Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-04 / 181. szám

* Első osztályba megy a gyerek MÉG TART a gyümölcs- érlelő augusztus, de a nap­tárban már nagyon közel áll az első „ember” a (szep­tember. Az a hónap, mely véget vet a nagydiákok aranyszabadságának, s a ki­csik számára is elhozza az időt, amikor előszót- lépik át az iskola kapuját. Az óvodából kikerült gyermek általában könnyen beilleszkedik az iskola rend­jébe. Az egyik közösségből átlép a másikba, rendsze­rint óvodás társaival, régi barátaival együtt. Az a ked­ves hagyomány is könnyíti a dolgukat, hogy a nagycso­portos óvodások már egy- szer-kétszer felkeresik az is­kolát s az első, második osz­tályosok is keresnek alkal­mat a velük való találko­zásra, maguk készítette aján­dékokkal meglepik a kicsi­nyeket. Sajnos, nem minden gye­rek járhat óvodába az isko­la előtt. És ezeknek lénye­gesen nehezebb a dolguk. A szűk családi körben, a tár­saságtól meglehetősen elszi- getelődötten nevelkedő gyer­mek nehezebben viseli el, hogy az osztályban nem ő a központ, nem alkalmaz­kodnak kisebb nagyobb kí­vánságaihoz. Ott ő is csak egy a sok közül. Amíg oda­haza minden körülötte for­gott, a lakás és a játékok csak az övéi voltak, az isko­lában osztozkodnia kell. Nem hozzá alkalmazkodik egy közösség, hanem életében először neki kell alkalmaz­kodnia. Nehéz az is, hogy az addig kénye-kedvére, minden különösebb beosz- tottság nélkül élő gyermek­nek kötött időben kell fog­lalkoznia egyes tárgyakkal. Bizony az első napok az egyedül nevelt — valljuk be egy kissé el is kényeztetett — gyermek számára sok szomorúságot hoznak az is­kolában. HA EZEKET a nehézsé­geket elkerülni nem is, de csökkenteni lehet. És ebben a szülőre vár nagy feladat. Az egyik legfontosabb, hogy már a nyári hónapokban, kihasználva az utolsó hete­ket is, szoktassa a szülő a gyermeket .más gyermek társaságához. Ugyanakkor bízza meg apró kis mun­kákkal. Például mutassa meg az órát neki, és mond-, ja: nézd, amíg az óra in­nentől idáig ballag, próbáld meg letörölgetni a port. Sé­táljanak el az iskolához is. Mesélje el a szülő, mi vár a gyermekre az iskolában — természetesen ne ügy, hogy majd az iskolában megtanulod, mi a rend! Ne fenyegesse a gyermeket az iskolával, éppen ellenkező­leg, saját gyermekkorából meséljen neki néhány ked­ves élményt. Minden gyermek szereti a mesét. Amikor mesél a szü­lő, fejezze be ezzel a bizta­tással: ősszel iskolába mész, s karácsonykor már majd­nem egyedül el tudod olvas­ni magadnak a sok7 szép mesét. VEGYE MEG a szülő már ezekben a napokban a tan­eszközöket is. Próbálgassa a kicsi a táskát, ismerkedjen a tanszerekkel. Csomagolják be együtt a tankönyvet és a füzeteket. És a lakásban már most jelöljék ki a he­lyet, ahol a gyerek iskolai felszerelését tartja, s ha ott­hon tanul, a helyét, ahol zavartalanul tágulhat majd. Érezze a gyermek, hogy fontos lépés következik az életében, és hogy mindenki - fontosnak tartja: íme eljött1 az iskolás korszak. Érezze a gyermek, hogyha vége is a szabad, gondtalan időnek, az iskolában is na­gyon sok szépség vár rá. András Lajosné í GÍ8 Minden családban, ahol gyermek van, a fő téma már ezekben a napokban az is­kolakezdés, az erre való fel­készülés, az ezzel kapcsola­tos tervek. Megnyílnak áz is­kolakapuk, s a nyár folya­mán lebarnult, kipihent gyer­mekek ismét birtokukba ve­szik a tantermeket. A szülők számára a szün­idő után egy kicsit meg­nyugtató is az a tudat, hogy a gyermek a pedagógusok gondos felügyelete alatt lesz ismét. Az iskola, sokszor elhang­zik, második