Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

Határozottság — igen, gorombaság — nem 1 N apjaink irányítási gya- HR-latában okkal em­legetjük mind nagyobb tisz­telettel azokat a munkahelyi vezetőket, akiknek személyes tulajdonságuk a határozott­ság. Nem kevésbé vonzóak ennek megnyilvánulási for­mái; a döntési készség, az érvek támadhatatlansága, amelyek a döntések helyessé­ge mellett szólnak, a kitűzött feladatok megvalósítását szolgáló következetes munka és egyebek. Miből meríti erejét az ilyen vezetőember? Határozottsá­gának fonása a munkaterü­let, a tevékenységi kör pon­tos ismerete. Magas szintű képzettség, amely az új is­meretanyagok elsajátításával folyamatosan gyarapszik. Vi­lágos felismerése annak, hogy a munkájával való tel­jes azonosulás elengedhetet­len feltétele a dolgozók vé­leményének ismerete, az odaadó figyelem, amellyel 1 a munkások észrevételeit, ja­vaslatait meghallgatja, be­fogadja. Ilyen és hasonló tu­lajdonságokat ismerhetünk, fel azokban, akik a demok­ratikus vezetési stílus szük­ségességét nemcsak szavak­ban hirdetik, hanem minde­nekelőtt a cselekedeteikkel. Gyárigazgató ismerősöm hosszan fejtegette legutóbb, hogy megítélése szerint a munka és a demc _.cia kér­dését külön kell választani, mert amikor — úgymond — ő utasításba adja, hogy egy feladatot a megadott határ­időre el kell végezni, ott el­lentmondást nem tűr. Ha el­végezték az emberek, amit kellett, akkor azután lehet beszélgetni arról; mi volt helytelen az utasításban, mi az, amit a jövőben el kell ke­rülni. „Alti ezt nem képes be­látni, azzal én nem tárgya­lok” — mondta végül, s nyo­matékként öklével az asztal­ba ütött. Megállapításaival teljesen egyetértettem — kivéve az utolsó mondatot, a felemelt hangerőt, az asztalverést. Furcsállottam a türelmetlen­ségét, azt a fennhéjázó mo­dort, amellyel közölte kivel miért nem tárgyal. Már ké­telkedni kezdtem az utasítá­saiban is,, vajon ez a türel­metlenség Nnem akkor kÓE- dődik-e, amikor az utasítás kiadása előtt meghallgatja a munkatársait? És meghall- gatja-e egyáltalán? Nem fojtja-e beléjük a szót egy ingerült legyintéssel? Az eszközei tisztaságában kezd­tem kételkedni, s arra gon­doltam, mi történik, ha az ilyen ingerült kifakadás go­rombáskodásba csap át? Akadnak. akik a határo­zottságot néha összetévesztik a gorombáskodással. Nem fordítanak gondot a hang­nemre, arra, hogy kulturál­tan. szocialista emberhez méltóan viselkedjenek, be­széljenek, függetlenül attól, ki a beszélgető partnerük, s a kötelező, tiszteletről furcsa­mód soha nem akkor felejt­keznek el. amikor a felette­sük előtt állnak, hanem ami­kor a beosztottjuk áll előt­tük. Lehetnek, mint ahogyan vannak is nehéz periódusok, pillanatnyi helyzetek egy­egy üzem, munkahely életé­ben, amikor „szorít a cipő”, a közösség hangulata enyhén szólva nem a legjobb, hábo- rognak a kedélyek, idegeseb­bek az emberek, könnyebben odamondogat egyik a másik­nak. Bármilyen nagy önural­mat követel is, a vezető ilyen helyzetben sem feledkezhet el a munkatársai iránti köte­lező tiszteletről, sőt, ilyenkor még inkább kell, hogy ügyel­jen: mert az ingerültségre a közhangulat láthatatlan szeizmográfja általában na­gyon érzékenyen reagál. I lyen és hasonló meg­gondolások késztet­nek bennünket arra. hogy igent mondjunk a határo­zottságra, s hangsúlyozott nemet a gorombaság meg­nyilvánulásaira. A politikai és társadalmi szervek is so­kat tehetnek — s tesznek is — annak érdekében, hogy ahol szükséges, ilyen érte­lemben is fellépjenek a dol­gozók védelmében. A de­mokratizmus légkörének ki­alakításában a munkások ja­va a * korábbinál 4s' nagyobb aktivitással működik közre, .elsősorban a lelkiismeretesen ' végzett munkával, amely már önmagában tiszteletet paran­csol. Ugyanakkor alkalmas arra, hogy nap mint nap bi­zonyítsa: a vezetettek is érez­hetnek ugyanolyan felelőssé­get a termelés alakulása iránt, mint a vezetőjük. Nem látni ezt súlyos hiba — elis­merni, építeni rá, íratlan törvény. Kovacs Imre Elénk vásárlókedv, nyugodt, kiegyensúlyozott kínálat az állatidacokon július végén országszerte élénk az. érdeklődés az állat­piacok kínálata iránt, ami azt jelzi, hogy az állategész­ségügyi okok miatt bekövet­kezett’ kiesést a háztáji ter­melők minél előbb igyekez­nek pótolni. Az állattartói kedvre leginkább az jellem­ző. hogy egy évvel korábban a különben akkor is jó for­galmat lebonyolító állatpia­cokon 13 000 malacot vásá­roltak meg egy hét sflatt, idén ennél lényegesen többet, összesen 17 000-ret. Tavaly az értékesítés nem érte el a fel-, kínált állomány 50 százalé­kát, idén pedig a felhaj­tott állatoknál lényegesen több mint felét értékesítet­ték az eladók. A felvásárlási szakemberek szerint az élénk érdeklődést az is magyarázza, hogy a ta­karmány „keresi az állatot”, ugyanis a nyári takarmány- kínálat igen kedvező, sehol sincs fennakadás sem az ál­lami kereskedelem forgal­mában. sem pedig a szabad­piaci értékesítésben. Ráadá­sul a takarmány pozíció az év hátralevő részében is ked­vezőnek mutatkozik, miután a termelők 'jó szemestermés­re 1 számítanak. A piaci érdeklődésre ''jel­lemző, hogy az árak tovább­ra is magasak, és hetek óta tartják a 30 forintot erősen meghaladó kilónkénti érté­ket. A malacok kilónkénti ára 30—50 forint között ala­kult, az átlagárat 39,40 fo­rintra teszik az állatforgalmi szakemberek. (Tavaly lénye­gesen olcsóbb volt a malac, kilónként 37 forintért érté­kesítették az állatokat az ál­lattartók, tenyésztők.) Az árakban elég nagy differen­ciáltság tapasztalható. A leg­olcsóbban Somogybán keltek el a malacok; 30—40 forintos áron, Baranyában 35—40 fo­rint, Bácsban 32—50 forintot kértek az állatokért. Jellem­ző az állatpiacok forgalmára az is, hogy egy-egy vásárló 4—ti malacot visz haza, s hizlalásra általában 2—3 ma­lacét szerződtetnek, le az ál­lami vállalatokkal. Az állami vállalatok, árai túlságosan alacsonyak ahhoz, hogy az állami felvásárlás „szóhoz jusson” az állatpia­cokon; egy hét alatt csak 900 malacot tudtak megvásárolni. (MTI) Tiszai Hőerőmű Tiszapalkonya határában új, 860 megawatt teljesítményű, olaj- és gázüzemű hő­erőmű áll. A 7,2 milliárd forintos hőerőmű, mely KISZ-védnökséggel épül, 1976. nya­rán már áramot ad. Teljes kapacitáséal 1978-ban kapcsolódik be az országos villamos­energia ellátására. Képünkön: részlet az építkezésről. (MTl-foto — Sarkady János) ............................. .... . ..............—................................................ i .1 . .................. Számít ástechnikái adattárolás lézerrel A lézersugarak alkalmazá­sa az iparban és a tudomány­ban mindinkább tért hódit, fényenergiája új távlatokat nyit a technikában. Hazánk­ban a Központi Fizikai Ku­tató Intézet optikai főosztá­lyára hárul a feladat: feltár­ni a lézer meghonosításának lehetőségeit. Az intézet tudo­mányos kutatómunkájával eddig már több nemzetközi­leg ^elismert, értékes adatot szerzett a lézerek tulajdon­ságainak feltárásához. A ta- pasztalatokai/most a gyakor­lati megvalósítás szolgálatá­ba állítják. A lézertechnika fokozatos bevezetése az iparban — kü­lönösen az országos távlati fejlesztési tervekkel össz­hangban — célszerű, alkal­mazása főként speciális terü­leteken lehet gazdaságos. En­nek megfelelően a KFKI fő­osztályának közreműködésé­vel megindult az optikai adattárolás újfajta rendsze­rének kidolgozása a számító­gépekhez. A lézerek tulaj­donságait hasznosító beren­dezés a jelenleg ismert adat­tárolók kapacitásának több­szöröse lehet, mégis rövidebb idő alatt előhívható” majd egy-egy adat. A számítás- technikai ■ optikai memória berendezés bevonulása a szá­mítástechnikába a következő tervidőszak végére várható, s hozzájárulhat a KGST-or- szágok egységes számítógép- rendszerének fejlesztéséhez is. A korszerű gépgyártás nagypontosságú alkatrészei­nek megmunkálásához jó le­hetőséget kínálnak a speciá­lis anyagok vágására, fúrá­sára vagy lyukasztására al­kalmas lézersugarak. Mint igmeretes, a lézer egyenes irányú sugarakat bocsát kiv. amelyek összegyűjtve, más szóval fókuszéivá — mint a nagyítóüveggel sűrített nap­fény — égetnek, s 10—15 ezer fokos hőt is fejlesztenek. Az intézet munkatársai a kö­zelmúltban készítettek olyan lézert, amely egy különleges gépbe építve, kisméretű spe­ciális alkatrészek előállításá­ra alkalmas: a gépen főként elektromos alkatrészek gyárt­hatók majd. Előreláthatóan a gyógyá­szat is sikerrel hasznosít­hatja a lézereket. A felületi rákdaganat eltávolításán kí­vül az agy és a máj operá­lásánál alkalmazhatók a lé­zersugarak, amelyekkel vér- zésméntesen végezhető a mű­tét. Az optikai főosztály eddig már csaknem tíz iparválla­lattal, intézménnyel kötött együttműködési szerződést, amelynek célja: közösen fel­deríteni, hogy az adott terü­leten gazdaságos-e a lézer­technika alkalmazása. 3? és fél mázsás átlagtermés a hatvani Lenin Tsz. búzaföldjein Mii tesznek a dolgozókért ? Befejezték az aratást a városkörnyéki községek közös gazdaságai is Hazánkban legfőbb érték az ember. Nemcsak elv, ha­nem törvény ez nálunk, a érvényét, megvalósulását lépten nyomon tapasztalhat­juk. Ám, beszélhetünk-e va­jon egyöntetűen a nemes tö­rekvésekről, elégedettek le­hetünk-e mindenütt az ered­ményekkel? Javultak, javul­nak-e általánosságban Sis a munkahelyi körülmények, emelkedett-e a dolgozók szo­ciális ellátásának a színvo­nala? Ilyen és hasonló témák, kérdések foglalkoztatták a közelmúltban1 az egri járási - városi népi ellenőrzési bi­zottságot, amikor tíz mun­kahelyet — minisztériumi és tanácsi vállalatokat, szövet­kezeteket — megvizsgált, s a „szúrópróbák” alapján szé­lesebb körre is iparkodott következtetni. A népi ellenőrök minde­nekelőtt a munkavédelmi szabályzatokban tallóztak kí­váncsian. S nos. ami az ok­mányokat illeti: többségük­ben elfogadhatónak találták azokat, s csupán néhányuk volt hiányos, vagy hibás. Mindenütt készítettek mun­kavédelmi intézkedési tervet is, s ezek határozottan az üzemi munkafeltételek javí­tását szolgálják. Az Egri Bú­toripari Szövetkezetben pél­dául a porelszívásra fordíta­nak különösen nagy figyel­met — két esztendeje 19, ta­valy húszezer forintot kol- fSftek erre, míg az idén 30 «set szánnák hasonló célra —, az ugyancsak egri Cipő­ipari Szövetkezetben az anyagraktár baleseti forrá­sait csökkentik, míg a ME- (ZÖGÉP-nél főleg a zajárta­lom elleni védekezésre kon­centrálnak. örvendetes, hogy emellett törődnek a szociális létesítmények kialakításával, bővítésével, korszerűsítésé­vel is: étkezőhelyiséget te­remtenek,' vagy — mint a Heves megyei Szeszipari Vál­lalatnál — megfelelőbb öltö­zőt biztosítanak a dolgozók szántóra. Hiba azonban, hogy még nem mindenütt van ot- , év£s program ;— noha ez az előírás — több helyütt csu­pán az adott esztendőre gon- jiolnak. ami kevésbé vall ha­tározott, koncepciózus törek­vésre. Kifogásolták a népi ellen­őrök azt is, hogy az egyes intézkedési tervek végrehaj­tásáról, a baleseti helyzet alakulásáról úgyszólván a legritkább esetben tájékoz­tatják a felügyeleti Szerve­ket, s különösen a szövetke­zetek példája azt mutatja, hogy nem is túlságosán kí­váncsiak rájuk. Helyes, hogy a különféle új létesítményeknél minden esetben számolnak a Magyar Országos Tervezési Irányel­vek (a „MOTI") munkavé­delmi, szociális előírásaival i&. így. történik többi között a Heves megyei Patyolat Vállalat illetve a nyomda­vállalat rekonstrukciója. Ke­vésbé elfogadható viszont, hogy amíg a véleményezésre, engedélyezésre benyújtott tervek kivétel nélkül rend­ben vannak — a megvalósu­lás során olykor ez is, az is elmaradt az ígéretekből. Pél­da erre az Egri Vas- és Fém­ipari Szövetkezet pétervásári csiszolóüzeme, amely tavaly ugyan már dolgozott, de a szükséges porelszívó beren­dezés még csak most készül. S megtörténhet sajnos ha-' sonló másutt is, mert az a tapasztalat, hogy nem túlsá­gosan gyakoriak az ellenőr­zések. az egészségügyi fel-> ügyelőket nagyon ritkán lát ■ ni az üzemekben, A munka- ártalmakról így inkább csak azok 'tudnak, akik szenvedő alanyai a hanyagságnak, nemtörődömségnek. .. Ha többet látogatnák az üzemeket, s alaposabbak, len­nének az egyes szemlék, bi­zony nem fordulna elő annyi szabálytalanság, jóval keve­sebb lenne a munkahelyi ár­talom. S nem lenpének pél­dául penészes, festetten fa­lú fürdők, vagy takarítatlan öltözők — mint az Észak-He­ves megyei Sütőipari Válla­latnál — s valószínűleg, a Heves megyei Ruházati-ipari Vállulal pé'tervíjMm, beiapat­falvi szociális helyiségeit sem használnák raktárnak. A legtöbb helyről sajnos — hiányzik még az üzemor­vos is. S-ahol már van, ott sem mindenütt végezhet tö­kéletes munkát, hiszen el- fogadható rendelője mind­össze két szövetkezetnek van. Különösen a tanácsi vállala­tok vannak rossz helyzetben: orvosuk legfeljebb — mint a Patyolatnál — valamelyik éppen szabad irodában ren­delhet, minden asszisztencia, segédeszköz nélkül. Akad tehát még éppen elég tennivaló üzemeink , „háza táján”. Jóval többet kell tö­rődni mindenütt az ember­rel. A dolgozók életkörülmé­nyeinek javításához koránt­sem elegendő a rendszeres bér javítás — állandóan gon­dot kell. fordítani a munka­helyek biztonságosabbá, egészségesebbé, vonzóbbá té­telére is. S több más mellett — mint ahogyan a népi el­lenőrök ezt is megállapítot­ták — jobban kell támogat­ni az üzemi étkeztetést, a gyermekintézményeket, s nem szabad megfeledkezni az üdültetésről xáem. Enélkül ugyanis nincs igazán jó köz­érzet. kevésbé hangzik meg­győzően, hogy: nálunk a leg­több érték az ember. Gyón! Gyula (Tudósítónktól):. Hatvan, Boldog, Heréd és Nagykökényes gazdaságai júliűs utolsó napjaiban fe­jezték be az aratási munká­latokat összesen mintegy há­rom és fél ezer hektárnyi vetésterületen. Együttes öröm a szövetkezetek házatáján ^ez a korai befejezés, hisz az előző években — elsősorban, a kedvezőtlen időjárási vi­szonyok miatt — még augusztus közepén is arat­tak. Nem közömbsö azután az sem, hogy az idén alig- alig fordultak elő a munkát akadályozó géphibák, s ez a gazdaságok jó felkészülését dicséri. A közös, jó munka ered­ménye megmutatkozik a le­aratott és betakarított gabo­na mennyiségében is. A hatvani Lenin' Termelő- szövetkezet 2622 hektárnyi területről, hektáronként 37 és fél mázka búzát, 845 hek­tárnyi területről pedig hek- táranként 33 mázsa tavaszi árpát takarított be. három hét alatt. Nagy mértékben segítette a munka folyama­tosságát az új „Colman” szá­rító berendezésük, mely na­ponta 15—17 vagon terményt szárított le, a nedvességtar­talomtól függően. Nem kevésbe szép ered­ményt ért el a nagyköké­nyest Rákóczi Termelőszö­vetkezet is, hiszen őszi bú­zából 30,8 mázsát, tavaszi árpából pedig 23,8- mázsát vágtak le hektáranként. Kü­lön dicséretes, hogy ugyan­akkor jelentős segítséget nyújtottak a herédieknek a gépi munkák területén. Ugyancsak jelentős ter­mésátlagot ért el a boldogi Béke Termelőszövetkezet is, mivel őszi búzából^ 35 má­zsát, tavaszi árpából pedig 29 mázsát takarítottak be hektáranként. Lejobban dol­gozó kombájnosuk például egymaga 6250 mázsa gabo­nát vágott le, de a többiek sem sokkal maradtak le mö­götte. Az aratás gyors befe­jezését nagyban elősegítette a Homokterenyéről küldött három kombájn, melyek munkáját természetesen a boldogiak azonnal viszonoz­ták. A herédi Mátravidéki Ter­melőszövetkezet e tudósítá­sunk megírásakor még né­hány hektáron nem fejezte be az aratást, de e sorok megjelenésekor «már ott is raktáron lesz a gabona. Ter­mésátlaguk őszi búzából hektáranként 31 mázsa, ta­vaszi árpából pedig 21,6 jmázsa, ami ugyancsak szép eredménynek mondható. Szalmást György HttS. augusztus I„ szerda­\ \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom