Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-11 / 160. szám
Gyermekruhák: Olcsóbban és divatosabban Könnyebb lesz a háziasszonyoknak f SZAMOS OKA van annak, hogy gyermekeink öltöztetése meglehetősen sok gonddal jár. A tizenévesek a legdivatosabb holmikat szeretnék viselni, ezeket azonban drágán árulják A kisebbek öltöztetését főként az nehezítette, hogy éppen a legpraktikusabb ruhadarabok hiányoztak gyakran az üzletekből. Különösképp pedig az olcsó holmik. S hogy miért? Különböző gazdasági, érdekeltségi okok miatt. Az ipari termelő vállalatok általában jobban járnak, ha a felnőttek számára készítenek ruházati cikkeket, ezek ugyanis több nyereséget hoznak. A gyermekruha varrása aprólékos, viszonylag lassú «munka. Majdnem ugyanez vonatkozik a kereskedelemre is. Ezerforintos férfiöltönyt eladni alig nagyobb munka, mint egy praktikus gyermeknadrágot, de az előbbi sokkal többet hoz a kereskedelmi vállalat „konyhájára”. 'Az utóbbi időben a gazdasági vezetés felső szervei is foglalkoztak ezekkel a problémákkal, és több olyan határozatot hoztak, amely minden bizonnyal enyhíti —sőt, máris könnyített — a szülők gondjain. A gyermekruházati cikkek forgalmi adóját és árát csökkentették, amj ügy mérsékli a szülők kiadásait, hogy ugyanakk nem teszi még kevésbé gazdaságossá a gyermekruhák termelését es értékesítését. Azt is elhatározták, hogy a minisztériumok a jövőben az aliaini támogatási - és a hiteljavaslatoknál, különböző fedezték fel az árváltozást, azt bizonyítja, hogy azóta majdnem kétszer annyi pelenka fogyott, mint előzőleg. Május 2-től olcsóbbak a jersey holmik, s ezekből is általában megfelelő választékot találunk az üzletekben. Bőven van tréningruha, gyer- mekanorák is — bár ezek nem nyáron keresettek, sokan mégis megveszik, hiszen olcsóbb, mint tavaly. STABILIZÁLTAK a többi között a „Gabi” nadrág, a kiskamasz pantalló, az iskolaköpeny árát is, és ezekből a cikkekből is megfelelő ellátást biztosított az ipar és a kereskedelem. A termelők már készítik az őszre szükséges mennyiséget, s a nagykereskedelmi vállalatokkal kötött szerződések arra utalnak, hogy az árstop ellenére sem lesz áruhiány. Ha- sónló a helyzet a különböző gyermekfehérnemükkel, az atlétatrikókkal, pamutnadrágokkal, harisnyanadrágokkal, bár egyes megyékben időnként mérethiányt jeleztek a tanácsok kereskedelmi osztályai. Olcsóbb lett sokféle szintetikus gyermekholmi is —r kínálatuk országszerte megfelelőnek mondható. Helyenként nincs elegendő rövid ujjú, fehér fiú nyloning, amelynek árát szintén mérsékelték, de ez már nem is igen kelendő; célszerűbbek, egészségesebbek a szövött alapanyagú ingek. Változatlanul keresik viszont a szülők a fehér krepp térdzoknit. Javult az ellátás gyermektornacipőből, de egyes méretek időnként hiányoznak a boltokból. A gyermekszandálok kínálata sem kifogástalan: kicsi a választék, nem kapható minden méret. Az utóbbi hónapokban hozott intézkedések nemcsak az öltöztetéssel járó gondokat, hanem a kiadásokat is mérsékelték. Sok az új, divatos. korszerű áru, javult az olcsó cikkek aránya, de — a Könnyűipari Minisztérium álláspontja szerint — a továbbiakban csak úgy tudnak megfelelő mennyiségű, minőségű és árú gyermekholmit forgalomba hozni, ha bővítik a gyermekruházati termékeket előállító vállalatok és szövetkezetek körét. AZ ELSŐ, jelentős ár- és egyéb intézkedések nyomán tehát máris javult a helyzet, s bízhatunk abban, hogy a kormány gazdaságpolitikai, szociálpolitikai elképzeléseinek megfelelően, a jövőben még korszerűbb, célszerűbb, divatosabb és 6zebb ruhákat vehetünk gyermekeinknek — anélkül, hogy ezzel különösebben megterhelnénk a családi költségvetést Gél Zsuzsái | A KW kilogrammos programvezérlésű mosógép, amelyből a kimosott ruha egy hálóba kerül. A Heves megyei Beruházási Vállalat es a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat közreműködése révén, mintegy 23 milliós költséggel felépült, s mar megkezdte próbaüzemelését * Heves megyei Patyolat Vállalat új üzemegysége. • Mint ahogy Varga Józsefre, a vállalat igazgatónője és Bnlhardt Mihályné főmérnöknő elmondta, az ú.i üzemrészben a mosási technológia minden fázisa, automatizált. Az automata gépsor nagy részét, öt nagy NDK-beli cég gyártotta, s ugyancsak NDK- beli szakemberek végezték el azok szerelési munkálatait. Jelenleg már két műszakban üzemel az új mosócsarnok, s a nagy teljesítményű gépek révén naponta 30 mázsa ruha kerül ki tisztán, kivasalva. Felvételeink az új üzem egy-esy részlegét mutalják be. ** Ot községet lát el kenyérrel Sütőüzem nyílt Párádon preferenciák nyújtásánál, a vállalati tevékenység megítélésénél jobban fogják mérlegelni, figyelembe venni : milyen részt vállalt az érintett vállalat a gyermek- ruházati cikkek termeléséből. A március elsejei és a május másodikul ármérséklés, illetve egyes ruházati cikkek árának és minőségének sta- bilizálása máris hozott némi eredményt. Jelentősen csökkentették például a pelenka árát, s hogy a termelők és a kereskedők megfelelő mennyiségű áruból gondoskodtak, s a szülők örömmel A korábbi években többször is problémát okozott a Mátra északi részén levő települések — Párád, Parád- sasvár, Parádfürdő, Bodony, Recsk — kenyér- és péksütemény-ellátása. A községi élelmiszerüzletekben sokszor csak délután érkezett friss kenyér. Ezen a gondon segített a Párád és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, amely < millió forintos költséggel n hét elején sütőüzemet nyitott a községben. A Parádsasvár felé vezető műút mentén létesített sütőüzemet a szövetkezet házi brigádja építette, terveit pedig a budapesti SZÖVTERV Vállalatnál készítették. Az épületben olajtüzelésű kemencéket, dagasztó- és sodrógépeket szereltek fel. Tizenkét géppel három műszakban naponta 42 mázsa kenyeret és 6 ezer péksüteményt — kiflit, zsemlét, brióst és kakaós buktát — készítenek. Már a hét elején javult az ellátás az említett mátrai községek élelmiszerboltjaiban. Ezentúl kora reggel lehet kapni friss kenyeret és más pékárut is. ri-us. hogy számukra a továbbiakban is fenntartják a különböző kedvezményeket — például az üzemi étkezés lehetőségét, a tüzelőakció, vagy a Volán vállalatnál az olcsó utazás élvezetét — nemcsak biztosítják, hanem több helyütt teljesen díjmentessé' teszik az üdülést. Nem ritkaság, hogy egy- egy nyugdíjas fölött amolyan szocialista védnökséget vállalnak a munkahelyi brigádok, a régi társak, s ingyenesen végeznek számukra különböző szolgáltatásokat. Gyakori az idős emberek látogatása, külön anyagi támogatása. Rendszeresek a nyugdíjastalálkozók, néhol a közös kirándulások is. örvendetes, hogy sokfelé a munkára jelentkező nyugdíjast változatlanul teljes emberként kezelik, mintha mi sem történt volna. Komoly feladatot kap, felelősségteljes beosztásba kerül, kiemelkedő teljesítményét jutalommal, kitüntetéssel honorálják. A társadalom fokozódó gondoskodása mellett is sok azonban még a tennivaló. S e feladatnak természetesnek kell lennie valamennyi fiatalabb, aktív dolgozó számára. Váljék ez a továbbiakban is olyan kedves kötelességévé mindenkinek, amilyennel valamennyien tartozunk nagy- szüleinknek. szüléinknek, mindazoknak, akiktől annyit kaptunk, s akiknek nem lehetünk talán sohasem eléggé hálósak! Gnoni G^ula Nyugdíja» - Heves megyében Az ország lakosságának te- intéljtes hányada — több lint 1,6 millió ember — tarozik már napjainkban a yugdíjasok és járadékosok iborához, s ebből mintegy ,atvanezer ember Heves melyei Életük, sorsuk, mind agyobb figyelmet, s felelőséget követel a társadaloméi, korántsem véletlen, hogy szőkébb hazánkban” is egy- e inkább az érdeklődés elő- erébe kerülnek. Nemrégiben az S7.MT zakbizottságai vizsgálták telyzetüket, s készítettek neglenetősen átfogó jelenést tapasztalataikról a jzakszervezetek Heves me- ;yei Tanácsa elnökségének. A beszámoló némely megalapítása sajnos nem fest i-'.ívderítő képet A nyugdíjak ómé. 60—70 százaléka — -s sy megyei, átlagos összege is > — még mindig jóval ezer fo- ‘ ■int alatt van. Még megdöb- jentőbb, hogy ebből a pénz- jól másodmagával él a nyug- líjasok többt mint fele. Mondani sem kell, hogy mit jelent ez még akkor is, ha például — mint a vizsgálat során történt találkozásoknál kiderült — albérleti gondja már szinte egyiknek sincs. Sokan közülük — akik már régebben nyugdíjasok, s csak bs ipari minimumot kapjak — ilyen körülmények között, bizony nehezen tudják magukat élelmezni, ruházni. Kétségtelenül segítséget jelentettek az utóbbi időkben tett központi intézkedések, a munkabírók számára tagadhatatlanul jól jött, hogy kevéske nyugdíjuk korlátozása, nélkül már a korábbinál több pénzért vállalhatnák szolgálatot, ám keresetük még ennek ellenére is az országos átlag alatt marad. Másoknál érzékenyebben reagálnak ,az árváltozásokra, tagadhatatlanul sújtja őket — egyebek mellett — például a vasúti kedvezmény rhegvonása is. A nyugdíjaskor elérésekor továbbmaradásra ösztönző három százalékos pótlékkal sem egyöntetűen elégedettek. Az idős emberek számára ugyanis nem elég „biztosíték” ez a rendszeres munka folytatása^ hoz: legfeljebb az egészségesebbek merik megkockáztatni. Mások inkább a nehezebb életet vállalják. Néha persze — akaratuk ellenére — még az egészségesebbek is ez utóbbi sorsra kényszerülnek. Példa erre több pedagógus panasza, miszerint a nyugdíjaskorú tani* tót, tanárt könyörtelenül ■pihenőre küldik, hogy helyette gyakran képesítés nélküli nevelőt foglalkoztassanak és a bérmegtakarítást jutalom- ké.ai szétoszthassák. B tapasztalatokhoz — aligha kei! kommentárt fűzni. „ Rendkívül becsülendő, hogy számos esetben nyugdíjasaink — gondjaik ellenére is — újra meg újra jelentkeznek a munkahelyeken, s megany- nyiszor bizonyítják, hogy nemcsak a pénzért dolgoznak. Évről évre tanújelét adják hűségüknek, szolgálat- készségüknek, amire remek példa a megye két cukorgyára, amelyek nyugdíjasok nélkül talán már meg sem kezdhetnék szezonjaikat! Dicséretes, hogy a vállalatoknál mindez természetesen nem marad észrevétlen. Itt is, ott is egyre jobban, mind nagy/őbb szeretettel próbálnak törődni a nyugdíjasokkal. S megkezdődik ez a gondoskodás már jó előre, amikor a szakszervezeti nyugdíjelőkészitő bizottságok munkához látnak. Tapasztalat, hogy ez utóbbi igyekezettel 10 nappal csökkentik a pihenőre vonult emberek ellátatlanságának idejét, ami — az tudja igazán, aki próbálta! — az indulásnál eléggé nagy segítség. Már szinte általános, hogy, a nyugdíjba lépő dolgozót a társai — a szűkebb kollektíván belül, vagy éppen az egész üzem, a gyár, a vállalat nyilvánossága előtt — ünnepélyes külsőségek között búcsúztatják. Renökivüi huxa^> A sengerhausei gyár 1.00 kilogrammos centrifugája, amelybe, mint képünkön is látható, gombnyomással működő daru segítségével, helyezik be a ruhabálát. S a folyamat utolsó fázisaként a gőzmángorló, amely a vasalást végzi. A továbbiakban már csak a szortírozás át e átállítás következiit, __ .. (Foto: Puskás Anikói
