Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-03 / 153. szám

f Rekordforgalom a — Hogy hányféle alkat­részt vásárolhatnak meg ná­lunk az autótulajdonok, azt hirtelen nehéz lenne meg­mondani. De legyünk őszin­ték: arra is nehéz lenne vá­laszolni, hogy hány vásár­lónk távozik az üzletből a keresett cikk nélkül... — Mégis, miből a legége­tőbb a hiány? — A krónikus hiánycik­kek közé tartoznak példá­ul a villamossági cikkek. Hónapok óta nem érkezett például külső lámparész a Moszkvicsokhoz és a Wart­burgokhoz. Hiánycikk a kü­lönféle típusú járművekben használt szűrőbetét. Nem tudunk adni' a Wartburghoz és a Trabanthoz lökésgátló javítókészletet, de problé­mát jelent beszerezni a Skodához a hátsó szélvédő- üveget, karosszériarészeket és szelepeket, hogy tényleg csak a legkeresettebbeket említsem. — Véleménye szerint mi­ért nem vásárolhatók ezek az egri AUTOKER-szaküzlet- ben? — Ennek több összetevője vau. Először is: egy-egy gép­kocsitípushoz hozzávetőlege­sen 15 ezer féle alkatrész tartozik. Az itteni üzletben kilenc típushoz — Moszk­vicshoz, Skodához, Trabant­hoz, Wartburghoz, Zaporo- zsechez, Zsigulihoz, Polski Fiathoz, Volgához és a War- szavához — tartunk alkat­részeket. Természetesen nem mind a 15 ezret, mert ehhez nem ekkora raktár kellene, mint amilyen most van... Másrészt pedig az az aka­dálya a zavartalan ellátás­nak, hogy a megrendelt al­katrészeket sem kapjuk meg mindig. Hogy miért nem, azt csak az anyagelosztó köz­pontban tudnák megmonda­ni. Elképzelhető, hogy ott sincs elegendő, mert köztu­dott például, hogy milyen rossz a Skoda-alkatrészek utánpótlása — válaszolta Péderi János üzletvezető. Az AUTOKER egri szaküz­letében csupán azokról az alkatrészekről esett szó, amelyek ott a legkereset­tebbek, s nélkülük a legtöbb esetben nem használható a gépkocsi. A továbbiakban essék szó azokról az apró rugókról, csapágyakról, gu­mi- és fémgyűrűkről, ame­lyek szinte fillérekbe kerül­nek — ha egyáltalán van belőlük az üzletek polcain. Azokról, amelyeknek 1 az ára alig haladja meg a 30—40 forintot, ám a legtöbb bosz- szúságot okozzák az autótu­lajdonosoknak. Gondoljunk csak bele: másfél hónapig áll egy 60 eper forintos ko­csi, mert az égvilágon sehol sem lehet keríteni hozzá például hengerfejtömítést... Az IK 51—49-es rendszá­mú Zaporozsec tulajdonosa: _ Akár hiszik, akár nem: így történt. Másfél hónapig állt a kocsim a gyöngyösi szervizben, mert először nem volt hozzá hengerfejtömítés. Utána kiderült, hogy külső és belső csapágyakra is szük­ség lenne. Űjabb két hét kényszerpihenő. S amikor azzal fogadott, hogy a két alkatrész mindössze 100—110 forint értékű. A kocsi árá­hoz képest szinte semmiség az egész. Ahhoz viszont épp elég, hogy ne tudjak járni vele... Koczka József, egy 750-es Zastava tulajdonosa:, — Tudomásom szerint eb­ből a típusból 2905 darab fut az utakon, s újabb szf litmányok érkezését jeleztek a hírekben. Nem egy-két ko­csiról van tehát szó, még­sem megoldott az alkatrész ellátás! Még szerencse, hogy a Fiat 600-as néhány alkat­része felhasználható a Zas­tava javításához is, óiéit máskülönben sokszor egy lépést sem tehettem volna vele. Nincs hozzá függö- csapszeg, csapágy, apio szimmering. Mind-mind fil­léres dolog, s egyszerűen »in.es. , A CP 92—39-es rendszá­mé Wartburg tulajdonosa: »» V>e&t*e már gyoMent-am az alkatrészek beszerzése­kor? Úgy látszik, maganak nincs kocsija, mert akkor nem kérdezett volna ilyet... Egy alkalommal majdhogy azért nem tudtam levizs­gáztatni a kocsit, mert a hátsó látnpaborító műanyag- búra repedt volt. Akkor megraijasztottuk. cellux-sza­laggal, és azóta is úgy van, mert nem kaptam rá mási­kat. Egy időben ékszíjat ke­restem hetekig, tavaly gumit nem tudtam venni a kere­kekre. Szóval, mindig van valami bosszantó alkatrész- hiány! ' Csetényi József, egy Sko­da MB—1000-es tulajdono­sa: — Azt már megszoktam, hogy sokszor nem lehet .fil­léres alkatrészeket vásárolni, s hogy ki kell várni, mire érkezik egy-kettő az üzlet­be, vagy a maszek autósze­relőhöz. Azt viszont egyik autóstársam pénztárcája sem „szokja” meg, hogy a 30— 40 forint helyett 800-at kell fizetni, ha sürgősen pótolni akarja a hiányt! Van erre egy konkrét példám is: a kuplungomhoz kellett volna egy 20—30 forint értékű úgynevezett kuplungcsésze. Természetesen magában nem volt, vásárolnom kellett egy komplett berendezést, hogy járni tudjak a kocsival, amire nekem a munkám el­látásához égetően szüksé­gem van... Érti ezt valaki, mert én nem! Heves megyei Tanácsa ál­ltai készített vizsgalatból: „... a Moszkvics 4l2-es és a Zsiguli gépkocsikhoz a vizs­gálat időpontjában nem volt alkatrész ...” (Tehát a szer­vizekben sem!) — Sajnos ... — Trabanthoz fékcső-ösz- szekötő gumit szeretnék ven­ni... — Sajnos, már régen nem érkezett ilyen alkatrész. — Zsigulihoz kellene az ajtókitámasztó pálcához ru­gó... — Sajnos, már régen nem érkezett.... — Skodához hátsó szélvé­dőt keresek már két hónap­ja, gondoltam itt — Sajnos, már — Talán a szervizben ... Idézet a Szakszervezetek Sajnos, évről évre rosz- szabb az alkatrészellátás. És ezt mindenki egyformán tud­ja. A vásárló is, az illeté­kesek is ... Mintha nem len­ne gazdája ennek a fontos területnek: az AUTOKER a MERKUR-ra vár, a MER­KUR az AUTOKER-re —, kinek az asztala is legyen hát az alkatrészellátás? Közben a helyzet egyre romlik, s odáig fajul,1 hogy ma már az egyébként be­vált népautóhoz, a Zsiguli­hoz is csak hébe-hóba lehet pótalkatrészt kapni! Pedig lehetne megoldást találni. Bár nem vagyunk illetékesek a mai ellátási hálózat átszervezésére, még­is támadt néhány gondola­tunk a megoldásra. Érdemes lenne egy országos informá­ciós központot létrehoznia az AUTOKER-nek. így egy telefonnal meg lehetne ér­deklődni, hogy milyen tí­pushoz hol lehet alkatrészt vásárolni, illetve: melyik szervizhez juttattak el ilyen alkatrészeket... S végül az utolsó lehetőség a gondok megszüntetésére: kérjék fel az illetékesek az ipari szö­vetkezeteket — szívesen fo­gadják a megrendeléseket —, hogy gyártsanak le egy bizonyos alkatrészből ennyit és ennyit, az igények sze­rint. Mert ha egy-két fo­rinttal többe is kerülne, mint az eredeti, szívesebben megfizetnék az autósaink, minthogy hónapokig álljon a kocsijuk. 1975-ig jócskán megugrik a gépkocsik száma. Épp ezért ideje lenne eIgondolkodm-az alkatrészellátásunk jelenlegi helyzetén, de még inkább a jpxpjén! Szilvás István 1971. óta működik üzem­szerűen a MAHART Kikötői Üzemigazgatóságának csepeli konténer rakodó állomása. Közép-Európa legkorszerűbb konténer kikötőjében három közlekedési ág: a vízi, a köz­úti és a vasúti szállítási mód találkozik, A konténerek át­rakását a magyar—NSZK kooperációban készült spe­ciális 32 tonnás daru biztosít­ja. Az állomáson belül a kon­ténerek mozgását egy 20 ton­nás korszerű, oldalvillás ön­járó szállító-emelő berende­zés végzi. ■ 1973. első negyedévében rekord forgalmat bonyolítot­tak le, a konténer kikötőben, 100 százalékkal több árut raktak ki és be mint 1972 ti­zenkét hónapja alatt. Jobbra: rádión irányítják a konténerek rakodását. Lent: a kikötő. (MTI-íoto. Bara István —KS) Meggyorsulnak az egészségügyi beruházások A IV. ötéves terv egész­ségügyi beruházásainak hely­zetéről kért tájékoztatást az MTI munkatársa az Egész­ségügyi Minisztériumban. El­mondották, hogy az eltelt két és fél esztendő alatt 2,7 mil­liárd forintot fordítottak be­ruházásokra. A IV. ötéves terv „félidejéig” az egészség­ügy számos új létesítmény- nyel gazdagodott, a főváros­ban és vidéken egyaránt. Elkészült a Pécsi Orvosbu­Szép, kerek számi a hu­szadik ülését tartotta meg Lengyelországban a KGST külfejtési szakbizottsága. Ami nekünk ebből különösen ér­dekes, hogy ennek a szakbi­zottságnak a magyar cso­portját egy gyöngyösi ember, dr. Halász Tibor, a Mátraalji szénbányák igazgatója ve­zette. I Érthető, hogy kíváncsian érdeklődtünk a csoport mun­kájáról dr. Halász Tibortól. □ □ □ A magyar csoport a rekul­tivációs témának a felelőse. Hogy ez mi? Nagyon rövi­den: a külfejtésnél a szenet takaró földréteget kell elő­ször lehámozni és valahová elszállítani. Csak ezt követő­en markolhatnak bele a gé­pek a szénbe. Aztán, ha ezt a szenet már felszedték, ott marad a hatalmas gödör. Mi sem egyszerűbb, mint azt a bizonyos „tárolt!’ földet visz- szahordani a bányagödörbe. De ebből még nem lett eá- zel termőtalaj is. Hogyan le­het belőle minél rövidebb idő alatt, minél kisebb költ­séggel ismét művelésre alkal­mas talajt kialakítani — re- kultiválni —, énnek a gond­ját vállalta magára a magyar bizottság úgy, hogy a KGST- országok minden, erre vo­natkozó erőfeszítéseit össze­gyűjti, rendszerezi, majd a megfelelő következtetések megfogalmazása után az ajánlásait is megszövegezi. □ D □ A rekultiváció elkerülhe­tetlen, mert a szénbányászat­nak már nem a jövőjét, ha­nem a jelenét adja a kül­színi fejtés Számokkal bizo­nyítja a megbeszélésünk so­rán di Halás: Tibor, hogy mennyivel gazdaságosabb a földtakarót eltávolítani és a napfényre tárni a szenet, mint vágatokkal megközelí­teni a föld alatt. Visontán a termelékenység például tízszerese ma annak, i amit a rnelymuvelesfcel búd­A KGST-ben - Gyöngyösről tak teljesíteni valamikor. Persze, a gépek. Egyre több és egyre nagyobb teljesítmé­nyű gép végzi el a munka nehezét. Ma már inkább sze­relnek a „bányában” az em­berek, és inkább irányítanak, mintsem maguk bányászná­nak. Miután a külfejtés egyre inkább terjed világszerte, a megbolygatott földterületek nagysága is nő. A mezőgaz­daság azonban nem láthatjá ennek kárát sokáig, hiszen az elelmiszer-termelés ma nem másodrangú kérdés. Nem tartozunk a világ leg­nagyobb külfejtése« államai sorába, de amit mi. Visontán mar eddig is elértünk a re­kultivációban, arra fel kell figyelniük a szakemberek­nek. Ezért ruházták rá a té­mát a magyar csoportra. Megtiszteltetés ez és nagy felelősség is, de büszkeség­gel is tölthet el bennünket. □ □ □ Ennél a témánál elkerül­hetetlen, hogy néhány kérdés szoba ne jöjjön, éppen a lig­nittel kapcsolatban. Mondták valamikor, hogy a lignit kibányászása nagyon költséges dolog. Drága mu­latság. Pontosan kimutatták, , hogy egy tonna lignit fel­színre hozatala milyen ráfi­zetést kíván. Nagy.jáliól: ha a lignitbányászokat anélkül fizetnék, hogy egyszer is le- szállnának a vágatokba, még mindig sokkal több pénze maradna az államnak, mint amennyit a bányászatra rá­fordít, belekalkulálva az el­adott lignitért kapott pénzt is. A példán mosolyog dr. Ha­lász Tibor, maid- komolyan magyarázza, hogy a lignit mélyműveléssel való kibá­nyászása csakugyan óriási költségeket emésztett fel. Azt abba kellett hagyni. Az egyetlen megoldás a külfej­tés. Olyannyira, hogy a Ga­garin erőmű sokkal több lig­nitet is felhasználna, mint amennyit a Thorez Bánya ma termelni képes. De nincs mit tenni, a külfejtést a mostani teljesítményre ter­vezték, ezt növelni jelentős mértékben a mai körülmé­nyek között nem lehet. A földtakaró eltávolítása szab határt a lehetőségeknek. □ □ □ Szabad-e lignitet elégetni egyáltalán? Volt olyan véle­mény, hogy annak kémiai hasznosítása az igazán gaz­daságos. Dr. Halász Tibor nem akar­ja eldönteni a kérdést. Arra hivatakozik, ezt eddig még nem bizonyította be senki, a feltételezésekre pedig nem lehet tényként hivatkozni. Lehet, hogy a kémiai feldol­gozás is nagyon ésszerű, de ma még csak a német barna­szénre vonatkozóan vannak ismereteink. Az pedig egé­szen más, mint a lignit. Egy­szerűen: a lignitben még látni a fát, a valamikori élő anyagot, erősebben vagy gyengébben, a lignit előfor­dulási helyétől függően is. Annyit már ki lehet mon­dani, hogy lignitből adalék­anyagok nélkül brikettet gyártani nem érdemes, ahogy a víztelenítése is nagyon gaz­daságtalan, ha a háztartások számára végzik ezt el. A lignitnek ugyan eiég nagy. a víztartalma». a dagad­ja is jelentős, de erőművek­ben tüzelni a külfejtéses bá­nyák lignitjével: ez aránylag olcsó, tehát gazdaságos. Ezért már a következő külfejtés előkészítése is na­pirenden szerepel: Bükkáb- rány neve hangzik el egyre gyakrabban a szakemberek körében. Itt létesül majd külfejtés és erőmű is. □ □ □ Az energiahordozók álta­lában is nagy jelentőségűek világszerte. Hogy mennyire megbecsülnek minden ener­giahordozót, bizonyíték rá egy - sor kimutatás. Melyik országban milyen mélyre mennek le érte. De nem vá­gatokkal. hanem a föld el- hordásával teszik hozzáfér­hetővé a még mienknél is sokkal szegényebb lelőhelye­ket. Ma már a fejtés gazda­ságosságát egészen másként Ítélik meg' a szakemberek, mint akár tíz évvel ezelőtt is. . Nekünk nincs jogunk és okunk lemondani a ligni­tünkről. A szén, de a lignit is kell. Ha más országokban alig­t nitbányászatot már csak: a külszíni fejtésekre alapozzák, akkor nekünk sincs időnk arra, hogy latolgassuk mi a tennivalónk. Mi serp va­gyunk gazdagabbak az ener­giahordozókban, tehát luxus volna egy kézlegyintéssel el­intézni a lignitet. Ahol pedig lignitet hoz­nak a napra, ott csak a kül­fejtés jöhet számításba. A külfejtés következménye vi­szont a földtakaró megmoz­gatása, ennek pedig elkerül­hetetlen következménye a re. kultiváció. Ahogy „jól tá­jékozott körökben” hallani le­het róla, mi a rekultivációs módszerünket szabadalmaz­tatni akarjuk, mert olcsó is, gyors is, eredményes is. Ezeket tudtuk meg dr. Ha­lász Tibortól.- — G. Molnár Feres® dományi Egyetem új elméleti tömbje, valamint 400 szemé­lyes diákotthona. Ajkán új kórház kezdte meg működé­sét, Budapesten tető alá ke-... i-ült az új szemészeti klinika. A meglevő kórházak mellett új pavilonok létesültek, így a fővárosban a Gyűli úti. a Tétényi úti. . a Bajcsy-Zsi- linszky. valamint az újpesti kórházakban, vidéken a ba- • jai, a székesfehérvári, a tata­bányai, a soproni, a berettyó­újfalui, á nyíregyházi, a má­tészalkai, a szombathelyi, a sümegi kórházaknál. A terv­időszak kezdetétől összesen csaknem kétezer új ággyal gyarapodott a kórházi, klini­kai hálózat. Rendelőintézet épült Buda­pesten a XV. kerületben, to­vábbá Csorngn, Kiskunfél­egyházán, Mezőkovácsházán, Szeghalmon, Bicskén, Sárbo- gárdon és Pakson. Egerben, Debrecenben és Balassagyar­maton mentőáiiomást adtak át rendeltetésének, Sopron­ban és Szekszárdon egészség- ügyi szakiskolák épültek, Ta- tabányd, és Nyíregyháza új közegészségügyi és járvány­ügyi állomást kapott. Közölték a minisztérium­ban, hogy a következő évek­ben számolni lehet a beruhá­zások ütemének gyorsulásá­val. Várhatóan segíteni fog ebben az idén létrehozott Egészségügyi Beruházási Vál­lalat is, amelynek működése lehetővé teszi a beruházások gyorsabb, az eddiginél meg­felelőbb előkészítését. A végrehajtás zavartalanságá­nak biztosítását szolgálja a kórházi beruházásokra kidol­gozott szakmai-műszaki prog­ram, amit a közeljövőben egységes irányelvként ad ki a minisztérium. A IV. ötéves terv második félidejében várhatóan meg­kezdik a dól-pesti és a kecs­keméti új kórházak építését. Ugyancsak számolni lehet né­hány kórház nagyobb arányú bővítésének és rekonstruk­ciójának megkezdésével, egyebek közt Szigetváron, Békéscsabán. Győrben, Eger­ben, Nyíregyházán és Szol­nokon. (MTI) jgjgÜj v július- 5.» kedd Korkép a% alkatrészellátásról Mit keresnek _ „ , Mit kannak az au,os#h 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom