Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-12 / 161. szám

MAI műsorok: 8.2« 9.00 9.25 10.05 10.25 10.40 12.20 12.25 13.55 14.21 14.52 15.10 16.05 16.35 17.05 17.» 17.35 18.00 10.48 19.25 19.35 auo 21.14 22.30 *3.00 12.03 12.33 12.43 13.03 13.30 14.00 18.10 19.10 KOSSUTH Operettrészletek . A bűn nyomában. X. rész Verbunkosok . . .. Meseregény. tt. (olytatás Áriák A Tátrai vonósnégyes hangversenye - Ki nyer ma? Melódiakoktél Dokumentumműsor Magyar előadók felvételeiből Protest-song NyevszkiJ proszpekt Haydn: G-dúr szimfónia Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára Mongólia. Zenés útirajz Áriak Kerületről kerületre Népdalest Zenéről Uz percben Kritikusok Fóruma Mi a titka? Arany: Toldi szerelme. Rádióváltozat. L rész Magnósok, flgyeleml Népi zene Zenekari hangverseny Könnyűzene PETŐFI Zenekari müvek Könnyűzenei Hírad* jegyzet Orosz népdalok Pécsi stúdió BelUni-áriák . Ifjúsági randevú Viccelnek velem .ÍZ Tolna megyei népdalkőrők versenye. Részletek A szfnháztőrtOnész mondja..« Vívó VB Áriák Zenés Játékokból 20.38 a.se 23.15 Szolnoki Rádió Alföldi Krónika Vlrágénekek Ablak a jövőre Pár pere dzsessz Szertartás a hétköz­napokban Daltda lemezeiből Sport I MAGYAR ^K7.48 Hírek r*7.5S Tizen Túliak Társasaga 1 «8.20 Miről tr a világsajtó? , «8.35 A Nagyvárad tértől a Deák térig. Épül az észak—déli Metró.. I. rész 19.15 Esti mese 19.30 Tv-hiradó 20.00 Tabi László: Fortélyos asszonyok Tv-film 21.00 Latne A szovjet—észt , együttes műsorából 21.3Ö Jelentés — az amatőr színjátszókról 22.00 Tv-blradó POZSONYI 9.00 A házasság az, ha ..! 10.30 Vidám műsor 19.00 és 21.35 Híradó 20.00 Gaapai'one. Millöcker vígopeíettjének, tv-változata 22.10 A Kocjubnszkij család. Szovjet film. 2. rész t mozt □ EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 órakor Vakmerőség Szovjet kalandfilm. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Délután fél 4, fél 6 és este 8 órakor Filmbarátok napja Bartleby Színes angol film. EGRI KERTMOZI Este 8 órakor Lila ákác Színes magyar film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél 4 órakor A fekete farkas Este háromnegyed 6 órakor Menekülés. I—H. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Lány a szabadcsapatban » GYÖNGYÖSI KERTMOZI Az utolsó völgy HATVANI VÖRÖS CSILLAG Scherlock Holmes magánélete FÜZESABONY Személyiségcsere + ORVOSI. i f Ü6YEUT' I Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi llnszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10). Rendelés gyermekek részére Is. Gyöngyösön: 19 órától péntek •hägel 7 óráig a Jókai utca 41. •zám alatti rendelőben (Tele­fon: 117-271. Besenyőtelekről A községben évről évre sza­porodik, a termelőszövetkeze­ti és ipari nyugdíjasok szá­ma, az idős, öreg embereké, akik gondozásra szorulnak. A községi tanács jó ideig az öregek klubjának megszerve­zésével igykezett gondoskod­ni róluk, részben úgy is, hogy a. szabad idő eltöltését meg­tervezte. öt esztendővel ez­előtt elbontották a klubot, s helyén egy korszerű új épü­letben helyezték el az öregek napközi otthonát. Ez a szociá­lis intézmény azóta is műkö­dik, s ellátást ad 25 idős em­ber részére. A korszerű épü­letben társalgó, ebédlő, pihe­nőhelyiség és fürdőszoba áll az öregek rendelkezésére. A helybeli Lenin Termelőszö­vetkezet nyugágyak, edények beszerzésével segíti az otthont, s a nyári hónapokban min­dig érkezik innen egy-egy láda friss gyümölcs. Jól érzik Itt magukat az öregek. Az in­tézmény vezetője változatos programról gondoskodig, s gyakran tesznek kisebb sétá­kat is, közösen. Télen varr­nak, kézimunkáznak az asz- szonyok, nyáron a virágos­kertet gondozzák, hogy az épület környéke is szép le­gyen. Császár István Gyöngyösről Ülést tartott a Mátraalji Szénbányák szakszervezeti bizottsága, amelyen az 1973— 74-es év oktatási feladatairól tárgyaltak. Juhász Ernő, a szakszervezeti bizottság egyik tagja javasolta, szer­vezzenek tanfolyamót a szakszervezeti oktatáson be­lül a szocialista brigádveze­tők részére, három üzemben. Ezen a tanfolyamon lehető­ség lenne a szocialista mun­kaversenyről szóló kormány-' határozat alaposabb megis­merésére, az ezzel kapcsolatos SZOT-hatórozat tanulmányo­zására, valamint a szocialista munkaverseny szervezésével, irányításával kapcsolatos is­meretek elmélyítésére. Han­goztatta. hogy a szocialista brigádok altkor tudnak való- bah a hármas jelszónak meg­felelően dolgozni és élni, ha maguk a brigádvezetők jár­tasabbak lesznek ezekben a kérdésekben. A továbbiakban a szakszer­vezeti bizottság megtárgyal­ta az igazgatói tanács javas­latát. s egyet is értett vele, hogy azoknak a dolgozóknak, akik 1963. július 1-től a vál­lalatnál dolgoznak, s törzs- gárdatagok, a vállalat fenn­állásának jubileuma alkal­mából oklevelet és 1000—1000 forint pénzjutalmat adjanak át. A szakszervezeti bizottság megtárgyalta és elfogadta a második féléves munkater­vet is. Tóth Lajos A községi tanács a rende­zési tervben igyekszik min­den vállalat és intézmény ré­szére megfelelő elhelyezést biztosítani, ezzel is hozzájá­rulva a lakossági igények jobb kielégítéséhez. Maruzs János Ecsédrűl Recskről Évek óta dolgozik a meggy­érési szezonban egy kis rész­leg a budapesti Csemege Édesipari Gyár részére. Sze­szes meggy el l evését végzik, s nemcsak a környék meggy- termését veszik át, hanem az ország különböző részeiből is szállítanak ide gyümölcsöt. A mintegy négy hétig tartó sze­zonban 35 fő talál itt mun­kát, jórészt általános iskolá­sok és fiatalok. Eddig össze­sen 13 és fél vagon meggyet szállítottak ide, az első szál­lítmány a Bajai Állami Gaz­daságból érkezett, de nagyon sok gyümölcsöt szállítottak Ide a Nyírlugosi Állami Gaz­daságból is. Az idén gyorsan letelik a szezon, az esős idő­járás miatt félni keleltt a tűléréstől, így a kis részleg dolgozói olykor 10—12 órát is dolgoztak naponta. Községünkben hat eszten­deje dolgozik a gyárnak ez az idénymunkás részlege. Hogy Piroska Tarnaörsröl Tamaőrs községijén tartot­ta meg soron következő ülé­sét a Hazafias Népfront he­vesi járási bizottsága. Napi­renden a tamaőrsi cigányla­kosság helyzete szerepelt. A beszámoló és a hozzászólások alapján megállapították, hogy van előrehaladás a kulturált­ság, a művelődés terén, de még nagyon sok a tennivaló. Arra kell elsősorban töreked­ni, hogy a gyermekek elvé- 1 gezzék az általános iskola nyolc osztályát, mert itt kez­dődhet a helyes irányba ne­velés. A tapasztalat az, hogy azok a szülők, akik komo­lyan veszik az iskolába já­rást, maguk is igyekznek el­végezni. Született olyan ja­vaslat is, hogy ahol erre le­hetőség van, szervezzenek kollégiumot. Itt megismer­kedhetnek a gyerekek a kor­szerűbb, kulturáltabb életle­hetőségekkel, s kikerülve az iskola elvégzése után a kollé­giumból, maguk is igyeksze­nek hasonlóan formálni élet- r énjükét. Nagyon hasznos is idősze­rű volt a tamaőrsi tapaszta­latok megvitatása, s a tarna- őrsi népfrontbizottságok munkájának néhány tapasz­talata a járás más községei­ben is igen gyümölcsözően felhasználható. Tóth Mária Magyarok a Kilimandzsárón A földrajzban járatosak tudják, hogy van Afriká­ban egy vulkán, amit a múlt szazad híres magyar tudósáról. Teleki Sámuelről neveztek el. Ezt a „kereszt­apaságot”. hazánkfia azzal érdemelte ki, hogy elsőként jutott el a Kilimandzsárón az örök hó határáig, meg- mászta a Mount Kenyát, és ő fedezte fel Afrika két nagy sóstavát, és a róla el­nevezett vulkánt is. «sbs szagon nincsenek hagyomá­nyai a korszerű hegymászó expedícióknak. Igyekeztünk miáden tapasztalatot meg­szerezni könyvekből. Végig­tanulmányoztuk korunk nagy hegymászóinak nap­lóit, és közben állandóan gyakoroltunk is. Noha so­kan kinevettek bennünket, sőt a kabaréban tréfát is ír­tak rólunk, mert a pilisi he­gyekben tréningeztünk, mi azonban nyugodtan állítjuk: Utolsó hegymászó tréning a Fekete-sziklán — itthon. (Esztergály Keve felv. —KS) Most, csaknem egy évszá­zaddal később 17 magyar in­dul el, hogy meghódítsa Af­rika hegycsúcsait. Egyikük sem számit arra. hogy ne­vét beírják majd a tudo­mány nagykönyvébe, mégis hihetetlen szorgalommal, ki­tartással készültek az el­méleti és gyakorlati tudást követelő expedíciós feladat­ra. Kik ezek a vállalkozó kedvű emberek, akik igazi amatőrökhöz illő lelkesedés­sel, de profikhoz méltó hoz­záértéssel állították össze expedíciójuk programját? Valamennyien — egy ki­vételével, aki hivatásos gépkocsivezető — a Magyar Turista Szövetség különböző egyesületeinek kipróbált tag­jak Budapesti és miskolci, ózdi és dorogi turisták. A legtöbben műszakiak, van közöttük fizikai munkás, technikus, néhányon diplo­más mérnökök, egy pedig, aki a tolmács szerepét is be­tölti majd, számítástechni­kai tudományos kutató. Az expedíció egészségügyi fele­lőse természetesen orvos. — ötödik éve készülünk erre a 120 napos útra — mondja Orbán Pál, aki az Egyesült Villamosgépgyár elektrotechnikusa és egyben az expedíció vezetője. — Néha úgy érzem, hogy ta­lán nehezebb volt eljutni az indulásig, mint feljutni majd a sok ezer méter magas hegycsúcsokra. Magyaror­felkészülten indulunk a nagy útra. Merre visz a magyar Afri- ka-expedícló útja? A Szuezi-csatorna lezárása óta Közép-Kelet-Afrikát goszláv tengerparti kikötőig, ahonnan a MAHART egyik hajója átszállítja az expedí­ciós autókat Egyiptomba. Az emberek repülővel utaznak Kairóba. Onnan ismét az autókkal indulnak végig a 800 kilométeres Núbiai si­vatagon. Khartum után ke­letre fordulnak és átvágnak Etiópián, a fővárosig, Addisz Abebáig. Rövid pihenő után tovább Kenyába, Nairobiba, ahol megkezdik a felkészü­lést a Mount Kenya csúcsá­nak megmászására. Ezt az 5200 méter magas hegyet csak amolyan bemelegítés­nek szánják, s aztán kö-t vetkezik az igazi nagy célt a Kilimandzsáró. Addig azonban majd újabb 1000 kilométert kell autózniuk; keresztül Tanzánián, hogy tábort verhessenek közvet­lenül a hegycsúcs alatt. Az expedíció tagjai jól tudják, hogy nem valami ünnepélyes sportrendez­vényre indulnak. Ütjük so-, rán komoly veszélyekkel ke­rülhetnek szembe. A dél- etióplai sivatagban például még szép számmal élnek hegyi lakók, akik — az út­leírások szerint — először lőnek és aztán kérdezik meg, hogy ki is volt az il­lető. Tanzániában és Kenyá­ban már barátságosabb em­berekre számíthatnak a ma­gyar Afrika-utazók, legföl­jebb néhány kiéhezett orosz­lán akad az útjukba. Min­denesetre valamennyien gyakorolták a célbalövést és fegyvert is visznek ma­gukkal. Ami az útviszonyo­kat illeti, nem lesz könnyű ■M > És a cél — a Kilimandzsáró. (MTI-foto — Külföldi Képszolgálat — KS) csak a Jóreménység-fokának körülhajózásával lehet meg­közelíteni. Az expedíció ezért választotta a száraz- . földi utat. Autón indulnak és keréken teszik meg az utat egészen Rijekáig, a ju­Az utóbbi időben két új cégtábla. jelent meg a Kos­suth utcában. Az egyik, azt jelzi, hogy a 4-es számú Vo­lán Vállalat recski kirendelt­sége elfoglalta új telephe­lyét. A helyet a községrende­zési terv során jelölték ki a vállalat számára, lehtővé té­ve ezzel, hogy több gépko­csi részére biztosítanak par- kolóhelyet. Helyet kapott a Heves megyei Szolgáltató Vállalat is egy recski részleg elhelyezésére. A vállalat tíz­féle szolgáltatással kezdte meg f munkáját a községben. Igyekszik nemcsak a község­ben, hanem a környéken is; kielégíteni a jelentkező igé-1 nyékét, s a részleg létrehozá­sával jelentősen javul majd ! a javítás-szolgáltatás esen a : vidéken. Húszéves fiatalem­ber. Egész napját, napjait, sőt heteit a strandon tölti. — Nem dolgozol? — Nem, alkalmi munkából élek. — Tíz napig va­gont pakoltam a múltkor, egész jó pénz jött össze. Az elég lesz két hóna­pig. Igénytelen va­gyok. A negyedik gim­náziumból félévben maradt ki, azóta lé­zeng. — Nem is akarsz tartósan dolgozni valahol? — Nem. Minek? — Egész nap a strandon vagy? — Reggel nyolctól zárásig. — Hol laksz? — Egy öregasz­ben. Kétszáz forintot fizetek, meg kisebb munkákat megcsiná­lok neki télen a fű­tésért. Néha kimos­sa a cuccaimat is. — Nincsenek ko­molyabb terveid? Tanulás vagy mun­ka? — Utálok tanulni. Dolgozni meg csak időnként szeretek, amikor szükség van rá. — A szüleid mii szólnak hozzá? — Semmit. Nem is tudnak róla. Elvál­tán élnek. — Mit csinálsz itt egész nap? — Fürdők, napo­zok, nézem a csajo­kat. Időnként talál­kozók néhány haver­ral is, elmegyünk szonynái, albérlet- focizni, vagy fejslni. — Nem olvasol? — Nem. Néha új­ságot, ha akad. — Mennyi pénzt költesz el naponta? — Egy húszast ka­jára, , tízest cigire vagy sörre. Az har­minc. Olcsón élek. Hát elég olcsón. Elég olcsó az élet­mód is, a felfogás, ahogy ez a húszéves lézengő fiatalember viszonyul az élethez. Rágyújt egy ciga­rettára, én tovább faggatom. — Moziba, szín­házba nem jársz? Furcsán néz rám. — Miből? Meg nem is nagyon érde­kel. — Nem unalmas így? — Nem. Szeretek levegőn lenni. — Ezt az életmó­dot meddig akarod folytatni? — Nem tudom. Egyelőre a jelennek élek. — A barátaid dol­goznak? — Többnyire igen. Melósok. Gürcölnek napi nyolc órát mindennap. Ez ne­kem nem való. — Miért hagytad ott a gimnáziumot? — EÍegem Volt ° tanulásból. — Nem gondol­koztál még azon, hogy van-e értelme ennek az egésznek? Erre már nem vá­laszol. Nagyot szív a cigarettából és vé­gigfekszik a füvön. Részéről be van fejezve a beszélge­tés. Kaié Béla legyőzni a sivatagot. Komoly- próbatételt jelent majd a homoktengerben néha elve­sző utakon való közlekedés. A lényeg azonban mégis­csak a hegymászás. A Kili­mandzsáróra fel lehet jutni egy háromnapos „kitaposott” viszonylag könnyen járható úton is. A magyarok azon­ban azt tervezik, hogy aloi- nista aranydiplomával tér­nek haza erről az útról. Eh­hez pedig arra van szük­ség, hogy az égbe nyúló sziklafalat a legnehezebb oldalról másszák meg. Az expedíció tagjai már megkapták a különböző ol­tásokat, a poggyász is ké­szen áll a csomagolásra. Na­gyon sok mindent kell el­helyezni az autókon, hogy semmiben ne legyen hiá­nyuk. Közben fel kell ké­szülniük arra is, hogy ami­kor majd autó nélkül,, gya­log indulnak neki az útnak, kevés holmival a hátukon, jól bírják a hegymászást. A tervek szerint a magyar Af- rika-expedíció ‘július máso­dik felében indul. Pálos Miklós Hmüsn&M 1873. július 12., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom