Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-24 / 197. szám
iparosodó építés, gondokkal T Márciusban volt negyed- ' «zázada, hogy az építőipari vállalatokat — amint korábban az ipari üzemeket — állami tulajdonba vették. Nem lenne ildomos összehasonlítást tenni az akkori meg a mostani állapotok között, hiszen formában, teljesítménybén két különböző világot vetnénk össze. Az évfordulóra való utalást az indokolja, hogy érzékeltessük: az ágazat az első döntő változás után a másodikat most éli át. Az építés iparszerű módszereinek terjedése, a korszerű szerkezetek és technológiák, a nagy teljesítményű gépek alkalmazása az utóbbi években nagy eredményeket hozott. Ám a lépésváltás ideje még nem telt le; és az új születése fájdalmakkal is jár. A tervezettnél KISEBB Az ismert beruházási meg- «zorításoknak minden bizony - nyal nem mellékes szerepük volt abban, hogy a kivitelező építőipar tavaly a tervezett 3—4 százalék helyett mindössze egy százalékkal bővítette termelését, s hogy idén, az év első felében, a bárom százalékos növekedés szintén elmarad az előirányzottól. A lassúbb haladásnak azonban vannak más okai is, s nem egyszerűek. Örömmel kellene üdvözölni például — a kereslet hosszú éveken át tartó egyeduralma után — a kínálat fölbukka- nását az építőipari kapacitások piacán. Csakhogy kereslet és kínálat összetétele legtöbbször nem egyezik. Köznapiabban: a házgyárak csak lehetséges teljesítményük egy részét hasznosítják, mert nincs megfelelően közművesített, előkészített építési terület. Azután: jó néhány szakosodott — némileg túlspecializált — vállalat embereit, eszközeit, munkaszervezetét nem képes rövid idő alatt egészen más természetű feladatok elvégzésére átállítani, viszont megszokott teendője most kevesebb van. Míg' az ún. vegyes profilú helyi kivitelezők válogathatnak, mit végezzenek el, mit nem, s ugyanezt megteheti a szak- ég szerelőipar jó része is, a nagyvállalatok megbízások, szerződések után kutatnak. FONTOS VÄLASZTOVONAE Az átmeneti nehézségek átmeneti intézkedéseket követelnek, ám hiba lenne csupán ezekre hagyatkozni. Fontos választóvonal az, amely az eseti, s a folyamatos teendők között húzódik! A hatékonyság növelése, a termelékenység fokozása — az építőipar e két legérzékenyebb pontja — nem mai keletű, s nem csupán holnapig érvényes program, tehát a feladatok meghatározásának . is ehhez kell igazodnia. Van annak haszna is, hogy a kivitelező építőipar teljesítménye mérsékeltebb ütemben bővül. Meggyorsul a beruházások befejezése, mód nyílik nagyobb minőségi követelmények érvényesítésére, a kapacitások észszerűbb, szervezettebb hasznosítására. Azt, hogy erre szükség és lehetőség van, bizonyítsuk néhány példával. A nagyberuházásoknak csak negyede fejeződik be a tervezett időre; a munka termelékenysége mindössze két százalékkal emelkedett 1972- ben; a korszerű gyártóberendezések, nagy teljesítményű építőgépek egy része nem eléggé kihasznált, tavaly mérséklődött a nagyon szükséges állóeszköz-fejlesztés... Mindez az építőipar vállát nyomja, ám a gondoknak nem egyedül a szülője. A GÉP MELLE SZERVEZETTSÉG gi ‘ 1 Több területen a legutóbbi években a korábbiaknál erőteljesebben iparosodott az építés. A gépek darabszáma 1965 és 1972 között 56 ezerről 83 ezerre, a motorikus hajtóerő teljesítőképessége megkétszereződve, egymillió lóerő fölé nőtt. Veszélyes feszültségek rejtője viszont, hogy az anyagmozgatás, a szerelőipar, valamint az ún. befejező munkák gépeinek állománya alig változott, s hogy — további példát említve — a va-* kölásnak, a festésnek, meszelésnek mindössze 18 százalékát végzik géppel, s ez az arány 1968 és 1972 között nem módosult. Elismerésre méltó, hogy a lakóházaknál — főként az iparszerű, házgyári építkezéseknek köszönhetően — az egymillió forintra jutó kivitelezési ' idő két év alatt 52 napról 41-re csökkent, de ugyanakkor a kereskedelmi, tárolási épületeknél, a hidaknál Mb. erőteljesen emelkedett. Nem minden tehát a több gép. Nagyobb szervezettség, is szükségeltetik hozzá! A szakemberek úgy fogalmaznak: az építőipar megváltozott gazdasági környzetben, csökkenő, összetételében átalakuló keresletre támaszkodva tevékenykedik. Ehhez igazodni psak rugalmas, az új igényekre gyorsan reagáló szervezettel lehet. S ez -az, amit eddig az építőipari vállalatoknak csak egy része alakított lti. S végül:, a bővített, vagy új kapacitások területileg szeszélyes megoszlásban jönnek létre,' azaz sűrűn nem ott vannak, ahol alkalmazásukra igény lenne. RÉSZBŐL EGÉSZ Az építés iparosodásának biztató folyamatai sok mindenre kiterjednek. 1965 és 19^2 között például megkétszereződött a betonacél, megháromszorozódott a blokkok, panelek fölhasználása. Ugyanezen idő alatt a gépek egy munkásra jutó teljesítő- képessége 35 százalékkal növekedett. tavaly több mint 250 000 négyzetméternyi köny- nyűszerkezetes épület készült el. Ám, ha arra gondolunk, hogy a kivitelezők évente 14—15 ezer építményt adnak át, hogy rohamosan növekszik az ún. technológiai szerelések aránya, csak a «részterületeken elért haía- 'dás6al nem lehetünk elégedettek. Több szükséges. Részből az egész formálódjék tökéletesebbre, szilárdabbra, a változásókhoz jobban alkalmazkodóra, feladatának teljesítéséhez alkalmasabbra. Az építés iparosításának célja ugyanis végső soron ez. A több gép, a korszerű* technológia eszköz a társadalmi igények gyorsabb kielégítésére, s nem ezek minősítik, dicsérik az építők, szerelők munkáját, rangját, hanem az, amit létrehoznak: maga az'alkotás. Mészáros Ottó Épül rwT • a I i&sai W g rr r, rr Hőerőmű A Tiszai Hőerőmű éyité- sénM az út- es vasúthálózat kiauikitása után az év ele jén már az üzemi épületek alapozását is megkezdte:,. Jelenleg az erőmű első két egységének ,betonozásán és a csarnokok vasszerkezeté « elszerelésén dolgoznak. ■A négyegységes, összesen nyolcszáz megawatt kapod tású erőmű berendezéseinek szerelése 1975-ben kezdődik meg. (MTI foto — Erezi K Gyula) Garancián innen és túl A vitából senkinek uiocs baszna, de legkevésbé a lakónak Tömkelegé a panaszos leveleknek. Garmadája a jegyzőkönyveknek, Már csak kilószámra lehet mérni az. akták súlyát, amelyek a gyöngyösi Ingatlankezelő Vállalatnál gyűltek össze az elmúlt évek során a garanciális javításokkal kapcsolatban. s Ugyanis minden lakásban a beköltözést követően bukkanhatnak elő hibák, amelyeknek a megszüntetése még az építők kötelessége. Ezekért külön díjazást fel sem számolhatnak. Pontosan egy év a szavatossági idő. Aztán kiderül, hogy az egy év olykor tisztázatlan mértékegység. Ilyenkor kezdődik a vita, a lakók pedig szívszorongva lesik, mi' lesz a végeredménye. Közben a hibák maradnak, a parketta tovább púposodik, a vízcsap rossz, az ablakok továbbra 6em zárnak, és így tovább. OOOO Honnan kezdjük a felsorolást? A Jeruzsálem utca 22. számtól a 38. számig bezáróan még egy sor hibát rejteget. Nem jobb a helyzet az Erőmű u. 2—12. szám alatti lakásokban sem. Panaszkodnak a lakók a Jó szerencsét u. 24-ben is. Nem dicsérik sem a tanácsot, sem az Ingatlankezelő' Vállalatot. De a legtöbbet az építőket emlegetik. — Micsoda munka ez? Miért nem árud érvényt szerezni a tanács a rendelkezéseknek? Az ingatlankezelő miért tűri el, hogy a hibá^ maradjanak? A lakó nem OLVASÓINK KÖZÜL talán kevesen tudják, hogy a mátraházi és a bükki erdőkből kitermelt gyertyán- és bükkfa egy részéből Dél- Európában: Olaszországban és Görögországban papírt készítenek, illetve fűrészárut dolgoznak fel, B’irmország több városában pedig az új lakásokat gyöngyösi mozaikparketta díszíti. Való igaz, hogy a Mátrái Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságból évente ötvenezer köbméter papírfát és mintegy hetvenezer köbméter mozaikparkettát, továSbá különböző fűrészárut szállítanak az említett országokba. Ezenkívül jut elegendő fa megyénkből a hazai bútoriparnak és a negyedik ötéves tervi lakásprogram megvalósítására a mind nagyobb igénnyel jelentkező építőiparnak is. A közel négyezer embert foglalkoztak) erdőgazdaság megyénk egyik legnagyobb üzeme, amely évi ötszázmillió forintos termelési értékével országosan a harmadik helyet foglalja el a tangazdaságok között. Az üzem „vérkeringése” az utóbbi egy évben lényegesen felfrissült. Az 1970-es nagy átszervezés óta itt is a vertikális törekvések valósulnak meg. Vagyis a gazdaságban egy helyen végzik a fakitermelést és -feldolgozást, amely fontos része a korszerű, egységes fagazdaság megalapozásának. Az átszervezés a maga ítaoizerűsége mellett azon- számtalan ellentmondást » rejtett ibagaőaa. Hinten a 'Ma ithol a szemezés a munka „matorja” gazdaságon, mint nagyüzemen belül — amely zömében Heves megyére, Borsod-Aba- új-Zemplén és Nógrád megyék egy részére terjed ki — ma is húsz két-három- ezer hektáros erdészet, továbbá gép- és útjavító üzem működik. Ezek termelése így nem gazdaságos és szervezettségükben sem felelnek meg a, korszerű követelményeknek. Hosszas előkészítő munka után, ezeket figyelembe véve kidolgozták az egész gazdaság életét átfogó üzem- és munkaszervezés tervét, amely pártunk X. kongresszusa, valamint a Minisztertanács által hozott határozatnak megfelelően a szervezés fejlesztésére szolgál. NAPJAINK egyik fő jellemzője a gyorsuló műszaki, haladás, amikor a technikával együtt nemcsak a gyártmányok cserélődnek, hanem a korábban helyes szervezési elvek is elavulnak és új módszerek alkalmazását kívánják meg. Kellően megfontolt, körültekintő, a gazdaságosságot elemző munka • után a meglevő kis egységek, üzemek számát ezért már az idén 12—13-ra csökkentik a meglevő munkás- és szakemberlétszám ésszerű átcsoportosításával. Az egységek a jövőben nagyobb önállóságot kapnak, önáiló- • xan terveznek és irányítanak. A gazdaság központin csupán ellenőrző feladatot lát A szervezés tehát a munka „motorja” lett az erdő- gazdaságnál, amellyel szoros kapcsolatban van a nagyüzem fejlesztési terve: a beruházások és a rekonstrukció. A műszaki fejlesztéssel együtt a további években arányosan csökken az élőmunkaerő-ráfordítás, ezzel szemben nő a gépek és az eszközök száma. A technika nyújtotta lehetőségek eredményes felhasználásával párhuzamosan nő a termelés értéke. A belső 'Tartalékok feltárásával, hatékonyabb munkával és a piaci igények figyelembevételével, az ötéves terv végére szeretnék elérni a hat-hétszázmiliiós termelési értéket. Ha a gazdaság negyedik ötéves tervi programját átlapozzuk és időarányosan mérlegeljük, mi valósult. meg az elképzelésekből, akkor megállapíthatjuk, hogy a mérleg pozitív. Az elmúlt két és fél évben, a tervezett idő előtt megkezdte termelését a gyöngyösi parkettagyár, ahol évente hatszázezer köbméter padlóburkoló anyagot készítenek. Komoly javulás tapasztalható a nehéz fizikai munkák — a fakitermelés és erdőművelés — gépesítésében is. Ma már a gazdaság területén szinte mindenütt gepekkel rakodnak» csörlós traktorokkal és kötélpályákon mozgatják = kitermelt fákat. Ugyancsak nagy.1 segítséget jyfúíit a gazdaság, műszaki 'kollektívája által tervezeti és konstruált kérgezőgép, amely a korábban igen sok kézi munkát igényelt fakér- gezést megkönnyíti és a munkát meggyorsítja. A középtávú fejlesztési terv egyik központi része áz Észak-magyarqrszági Fűrészektől átvett felnémeti üzem teljes rekonstrukciója. Erinek részeként már megvalósították a fűrészáruk gépi rakodását. A halmokba pakolt fát a legkorszerűbb tolólapos és homlokrakodós targoncákkal mozgatják. A MŰSZAKI fejlesztéssel együtt • az erdőgazdaságiak fontos feladatuknak tartják a szakember-utánpótlást. Évente tíz erdész-szakmun- kásjelölt tanult a mátrafüre- di iskolában. Társadalmi ösztöndíjjal patronálják a gazdaságban dolgozók gyermekeit, akik erdészeti szakközépiskolába, illetve az erdészeti és faipari egyetemre jelentkeznek. Élnek tehát az ésszerűsítés, a jobb szervezés nyújtotta lehetőségekkel Az előirányzott terv eredményes megvalósításában közös erővel munkások, mérnökök, közgazdászok vésznek részt. Szívesen veszik a nagy szakmai tapasztalattal és helyi ismerettel rendelkező törzsgáröatagok kezdeményezéseit a szervezettség megítélésében és a korszerű technológiái: kialakításában, . Mentit«; Karoly számít? Csak az a fontos, hogy fizesse a lakbért? Marosán Lajos, az Ingatlankezelő Vállalat igazgatója tehetetlenül szedi elő a dosz- sziékat, a jegyzőkönyveket, a bejelentéseket, valamint a műszaki osztályra . küldött leveleket, ök mást nem tehetnek ebben az' ügyben, mint a tanács szakigazgatási szervét értesítik. Aztán varnak, mi történik Olykor évekig: semmi. OOOO A tanács tervcsoportjának előadója Perényi László. Mint az építkezések megrendelői, ők a beruházás gazdái a tanácsi apparátusban. A garanciális munkák már nem rájuk tartoznak, de nem is tudnak semmi jót elmondani erről Ahogy Legény Imre, a műszaki osztály csoportvezetője sem tudta bizonyítani, hogy ebben az ügyben történt volna már valami figyelemre méltó dolog. Huzavona, vita, kibúvók keresése, egy-egy ígéret. Éz minden. Előfordult a Jeruzsálem utcai egyik épületnél, hogy az építők és a beruházási vállalat között vita támadt. A döntőbíróság ,0.7. építők javára hozott ítéletet. Közben néhány hónap eltelt, és az építők kijelentették, ők a garanciát a . vita kezdetétől számítják, ahogy a bíróság is így foglalt állást a műszaki átadás idejének kérdésében. Jogilag ez tény. De a kiesett hónapokról sem a lakó, sem a megrendelő nem tehet, mégis ők • isszák meg a levét az egésznek. Igazságos dolog ez a gyakorlat oldaláról nézve? OOOO Tárgyalások, egyeztetések különböző fokon. — Értsék meg az elvtársak, a lakásügy politikai kérdés is. Nem mindegy, hogy az embereknek a városunkban milyen lesz a véleményük az állami építőipari vállalatról, a tanácsról, hogyan fogalmazhatják meg tapasztalataikat az új lakásokban keletkező kisebb-na- gyobb hibák kijavításáról. Aztán még megteheti a beruházási vállalat, hogy pert indít az építők ellen. Megnyeri, a bíróság meg is bünteti, mondjuk, harmincezer forintra az építőket. — Amióta én itt vagyok, egy esztendeje nagyjából — közli a beruházási vállalat műszaki ellenőre, Bajnok László —, azóta mintegy tíz bírósági ügy keletkezett. Ez már mutat /valamit. Csakhogy a baj ott van, hogy a bírságként megállapított harmincezer forint nem tétel a -több százmillióval számoló építőipari vállalatnak. Ha ugyanakkor az érdekei a tizenöt- vagy negyvenmilliós munkát sorolják előbbre Ha már valamelyik veszélyben forog, akkor a harmincezret írja lé, ez a természetes. Szóval: marad a kérés, a meggyőzés, az apellálás a lelkiismeretre, a kötelességérzetre? Anyagilag senkinek sem érdekes a következmény, kivéve az ingatlankezelőt, amely a garancia lejárta után kénytelen a saját pénzéből elvégeztetni az elmaradt munkákat. Erre viszont külön összeget sehonnan sem kap. OOOO Az igazság kimondat velünk jó példákat is. Két hónapja vették át a 8/A tömb 32—34. jelű épületeket,^ amiknek garanciális javítását már úgy végezte el az építőipari vállalat, hogy jóval túl voltak azon a bizonyos egy éven. Ezt a gesztusukat úgy értékelik a partnerei, mint a jó kapcsolatok tartásának a bizonyítékát. — A Mérges u. 16. sz. földszintjén és első emeletén a szennyvízcsatorna nem működött jól — említi meg Bajnok László. — Az ingatlankezelő augusztus 8-án küldte el a 'bejelentést, azt en 11-én vettem kézhez. Amikor 15-én kimentünk, hogy megnézzük a helyszínt, már az építőipariak ki is javították akkorra a hibát. Szóval: van azért fejlődés az utóbbi néhány hónapban. OOOO A gyöngyösi létesítményi főmérnökségen Bodocs János, a főmérnökség vezetője adott választ. — Formailag augusztus Írtől, gyakorlatilag pedig szeptember 1-től hozzánk tartozik a garanciális munka elvégzése. Erre külön felelőst állított bői a vállalat. — Egy hadsereg nélküli tábornokot? — Nem. ő szabja meg, hány munkásra lesz szüksége. Mivel a nagyobb hibák kijavítását ez a csoport saját erejéből úgysem lesz képes elvégezni, tízegynéhány ember tartozik majd hozzá. Úgy válogatjuk össze őket, hogy minden szalonéból legyen köztük. Elhatározásunk, hogy kötelezettségünknek hiánytalanul megfelel. jünk Ebben az ügyben a vállalat sem akadékoskodik, minden segítséget megad. OOOO Dolgozz hibátlanul"! A jelszó mögött élő, valóságos mozgalom is fellelhető az állami építőknél is. A különböző szocialista brigádok önkéntes vállalását takarja ez a jelszó. Legutóbb a kí- térőgyárban végzik munkáról adtak ki garancialevelet, amelyben az áll. hogy minden garaciális hibáért vállalják a felelősséget, térítés nélkül hozzák azokat rendbe azok, akikre tartozik. — Nem is emlékszem rá, hogy nálunk mikor fordult elő utoljára szavatossági pótlás — közölte Mák Sándor, a kőművesüzem vezetője. Persze, a kényesebb terület .a parketta, a cementlap, a padlózat, aztán jön a különböző szerelvények ügye, Ott is eldönthetetlen olykor, hogy az anyag volt-e hibás, vagy az, aki a jó anyagot trehány munkával rontotta el. Egy tény. Ez a garanciális munka az utóbbi időben kimozdult a holtpontról. G. Molnár Ferenc MMÍMíQ lüíi ajiguMltf» iíl*. «eatek