otthona a gyer­meknek, hiszen itt tölti el napja nagyobbik felét. A leg­több kisiskolás tanítás után az iskolában marad, mint napközis. Ez reggel nyolc órától délután ötig kilenc teljes óra. A felnőtt ember napi munkaideje 8 óra. Vi­lágosan következik ebből, hogy a gyermek egészséges napirendjének kialakítása ehhez kell, hogy igazodjék. Mi a gyermek napi prog­ramja. Délelőtt tanulás, ki- sebb-nagyobb megszakítások­kal, a gyermekek életkorától függően Tanítás után étke­zés, s a napközi otthonokban, amellett, hogy felkészítik őket a másnapi órákra, biz­tosítják számukra a szabad levegőn valő mozgást, játé­kot. A legjobb vezetés mel­lett is azonban, csak 1—2 órát tölthetnek szabadban a gyerekek. Fontos lenne te­hát, hogy a napközi otthon­ból hazatérve, a gyermeknek még legyen alkalma több mozgásra, a szabad levegőn. Ezzel szemben mi az általá­nos tapasztalat? A gyermekekben, de te­gyük hozzá, főképp a szü­lőkben, megvan az az igény, hogy az iskolai elfoglaltsá­gon túl a gyermek még va­lami külön foglalkozáson is részt vegyen. Legtöbbször ta­lán, csak azért, mert a töb­bi gyermek is jár. A helyesen, a gyermek ké­pességeihez és érdeklődésé­hez jól megválasztott külön foglalkozásnak meg is van­nak a maga előnyei. De a kü­lönórák halmozása, a zene­óra, a nyelvóra, balettiskola, rajzszakkör, és még lei tud­ja, hányféle külön foglalko­zás halmozása már nem egészséges, olyan megterhe­lést jelent a gyermek szer­vezetének, idegrendszerének, hogy csak káros lehet. A kis iskolásokat minden érdekli. A szülőnek éppen abban van a feladata, hogy a sok mindenből válassza ki a gyermeknek legmegfele­lőbbet. Ha olyan gyermekről van szó, aki szívesen ül egész nap a könyvek mel­lett, valami könnyebb, több mozgást igénylő sportfoglal­kozást vádasszunk. Ha a gyermek tehetséges a nyelv- tanuláshoz, akkor is csak olyan mértékben terheljük ezzel, hogy az ne menjen fejlődése rovására. A külön­órák ne jelentsenek a gyer­meknek fárasztó hajszát. Igyekezzünk úgy firmálni a gyermek napirendjét, hogy maradjon szabad ideje, Hogy az iskola falai között eltöl­tött 9 órát ne kövesse újabb két-három óra a falak között, mert nem volt eléggé kerek az „0”-betú, mert vélemé­nyünk szerint újra kell íratni a házi feladatot, mert úgy érezzük, többet kell adnunk a gyermeknek. A felnőttek számára kormányrendelet, biztosítja a munkaidőcsök­kentést, s a nagyobb mér­tékű szabad időt. Amikor a gyermek idejét osztjuk be, igyekezzünk számára is meg­teremteni a pihenés, kikap­csolódás idejét. Mert nem elegendő csak az, hogy drá­ga ruhákról, különóra lehető­ségekről gondoskodunk a gyermek számára. Kiegyen­súlyozott fejlődéséhez elen­gedhetetlenül szükséges, hogy játszhasson is. Elkényelmesedtiink. Meg­híztunk. Gyengébbek let­tünk. Kivált a városi em­ber, de sokszor a falusi is megfeledkezik arról, hogy szervezete igényli a rend­szeres testmozgást. A leg­jobb lenne, ha mindenki rendszeresen sportolhatna, de mivel létesítmények hiá­nyában erre nincsen lehető­ség, meg kell elégednünk a legegyszerűbb mozgásfor­mával, a futással. Ez nem igényel különösebb előtanul­mányt, mivel az ember egyik legtermészetesebb, s legegyszerűbb mozgása. Az új szóhasználat szerint a kocogásról van szó. Jól ismerjük a jelszavakat: „Fuss az életedért” stb. Va­lóban jó hatással van a ko­cogás a szívre, az érrend­szerre, a tüdőre és az iz­mokra. Szervezetünk, állóké­pességünk megerősödik és egészségesebbek leszünk. Igen ám, de hol lehet és hol kell kocogni? Ez különö­sen a városi embereknek okoz nehézséget. A flaszte- ron szaladgálni kényelmet­len, de nem is érdemes, mi­vel a szervezetnek ilyenkor **, friss levegőre van szük­sége: ezért — érdemes ki­menni a közeli erdőbe, be­gyekbe, ligetekbe, vagy rét­re. A legjobb, ha hozzászok­tatjuk magunkat a rendsze­res mozgáshoz. Igen alkal­masak erre a reggeli órák. Eleinte elég 4—5 perces ju­tás, később azonban ezt le­het és kell is növelni. Nem szabad kifulladásig megeről­tetni magunkat: egy-egy gyorsítás után, még a kifá­radás előtt sétáljunk néhány száz métert. Nem sokat ér az, ha va­laki csak akkor kocog, ha éppen eszébe jut. Ugyanis a kocogás nagy szerepe ép­pen a rendszerességben van. Minden reggel kell szakíta­nunk időt a futásra, s ha netán mégis kihagynánk akár egy-két hetet, újból elölről kell kezdeni — ter­mészetesen — fokozatosan. Milyen ruhában fussunk? A legjobb melegítőben és tornacipőben. Ha zakóban vagy — még rágondolni is rossz — kabátban kocogunk, akkor hamarabb elfáradunk, s az egész mozgásban nincs sok köszönet. Ugyanilyen egészségtelen nőknél a ma­gas sarkú cipő vagy a pa­pucs, sőt még inkább a me­rev talpú félcipő. A futás időtartama, akti­vitása és gyorsasága termé­szetesen az életkortól füg­gően változik. A 18—25 éves nők, férfiak nyilvánvalóan többet bírnak, de szerveze­tük is többet igényel. Ez azonban nem jelenti azt. hogy a 25 évnél idősebbek — éppen hamarabb fáradó szervezetükre hivatkozva — esetleg csak nagyon kis adag kocogást szabjanak ki ma­guknak. Annyit keli vállal­ni, amennyit különösebb el­fáradás nélkül kibírunk. Ha a fokozatosság elvét megtartva, rendszeresen rá­szokunk a mindennapos ko­cogásra, akkor feltétlenül jobban érezzük magunkat nem leszünk puhányok, megedződünk, s elkerüljük a mai emberre sajnos, oly na­gyon jellemző elhízást. Érdemes kocogni, s ne fe­ledjük a rendszeres mozgás elkezdése soha sem késő, de azért ne halogassuk mindig holnapra, már ma tegyük meg az első utat. Kötöff-hor<jolt a divat Még javában tart a nyár, sokak előtt még ott van a nyaralás hegyek között, vagy a vízparton. De azért nem árt arra gondolni, jönnek a hűvösebb napok is. S az ősz divatholmijai között az idén is megtaláljuk a kötött, horgolt ruhadarabokat, me­lyeket a nyárvégi napokon még elkészíthetünk ruhatárunk frissítésére. Kötött kabát Anyaga 7Ó—75 dkg műszálfonal négyes szála es 3 és feles kötőtűvel dolgozunk. Mintájának 1. sora: 2 fordított^ *3 sima, 3 fordított, *-tól ismételni, végül 3 sima, 2 fordított. 2. és a többi páros sor: végig for­dított szemekkel készül. 3. sor: azonos az 1. sorral. 5. sor: 3 sima és 7 fordított a soron végig. 7. sor: 3 sima, 3 fordított, 1 sima és 3 fordított stb. 9. sor: azonos az 5. sorral. 11., 13. sor: azonos az 1. sorral. 15. sor: 4 fordí­tott *5 sima, 7 fordított, *-tól ismételni, vé­gül 5 sima és 4 fordított. 17 sor: *1 sima, 3 fordított, 5 sima, 3 fordított, *-tól ismételni, végül 1 sima. 19. sor: azonos a 15. sorral. 21. sor: azonos az 1 sorral, vagyis ezzel már is­mételjük a mintát. A kabát elejét 87 szemmel kezdjük, 12 sort a munka színén és visszáján is fordí­tott szemekkel kötünk. A 13. sorban kezdjük a mintás kötést úgy, hogy az egyik szélen 8 szemet továbbra is fordítottan kötünk. A szegény után 1 sima szem. majd a mintás kötés következik. 10 cm egyenesen kötött rész után a munka mindkét szélén (a kö­zépvonalon a pánton belül) 1—1 szemet fo­gyasztunk egészen a derékvonalig. Ez kb. 56 cm-es magasság és itt a munkánk szélessége 22 cm. Derékvonaltól fölfelé az oldalon 3 cm-enként szaporítunk a mellbőségnek meg­felelően. A derékvonaltól mért 17 cm-nél kezdjük a nyakkivágás fogyasztását: a sze­gélyen belül minden 4. sorban 1—1 szemet fogyasztunk a vállig. A karkivágását a derékvonaltól mért 22 cm-nél kezdjük fogyasztani. Hátát két részben kezdjük 80—80 szem- mel. Az alsó pánton kívül a középvonal felé eső szélen is 8 szemes fordított kötésű pán­tot készítünk. 10 cm után az eiőrészhez ha­sonlóan fogyasztunk. 35 cm magasságnál a középrész pántjait egymás fölé helyezzük és a szemeket összekötjük. így a teljes bőséggel dolgozunk tovább és csak a széleken fogyasz­tunk a derékig, innen kezdve szaporítunk, a mellbőségnek megfelelően. A kar- és / váll - fogyasztás azonos az előrészével. A nyaknál fennmaradó 30 szemet egyszerre fejezzük be. Ujjait 46 szemmel kezdjük. 12 soros for­dított kötésű pánt után mintásán készítjük és a széleken 6 soronként szaporítunk 32 cm-es bőségig. Karöltőjét 42 cm magasság­ban mindkét oldalon 4, 3 és 2 szemmel kezdjük fogyasztani, majd 1 szemenként fo­gyasztunk és 14 cm magasságban a meg­maradt szemeket egyszerre befejezzük. A zsebeket 29 szemre kezdjük. A fordított kötésű pánt Után mintásán kötjük és 12 cm magasságban befejezzük. Kispálcikákkal kö­rülhorgoljuk es úgy varrjuk a kabátra. 1 A dragont 60 széninél kezdjük. Fordított sorokkal 22 sort kötünk, ­Horgolt pulóver és szoknya \ A pulóver érdekessége a váll és az ujj gombolása. A pulóver 90 cm mellbőséghez kb. 350 g sötétkék és 100 g fehér fonalat igényel, 3-as tűvel horgolva. Felső része elől és hátul is fehér. Alap­mintája: dupla láncszemsorral kezdjük, ami azt jelenti, hogy a láncszemsorra még egy sor láncszemet horgolunk. Első sor: (a mun­ka bal oldala». A láncszemsort a tűtől szá-, mított másod % láncszemtől behorgoljuk rá- hajtásos rövidpálcával, de a ráhajtást nem horgoljuk le külön. 3 láncszemmel fordu­lunk. 2 sor: (színe). Egyráhajtásos pálcát horgolunk végig a soron és mindig az előző sor pálcájának hátsó alsó tagjába öltünk. 3. sor (bal oldal). 2 láncszemmel fordulunk, ráhajtásos rövidpálca, de a ráhajtást nem horgoljuk le külön és mindig az előző sor pálcájának alsó tagjába öltünk. 3 láncszem­mel fordulunk. A 2. és 3. sor ismétlésével dolgozunk. A pulóver alsó pántja egy sima, egy fordított patentkötés 2 és feles tűvel. Igen pontos szabásmintával kell dolgoz­nunk, mert nem szokványosán, alulról fel­felé horgoljuk a pulóvert, hanem az elejét a bal oldali oldalvarrástól,' míg a hátát a jobb oldali varrástól kezdjük. Munkánkat oda-vissza horgoljuk, a fphér és a kék szín találkozásánál a fonalat mindig keresztez­zük úgy, hogy ez az átfogás sem laza, sem túl szoros ne legyen. A pulóver visszahajtott nyakrészét is együtt horgoljuk. Ujjak: Szintén pontos szabásminta szerint horgoljuk, de egyik ujját, a bal ujját kb. 25 szem mélységben, középen nyitva hagyjuk, azaz két részben horgoljuk tovább. A bai váll eleje és hátrészét behorgoljuk két soron' szoros szemmel és egyik oldalra gombokat varrunk, a másik oldalra pedig hurkot, vagy gomblyukakat horgolunk. A patent pánto­kat a pulóver alsó .szélén és az ujjaknál köthetjük a szemek felszedésével, vagy kü­lön pánttal, amit azután apró öltéssel össze­varrunk a pulóverrel. A szoknya is azonos mintával készül kb. 400 g fonalból 3-as tű­vel. Szintén az oldalvarrásnál kezdjük és a csípőtől felfelé úgy szűkítünk, hogy á ráhaj­tásos pálca helyett rövidpálcákat horgo­lunk, de há erősebben kell fogyasztanunk, úgy azon a részen csak láncszemekkel me­gyünk végig.-, ... Séegedyué A túlterhelésről — az egészségügyiek szemével Testedzés reggelre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom