Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-11 / 160. szám

AAAAW . v'A'"A\ ' - ' v v’ -~v Vv*v*./v AvV\AvV%Wa^‘VWWvW'A^ Ke^d e»t/ külpolitikai kommentárunk Nehéz frigy VÁRATLANUL ÉRKEZEIT, majd szokatlanul hosszú ideig. 18 napig maradt Kadhafi líbiai elnök Kairóban. Szadat elnökkel, az egyiptomi kormány több tagjával, az ASZÚ parlamenti csoportjával és titkárával, a nőszervezet képviselőivel folytatott tár­gyalásain egyetlen témát: Egyiptom és Líbia szep­tember 1-re tervezett egyesülését vitatták meg. Bár hivatalos jelentések erről nem számoltak be, a bilaterális tárgyalások históriájában szinte példa nélkül álló maratoni eszmecserék súlyos ellentéteket sejtetnek. Annyi nyilvánvaló, hogy Kadhafi az azon­nali és teljes egyesülés híve, míg Szadat és az egyip­tomi politikusok alaposabb előkészítés után a foko­zatosság mellett kardoskodnak. Valószínű, hogy az alapvető kérdésekben — akárcsak az EAK elnöké­nek június elején Líbiában tett látogatása alkalmá­ból — most sem sikerült az álláspontokat közelíteni. SOK ELLENTÉTES VONÁS akadályozza a két ország egyesítését. Az A1 Akhbar című kairói lap főszerkesztője szerint az eltérő alkotmányos és gaz­dasági feltételek, a külpolitikai vonalvezetés terén tapasztalható különbözőségek, az úgynevezett líbiai kulturális forradalom és az egyiptomi alkotmányos­ság közti ellentétek mind-mind gátat vetnek a gyors egyesülésnek. Hozzájárul ehhez az is, hogy Kadhafi elveti Egyiptom és Szíria katonai stratégiáját, s az Izraellel szembeni álláspontja is merőben ellentétes: Líbia elnöke a katonai megoldás, míg Szadat — akárcsak Asszad szíriai elnök — a békés rendezés, a tárgyalások híve. Az sem térítette el Kadhafit tervétől, hogy Lí­biában nincs túlzott rokonszenv az egyiptomiak iránt. Amikor például izraeli vadászgépek orvul le­lőttek egy líbiai utasszállítót a Sinai-félsziget fölött, Tripoliban tüntettek Egyiptom ellen: sokan azt hit­ték, csapdába csalták a repülőt. Mindezekből világos: a két ország egyesülése kö­rül sok még a tisztázatlan kérdés. Nehéz frigy — vé­lekednek róla a megfigyelők, s erre utal az a kairói vélemény is, amely szerint szeptember 1-ért — tehát a tervezett időpontban — legfeljebb közzétesznek egy nyilatkozatot az egyesülésről, de az unió csak fokozatosan, lépésről lépésre valósul majd meg. Per­sze ez is csak merő találgatás, mint az a másik hír, amely tudni véli, hogy Kadhafi és Szadii a közeljö­vőben Tripoliban folytatja az eszmecseréi. HACSAK a szeszélyes Kadhafi be nem váltja fenyegetését és le nem mond elnöki tisztségéről. Igaz, hogy ezzel az egyesülés terve is lekerülne a napirendről, lévén ő ennek legfőbb és egyetlen szó­szólója. *NAA<VWWWVWVNAA/V' . WSAAAAAAAAA/WSAAAAAAAAAAA ■ Moszkva vietnami vendégei Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke Le Duan, a Vietnami Dolgozók Párt­jának első titkára Podgornij, Koszigin és Brezsnyev társaságában fogadják a moszkvai­ak forró üdvözlését a szovjet fővárosba érkeztükkor. (Népújság-tclefoto — TASZSZ—MTI—KS) MOSZKVA: Az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöksé­ge és a szovjet kormány kedden a nagy Kreml palo­tában ebedet adott a VDK párt- és kormányküldöttsége tiszteletére. A delegációt1 — mint már jelentettük — Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságá­nak első titkára és Pham Van Dong, a Vietnami Dol­gozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, a VDK miniszterelnöke vezeti. Az ebéden szovjet részről megjelentek: Leonyid Brezs­nyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin és más szovjet vezetők. Beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra és Le Duan. a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkára. Az ebédet testvéri, szívé­lyes légkör jellemezte, amely Után megkezdődtek a tárgya­lások a Szovjetunió vezetői és a vietnami párt- és kor­mányküldöttség tagjai kö­zött. A testvéri barátság, a tel­jes egyetértés és a szívélyes­ség légkörében lefolyt tár­gyaláson a felek áttekintet­ték az időszerű nemzetközi problémákat, tárgyaltak to­vábbá a VDK-ban folyó szocialista építés érdekeit, valamint a vietnami és az egész indokínai béke ügyét szolgáló szovjet—vietnami kapcsolatok és együttműkö­dés további fejlesztésének és kiszélesítésének problémái­ról. A tárgyalások folytatód­nak. repülők bombáztak Kambodzsában Amerikai A Phnom Penh-i rezsim csapatai a fővárostól 13 ki­lométerre új védelmi vonal kiépítésére kényszerültek azt követően, hogy a felszabadí­tó erők a hét végén több kulcsfontosságú állásból ki­szorították őket, közli az UPI amerikai hírügynökség, Mint a VNÄ jelenti, a felszabadí­tó erők múlt pénteken a fő­\ várostól 30 kilométerrel dél­keletre mesemmisítették a kormánycsapatok egyik je­lentős állását és felszabadí­tották a közelben fekvő já­rási székhelyet. A harcok során az ellenség 360 kato­náját tették harcképtelenné. Az amerikai vadászbombá­zók kedden hajnalban a Mekong folyó mentén fekvő felszabadított területeket bombázták. A népi erők a fővárostól 45 kilofnéterrel északra elfoglalták a kor­mánycsapatok egyik állását. Phnom Penh-i szóvivők sze­rint az ország északi részé­ben, Angkor Wat romváros közelében ismét fellángoltak a harcok a kormánycsapatok és a felszabadító erők kö­zött. fta Hóm napján ötvenkét évvel ezel#?t, 1981. július U-én Mongóliá­ban győzött a népi demok­ratikus forradalom. Ezen a napon vonultak be az akkor még nyomorúságos jurta­táborból álló Ulánbátorba a mongol partizánok és az őket támogató vörös hadse­reg egységei. Ezzel új sza­kasz kezdődött e sokat szen­vedett nép életében. S a Szovjetunió mellett, annak állandó internacionalista tá­mogatásával kialakult és fo­kozatosan fejlődik az az or­szág, amely a világon máso­diknak lépett a szocializmus építésének útjára. Szinte közhely emlegetni, hogy Mongólia Ázsia egyik legelmaradottabb országa volt, amelyben 52 évvel eze­lőtt a törzsi szervezet ma­radványai uralkodtak. S ilyen körülmények között, bármilyen odaadással is har­colt, épített volna a felsza­badult mongol nép,_ egyedül nem boldogulhatott volna. De a mongol nép a Szovjet­unió segítségével, majd » másodig világháború után a többi szocialista országgal együtt a baráti, testvéri csa­ládban, a KGST keretében hatalmas lépéseket tett, hogy előbb agrár-ipari országgá, majd fejlett iparral rendel­kező. modern állammá vál­hasson. S a hajdan jófor­mán csak — igen primitív fokon — állattenyésztéssel foglalkozó mongol nép ma- már korszerűen berendezett, a hazai szükségletek ellátá­sa mellett exportálni is ké­pes, ipari üzemek egész so­rával rendelkezik. A szocialista testvéri együttműködésben jelentői szerepet játszanak a magyar —mongol kapcsolatok is. A» új szocialista város, Darhan közelében a húskombinát tervezésében, építésében a magyar szakemberek nagy munkát végeztek. A Na Dom napján, a fel- szabadulás nemzeti ünnepén a magyar nép baráti szere­tettel és szövetségi hűséggel köszönti a Mongol Népköz- társaságot és további nagy sikereket kiván népének » szocialista társadalom felvi­rágoztatásáért folytatott munkájában. (KS) / Függetlenné váltak a Bahama* szigetek NASSAU: Három évszázados bfrit gyarmati uralom után július ló-ével kedden függetlenné vált a háromezer szigetből és sziklából álló Bahama-szi- getcsoport. A Nassau ban a nagy folyónál rendezendő függetlenségi ünnepségen II Erzsébet királynő képvisele­tében Károly herceg nyújtja át az alkotmányos okmányo­kat a bahamai kormány első fekete bőrű miniszterelnöké­nek, Lynden O. Pindlingnek. A húsz év óta önkor­mányzatot élvező Bahama szigetek 168 000 főnyi ,akos ságának 80 százaléka fekete bőrű. Pakisztán elismeri Bangla Lc.h-t’ Ali Bhutto, pakisztáni el­nök hétfőn a késő esti órák­ban felhatalmazást kért és kapott a pakisztáni nemzet- gyűléstől a Bengáli Népi Köztársaság „kellő pillanat­ban” történő elismerésére. Az elnök a „kellő olilana- ton” azt érti, hogy bocsáss i ; szabadon az 1971-es háború ban foglyul ejtett pakisztáni katonákat és a harcokba Ke­veredett más polgári szemé­lyeket, és hogy eltekintsenek a háborús bűntettekért fele­lősök elítélésétől. 1973. július 11., szerda Ogarkov nyilatkozata MOSZKVA: Nem felelnek meg a való­ságnak azok az állítások, hogy a Szovjetunió növeli fegyveres erőit — jelentette ki Nyikolaj Ogarkov vezér- ezredes. A szovjet fegyve­res erők vezérkari főnöké­nek első helyettese a NATO katonai szerveinek, vala­mint Goodpaster tábornok­nak, a NATO európai fegy­veres erői főparancsnoká­nak állításaival foglalkozott, amelyek szerint a Szovjet­unió fegyveres erői állandó­an növekednek. A múltban az ilyen nyi­latkozatok azt a nyilvánvaló célt szolgálták, hogy fenn­tartsák a hidegháború lég­körét, igazolják a fegyver­kezési hajsza folytatását. A mostani körülmények között nedig arra irányulnak, hogy fékezzék a feszültség enyhí­tését, megnehezítsék a kö­zép-európai csapatcsökkenté­si tárgyalásokat hangsú­lyozta Ogarkov tábornok a Krasznaja Zvezda című szovjet katonai lapnak adott nyilatkozatában. A szovjet katonai vezető megállapította: nem felel­nek meg a tényeknek a NA­TO vezetőinek azok az állí­tásai, amelyek szerint a Szovjetunió katonai költség­vetése állandóan’ emelkedik. A Szovjetunió katonai ki­adásai 1970—73-ba.n nem változtak, összegük 17,9 mil­liárd rubel volt évente. Fi- gyelembevéve az egész költ­ségvetés abszolút növekedé­sét, nyilvánvaló, hogy a ka­tonai kiadások részaránya állandóan csökken. Míg 1970- ben a szovjet védelmi ki­adások az összes költségve­tési kiadások 11,7 százalé­kát tették ki, 1973-ban már csak 9,9 százalék volt a részarányuk. Ogarkov vezérezredes hoz­záfűzte, hogy a NATO-or- szágok összes katonai kiadá­sai évről évre abszolút mér­tékben is növekednek: az 1970. évi 104 milliárd dol­lárral i szemben 1972-ben már több mint 115 milliárd- ra rúgtak. És a NATO nyu­gat-európai tagállamai 1972. decemberében elhatározták, hogy katonai kiadásaikat 1973-ban további 1.5 milli­árd dollárral növelik. Ogarkov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szov­jet haditengerészeti flotta senkit sem fenyegetett és ma sem fenyeget. A Szov­jetunió — más országokhoz hasonlóan — él azzal a jo­gával, hogy hadihajókat tartson a nyílt tengeren Ezek a hadihajók szigorúan betartják a nemzetközi jog ■ általánosan elismert normá­it. Ogarkov mesterkéltnek nevezte egyes nyugati kato­nai vezetők aggodalmát az­zal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió hadiflottája ré­vén állítólag terjeszkedésre törekszik. A szovjet tábornok idézte Leonyid Brezsnyev szavait: „Sohasem tartottuk és nem is tartjuk ideálisnak azt a helyzetet, amikor a nagyha­talmak hadiflottái hosszú ideig igen távol hajóznak saját partjaiktól. Készek va­gyunk ezt a problémát ren­dezni, de csakis az egyenlő­ség alapján.” A nemzetközi helyzetben tapasztalható enyhülési fo­lyamat minden bizonnyal elősegíti a fegyverkezési hajsza korlátozása felé való további haladást — mondot­ta Nyikolaj Ogarkov, majd rámutatott: Ennek fényében enyhén szólva különösnek tűnik Goodpaster tábornok kije­lentése. amely szerint „nem azt a kérdést kell feltenni, hogy mennyi ide telt el a második világháború óta, hanem azt, hogy mennyi idő van még a harmadik világ­háborúig”. A NATO egyes vezetőinek ez a „filozófiája” semmiképpen sem egyeztet­hető össze korunk szellemé­vel. Rcgers utazása PRÄGA: Kedden valamennyi C6eh­úmuvűa i<iy fetou Qsuseumi molt be William P. Rogers amerikai külügyminiszter egynapos hivatalos látoga­tásáról. A Rude Pravo ki­emeli, hogy a konzuli egyez­mény aláírása nagymérték­ben előmozdítja a két or­szág kapcsolatainak további fejlesztését gazdasági, tu­dományos-műszaki és kul­turális téren. A csehszlovák—amerikai eszmecsere nemzetköz; je­lentőségét illetően a Prace Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter sza­vait idézi: „A kétoldalú kap­csolatok fejlesztése jó előfel­tételeket teremt a nemzet­közi helyzet megjavításához, E téren fontos előrehaladás történt Nixon amerikai el­nöknek és L. Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának közel­múltban lezajlott találkozó­ján.” Kádár lános jugoszláviai látogatása BELGRAD: A keddi jugoszláv lapok nagy terjedelemben foglal­koznak Kádár János látoga­tásával. A Politika című lap első oldalán — kerettel kiemelve — fényképpel illusztrált szerkesztőségi cikket közöl „Kádár János ma érkezik Jugoszláviába” címmel. A cikk hangot ad annak a vá­rakozásnak, amely a Kádár János és Tito találkozóját megelőzi, majd ’ rámutat: várható, hogy Tito és Ká­dár v&eményt cserél a ju­goszláv—magyar kapcsolatok fejlesztésének további módo­zatairól. Ezek a kapcsolatok idáig is rendkívül jól fej­lődtek. Természetes, hogy ez alkalommal szó lesz a JKSZ és az MSZMP kap­csolatainak további bővíté­séről is. A két ország kép­viselői valószínűleg a nem­zetközi problémákról is foly­tatnak véleménycserét. A Borba 3. oldalán keret­tel kiemelve közöl kommen­tárt „Munkatalálkozó” cím­mel. „A ma kezdődő találkozó — írja a kommentátor — új perspektívát nyit a két ország kapcsolatainak. to­vábbi bővítésére. Magyaror­szág volt az első a szocia­lista országok közül, amely a kereskedelemben áttért a koüvertiuií» elszámolásra hazánkkal. Árucsereforgal­munk 20 százalékkal nő eb­ben az évben. Nagyok a le­hetőségek, de még nem ér­tünk el a csúcsra. A dina­mikus fejlődés, amely a két ország kapcsolatait jellemez­te. annak köszönhető, hogy minden hazai és nemzetközi jellegű kérdést nyugodt lég­körű megbeszéléseken tisz­tázott a két vezető. A brio- ni megbeszélés lehetőséget nyújt a gyümölcsöző véle­ménycserére egy sor mind­két felet érdeklő kérdésben. A megbeszéléseken szó lesz a kétoldalú kapcsolatok to­vábbfejlesztéséről és a két vezető tájékoztatja egymást hazájuk szocializmust építő munkájáról Is.” A zágrábi „Vjesnik” első oldalán induló anyagként kommentálja Kádár János látogatását. A találkozóra — írja a lap — a munka jel­lemző- A továbbiakban méltatja a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlő­dését az utóbbi években. Kiemeli, a konvertibilitásra való átállást és hangsúlyoz­za a kapcsolatok társadalmi és politikai jelentőségét is. Az újvidéki Magyar Szó harmadik oldalán két hasá­bot teljesen betöltő kom­mentárt közöl „Tito—Kádár találkozó” dämm

Next

/
Oldalképek
Tartalom