Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-12 / 161. szám
Lakónyilvántartás és anyaitonyv A személyi nyilvántartási rendszer korszerűsége f AZ AliLAM mindig is feladatának tekintette bizonyos nyilvántartások vezetését. Személyi jellegű nyilvántartásokat már az ókori államban is vezettek, \ a mai értelemben vett nyilvántartás Magyarországon is hosszú időszak fejlődésének eredménye. A kapitalista fejlődés kibontakozásával az állam felismerte a személyi nyil- . vántartás nagy jelentőségét, és már 1827-ben elrendelte, hogy az egyházak az anyakönyvet két példányban kötelesek vezetni és egyik példányát az állami levéltárnak átadni, 1895-től pedig az anyakönyv vezetése már kizárólagos állami feladat. Az anyákönyvek tartják nyilván a születésre, a házasságkötésre és a halálesetekre Vonatkozó személyi adatokat. A személyi nyilvántartási rendszer egyik ága, a mai szóhasználattal élve a „lakónyilvántartás”. Az Egerben rendszeresített 550 lakónyilvántartókönyv-vezető közül folyamatosan, huzamosabb ideje, mintegy 430 működik, döntő többsége házfelügyelő és munkaköri kötelezettségként is végzi e feladatot. A városban viszont mintegy 100—120 lakónyilvántartó könyv állandóan „gazdátlan”, vezető nélkül van, mert ez olyan jellegű társadalmi munka, amelyet az emberek nem végeznek hosszú ideig önzetlenül. Nagyon gyakran olyan megjegyzésekkel adják vissza megbízásukat, hogy „a feleségem nem engedi tovább, hogy a lakásunkból a környék irodája legyen”. A lakónyilváhtartó könyvek naprakész vezetése tehát a fenti problémák miatt sem biztosítható. A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK szerint a helyi la- kónyiivántartás célja az állampolgárok személyi adatainak és tartózkodási helyének nyilvántartása. Ha azonban az állampolgár, vagy családja adataiban olyan változás áll be, amely be- vagy kijelentőlap kitöltését nem vonja maga után (pl. foglalkozás, munkahely, családtagok száma stb.), akkor a lakónyilvántartó könyvbe sem vezetik át, mert sem az állampolgár, sem a lakónyilvántartókönyv-vezető ez ügyben nem keresi egymást. Mindezek miatt a lakónyilvántartó könyv sem tartalmaz élőbb adatokat, mint a rendőrségnél levő helyi, vagy országos lakcímnyilvántartás, noha az előbbi közelebb van az állampolgárhoz. Ha tehát arra a kérdésre keresünk választ, hogy a személyi nyilvántartás rendszerében milyen értéke van jelenleg a lakónyilvántartó könyveknek, akkor egyértelműen úgy válaszolhatunk: nagyon kevés. Mindenképpen szükségesnek látszik tehát az egépz személyi nyilvántartási rendszer és módszer korszerűsítése, ezen belül a feleslegesnek látszó, több területet és szervet érintő párhuzamosság és többletmunka, az állampolgárok számára is terhet és bosszúságot jelentő sok utánjárás megszüntetése. A íakó- nyilvántartó könyvet véleményem szerint meg kellene szüntetni. Felesleges, hogy az országos és helyi nyilvántartáson túl még egy „házi” nyilvántartást is vezessünk az állampolgárokról. A személyhez kötött nyilvántartásnak ez a módja elavult. Felmerül' a kérdés: hogyan lehet a helyi igazgatási feladatok ellátásához szükséges, személyhez kötött nyilvántartások meny- nyiségét csökkenteni és hogy valamennyi szükséges nyilvántartást egy helyen vezessenek, és valamennyi adat egy nyilvántartásban szerepeljen? Véleményem szerint valamennyi személyhez kötött nyilvántartást egy helyen kell és lehet is vezetni, mégpedig a városi tanácsnál, és az állampolgárokról szükséges összes adatokat egy nyilvántartásba kell foglalni és vezetni. Így az ’összes nyilvántartó adathoz csupán egyszer kell beírni az állampolgár úgynevezett alapadatait. A SZEMÉLYI NYILVÁNTARTÁS másik alapvető okmánya az anyakönyv. Magyarországon három anyakönyvet vezetünk, amelyek kapcsolódnak az emberi sorsfordulókhoz: a születés, a házasságkötés és a haláleset. Magyarországon az .állami anyakönyvezés bevezetése óta, mintegy nyolc évtizede, az anyakönywezetés fejlődött ugyan, de lényege nem változott. Az anyakönyvi nyilvántartás továbbfejlesztése érdekében az alábbi kérdések megvizsgálását látom szükségesnek: szükséges-e három (születési, házasságkötési, halotti) anyakönyvet vezetni?; szükséges-e valamennyi helyi közigazgatási egységnél (község, város) anyakönyvet vezetni? Mindkét kérdésre egyértelmű a' válasz: nem szükséges. A születési anyakönyvre, mint alapvető személyi nyilvántartási okmányra szükség van, alkalmassá kell azonban tenni a házasság- kötés és a haláleset bejegyzésére is. összességében tehát a javasolt rendszer lényege az, hogy minden magyar állampolgár csak egy anyakönyvben legyen nyilvántartva, amelybe a változatlan adatokat csak egyszer, a születéskor kell bejegyezni. A házasságkötés, válás és haláleset tényét úgynevezett „széljegyzet” formájában csak néhány erre utaló adattal kellene bejegyezni. Ezzel praktikus, célszerű és köny- nyen áttekinthető tenne az anyakönyvi nyilvántartás. Fenti tények arra engednek következtetni, hogy az alábbi kérdésekben kifejtettek szerinti egyetlen, anyakönyvet, melyben a születést, házasságkötést és halálesetet is bejegyzik (nevezzük ezt egységes személyi nyilvántartásnak) ' elégséges megyénként egy .példányban vezetni AZ ELMONDOTTAKKAL •— a szakmai részletek kidolgozása nélkül — azt szerettem volna bizonyítani: a társadalmi, a gazdasági, technikai fejlődésünk változtatásokat, korszerűsítéseket sürget a mindennapi életünktől elválaszthatatlanul hozzátartozó adatgyűjtéseken, adatszolgáltatásokon és nyilvántartásokon' is. Dobi Antal Eger Város Tanácsának osztályvezetője Körkép a megyéből: Ellátják-e étellel és üdítőitallal az aratokat ? A 30—35 fokos melegben a legtöbb ember még a rövid utcai sétát is mellőzi ha lehet, s gyakori ilyenkor, nyáridőben a szólás-mondás: „Legjobb most a vízparton, vagy a besötétített szobában hűsöl- ni... ” Valóban az a legjobb, de nem mindenki mehet ilyenkor szabadságra, főként nem a mezőgazdaságban dolgozók, akiknek • ez az időszak jelenti a munka dandárját. Az aratás már megyénkben is megkezdődött déli járásainkban. s napok kérdése, hogy „bevetésre” indulnak az egri és gyöngyösi járás közös gazdaságainak kombájnjai is. A kereskedelmi, szövetkezeti vezetők gondoltak-e az aratás időszakában a megfelelő ellátásra, gondoskodtak-e a határban, a nagy melegben dolgozó aratókról, hogy nehéz munkájuk során főtt ételt, üdítő italt, friss vizet kapjanak? MIKOFALVÄN még nem érett be a gabona, de már javában folynak az aratás előkészületei. Igaz, nem nagy — mindössze 250 hektár — az aratnivaló, de a terepviszonyok nagyon Jbedvezőtlenek. A terület jelentős része lejtő, s a gépek Jtehezen tudnak rajta dolgozni. 30—40 holdon például az idén is kézi kaszával kell aratni. Így az idei aratáson is lesz 40—50 arató a mikó- falvi határban. — Hogyan gondoskodnak az ellátásukról? — Tavaly is volt olyan aratóbrigádunk, amelyik ebédet igényelt. Sajnos, nincs üzemi konyhánk, s a fogyasztási szövetkezetnek sincs helyben melegkonyhás vendéglője — mondja Kovács Miklós, a termelőszövetkezet főkönyvelője. — Így háznál szoktunk ebédet rendelni, s azt szállítjuk ki. Ha igény lesz rá, így tervezzük az idén is. — És a hűsítők? — Termelőszövetkezetünk gondoskodik friss víz, üdítő italok kiszállításáról, beszerzéséről is. Az aratókról, a kinti munkások ellátásáról tehát maga a szövetkezet gondoskodik. A község üzleteiben azonban egyelőre a Mikófalván hallottak szerint problémák vannak. Panasz van a kenyér minőségére, és kevés a zöldség-gyümölcs. MAKLARON ÉS NAGYTÁLYAN a kenyérrel van a legkevesebb gond. Amint a két község közös tanácsának elnöke elmondotta, nincs panasz sem. a makiári sütőüzem, sem a Füzesabonyból szállított kenyér minőségére. A tej ellátást többnyire a termelőszövetkezetek tejbegyűjtőjéből helyben megoldják. Makiáron, a vasúton túli újtelepi részen vannak gondok: házibolt működik, a tulajdonos felmondta a bérletet, s keresni kell a megoldást a mintegy 800 lakosú falurész lakosságának ellátására. Az aratómunkások, kom- bájnosok ellátását a termelő- szövetkezet és a fogyasztási szövetkezet kooperálva biztosítja. A tanácselnök tájékoztatása szprint mind az ebédeltetés. mind a frissítő italokkal való ellátás biztosított. FÜZESABONYBAN ' a Szabad Nép Termelőszövetkezetben több mint 500 hold aratnivaló várja a kombájnokat. Már megkezdték az őszi árpa betakarítását két kombájnnal. Nem sokan dolgoznak kint a földeken, de a közös gazdaság vezetősége mindenről gohdoskodik: — Az ebéd nálunk nem jelent különösebb szervezést — mondja a termelőszövetkezet elnöke. — A Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyárának üzemi konyhájáról vásároljuk meg a szükséges mennyiséget,« a szövetkezet A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat vezető szakemberei szerdán egész napos átfogó szemlét tartottak a megyeszékhelyen levő nagyobb munkáikon. Megtekintették többek között az átadás előtt álló kenyérgyárat, a Centrum Áruházat, az ÁFÉSZ- áruházat és szolgáltatóházat, valamint a Csebokszári lakótelepi építkezéseket. Képünk az épülő Centrum Áruház előtt készült: a munkahelyi vezetők tájékoztatják Sápi Istvánt, a vállalat műszaki igazgatóhelyettesét. Hogy mikor lesz kész az áruház? Erről és a-körút tapasztalatairól későbbi lapszámunkban beszámolunk olvasóinknak. (Foto: Tóth G.) Körúton as építőkkel Bővül a gyennekiuha-ellátás Pályázat Jobb gyermehjátékohro Továbbra is tesz elegendő ■a rögzített árú gyermekruhákból és cipőkből. A Köny- nyűipari Minisztériumban elmondták, hogy a kereskedelem rendelése alapján, az igényeknek megfelelően módosul és bővül a gyermek- ruha-ellátás. A második félévben lényegesen több fiú- és kis kamasznadrág, fiú atlétatrikó, leányka-pamutnad- rág készül, csak a vállas lánykaingből csökkent a kereslet. A központi fejlesztési tervekben is nagy gontehergépkocsin ideszállítja a tanyaközpontba. Itt vagyunk valamennyien a környéken, hiszen az irodánk is kint van, meg a földjeink is ezen a területeken fekszenek. — Innivaló? — Egy lajt jó, friss vízzel mindig mozgásban van. Aztán csak hozunk a községből egy kis itókát is, mert jólesik bizony az a napi munka végeztével. .. Az elnök elmondotta, hogy a húsellátás javítására növendékbaromfit is árusítanak tagjaiknak. Á SZIHALMI KÖRZETBEN a több éves hagyományoknak megfelelően a körzeti fogyasztási szövetkezet boltvezetői és a termelőszövetkezetek brigádvezetői közvetlen kapcsolatot tartanak az aratók ellátása érdekében. Ez azt jelenti, hogy az igényeknek megfelelő rendeléseket a brigádvezetők leadják, s azok beszerzéséről a boltvezetők gondoskodnak.-r Ezen túlmenően. — hallottuk a körzeti fogyasztási szövetkezet elnökétől — megrendelés alapján mintegy 30 szihalmi, mezőszernerei és egerfarmosi dolgozónak kedvezményesen főzünk az aratás idején. Az ételt a termelő- szövetkezetek szállítják a munkahelyekre. Ugyanakkor szihalmi kisvendéglőnkben bevezettük az előfizetéses étkezést, amelyet utcán át is árusítunk, menü áron. — Milyen az ital, az üdítő ital választék? — Most vásároltunk 20 bektoíítc? pálinkát, s van ötféle üdítő ital boltjainkba!!, dot fordítanak a. gyermekek ellátásának további javítására. A síkkötöttáru-gyártás fejlesztéséhez nyújtandó hitelből például., csak azok a vállalatok és szövetkezetek részesülhetnek, akik pályázatukban vállalják, hogy a beruházási összegnek legalább 30 százalékát a gyer- mekruhagyártás növelésére fordítják. A minisztérium a gyermekek öltözködésének korszerűsítése érdekében szerződést kötött a Divattervező Vállalattal célszerű vendéglőinkben, továbbá 19 féle palackozott bor és sörből is minden igényt ki tudunk elégíteni palackozva és csapolva egyaránt. . Mindehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy a szihalmi körzet a húsellátás szempontjából is kedvezőbb helyzetben van, mint általában más körzetek. Ugyanis a fogyasztási szövetkezetnek van saját hizlaldája, s az ott hizlalt sertéseket saját vágóhíd- ján levágva, tőkehúsként értékesíti Szihalmon, Mezősze- merén és Egerfarmoson. Ezenkívül bevezették boltjaikban a vágott baromfi árusítását is, s a közeli nar pókban kerül sor a FÜ- SZÉRT-tel közösen egy zöld-, ség- és húskonzerv-bemutatóra is, amelynek az a célja, hogy a körzet lakossága megismerje ezeket a praktikus készítményeket. * Az aratásra tehát, nemcsak a kombájnosok, a munkálatokban közvetlenül részt vevők készültek, készülnek, a szövetkezeti kereskedelmi szervek is. A kiragadott példákból jól érzékelhető, hogy a legtöbb községben gondosan törődnek a nehéz munkák idején a lehető (legjobb ellátásról, az étel és az üdítők Iájuttatásáról. Vannak persze itt-ott kisebb hiányosságok is, amelyeket minden bizonnyal még most, a nagy munkák kezdetén kiküszöbölnek. Az ország, a mindnyájunk holnapi kenyerének közvetlen munkásai feltétlenül megérdemlik a körültekintő gondoskodást. Faludi Sándor anyagokból divatos, variálható ruhák kialakítására. A ruházati ipar méretprogramjának részeként a gyermek- ruházati iparban is figyelembe veszik az átlagmagas- ság-növekedést, a méretarányok megváltozását. A gyermekcipő-ellátás mennyiségi és minőségi javítására is figyelmet .fordít az ipar. A legkeresettebb fröcsi-cipőkből a kereskedelem a-második félévre, eredetileg 379 000 párat rendelt, de a Duna Cipőgyár kapacitásának felülvizsgálata után, • még elfogadott 30 000 pár pótrendelést. A Szegedi Járási Vegyesipari Szövetkezet 200 000 pár bébicipőt gyárt még ebben az évben új termékként, háromféle tetszetős tipegőt pedig bírálatra mutatott be. A háziipari szövetkezeteknél — ahol évi 4 millió gyermekruha készül, 320 millió forint értékben —, elmondták, hogy 1973-ban körülbelül 400 000 darabbal növelik a termelést. Araik mérsékléséhez azonban az kellene, hogy az ipar több ■ könnyű, célszerű, kifejezetten gyermekholmik készítésére alkalmas alapanyagot gyártson. Gyermekbútorból Budapesten már értékesítési gondok vannak — közölték a BÜTORÉRT-nél. Gyermek- ágytíól tízezerrel több kerül forgalomba,' mint tavaly. A közkedvelt összecsukható járókákból sincs hiány, s a nagyobb méretű, 170 centi- méteres gyermekágyakból még a hétvégi házakba is jut. Gyermek-iróasztalokból és gyermekszoba-berendezé- sekből is tovább bővül a választék. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács mellett életre hívott állandó bizottság pályázatokkal ösztönzi a hasznos gyermekjátékok kialakítását. 1973, juiius ÍZ., csütörtök
