Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

Fókuszban: I m Az üzemi demokrácia Szocializmust építő ^társa­dalmunk fejlődésének is alapvető követelménye a gazdasági növekedés. Enél- kül elképzelhetetlen az előbbrelépés, hiszen éppen a forrásból csordulhatnak vagy buzoghatnak egyre bővebben az anyagi és szellemi javak egyaránt. A gazdasági növekedés­nek. pedig fő tényezője: az ember. A cselekvő, alkotó ember, akinek voltaképpen minden köszönhető. Koránt­sem véletlen tehát, hogy — különösen napjainkban — oly sokszor kerül az érdek­lődés, a vizsgálódás közép­pontjába. Nem lehet ugyanis kö­zömbös, hogy milyen körül­mények között él és dolgo­zik, miként végzi a felada­tát, mennyiben vállal részt közös gondjainkból, terve­inkből. Nem hagyható fi~ gyeimen kívül, hogy hol, mennyiben érvényesül az egyén kibontakozását szol­gáló szocialista. demokrácia, itt és ott milyen az üzemi demokrácia. Ilyen meggondolások alap­ján bízta meg a kormány is nemrégiben a Munkaügyi Minisztériumot, hogy végez­zen hazánkban nagyobb fel­mérést, közölje észrevétele­it., vázolja a további tenni­valókat a helyzet javitásá- ért. Nos, időközben elkészült már a jelentés — mint er­ről a napokban Lázár György munkaügyi miniszter sajtó- tájékoztatóján hallhattunk —. amely ugyan csupán egy szűkebb területre, 40 válla­latra, 130 ezer emberre kor­látozódik, ám következteté­seiből bizonyos fokig általá­nosítani is lehet. Miután nem sajátos üzemekről van szó. A tapasztalatok — rend­kívül tanulságosak. Mindenekelőtt el kell mondani, hogy — a kisebb vagy nagyobb hiányosságok ellenére is — általában erő­södött az üzemi demokrá­cia az utóbbi időben. Segí­tette ezt a párt politikája, a SZOT és a Minisztertanács több fontos határozatának végrehajtása. örvendetes, hogy bővült a szakszervezet jogköre, nagyobb szerepet kapott a KISZ, fontosabb lett a termelési tanácskozás egy-egy kollektíva életében, érdekében. Egy-egy dolgozó vagy munkacsoport pozitív elképzelésének, akaratának kifejezésére, megvalósításá­ra több új fórum ,— helyi forma — is született. Néhol már évente egyszer közös megbeszélésre hívják össze a törzsgárdatagokat is, míg másutt külön tanácsot ala­kítottak a legtekintélyesebb gárdistákból, s e testület rendszeresen segíti a válla­lat vezetőit. Van, ahol a ki­T ényleg e?t beszélik, nem viccelek. Előbb csak meglehetősen szűk kör­ben kezdték mondogatni, hogy bizonyos visszaesést ta­pasztalnak, amelyet azonban korai volna nyilvánosságra hozni, amig nincsenek össze­sített hivatalos adatok: Em­lékszem, még egy hónappal ezelőtt is óva intettek bármi­féle konkrétum közlésétől, mondván, hogy várjuk vele, ne hamarkodjuk el a dolgot, ha eljön az ideje, majd a közvélemény elé tárják a tel­jes igazságot. Ez az idő most elérkezett. Immár megerősített, végleges és hivatalos adatok szerint a legutóbbi öt év mutatói így alakultak (az előző esztendőt minden esetben száz száza­léknak véve) 1968=103,1, 1969=107,8. 1970= i 11.8. 1971 = 104,4, 1972=97.4 százalék. Ezen tehát nincs mit kozme­tikázni, az előző évek, sőt év­tizedek állandó növekedését követően tavaly — hosszú idő után először — visszae­sett a mutató. Nemhogy az előző évit sem étté el, de an­nál még 2,6 százalékkal ke­vesebb is lett.. Nem csoda hát, hogy a szakemberek megkülönbözte- tett figyelemmel tanulmá­nyozzák a váratlan csökke­nés okait, mert őszintén szól­va erre kevesen számítottak. váló dolgozók találkozóját, tanácskozásai állandósították hasonló céllal. Mindezek mellett hasznosak az „üze­mi fórum’-ok, amelyeken a vezetők a legkülönfélébb, legaktuálisabb kérdésekre válaszolnak. Jók a fé.