Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-12 / 161. szám
I \ EpdentPCMeS és Flóri-szclet A hol most a hatvaniak kedvelt Róasa-presz- szója áll. ott működött negyven esztendeje Stiller Gyula cukrászata is. Csak éppen egyszerűbb volt akkor itt minden. A pelyhező állú cukrászinas, Pádár Pál ta- noncévei sem teltek olyan simán, mint azé a négy fiatalé, akiket négy évtized múltán kezére adott a sors, ho'gy utódokat neveljen belőlük. így nyaranta már a hajnali négy óra a fagylal- tostégely mellett találta őt. S ösztöndíj? Kereset? Csupán a lakodalmasházakhoz cipelt torták szerény fára- dalmi díjaként, vagy ha a báró kastélyába kopogtatott be édesség-költeményekkel. Műszerész vagy lakatos szeretett volna ő lenni, csak nem akadt mester, aki magához vegye. Az erre való hajlam mindmáig ki is ütközik belőle. Sokszor maga javítja az üzem gépeit, otthon rossz zárak engedelmeskednek ezermester ujjai- nak, s felszabadulás után, mikor kevés volt Itthon a mesterember, orvosok bízták rá egyszerűbb műszereik reparálását. I dáig senki nem csalódott benne. Sem azok, akik barkácsolókedvét fogták gyeplővégre, sem Stiller mester, majd az örökébe lépő ÁFÉSZ, amely 1952- ben neki adta a kormány- pálcát hatvani cukrászatában. S a bizalom szárnyakat kötött hátára! Számuk sincs a dicsérő, kitüntető okleveleknek, amelyeket hói Békéscsabán, hol Egerben kelteztek. „Kiváló dolgozó.” 1964-ben „mestercukrász”. Ez Kedden este az önök kérték című kívánságműsor után ismét jelentkezik a Kicsoda— micsoda című népszerű fejtörőjáték. A kísérleti 2. műsorban a társadalmi előítéletek 4. folytatásában a Cigányok és magyarok című epizód következik. év áprilisában pedig a Munka Érdemrend ezüst fokozatát tűzték mellére. ( Jószerint azt sem tudja . megmondani, minek is szólnak a kitüntetések, elismerő papírok? A tortakölteményeknek? A fárádhatat- lan nevelőmunkának, amely Tusor Károly, Asztalos László, Garami Rajmund és a többiek személyében új jeleseket adott a szakmának? Vagy tán a huszonöt éves párt- és szövetkezetpolitikai tevékenységnek? De ne is szálazzunk ezekben! Fontos,,-, hogy becsülik. Ö pedig felesége, két gyermeke mellett örömet talál mindezekben. örömet? Taláín rossz a szóhasználat. Gúnyája lett a szakma és a társadalmi tett. Testére-lelkére szabott gúnya, amit akkor sem . tud jevetni, ha pihenőre vonulhatna. ' a mikor valami ínves különlegességről kérdem, egyik saját kreációját emlegeti! Amit tíz esztendeje, a ferencvárosi „lábművész” tündöklése idején, Fló- ri-szeletnek nevezett el. Most is forgalomban van persze ez a dióval, itallal, égetett cukorral, csokoládéval ízesített sütemény. És magasztosul a legegyszerűbb linzer, ha Pali bácsi a gyártásba avatkozik. Pedig azt mondja: tojás, liszt, cukor, vaj az egész, amiből a műhely termékei összeállnak. Ez az alap. Kevéske többlet, kell még, s készen a költemény. Abba az apró többletbe azonban sok minden szorul. Tudogitszigetről a Magyarország— Nagy-dritannia úszóversenyt. Este A Dorellik jön című színes olasz bűnügyi vígjáték kerül képernyőre. mány, lelkesedés, szeretet. A fűszerszámok ismerete, a jobbért való buzgalom, s rajongás, amivel a pultra, vendégasztalra kerülő tortákhoz tapad. F elesége szerint a műhely örök foglya immár Pádár Pál. Holott a Hunyady téren ’ kis könyvtárral, televízióval felszerelt kedves otthon, s néhány szívéhez nőtt szőlőtőke várja mindenkor. Mehetne kocsiján is erre-arra kirándulni. Futja a havonta megszolgált négyezer forintból. De férjuram még azt a szabadságot sem vette ki, ami az érdemrenddel járt, s ami igazán, ráférne. Jó, csak az ízületei sajognak egyelőre. Ám kicsi ko- ' pásból kerekedhet komoly hiba. S jobb előrelátón olajozni egy-egy alkatrészt, mintsem később az egész „masinát” vinni doktorhoz. .. 'Már azért is ezt mondom, hogy minél tovább élvezhessük Hatvanban a tortaszeletet, amelynek névadója tán elvesztette aranycipőjét, annak csillámpora mégis itt villog Pali bácsi jóvoltából. (moldvay) l Kicsoda - micsoda ? VIT-re utazók gálaműsora JJfit íffér a televízió a Jövő hétre? Szerdán a győri Kisfaludy Színház. művészeinek előadásában sugározzák felvételről Gerencsér Miklós Isten városa című drámáját, amelyet a város fennállásának 700. évfordulója tiszteletére írt a győri születésű író. Július 19-én. csütörtökön 20 órától ismét jelentkezik külpolitikai témával a Fórum. Ezúttal neves újságírók válaszolnak a nézők kérdéseire. Ezt a Jumális című népzenei műsor követi. Július 20-án, pénteken kerül sor a berlini VIT-re kiutazó magyar kulturális delegáció gálaműsorára. Riporterek Antal Imre, Kudlik Júlia, Feledi Páter. A műsorban többek között közreműködik a Pécsi Balett, a Rajkózenekar, a Locomotfv G.T. együttes, valamint a KISZ Központi Művészegyüttesének tánckara. Ezután Majakovszkij születésének 80. évfordulója alkalmából mutat-v , ják be a Gőzfürdő című szatírát. Július 21-én, szombaton riportfilmet láthatunk egy mezőkövesdi teherautó-sofőr hétköznapi életéről, munkájáról. 18 órától a Margitszigetről közvetíük a Magyarország—Nflgy-Britanrtia úszó- versenyt. F.ste ismét ielentk;-/ zik a Televízió Kabarészínháza, ezt pedig' a Kozincev- sorozatban a Hamlet című film követi. Július 22-én, vasárnap délután ismét kapcsolják a MarÍ S ifH á-rj * / 1973. július 12., csütörtök Betévedtem egy érettségi bankettre, ahol tulajdonképpen semmi keresnivalóm nem volt. De nem tudtam otthagyni, mert ahol szembetalálkoztam fiatalságommal, ott földbe gyökerezik a lábam. Ajkam füttyre csü- esörödik. s amíg a lányok és a fiúk őrült zene ütemére ritmikusan rángatják szépen fejlett végtagjaikat, én csöndben fütyülöm: „Ifjúság. jöjj vissza egy szóra! ..." A zene és a fütty így együtt • disszonens, mint ahogy cn is disszonens, majdhogynem groteszk vagyok itt. harminc fiatal fiú és lány közön, de bánom is en. Az én ' itság is mindig <*)»•«• : -k a i nőttek, mert kém - :. zetiik volt, h-\;y ez » küldetésük a földön, rno.t cn is küldetést tc-ljesitek. Tudom, hogy gondolatom is hazug, hiszen lopni jöttem ide, hangulatot lopni, ifjúságot, ön- íeiedtséget, naivitást, s tiszta gyermeki boldogságot. Engem is az alkalom szült tolvajjá. Betévedtem, megszimatoltam a gazdag zsákmány lehetőségét, ittmaradtam. . Ismerősöm a székre rángat. hagyom magam — ó, romlott álszent, felnőttek —, és meg csak akkor sem szakad le a plafon, amikor kijelentem, hogy csak néhány percre, hiszen még dolgoznom kell, néhány esti hír leadása... A hangulat fölöttébb kellemes. az ijreg szivarozó ta •i. ,iv.'.v>rr!pzi tőlem- te •z-y , fiam? H. it i-n elém ugrik egy álmos tekintetű, fekete, tizenöt evés fiú, akit reggel fél ötkor az ágyban édesanyja Népi ellenőrök közérzete A véletlen folytán jelen voltam egyszer egy nagyon váratlan elLenőaíésen. A pénztárt nézték nreg. Percek múlva kiderült, minden a lehető legnagyobb rendben Nem maradt el a dicséret sem: „Gratulálunk, fillérré egyezik!” Mégis, a pénztáros egész idő alatt idegesen remegett. Hiába nyugtatgatták közben, nem tudott uralkodni magán. A pénztáros feszült idegállapotán senki sem ütközik meg. Ezt természetesnek tartja mindenki. Az ellenőrzés — ellenőrzés. De ki kérdezte már meg az ellenőrtől: hogyan érzi magát a vizsgálat idején? • • • ötven személy véleménye már nem csekélység. Ennyit kérdeztek meg a gyöngyösi járásban. Azokat, akik a népi ellenőrzési munkában részt vesznek. Mellesleg: néhányan a kérdésekre nem adtak választ. Tartózkodásukat lehet talán állásfoglalásnak tekinteni? A sanda kérdés nem alaptalan. Ugyanis nagyon furcsa dolgok kerültek napfényre. Ilyenek. A népi ellenőrzéssel kapcsolatos, nem Í6 csekély és nem is jelentéktelen társadalmi munkájáért még eddig soha, senkitől semmiféle dicséretet, elismerést nem kaptak közülük harmincán. Még egy árva jó szót sem. Akárha nem is lennének, akárha nem is számítana, amit csinálnak. De az ellenkezője is megtörtént már. Tizenegyen a nyilvánosság előtt részesültek dicséretben. Az ellentéteknek ez a furcsa szélsősége bizonyít valamit. Ahol a helyi vezetők figyelmét nem kerüli el a társadalmi munka, ott az elismerés sem fehér holló. Igaz, akad szépséghibája is az előbbi summázásnak, mert a megkérdezett ötven személy jó része maga is vezető beosztásban dolgozik a saját cégénél. ök pedig már így ketköltöget. A fiú könyörög, hogy még csak öt percig tessék hagyni, anyukám. T^- len reggel ötkor hideg a vas, odaragad a gyermek keze. Nézem a kezem, amely a poharat fogja. — Nem, nem nálatok végeztem, kedves bátyám. Pampuk úr keze alatt végeztem. — Magániskolában? — Igen. Nagyon jó szakember volt. A tanár újra tölt és azt mondja: — nem baj az, fiam. — Odajön hozzánk egy szőke fiú, karján . egy csinos, barna lány. A fiú szivart vesz elő, szájába dugja és a tanár űrtől kér tüzet, osztályfőnöke hanglejtését utánozva. Az öreg meghök- ken egy kissé, de elérti a tréfát, tüzet ad. Nevetünk. A lány pezsgőt önt a poharakba, a tanár javasolja, igyanak brúdert, -t- Szervusztok — mondja. A lány: Csókolom, Laci bácsi. A fiú: Isten éltesse, tanár úr. Győzött a tápár lelki antibiotikuma. A fiú egy kissé pity ókás. Kedvesen csibészkedik, szellemesen csipked. Elmennek táncolni. Tangó, egészen fel- nöttesen, tiszta erotikával járják. Semmi rángatózás. semmi őrült extázis. Testük lágyan simul, szemük szépen fénylik. A fiú suttog, a lány pirul. Minden fiú suttog, minden lány pirul. A tanár úr énekel. A szeme gyanúsán fénylik. Eres keze az ab roszon veri a taktust., Ismét halkan fütyülök. Az n srác, nz előbb azt mondta nekem, hogy ő is olyan menő fej szeretne lenni, mint az újságírók ... „Ne tedd, fiam” — aktiam neki válaszolni, cie tős kötődésűek: Vezetők is, ellenőrök is így is, úgy is érdekeltek, ezt is, azt is ismerniük kellene. • • • Mi a véleményük a saját népi ellenőri tevékenységükről? Erre a kérdésre is különböző válaszok érkeztek. Olyan is, hogy nem tartja teljesen kielégítőnek ezt a tevékenységet, mert „sok a formai elem a vizsgálatokban”. Mindjárt ehhez csatlakozik egy másik megjegyzés: „feltáró jellegű vizsgálatokat kell végezni, nem statisztikai felméréseket”. Abban többen megegyeztek, hogy a munkahelyi vezetőket a népi ellenőrök tevékenységéről az eddigieknél jobbap kellene tájékoztatni: hadd tudják, milyen jelentős az, amit a vállalat dolgozója tesz eb ben a minőségében. Mert ezt nem látják világosan a gazdasági vezetők. Ebből származik a helyenkénti vonakodás is. Minek megy már megint az egyik vagy a másik szakember népi ellenőri vizsgálatot tartani? Maradjon a helyén, végezze ott a munkáját, van neki elég helyben is. Ez a fajta magatartás csak abból fakadhat, hogy az illető nem látja át a különböző vizsgálatok idegőrlő nehézségeit. Még egy kesernyés kijelentés illik ide: „a végzett társadalmi munka miatt értek már csalódások a munkahelyemen, de ezt is elviselem a cél érdekében”. Túlzottan „vonalas” kijelentés ez? Csakugyan szokatlan az ilyesfajta fogalmazás ma, de miért volna okunk kétségbe vonni őszinteségét? • • • Az ellentétek összevetéséből lehet kihámozni az igazat. Miért ne lenne pozitív példa is? A Mátraalji Szénbáeszembe jutott, hogy álarc van rajtam, akkor tettem föl, amikor lopni jöttem és már nincs kedvem levetni, csak néha az öreg tanár előtt. Ezért cs^ak bólogattam, hogy újságírás nélkül nem is ér semmit az élet. Francia konyakot iszom, a kislánytól imént kapott Chesterfildet szívom, kellemes, ópiumos illata van ... 1942. nyarán Rosita Sera- no dél-amerikai éhekesnő a Margitszigeten minden este elénekelte a szabadtéri színpad közönségének az Ama- polát és a Csiribiribint. Mi két pengőért statisztáltunk és szünetben rohantunk Ro- sitát bámulni. Valószínű, én szerettejn jobban, mert rű- zsos végű cigarettáját mindig a számba nyomta, há jelenése következett. Aztán visszajött és nézte a szemünket. a mesebeli tükröt, amelyben ő a világ legszebbje volt Az énekesnő finom bokáján is ujjnyi | vastag aranyláncot hordott. Mindene tompabarna ragyogás volt. Csak szeme, foga és ruhája fejhérje vakított a nyári éjszakában. Nekünk külön is fellépett, a színpad háta mögött vele dúdoltunk. énekeltünk mi is. Énekesek, híresek. harmincéveseit szerettünk volna ienni. ö pedig — ma már tudom — fiatal, ártatlan, naiv, szerelmes, tizennyolc éves. A lány ,szódát iszik, a fiú konyakot. Megszűntünk számukra létezni. Nyakig ülnek a pillanat pezsgőfürdőjében. A fiú álmából beszél, úgv, mintha máris a valóság lenne. Tejeiről, amelyekkel természetesen a világot fogja megváltani. A lány hisz neki, A hit iívdunyák pártszervezete ügyi arra, hogy a társadalmi mun kában lehetőleg egyenlő ará nyok alakuljanak ki. A gaz dasági vezetőkkel egyetértés ben adnak tehát megbízatás a népi ellenőri tevékenység ben való részvételre az era megfelelő személyeknek, t legtöbb helyen pártmunkának tekintik ezt a tevékenységet, ezzel is hangsúlyozvi a fontosságát. A szénbányáknál a jutalmazásoknál is figyelembe veszik a népi ellenőri munkát. A siker itt is siker. Ha valamelyik vizsgálat eléri a célját, tehát a nyomán hasznos elhatározások születnek, helyes intézkedések látnak napvilágot, akkor az ellenőrzésben részt vett személyek elégedetten állapítják meg, érdemes volt fáradozniuk. A szerzett tapasztalataikat gyorsan közreadják saját munkahelyükön is, mintegy a hibák megelőzésére. Mert tanulni mindig ám mindenből lehet. • • • Nem fenékig tejfel, de miért is lenne az. A népi ellenőrök tudják, mi a tennivalójuk, azt sem fogják teá tragikusan, ha nem mindenki látja ezt így és helyesen. Az összkép pozitív: a többségük közérzete jó, mert értékelik tevékenységüket, otthon is, a saját munkahelyükön. És miután népi ellenőrök, eleve derűlátóak, hisznek abban, hogy a tegnapi és mai szürke foltok elhai- ványodnak a közéletünkben is, a gazdasági,' szervezési munkában is, és »egyre több lesz a jó, egyre több az elégedettséget adó, eredményes munka. Ha nem hinnének abban, amit csinálnak, nem is csinálnak. Ilyen fából faragták őket. G. Molnár Ferenc kációs hatása csodálatos. Már a légvárakat is elhagyta a fiú, és ő kötél nélkül lép ki a sztratoszférába, ott ragyogóan úszik, megelőzve a tudományt. A dobos szólózik. Béla, a pincér, beúszik a füstös sztratoszférába. Ezüst tálcás csápjaival lesi, kémleli a vágyakat. Asztalunknál megáll egy sovány, törékeny asszonyka. Szegény kis ázott veréb, honnét a csodából kerül ide. A lány tisztelettudóan köszön, az asztal alatt meglöki a fiú térdét. Az feltekint, elsápad, elvörösödik. — Anya, hogy kerültél te ide? — kérdezi a fiú és látszik, fölöttébb szégyellj a jelenetet. Az asszony hóna alól as asztalra teszi az újságpapj- ros csomagot. Kibontja és* fiú felé nyújtja a könnyű kis pulóvert. — Ferikém, nagyon íamelegedtéll Hazafelé majd vedd föl ezt. Tudod, édeském, te könnyen meghűlsz_ — mutatóujját a szájához érinti és a leheletfinom po- szit fia felé küldi. A fiú szégyenében dühöng. Anyja szétpukkasztotta szappanbuborék álmait, az anyai gondoskodás megölte a hőst, gyermekké fokozta őt, akinek a szivartól köhögnie, a nőtől félnie, az italtól tartózkodnia kelL Szájíze keserű. Megsemmi- sülten, esetten ül a lány mellett, mint márciusi napsugárban a szántóföldeken a hó. Kimegyek. Friss az éjszaka. Jó lenne egy könnyű kié lélekmelegítő pulóver. A portás tisztelettudóan vigyorog, és azt mondja: Jó éjszakát kívánok. /
