Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-01 / 126. szám
A jogok és kötelességek egysége A pártalapszervezetekben szinte mindenütt nagy gondot fordítanak arra, hogy a felvételre jelentkezők megismerjék a párttagsággal együtt járó jogokat és kötelességeket. Tudunk alapszervezetekről, ahol nemcsak az ajánlók és a jelentkezők munkaterületén dolgozó pártcsoport, hanem a vezetőség valamelyik tagja is külön figyelmet szentel a kérelmező ilyen értelmű előkészítésének. Sok esetben azonban megelégszenek a jogok és kötelességek tételes ismertetésével, és nem fordítanak gondot arra, hogy a jövendő párttagok értsék, érezzék: jogok és kötelességek egymásból következnek, elválaszthatatlanok egymástól, s a pártmunka gyakorlatában is szerves egységet képeznek. Még régi párttagok között is tapasztalni, hogy a jogok és kötelességek együvétarto- zása elsikkad előttük, és legfeljebb morális követelményként merül fel akkor, ha valaki például kötelességet mulasztott Ilyenkor — helyesen — hivatkoznak arra, hogy az illető milyen jogokat, lehetőségeket kapott, és nem vagy rosszul élt azokkal. Vagy szóvá teszik: előszeretettel élt valaki a jogaival — aktívan részt vett a döntések előkészítésében, bírált javasolt —, de az utolsók között volt a sorban, amikor a végrehajtásra került a sor. A morális felelősség felvetése minden ilyen és hasonló esetben jogos. Am érdemes elgondolkodni azon is: nincs-e mulasztásuk abban, hogy elméletileg is tisztáztuk volna a tagság előtt: hogyan is függnek össze a jogok és kötelességek, miként következnek egymásból, milyen a kapcsolatuk a demokratikus centralizmushoz? A jogok és kötelességek mindenekelőtt szervesen ösz- szefüggenek a párt általános helyzetével, politikájának tartalmával, a pártmunka módszereinek fejlődésével, változásaival. Gondoljunk például arra, hogy néhány évvel ezelőtt a pártalapszer- vezetek még nem élveztek olyan nagy önállóságot, mint ma, s a felsőbb pártszervek sem támaszkodtak döntéseik előkészítésében úgy az alsóbb pártszervezetekre, mint napjainkban. A szocialista építés igényesebb, magasabb szintű feladatai szükségszerűen megkövetelték a pártdemokrácia fejlesztését, és ennek természetes következménye volt, hogy nagyobb, szélesebb jogokat és önállóságot kaptak az alapszervezetek, sőt az egyes párttagok is. De lehet-e csak jogokat adni? Nem, hiszen a szélesebb jogkörrel, az önállósággal szükségeszerűen emelni kell és emeltük is a kötelességek, a felelősség mércéjét. A párton belüli demokrácia fejlesztésével biztosítottuk például, hogy a párttagok jogai növekedjenek a bírálatban, sőt a szervezeti szabályzatnak a X. kongresz- szuson elfogadott módosításával biztosítottuk a bírálók hatásos védelmét is. De nem álltunk meg itt, hiszen a párttagok kötelességévé tettük — a szervezeti szabályzatban is — nem egyszerűen a párt politikájának ismeretét, hanem annak képviseletét, védelmét is. A jogok bővülését természetszerűen követte tehát a kötelességek, a felelősség növelése. A párttagok jogai és kötelességei tehát a párt általános helyzetével, politikájával, feladataival összefüggésben változnak, bővülneík. A jogok bővülése természetszerűen együtt jár a kötelességek növekedésével, és megfordítva: aki nagyobb kötelezettségeket vállal, azt méltán illeti a szélesebb jogkör is. Mindez következik a demokratikus centralizmus elvéből, abból, hogy a pártban a döntést megelőző vita, a döntésekben való egyenjogú részvétel és a határozatok mindenkire egyformán érvényes kötelező végrehajtása elválaszthatatlan, szerves egységet képez. Nem állítjuk persze, hogy a jogok egyoldalú gyakorlásának, a kötelességek elmulasztásának esetén mindenkor elméleti tisztázatlanságról van szó. De kétségtelenül ez is közrejátszik abban, hogy sok esetben a jogok bővülésével nem tart