éven- ként tartott munkásgyűlé­sek, amiken a dolgozók úgy­szólván minden fontosabb témáról tájékoztatást kap­nak. A fiatal műszakiak, if­jú szakemberek klubja pe­dig — szintén segítő szán­dékkal — mondhatni már, hogy: majdnem álta'ános. Beváltak ezek a fórumok, az emberek szereti és igény­lik ezt is, azt is. Leginkább azonban a termelési tanács­kozások és a brigádértekez­letek népszerűek. Egyértelműén azonban sajnos, még a termelési ta­nácskozásokkal 6em lehetünk . elégedettek, hiszen nem min­dig hozzák azt amit egyéb­ként várunk tőlük. Szinte általános észrevétel, hogy meglehetősen vegyes képet mutat az aktivitás. Több­nyire csupán a második szolgálati év után kezdenek érdeklődni az emberek, s in­kább csak a tíz esztendeje vagy ennél is régebben dol­gozóknak van rendszeresen mondanivalója, a régebbiek igénylik az állandó infor­mációt. Üjabb hiba, hogy gyak­ran még e viszonylag szű­kebb réteg sem kapja mega szükséges tájékoztatásit, s ezzel együtt a lehetőséget a vezetőkkel való szorosabb együttműködésre. Hatezer kitöltött kérdőlap szomorú tanúsága, hogy a dolgozók zömmel inkább csak min­dennapi munkájukkal, illet­ve a munkakörükkel szoro­sabban összefüggő témákban otthonosak, s akik a válla­lat egészét ismerik, alig vannak valamivel többen, mint akik még a tevékeny­ségükhöz közvetlenül kap­csolódó . részkérdésekben is járatlanok. Szemléletben hiányosság, hogy egyes vezetők sokszor feleslegesnek tartják a dol­gozók bevonását az egyéb­ként közös feladatokba, mi­vel azok végrehajtásáért — mint hangsúlyozzák — úgy­is személyesen felelősek. Mások pedig a vitáktól tar­tanak, az esetleges számon­kéréstől, magyarázattól hú­zódoznak. Ügy vélik, hogy a demokratizmus — valami­képpen árthat a tekinté­lyüknek. Aztán vannak olyanok is, akik a vezetői döntések le­lassulását sejtik abban, ha nagyobb nyilvánosság elé viszik a különféle kérdése­ket— míg némelyek nyíltan azt vallják, hogy kellő szak­értelem hiányában, a beosz­tottak úgysem tudnának ér­Az elemzések szerint legin­kább arra lehet következtet­ni, hogy a csökkenésben bi­zonyos életforma vagy in­kább életvitel változás ját­szik fő szerepet, mások tuda­ti tényezők mellett kardos­kodnak, de a kettő aligha mond ellent egymásnak, hi­szen köztudott, hogy a lét határozza meg a tudatot. • Ha a saját véleményemre kíváncsiak, minden köntör­falazás nélkül kijelenthetem, hogy én alig vártam már ezt a visszaesést, titokban min­dig is reménykedtem a bekö­vetkezésében. Sőt egy fdő óta kifejezetten türelmetlen vol­tam, még siettettem is a ma­gam szerény lehetőségeivel, jóllehet a korábbi években személyesen elősegítettem e növekedést. Amióta azonban összekuporgattam egy autó­ra valót, merőben más ember lettem, a továbbiakban csep­pet sem érdekelt az országos mutatók emelkedésének elő­segítése, éppen elég gondot okoz a mindennapi betevő benzin biztosítása, hogy menjen az a kocsi. Ezt iga­zán megérthetik. Erről jut eszembe, hogy mintha elfelejtettem volna megmondani milyen mutatók í demben hozzászólni a té­mához. Módszerbeli hiba, hogy az egyes tanácskozások előké­szítése több esetben netn megfelelő. Hiányzik az elő­zetes tájékoztatás, a dolgo­zók nem tudják, hogy volta­képpen miről is lesz szó, s így csupán hallgatói lehet­nek az értekezleteknek. Mon­dani sem kell, hogy meny- 1 nyíre egyoldalúvá válnak így ezek, a megbeszélések, különösen’ pedig akkor, ha ráadásul már eldöntött kér­déseket visznek * a plénum elé. Zavarják a munkahelyi demokrácia teljesebb meg­valósulását a felkészülésbeli hiányosságok is. Emiatt sok­szor rendkívül fontos infor­mációk is elakadnak a kö­zép- és alsóbb szintű veze­tőknél. Egyszerűen nem ér­tik meg a jelzést, s ennél­fogva nem is adják tovább... Emellett — sajnos — néha baj van a szervezéssel is: olykor ugyanazt a témát több fórumon is nyilvános­ságra bocsátják. Az efféle párhuzamosság miatt aztán nem csoda, ha néha a leg­szebb gondolatok is unal­masakká, komolytalanokká válnak. Végül — de nem utolsósorban — meglehető­sen gyakori még a „mellé­beszélés”. Több vezető nem ad érdemi választ egy-egy témában, egyszerűen elen­gedi a kérdést a füle mel­lett. Jellemző, hogy az em­lített minisztériumi vizsgá­lat alkalmával megkérdezet­tek 28 százaléka még a kol­lektív szerződésekkel kap­csolatos megjegyzésére sem kapott feleletet — jóllehet ezek a dolgozók harmadrész­ben a törzsgárdához tartoz­nak. Lényegében tehát Ilyenek és hasonlóak napjainkban a tapasztalatok. Nem tipiku­sak, de közel állnak ahhoz, hogy esetleg általánosíthas­sunk is belőlük.' Feltétlenül figyelmet érdemelnek így, s itt is, ott is levonhatják be­lőlük a tanulságot. Arra fi­gyelmeztetnek, hogy feltét­lenül javítani kell a tájé­koztatáson. többet kell adni a dolgozók hasznos vélemé­nyeire, közös ügyeinkben mind szélesebb körű együtt­működésre van szükség. Min­denkinek meg kell tanulnia, hogy a munkahelyi de­mokrácia nemcsak jogot te­remt a „beleszólásra”, ha­nem egyszersmind köteles­séget is jelent, aktív rész­vételt mindennapi feladata-* ink megoldásában. Az üzemi demokrácia to­vábbi erősítése komoly fel­adat. Helyzete éppen ezért, a jövőben r— például — a munkahelyi' vezetők minősí­tésének is egyik alapja lesz. GyónI Gyula visszaeséséről is van szó. Ter­mészetesen a szeszfogyasztá­séról, amely emberemlékezet óta először maradt tavaly az előző évi alatt. Az erről szó­ló hivatalos jelentést egyéb­ként ’az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság adta ki, amely tekintélyes testület, tehát állításában nincs okunk kételkedni. Mert amúgy, szemre elég nehéz volna megállapítani a csökkenést. Jómagam például észre sem / vettem, hogy tavaly 2,6 szá­zalékkal kevesebben rúgtak be, ezt nehéz is megfigyelni, mert az ittasok rendszerint össze-vissza tántorognak, így a másik utcában esetleg ugyanazzal a részeggel talál­kozhat a józan járókelő, de nem ismer .rá, mivel nincs már emberi formája. Az ital­boltok és üzletek szeszből származó bevétele azonban nem csal és ez éppen 2,8 szá­zalékkal csökkent. , Nem vonom kétségbe az Alkoholizmus Elleni Orszá­gos Bizottság jóhiszeműségét, amikor a csökkenés okai kö­zti: első helyre' a túlzott szeszfogyasztás veszélyessé­gének társadalmi felismeré­sét teszi. Teljesen érthető, hogy az antialkoholista Új kalappal köszönnek KSsnánán Annak idején megírtuk, hogy a kisnánai Hunyadi Tsz-ben a tagság nem fogad­ta el a vezetőség beszámoló­ját a közgyűlésen. Magyarán: megvonta ä bizalmat azoktól, akiknek a kezébe tette le a közös gazdaság sorsának az irányítását., Pénzügyi gondok okoztak fejtörést a faluban, hiszen a tsz-tagok becsülettel végez­ték á munkájukat, a termés mindenből elérte a tervezet­tet, mégis: a pénz a kasszá­ban apadóban volt. Ki érti ezt? Kérdezték a tagok. Mi­nek néznek bennünket a ve­zetők? Azóta nagy változások tör­téntek. A vezetőségben csak két ember maradt a korábbi garnitúrából. Üj az elnök, a főkönyvelő, a főagronómus, a kőbánya és a szállítási cso­port, vezetője. Ha másként nem, úgy újak, hogy tavaly más beosztásban tevékeny­kedtek. Így lett elnök Ber- náth Lajos, aki néhány hétre átment a szomszéd községbe, pedig a Hunyadinak volt a főagronómusa. De inkább ar­rébb állt, mert nem tudott szót érteni a vezetőkkel. Az­tán a tagság visszahívta, el­nöknek. , Q Elveszteni a bizalmat sok­kal könnyebb, mint vissza­szerezni. A kisnánaiak tud­ják, hogy előbb a szénájukat kell rendbe szedni. De ez nem megy könnyen. A leg­főbb: mindenki nagyon lel­kiismeretesen tegye a dolgát, és nézzenek meg minden fo­rintot, mert tavalyról néhány milliós adósságot hoztak át magukkal, és az idén szeret­nének egyenesbe jutni. Azt sem lehet, mondani, hogy mindenki bízik abban: egy év elegendő a változás­hoz. Ügy lehetnek ezzel, mint az egyszeri juhász. Annyit hangoztatta, itt a farkas, itt a farkas, hogy mikor csak­ugyan megérkezett, mindenki csak legyintett. Szép szavakban, ígéretek­ben eddig sem volt hiány Kisnánán. És bármennyire is ismerik a mostani elnököt, bármennyire is őt akarták a vezetőjüknek (csak négy el­lenszavazatot számoltak ösz- sze a választáskor), csodát tőle sem várnak. Azt mond­ják: kiderül minden a valla­táskor. A zárszámadáskor minden elválik. s Elkészítették a munkaren­det. Mindenki tudja a köte­lességét pontosan. Mikor kell a munkát kezdenie, mikor lehet abbahagyni, mennyi szabadság jár, hogyan esik a szabad szombat, amit itt ház­táji szombatnak hívnak, mi­lyen következményekkel jár a munkarend megszegése. Bárki emberfiának. Mert ki­vétel nincs. A vezetőség elfogadta, a tagság egy része — főként az pagandát folytató testület az antialkoholista propagandá­nak. tulajdonítja a sikert. Mégis úgy gondolom, hogy a visszaesésnek más fő okai is vannak. Az autót már em­lítettem, az évenkénti újabb hatvanezer új kocsitulajdo­nos rendszerint elmarad a kocsmai névsorolvasásokról Egyrészt tudati tényezők mi­att, ugyanis tudja, hogy ha ittasan elkapják, megüti a bokáját. Másrészt anyagi té­nyezők miatt, mert előnyö­sebbnek látszik tíz fél deci pálinka áráért inkább húsz liter benzint venni. Harmad­részt végre van kellő válasz­tok üdítő italokból, bár sok regi részeges gyalogos új au­tós korában feltehetőleg azért is iszik Traubilsodát, mert nem kell szégyellnie, mesz- sziről ugyanis megtévesztésig hasonlít a nagyíroccsre. P nnek a csökkenésnek ~ tehát örülünk, remél­hetőleg folytatódik az idén is, feltéve, hogy nem iszunk előre a medve bérére. Vagy ha mégis, akkor legalább ke­vesebbet igyunk. Es ami az aggályokat illeti, nevezetesen az államháztartás szeszaevé­teleinek csökkenését, noa ezt ellensúlyozni lehet, egyebek között az autóeladás növelé­sével. Amely állítólag szin­tén ngm ráfizetéses.------------------árkus József a sszonyok közül — perelni kezdett. Mi ez? Ki a tulajdo­nos ebben a tsz-ben? Az el­nök vagy azok, akik elnö­küknek tették meg? És így tovább. Ahogy lenni szokott ilyenkor, ki hangosabban, ki csendesebben méltatlanko­dott. Hiába, nem szoktak az erősebb fegyelemhez. És uram, adj csodát! Egy­szer csak a szőlősbrigád beje­lenti, hogy ők bizony verse­nyezni akarnak a szocialista címért. Ha már így alakultak a dolgok, akkor ők megpró­bálnák. Mindjárt melléjük álltak a gépcsoportbeliek is, ahogy a szállítással foglalko­zók is. Valahogy az élet bizonyí­totta most is be: a józan fe­gyelem ellen senkinek sincs kifogása, sőt! Szeretik az em­berek a rendet maguk körül, és támogatják is azokat, akik a rendet akarják szilárdítani. § Későn jött az eső, a gyom­irtó szerek nem tudták a ha­tásukat kifejteni a száraz időszakban. A gyom felverte a kukoricát. Kihirdették; aki elvállalja a kapálását, holdanként 120 kiló búzát vagy annak pénz­értékét kaphatja meg. Ha napszámra akar elszámolni, akkor negyven kiló búzát tudhat a magáénak. Egy ember jelentkezett. Hiába, mindenkinek jutott munka elegendő, ráadásnak a kukoricát már nem tudták elvállalni. Márpedig a gyom nem eheti meg a fontos nö­vényt. Ember kell ide, nem is.akármikor és nem is akár­mennyi. Ha nincs helyből, lesz á szomszédból. Recskről naponta szállíta­nak harminc kapást és jól meg is fizetik őket, hogy el­jöjjenek még így is. Tudja jól mindenki, milyen drága a napszám. Ki megy ma nap­számba? Ebből is lett aztán hadd el hadd. Miért kapnak annyi pénzt a recskiek? Velük ki­vételez a vezetőség? Gyűlé­sen kellett megértetni a ta­gokkal, hogy a kényszer az nagy úr. ­S A kőbánya okozta a leg­több gondot az elmúlt évben. Az Egri MEZŐGÉP Vál­lalat a múlt évi kedvező ta­pasztalatok után ismét meg­szervezte aratási ügyeletét. Egerben, a központi gyár­egységben és a megye, va­lamint a szomszédos Nóg- rád megyében működő gyár­egységeiben reggel hét órá­tól este hót óráig raktár- ügyeletét tartanuk, ahol ga­ranciális szolgádat van, gép­kocsiéiul azonnal kimennek a bajon, jutott gazdaság meg­segítésére. az iigyeletet sza­bad szombatokra és ünnep- ' napokra is megszervezték augusztus 20-ig, az aratás várható befejezéséig. A for­gácsoló műhelyekben soron kívül elvégzik a gépek javí­tásához szükségei giunká­Leállt a kiskörei szállítás, újabb megrendelőt pedig nem nagyon kerestek. A bá­nyászokat szélnek nem ereszthették Így vitte és nem hozta » pénzt a kő Kisnánán., Most függetlenített műsza­ki vezető áll a bánya élén. Megkezdték a folyamatos termelést, és felkutatják a vevőket. A szállítást maguk végzik, itt is áttértek a tel­jesítmény bérezésére. Nem folyhat el egyetlen fillér sem ezután úgy, hogy ne álljon mögötte termelési érték. Nem állítja senki, hogy ezeket a szigorításokat min­denki egyforma lelkesedéssel fogadta az érdekeltek közül. De most már tiszta vizet ön­töttek a pohárba. Nincs to­vább susmus, csak a végzett munka számit. Így igazságos. £ Sokat hangoztatott kifeje­zés manapság: a tulajdonosi szemlélet. Ezt kell elterjesz­teni az üzemekben, és akkor sok minden megváltozik. Előfeltétele ennek az is, hogy a tagság érezze: rá szá­mítanak. Kíváncsiak a véle­ményére, az ötleteire, és ha azok jók, akkor aszerint cse­lekednek is a vezetők. A le­hetőséget ehhez a gyakorlat­hoz a különböző szervezeti formák adják. Ahogy most már havonta rendszeresen összeül Kisnánán a vezető­ség, ugyanúgy rendszert kell kialakítani a brigádgyűlések­re, a gépcsoport és a szállítás termelés^ tanácskozására. Most már hónapok óta vár­ják a pártszervezet tagjai is, hogy megpezsdüljön a moz­galmi élet. Meghívták a tsz- elnölcöt nemrég, aki ugyan nem tagja a pártnak, hogy tájékoztassa a község kom­munistáit a tsz mindennap­jairól. Nem lehet azt monda­ni, hogy túl nagy érdeklődés kísérte volna ezt az ese­ményt. Pedig az alapszerve­zetre nagyon komoly feladat vár a rend, a bizalom meg­erősítésében. ------------­0 Ű j kalappal köszönnek Kis­nánán néhány hónapja. A ta­pasztalataink szerint tetszik ez az embereknek, várják is, hogy jobbuljanak a dolgok. G. Molnár Ferenc (Foto: Puskás Aniltó) kát, az egri központban a kombájnokhoz önindítókat és dinamókat adnak a meghi- básodottak helyett. Az egri vállalat kisterenyei gyáregy­ségében az SZK—4-es szov­jet kombájnokhoz gyártanak részegységeket és alkatré­szeket. Felvételünk is itt k'szült. a ferde felhordó szer­kezetek végszereléséről. A könnyen tneghibásoöó szer­kezetből ötszázöt szu'.lítanak ezekben a napokban a meg- rend elő.-nek. MmsU gfr 1973. Július h, vasárnap Győrs segítség as aratáshoz im Visszaesés mutatM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom