benyomása: a kínai vezetők szerették volna ezt a kongresszust mielőbb lebonyolítani. A párt legmagasabb fóruma csaknem negyedszázada, 1949. óta nem tanácskozott ilyen rövid ideig. Mi az, amit mégis meg lehet, sőt meg kell állapítani a rejtélyeskedés és a sietség kulisszái mögött? Az általános érdeklődésre számot tartó személyi kérdéseken túl (a kongresszus jóváhagyta Lin Piao „kiátkozá- sát” Csou En-laj pedig most már minden szempontból az ország második emberének tekinthető), például azt, amit az osztrák KP lapja, a Volkstimme így fogalmaz meg: minden „a kínai vezetés mélységes elszigeteltségéről tanúskodik”. A japán Jomiuri szerint „különös kongresszus volt... Jellege arra vall, hogy a nyolc éve tartó megrázkódtatás hullámai nem ültek el Kínában”. TEGYÜK HOZZÁ: a szovjetellenesség hullámai sen^r, A KKP X, kongresszusáról kiadott közlemény gyakorlatilag a Szovjetuniót minősíti „fő-ellenségnek”. Folytatja munkáját a genfi előkészítő koordinációs bizottság Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakaszát, előkészítő koordinációs bizottság most folyó ülésén megkezdte annak a kérdésnek megvitatását, milyen formában nyilváníthatják nézeteiket a konferencia egyes napirendi pontjaival kapcsolatban a Földközi-tenger térségének Európán kívüli országai. Ezzel kapcsolatban tájékozóló munkacsoport alakult, amely az erre vonatkozólag előterjesztendő javaslatokat elbírálja majd és azokról jelentést tesz a koordinációs bizottságnak. Olaszország máris hárompontos javaslatot nyújtott be: Pompidou Kínába látogat Párizsban pénteken hivatalosan bejelentették, hogy Pompidou elnök szeptember 11-e és 17-e között hivatalos látogatást tesz a Kínai Nép- köztársaságban. Az elnök szeptember 10-én délután indul el Párizsból és másnap érkezik meg Pekin gbe. Az elnök négy napot tölt a kínai fővárosban és közben több ízben is találkozik a pekingi vezetőkkel, majd Ta- tungban, Hancsauban és Sanghajban tesz látogatást. A francia elnök Pekingben sajtóértekezletet is tart. A látogatás bejelentésével kapcsolatban francia hivatalos körökben rámutátnak: a Kínai Népköztársaság megalakulása óta elsőízben tesz francia államfő hivatalos látogatást Pekingben és Pom- • pidou elnök lesz az első nyugat-európai államfő is, aki ellátogat a Kínai Népköztársaságba. 1. Algéria és Tunézia írásban járulhassanak hozza a konferencia munkájához, de képviseltethessék magukat nagykövetek által. 2. A konferencia titkársága tájékoztassa erről a döntésről a két ország korma nyát. 3. Ugyanez az eljárás legyen alkalmazandó a Földközi-tenger partján elterülő többi ország vonatkozásában is. amelyeknek meghallgatási kérelmét a konferencia • résztvevő valamelyik tagország közvetíti a konferencia titkárságának. Algéria és Tunézia részvételi kérelmét még Helsinkiben Málta terjesztette elő. Nixon fellebbez Nixon elnök vezető jogtanácsosaival folytatott beható tanácskozás után úgy döntött, hogy a washingtoni szövetségi fellebbviteli bírósághoz fordul fellebbezéssel Sirica főbíró közzétett végzésével szemben, amely elrendelte a Watergate-ügyre vonatkozó titkos fehérházi magnetofonszalagok átadását „zárt ajtók mögötti törvényszéki megvizsgálásra.” Jőltájékozott források szerint Nixon elnök 24 órai gondolkodás után elvetette egyik tanácsadójának azt a javaslatát, hogy fellebbezés helyett egyszerűen ne vegyen tudomást a washingtoni törvényszék főbírájának végzéséről, amelynek a bíróság fizikailag amúgyis képtelen érvényt szerezni az USA elnökével szemben. Előreláthatólag csak októberben kerülhet az ügy a legfelsőbb bíróság elé, amely fórum „határozott” döntésének Nixon elnök ígérete szerint engedelmeskedni fog. Roscsin a leszerelés kérdéseiről A leszerelési bizottság nyári ülésszakának csütörtöki záróülésén — amelyről már hírt adtunk — felszólalt Alekszej Roscsin, a Szovjetunió képviselője. A szovjet nagykövet a többi között hangoztatta: korunk egyik legfontosabb feladata, hogy mindenáron megerősítsük a fegyverzet korlátozása és a leszerelés • területén elért megállapodásokat, arra törekedjünk, hogy ezekben minél több állam (elsősorban nukleáris hatalom) vegyen részt. Roscsin megjegyezte, hogy a vegyi fegyverek eltiltása f A MÓDOSÍTOTT „szuper- 1 hatalom” elmélet, és a ,,köz- f beeső övezetek” legújabb / változatáról szóló elmélet ki- f dolgozása adja a kulcsot ah- 1 hoz a magatartáshoz, amelyet a jelenlegi kínai külpolitika a harmadik világ országaival kapcsolatban tanúsít. Itt' azonban emlékeztetni keli még egy elméletre, amelynek szerzője ma már eltűnt a kínai belső hatalmi harc süllyesztőjében — maga az elmélet azonban új formában nagyon is érvényes. A szóban forgó elképzelés Lin Piao, a most kizárt hajdani „második ember” nevéhez kapcsolódott, aki 1965-ben írott cikkében kifejtette, hogy a harmadik világ fejlődő országai a „világfalu”, a fejlett ipari országok, köztük a szocialista országok pe- i dig a „világváros”. Az elkerülhetetlen összeütközés során a „világfalu” erői, élükön természetesen Kínával, győzelmet fognak aratni a fejlett országok felett. Ezt az elméletet ma Kínában éppen a szerzője miatt nemigen hangoztatják, világos azonban, hogy szervesen kiegészíti a többi, már felso- , rolt külpolitikai elméletet. f Mindezt figyelembe véve I Kínának a harmadik világ- I gal szembeni politikája meg- ! határozott helyet foglal el a kínai külpolitika összefüggő rendszerében. A főellenségnek tekintett Szovjetunióval szemben minden nemzetközi kapcsolat felhasználása megengedett é« szükséges. Az Egyesük \Ham-’kkal és a Szovjetül óval. mint Szuperhatalmakkal szemben támaszkodni kell az ..első közbeeső zóna", tehát a többi fejlett tőkés ország összefogására és önálló törekvéseik erősítésére. Végül pedig A kínai külpolitika ösvényein III. Hegemónia a „vi!ág<alu” felett kérdésében — az aktív vita ellenere — egyes nyugati hatalmak vonakodása miatt nem sikerült előbbre jutni. A másik fő problémával, a nukleáris robbantások eltiltásával kapcsolatban a szovjet nagykövet aláhúzta: a bizottságban folytatott vita ismét bebizonyította annak a szovjet delegáció és több más delegáció által védelmezett tételnek a helyességét, hogy a föld alatti nukleáris robbantások eltiltása ügyében történő előrehaladáshoz mindenekelőtt az államok politikai döntése szükséges. '<rsr MFfü. szeptember l,, sasiubai az összes eddig felsorolt partnerekkel szemben Kínának politikai és ha lehet gazdasági, sőt később stratégiai hegemóniát kell szereznie a „második közbeeső övezet”, azaz a fejlődő országok felett. Ez ugyanis az első lépés abban a láncolatban, amely a kínai világhatalmi célok megvalósítása felé mutat! AMIKOR KOVALOV, az Izvesztyija szemleírója a közelmúltban kifejtette ennek a harmadik világ irányában folytatott kínai politikának az ismérveit és elvi alapjait, joggal állapította meg: „Ennek semmi köze a marxista —leninista osztálypolitikához .. a maoisták a nacionalista és faji előítéletekre spekulálva próbálják elvonni a fiatal államok figyelmét az antiimperialista harc feladatairól”. Miután Peking nemzetközi ereje és befolyása jelenleg korlátozott, csak néhány nemzetközi példa áll rendelkezésre, ezek is világosan illusztrálják azonban a pekingi „elméleteket”. Ilyen volt mindenekelőtt az az egyértelmű és látványos politikai támogatás, amelyet a kínaiak Pakisztánnak nyújtottak az ország hajdani keleti tartománya, a jelenlegi Bangla Desh felszabadulásának megakadályozására. Ez az akció élesen megmutatta, hogy a kínai politikának semmi köze sincs a nemzeti felszabadító harc támogatásához — hiszen Pakisztán reakciós katonai diktatúráját egyszerűen hatalmi okokból istápolták. Azért, hogy Indiát elszigeteljék, a szovjet—indiai együttműködést megtorpedózzák és egyúttal növeljék politikai-stratégai befolyásukat Pakisztánban. A kísérlet — ismeretes módon — kudarcot vallott, de mindmáig legtanúlságosabb példája annak, milyen utakat követ Kína a fejlődő országok viszonylatában. NEM KEVÉSBÉ tanulságos Pekingnek a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban tanúsított magatartása is. A Za Rubezsom című szovjet külpolitikai folyóirat ezt úgy foglalja össze, hogy célja kettős. Először: reakciós, nacionalista hangulatot szít az arab országokban, hogy meggyengítse kapcsolataikat a Szovjetunióval, másodszor: elutasít minden javaslatot, amely a konfliktus politikai rendezésére irányul — egyszerűen azért, mert érdekelt a jelenlegi közel-keleti konfliktus fennmaradásában, az újabb összetűzésektől terhelt helyzet fenntartásában! A harmadik világgal szembeni kínai célkitűzéseket jelenleg a gazdasági és segélypolitika illusztrálja legjobban, miután ma ez a kapcsolatok fő tartalma. Peking a saját gazdasági helyzetéhez képest viszonylag magas arányú kölcsönöket és segélyeket folyósít. Általános vélemény szerint ezek meghaladják a nemzeti jövedelem 1,2 százalékát. A kínai kölcsön- és segélv politika egyik gócpontja először Indonézia, az Indiát körülvevő országok (tehát Nepál, Ceylon, Burma és Pakisztán), valamint néhány fekete-afrikai ország volt. (Elsősorban Tanzánia, Zambia és Uganda.) Az első szakaszban (amelynek csúcspontján Csou En- laj 1964—65-ös ázsiai—afrikai útja jelentette), meglehetősen nagyszabású stratégiai I elgondolás körvonalai bontakoztak ki: Peking vezetése alatt egy Pakisztánra és Indonéziára támaszkodó ha- I talmi csoportosulásé. Ennek 1 szolgálatában Kína nagymértékben felelős azért, hogy Indonézia baloldali politikai erőit a kalandorság irányába hajszolta. Az 1965-ös katonai puccs és a nyomában fellángoló ellenforradalmi terror jó időre „kikapcsolta” Indonéziát Peking potenciális szövetségeseinek sorából. Ettől kezdve a kínai segély- politika a megmaradt pozíciókra, tehát Pakisztánra és Nepálra, Afrikában pedig Tanzániára és Zambiára koncentrált. MAGATÖL értetődően Kína segélypolitikája és a harmadik világgal szembeni egész magatartása rendkívül hullámzó és ingadozó, — hiszen nem a fejlődő országok érdekeinek elvi támogatása, hanem hatalmi célok vezérlik. A felsorolt, vázlatos példák is mutatják azonban, hogy ezeknek az országoknak a többsége nem hajlandó elismerni Kína hegemén J törékvéseit. E politika eddigi mérlegét Alekszejev tanulmánya így foglalta össze: „A harmadik világ országai sorában is nő a bizalmatlanság a maoista politikával szemben, mert a harmadik világ országai nem óhajtanak Kínával olyan kapcsolatokat, amelyek szovjetellenes bázison létesülnek. A szovjetellenesség a fejlődő országokkal folytatott kínai politikában is bukásra van ítélve. Minél hamarább felismerik ezt Pekingben, annál többet használnak a kínai nép alapvető és hosszú lejáratú érdekeinek”. ^ l—i—e) r? Gyöngyösi vegytisztító szalonban való foglalkoztatással felveszünk 4—5 éves gyakorlattal rendelkező tfeqyészíeciiniSiust. Jelentkezni lehet: Heves megyei, Patyolat Vállalat., Gyöngyös, Fő tér 11. sz. alatt. 1z emlékezés naple Szeptember 1-én emlékezik a világ. Harmincnégy évvel ezelőtt, 1939. szeptember 1-én indította be a német fasizmus azt a gépezetét, amely azután több mint öt éven át ölt, pusztított, felégetett, megsemmisített, kiirtott. Ezen a napon robbantotta ki Hitler a második világháborút. A Lengyelország elleni támadás napját jelölte ki a világ közvéleménye nemcsak az emlékezés, hanem a fasizmus elleni harc és összefogás nemzetközi napjának. Több mint huszonnyolc éve, hogy a szovjet hadsereg csapatai az egykori német birodalom fővárosában kitűzték a győzelem vörös zászlaját. Az öreg kontinens, Európa viharos története nemigen ismer olyan korszakot, amelyben huszonnyolc évig hallgattak a fegyverek! Az első világháborúnak utolsó puskalövése után alig több mint két évtizeddel dördültek el Lengyelország határain a német ágyúk. S bár nem mondhatjuk, hogy a világon teljes volt a béke 1945 óta, hiszen alig volt pillanat, amikor valahol helyi háború, fegyveres összeütközés ne rombolta volna az emberi otthonokat. de az egész glóbusra kiterjedő konfliktust sikerült megakadályozni. Sikerült megakadályozni, mert abból a nemzetközi antifasiszta összefogásból, amelyet szeptember 1-én tisztelünk meg az emlékezéssel, végül is olyan világ született, amelyben merőben mások az erőviszonyok, mint bármikor ezelőtt voltak. Ma Európában, de nagyrészt az egész világon is olyan viszonylag enyhült 'nemzetközi légkör uralkodik, : amelyre csak közvetlenül 'HM5T a győzelem u,tén és akkor is csak rövid Időre volt példa. De nagy könnyelműség volna — különösen a fasizmus elleni nemzetközi harc napján — nem emlékezni arra, hogy a múlt maradványai és erői még léteznek és működnek. A világ sok táján megtalálhatók » fajüldözés, az elnyomás, az embertelenség, a vérgőzös gyilkosság — vagyis a fasizmus — követői, hívei, S még inkább akadnak olva- nok, akik talán nem kívánnak a fasizmus végleges módszeréig elmenni, csak (!) éppen a békés egymás mellett élés politikáját váltanák fel a hidegháborús kalandok régebbi módszereivel. A fasizmus elleni nemzetközi harc napja ezért nemcsak az antifasiszta harcosokra — élőkre és a hősi halált haltakra — emlékezés ideje. Az erők összefogásának napja Is, hogy soha többé ne virradjon ránk olyan nap, mint 1939. szeptember 1.! N. J. napok! szeptember 3-161 8-ig a Heves megyei szövetkezeti bútoráruházakban: Füzesabony, Heves, Kápolna. Pétervására, Verpelét tekintse meg az AGRIA Bútorgyár termékeit! Kedvező árak! Jó minőségi Nagy választék! Aíi