lépést a kötelességtudat erősödése, a pártfegyelem megszilárdulása, hogy egyesek nem érzik: aki többet kap jogokban, annak többet, színvonalasabbat kell nyújtania a kötelességek, telCipo Szombathelyről jesítésekor is. Ilyen esetben elsősorban arra van szükség, hogy tanítsuk, meggyőzzük a kötelességmulasztókat, és a gyakorlati munkában bizonyítsuk: megnőttek a jogaid, teljesíts többet és jobbat; részt vettél olyan döntések előkészítésében, amelyekhez azelőtt nem volt meg a jogod, most már nem léphetsz fel „kívülállóként”, kötelességed nemcsak elfogadni, hanem képviselni és védelmezni is a határozatokat. Más a feladatunk akkor, amikor nem elvi tisztázatlanságról van szó, hanem a kommunisták emberi gyöngéi mutatkoznak meg a jogok és kötelességek nem megfelelő gyakorlásában. Találkozni például azzal, hogy egyesek azért kívánnak egyoldalúan szinte csak a párttagsággal járó jogokkal élni, mert ez így kényelmes számukra. Az első sorban vannak, amikor tetszetős, népszerű feladatokról van szó és az utolsók a kötedesságteljesítésben, amikor a munka nehezét kell vállalni. Ma már aligha jelent bárki számára is anyagi, pozicióbeli előnyt a párttagság. De akadnak még, akik erre szeretnék felhasználni funkciójukat, amelyből — mi tagadás — ma még egy szol- galélkű környezetben előnyöket lehet húzni. Ilyen esetekben az illető rendszerint a párttag jogainak képviseletében lép fel, valójában azonban visszaél azokkal, kiváltságot keres a maga számára, és ennek semmi köze a párttagok jogaihoz. A pártszervezetek helyesen teszik, ha időnként felülvizsgálják: lépést tartott-e náluk a jogok növekedésével, bővülésével az igényesebb kötelességteljesítés, megértették-e a párttagok, hegy minden jog előfeltétele a kötelességek példamutató teljesítése. A jogok és kötelességek egységét, kölcsönös egymásra hatását szem előtt tartva kell elbírálni, minősíteni az egyes kommunisták, de a pártcsoportok, az alapszervezetek tevékenységét is. Az ilyen önvizsgálat a legalkalmasabb módszer ahhoz, hogy a párttagság necsák elméletben értse, vallja a jogok és kötelességek elvál asxtha- tatlanságát, hanem az ebből következő szemlélet. magatartás áthassa egész munkáját F. J. A KGST-országok műszaki és természettudományi egyesületei a közös környezetvédelemért J A KGST-országok műszaki és természettudományi egyesületeinek képviselői a napokban Budapesten elfogadták azt a tervezetet, amelynek alapján a MTESZ 1975-ben nemzetközi környezetvédelmi szimpóziumot szervez. A szimpózium előkészítő bizottságának vezetője, dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a bizottság eddigi munkájáról és a környezetvédelmi feladatokról tájékoztatta az MTI munkatársát. Néhány szocialista ország műszaki és természettudományi szövetségeinek vezetői a múlt évben elhatározták: közös társadalmi tevékenységüket egyre inkább a KGST integrációs program megvalósításának szolgálatába állítják. A fontosabb feladatokat a nemzetek egymás között felosztották, így a MTESZ-re hárult a környezetvédelemmel kapcsolatos közös munka megszervezése. A MTESZ-tanácsko- zás előkészítő bizottsága már összeálította azokat a témaköröket, amelyeket a két év múlva sorra kerülő szimpóziumon vitatnak meg a résztvevő országok. Egyik témakör a kömyezetfejlesz- tésnek és védelemnek a szocialista tervgazdaságban elfoglalt helyzetét veti fel. A szocialista országokban szigorú követelmény, hogy a környezet károsítása nélkül oldják meg a gazdasági termelés növelését. A Német Demokratikus Köztársaságban s a Szovjetunióban pedig a népgazdasági tervezésnél előírják, hogy vegyék számításba a környezetvédelemre fordítandó költségeket, s a jelek szerint a következő ötéves tervben a magyar tervgazdálkodásban is helyet kaphat majd a környezetvédelmi költség- előirányzat. Amint azt a másik kidolgozásra váró témakör is mutatja, a környezetvédelemhez nemcsak pénz kell, hanem a közvélemény korábbi felfogásának megváltoztatása, tudatformálás is. A termelés növelésével és a fogyasztási cikkek bővülő választékával több hulladék is keletkezik. A sok eldobandó használhatatlan anyag felgyülemlésének csak fegyelmezett magatartással lehet elejét venni. A városok minden lakójának közösségi szellemben kell a szűkebb környezet védelméről gondoskodni. A munkavédelmi ellenőrzések tapasztalata: Javult az üzemi munka- és biztonságtechnikai fegyelem A címben szereplő mondat tulajdonképpen summázása annak a megállapításnak, amely a Minisztertanács legutóbbi ülésén elhangzott. Mint ugyanis hírül adtuk, a testület tagjai megtárgyalták és elfogadtáik a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének tájékoztató jelentését az elmúlt évi munkavédelmi helyzetről. A tavalyi munkavédelmi ellenőrzések tapasztalata alapján egyértelműen megállapítást nyert, hogy 1972-ben nagyobb gondot fordítottak a megfelelő munkakörülmények biztosítására. Ennek eredményeként — több évi stagnálás után — csökkent a munkahelyi balesetek száma. Sőt, mint a jelentésben hangsúlyozták, tavaly kevesebb baleset történt, mint az elmúlt két évtized bármelyik esztendejében! Jogos tehát a summázás: az üzemeinkben, vállalatinknál és szövetkezeteinknél jelentősen javult a munka- és biztonságtechnikai fegyelem. S hogy ez így történt, abban nagy szerepük van a szak- szervezetek bau nka védelmi felügyelőinek és felelőseinek, akik szigorúan számon kérték a legkisebb mulasztást is. Joggal, hiszen a legapróbb hanyagság miatt is emberéletet követelő baleset történhet. A nagyobb mulasztásokról nem is beszélve.'.. A balesetek csökkenése, a munkavédelmi helyzet javulása Heves megyében is tapasztalható volt az elmúlt esztendőben, bár a munkavédelmi ellenőrzések még mindig egy sor alapvető hibát, mulasztást tártak fel. A javuló üzemi fegyelemnek volt köszönhető, hogy például egy évvel ezelőtt már lényegesen kevesebb balesetről számolt be a statisztika: május végéig 1658 három napon túl gyógyuló, valamint hét halálos baleset történt a munkahelyeken. Ez az arány az 1971. évihez viszonyítva jónak mondható! Csökkent a balesetek száma a megye építőipari vállalatainál, a vasas-szakszervezethez tartozó üzemeknél, a helyiipari vállalatoknál és bányáknál is. Örömmel fogadott tény az, hogy a termelőszövetkezetekben is jobban betartják a munkavédelmi előírásokat, mint az azt megelőző időszakban. így Heves megye is jobb statisztikával járulhatott hozzá az országos helyzetképhez, amely — reméljük — az újabb intézkedések, ellenőrzések nyomán még kedvezőbb lesz. Az SZMT munkavédelmi felügyelői rendszeresen ellenőrzik továbbra is a különböző vállalatok, üzemek, gyárak, szövetkezetek munkahelyeit, s azt, hogy betartják-e ezeken a helyeken az érvényes munka- és biztonságtechnikai utasításokat. A tapasztalataikat jegyzőkönyvben rögzítik, hogy a későbbiek során ennek alapján vizsgálhassák felül: mit tettek a hibák, a mulasztások megszüntetéséért. Az elmúlt évben főként arra hívták tel a figyelmet a jegyzőkönyvek készítői, hogy a vizsgált üzemekben nem ismerik kellően a munkavédelmi előírásokat: millió más teendővel bízzák meg az üzemi munkavédelmi felelősöket, akiknek így alig jut idejük rendszeresen ellenőrizni a balesetvédelmi utasítások, a rendszabályok betartását... Egyebek között ezért marasztalták el az elmúlt év elején megtartott vizsgálatok során a Heves megyei Vízmű Vállalatot, az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat Mát- raderecskei Téglagyárát egy sor más üzemmel együtt. Tegyük azonban mindjárt hozzá: a legtöbb helyen az ellenőrzések után elget tettek az előírásoknak! De nem árt időnként egy-egy szúrópróbát tartani, mint ahogy ezt tették az elmúlt év végén, vagy ebben az esztendőben a szakszervezet munkavédelmi felügyelői. És nem titok, többször visszatérnek még az egykori ellenőrzések színhelyére a közeljövőben, hogy a különféle büntető szankciók alkalmazásával érvényt szerezzenek a kormány határozatának. Nem ördöngösség ez — mint ahogy arra több helyen már rájöttek —, csupán néhány fontos követelménynek eleget kell tenni. Elsősorban annak, hogy helyesen szervezzék meg az üzemek munkáját, s a vezetők határozottabban követeljék meg a technológiai utasítások betartását. Ne terheljék túl, az üzemi munkavédelmi felelősöket, s hatékonyabban támogassák az ellenőrzéseket, s ezzel együtt szilárdítsák meg a munka- és biztonságtechnikai fegyelmet minden munkahelyen. (szilvás) A% adácsi nők üzemében A Szombathelyi Cipőgyárban, az ország második legnagyobb cipőüzemében, 1972-ben befejezték a technikai rekonstrukciót. Ü] futószalagok üzembe helyezésével 18—20 százalékos termelékenység-növekedést érnek el. A futószalagokat kiszolgáló géppark teljesen automatizált, így kevesebb fizikai munkával több cipőt tudnak gyártani. (MTI-foto — Balassa Ferenc félti — KB) A kis helyiségben csupa nő dolgozik. Ügyes mozdulattal hajtogatják — mint Tóték az Isten hozta őrnagy úr című filmben — a papírdobozokat, a különböző társasjátékok borítóit. — Hat évvel ezelőtt alakult meg hét asszony összefogásával a péceli Triton Háziipari Szövetkezet játékrészlege Adácson — mondja Kovács Ferencné. a kis csoport vezetője. — Ma tizenegy nő dolgozik az itteni műhelyben, több mint 40 pedig bedolgozóként vállalt munkát, így az adácsiak mellett vámosgyörki és det- ki asszonyokat is foglalkoztatunk ... — Hány díszes doboz készül itt évente? — Az elmúlt időszakban csak jelvénydobozból 50 ezer darabot készítettünk. A társasjátékok dobozaiból is rengeteget készítünk, egy műszakban például 400— 450 darabot álhtunk össze. Ez a tevékenység azonban a munkánknak csak egy része. — Mivel foglalkoznak még? — Gyönyörű kézimunkák kerülnek Id a hímzőasszo- nyok kezei közül. Népi motívumokkal díszített kis térítők, könyvborítók „utaznak” innen a világ különböző részéibe; Űi-Zelandba, Készülnék a díszes társasjáték-dobozok. (Foto: Tóth Gizella) Ghánába, Ciprusra, Ausztriába és Jugoszláviába. Ez is azt példázza, hogy milyen keresettek ezek a kézimunkák. Nem csoda, hogy a tavaly készített 80 ezer darabot külföldön vásárolták meg. Az idei megrendelés sem kevesebb, csak győzzük csinálni ... — Nem kevés ez a létszám ehhez a nagy numkfr hoii. ....... — De igen. Éppen ezért tervezzük, hogv a jövő héttől kel műszakban dolgozunk majd. Egy új épületbe költözünk ugyanis át, ahol minden teltétel adott lesz a jobb és korszerűbb termeléshez. Természetesen gyarapodik a létszámunk is: egy új brigád kezd majd munkához az új helyen. Június 2—3: Építők napja Szombaton és vasárnap rendezi meg az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Heves megyei bizottsága a hagyományos építők napját. Másodikén, szombaton délelőtt Vermes Ferenc, a megyebizottság titkára nyitja meg az építő-kivitelezőipar kiállítását az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán. Ugyancsak szombaton — este 7 órakor — hangversenyt rendeznek a Megyei Művelődési Központban, ahol az építők szakszervezete megyebizottságának, illetve az építők megyei kórusának vendégeként Egerben tartózkodó zágrábi „Mosa Pijade” vegyeskar lép fel. Vasárnap a felsőtárkányi KISZ-tábor fogadja az építő- és építőanyag-ipar dolgozóit. Mintegy háromezer vendégre számítanak, a szórakozást a sportrendezvények biztosítják. Az építők napja alkalmából rendezett sportvetélkedők programjában atlétika, természetjárás, különböző labdajátékok szerepelnek. Az ünnepség egészen az esti órákig tart. rtömmw © 1SÍS, június L, péntek
