Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-01 / 126. szám

A jogok és kötelességek egysége A pártalapszervezetekben szinte mindenütt nagy gondot fordítanak arra, hogy a felvételre jelentkezők meg­ismerjék a párttagsággal együtt járó jogokat és köte­lességeket. Tudunk alapszer­vezetekről, ahol nemcsak az ajánlók és a jelentkezők munkaterületén dolgozó párt­csoport, hanem a vezetőség valamelyik tagja is külön fi­gyelmet szentel a kérelmező ilyen értelmű előkészítésé­nek. Sok esetben azonban megelégszenek a jogok és kötelességek tételes ismerte­tésével, és nem fordítanak gondot arra, hogy a jövendő párttagok értsék, érezzék: jo­gok és kötelességek egymás­ból következnek, elválaszt­hatatlanok egymástól, s a pártmunka gyakorlatában is szerves egységet képeznek. Még régi párttagok között is tapasztalni, hogy a jogok és kötelességek együvétarto- zása elsikkad előttük, és leg­feljebb morális követelmény­ként merül fel akkor, ha va­laki például kötelességet mu­lasztott Ilyenkor — helyesen — hivatkoznak arra, hogy az illető milyen jogokat, lehető­ségeket kapott, és nem vagy rosszul élt azokkal. Vagy szó­vá teszik: előszeretettel élt valaki a jogaival — aktívan részt vett a döntések előké­szítésében, bírált javasolt —, de az utolsók között volt a sorban, amikor a végrehaj­tásra került a sor. A morá­lis felelősség felvetése min­den ilyen és hasonló esetben jogos. Am érdemes elgondol­kodni azon is: nincs-e mu­lasztásuk abban, hogy elmé­letileg is tisztáztuk volna a tagság előtt: hogyan is függ­nek össze a jogok és köteles­ségek, miként következnek egymásból, milyen a kapcso­latuk a demokratikus centra­lizmushoz? A jogok és kötelességek mindenekelőtt szervesen ösz- szefüggenek a párt általános helyzetével, politikájának tartalmával, a pártmunka módszereinek fejlődésével, változásaival. Gondoljunk például arra, hogy néhány évvel ezelőtt a pártalapszer- vezetek még nem élveztek olyan nagy önállóságot, mint ma, s a felsőbb pártszervek sem támaszkodtak döntéseik előkészítésében úgy az al­sóbb pártszervezetekre, mint napjainkban. A szocialista építés igényesebb, magasabb szintű feladatai szükségsze­rűen megkövetelték a párt­demokrácia fejlesztését, és ennek természetes következ­ménye volt, hogy nagyobb, szélesebb jogokat és önállósá­got kaptak az alapszerveze­tek, sőt az egyes párttagok is. De lehet-e csak jogokat ad­ni? Nem, hiszen a szélesebb jogkörrel, az önállósággal szükségeszerűen emelni kell és emeltük is a kötelességek, a felelősség mércéjét. A párton belüli demokrá­cia fejlesztésével biztosítot­tuk például, hogy a pártta­gok jogai növekedjenek a bírálatban, sőt a szervezeti szabályzatnak a X. kongresz- szuson elfogadott módosítá­sával biztosítottuk a bírálók hatásos védelmét is. De nem álltunk meg itt, hiszen a párttagok kötelességévé tet­tük — a szervezeti szabály­zatban is — nem egyszerűen a párt politikájának ismere­tét, hanem annak képvisele­tét, védelmét is. A jogok bő­vülését természetszerűen kö­vette tehát a kötelességek, a felelősség növelése. A párttagok jogai és köte­lességei tehát a párt általá­nos helyzetével, politikájá­val, feladataival összefüggés­ben változnak, bővülneík. A jogok bővülése természetsze­rűen együtt jár a kötelessé­gek növekedésével, és meg­fordítva: aki nagyobb köte­lezettségeket vállal, azt mél­tán illeti a szélesebb jogkör is. Mindez következik a de­mokratikus centralizmus el­véből, abból, hogy a pártban a döntést megelőző vita, a döntésekben való egyenjogú részvétel és a határozatok mindenkire egyformán érvé­nyes kötelező végrehajtása el­választhatatlan, szerves egy­séget képez. Nem állítjuk persze, hogy a jogok egyoldalú gyakorlá­sának, a kötelességek elmu­lasztásának esetén minden­kor elméleti tisztázatlanság­ról van szó. De kétségtelenül ez is közrejátszik abban, hogy sok esetben a jogok bővülé­sével nem tart lépést a köte­lességtudat erősödése, a párt­fegyelem megszilárdulása, hogy egyesek nem érzik: aki többet kap jogokban, annak többet, színvonalasabbat kell nyújtania a kötelességek, tel­Cipo Szombathelyről jesítésekor is. Ilyen esetben elsősorban arra van szükség, hogy tanítsuk, meggyőzzük a kötelességmulasztókat, és a gyakorlati munkában bizo­nyítsuk: megnőttek a jogaid, teljesíts többet és jobbat; részt vettél olyan döntések előkészítésében, amelyekhez azelőtt nem volt meg a jogod, most már nem léphetsz fel „kívülállóként”, kötelességed nemcsak elfogadni, hanem képviselni és védelmezni is a határozatokat. Más a feladatunk akkor, amikor nem elvi tisztázatlan­ságról van szó, hanem a kom­munisták emberi gyöngéi mutatkoznak meg a jogok és kötelességek nem megfelelő gyakorlásában. Találkozni például azzal, hogy egyesek azért kívánnak egyoldalúan szinte csak a párttagsággal járó jogokkal élni, mert ez így kényelmes számukra. Az első sorban vannak, amikor tetszetős, népszerű feladatok­ról van szó és az utolsók a kötedesságteljesítésben, ami­kor a munka nehezét kell vállalni. Ma már aligha je­lent bárki számára is anyagi, pozicióbeli előnyt a párttag­ság. De akadnak még, akik erre szeretnék felhasználni funkciójukat, amelyből — mi tagadás — ma még egy szol- galélkű környezetben előnyö­ket lehet húzni. Ilyen esetek­ben az illető rendszerint a párttag jogainak képviseleté­ben lép fel, valójában azon­ban visszaél azokkal, kivált­ságot keres a maga számára, és ennek semmi köze a párt­tagok jogaihoz. A pártszervezetek helye­sen teszik, ha időnként felülvizsgálják: lépést tar­tott-e náluk a jogok növeke­désével, bővülésével az igé­nyesebb kötelességteljesítés, megértették-e a párttagok, hegy minden jog előfeltétele a kötelességek példamutató teljesítése. A jogok és köte­lességek egységét, kölcsönös egymásra hatását szem előtt tartva kell elbírálni, minősí­teni az egyes kommunisták, de a pártcsoportok, az alap­szervezetek tevékenységét is. Az ilyen önvizsgálat a legal­kalmasabb módszer ahhoz, hogy a párttagság necsák el­méletben értse, vallja a jogok és kötelességek elvál asxtha- tatlanságát, hanem az ebből következő szemlélet. maga­tartás áthassa egész munká­ját F. J. A KGST-országok műszaki és természettudományi egyesületei a közös környezetvédelemért J A KGST-országok műsza­ki és természettudományi egyesületeinek képviselői a napokban Budapesten elfo­gadták azt a tervezetet, amelynek alapján a MTESZ 1975-ben nemzetközi kör­nyezetvédelmi szimpóziumot szervez. A szimpózium elő­készítő bizottságának veze­tője, dr. Madas András me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a bizott­ság eddigi munkájáról és a környezetvédelmi feladatok­ról tájékoztatta az MTI munkatársát. Néhány szocialista ország műszaki és természettudo­mányi szövetségeinek veze­tői a múlt évben elhatá­rozták: közös társadalmi te­vékenységüket egyre inkább a KGST integrációs program megvalósításának szolgálatá­ba állítják. A fontosabb fel­adatokat a nemzetek egy­más között felosztották, így a MTESZ-re hárult a kör­nyezetvédelemmel kapcsola­tos közös munka megszer­vezése. A MTESZ-tanácsko- zás előkészítő bizottsága már összeálította azokat a téma­köröket, amelyeket a két év múlva sorra kerülő szim­póziumon vitatnak meg a résztvevő országok. Egyik témakör a kömyezetfejlesz- tésnek és védelemnek a szo­cialista tervgazdaságban el­foglalt helyzetét veti fel. A szocialista országokban szi­gorú követelmény, hogy a környezet károsítása nélkül oldják meg a gazdasági ter­melés növelését. A Német Demokratikus Köztársaság­ban s a Szovjetunióban pe­dig a népgazdasági terve­zésnél előírják, hogy ve­gyék számításba a környe­zetvédelemre fordítandó költségeket, s a jelek szerint a következő ötéves tervben a magyar tervgazdálkodás­ban is helyet kaphat majd a környezetvédelmi költség- előirányzat. Amint azt a másik kidol­gozásra váró témakör is mutatja, a környezetvéde­lemhez nemcsak pénz kell, hanem a közvélemény ko­rábbi felfogásának megvál­toztatása, tudatformálás is. A termelés növelésével és a fogyasztási cikkek bővülő választékával több hulladék is keletkezik. A sok eldo­bandó használhatatlan anyag felgyülemlésének csak fe­gyelmezett magatartással le­het elejét venni. A városok minden lakójának közösségi szellemben kell a szűkebb környezet védelméről gon­doskodni. A munkavédelmi ellenőrzések tapasztalata: Javult az üzemi munka- és biztonságtechnikai fegyelem A címben szereplő mondat tulajdonképpen summázása annak a megállapításnak, amely a Minisztertanács leg­utóbbi ülésén elhangzott. Mint ugyanis hírül adtuk, a testület tagjai megtárgyalták és elfogadtáik a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa elnök­ségének tájékoztató jelenté­sét az elmúlt évi munkavé­delmi helyzetről. A tavalyi munkavédelmi ellenőrzések tapasztalata alapján egyértel­műen megállapítást nyert, hogy 1972-ben nagyobb gon­dot fordítottak a megfelelő munkakörülmények biztosítá­sára. Ennek eredményeként — több évi stagnálás után — csökkent a munkahelyi bal­esetek száma. Sőt, mint a je­lentésben hangsúlyozták, ta­valy kevesebb baleset történt, mint az elmúlt két évtized bármelyik esztendejében! Jogos tehát a summázás: az üzemeinkben, vállalatink­nál és szövetkezeteinknél je­lentősen javult a munka- és biztonságtechnikai fegyelem. S hogy ez így történt, abban nagy szerepük van a szak- szervezetek bau nka védelmi felügyelőinek és felelőseinek, akik szigorúan számon kér­ték a legkisebb mulasztást is. Joggal, hiszen a legapróbb hanyagság miatt is ember­életet követelő baleset tör­ténhet. A nagyobb mulasztá­sokról nem is beszélve.'.. A balesetek csökkenése, a munkavédelmi helyzet javu­lása Heves megyében is ta­pasztalható volt az elmúlt esztendőben, bár a munkavé­delmi ellenőrzések még min­dig egy sor alapvető hibát, mulasztást tártak fel. A ja­vuló üzemi fegyelemnek volt köszönhető, hogy például egy évvel ezelőtt már lényegesen kevesebb balesetről számolt be a statisztika: május végéig 1658 három napon túl gyó­gyuló, valamint hét halálos baleset történt a munkahe­lyeken. Ez az arány az 1971. évihez viszonyítva jónak mondható! Csökkent a balesetek szá­ma a megye építőipari válla­latainál, a vasas-szakszerve­zethez tartozó üzemeknél, a helyiipari vállalatoknál és bányáknál is. Örömmel fo­gadott tény az, hogy a ter­melőszövetkezetekben is job­ban betartják a munkavédel­mi előírásokat, mint az azt megelőző időszakban. így He­ves megye is jobb statiszti­kával járulhatott hozzá az országos helyzetképhez, amely — reméljük — az újabb in­tézkedések, ellenőrzések nyo­mán még kedvezőbb lesz. Az SZMT munkavédelmi felügyelői rendszeresen el­lenőrzik továbbra is a külön­böző vállalatok, üzemek, gyárak, szövetkezetek mun­kahelyeit, s azt, hogy betart­ják-e ezeken a helyeken az érvényes munka- és bizton­ságtechnikai utasításokat. A tapasztalataikat jegyzőkönyv­ben rögzítik, hogy a későb­biek során ennek alapján vizsgálhassák felül: mit tet­tek a hibák, a mulasztások megszüntetéséért. Az elmúlt évben főként arra hívták tel a figyelmet a jegyzőkönyvek készítői, hogy a vizsgált üze­mekben nem ismerik kellően a munkavédelmi előírásokat: millió más teendővel bízzák meg az üzemi munkavédelmi felelősöket, akiknek így alig jut idejük rendszeresen el­lenőrizni a balesetvédelmi utasítások, a rendszabályok betartását... Egyebek között ezért marasztalták el az el­múlt év elején megtartott vizsgálatok során a Heves megyei Vízmű Vállalatot, az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat Mát- raderecskei Téglagyárát egy sor más üzemmel együtt. Te­gyük azonban mindjárt hoz­zá: a legtöbb helyen az el­lenőrzések után elget tettek az előírásoknak! De nem árt időnként egy-egy szúrópró­bát tartani, mint ahogy ezt tették az elmúlt év végén, vagy ebben az esztendőben a szakszervezet munkavédel­mi felügyelői. És nem titok, többször visszatérnek még az egykori ellenőrzések színhe­lyére a közeljövőben, hogy a különféle büntető szankciók alkalmazásával érvényt sze­rezzenek a kormány határo­zatának. Nem ördöngösség ez — mint ahogy arra több helyen már rájöttek —, csupán né­hány fontos követelménynek eleget kell tenni. Elsősorban annak, hogy helyesen szer­vezzék meg az üzemek mun­káját, s a vezetők határozot­tabban követeljék meg a technológiai utasítások be­tartását. Ne terheljék túl, az üzemi munkavédelmi felelő­söket, s hatékonyabban tá­mogassák az ellenőrzéseket, s ezzel együtt szilárdítsák meg a munka- és biztonságtechni­kai fegyelmet minden mun­kahelyen. (szilvás) A% adácsi nők üzemében A Szombathelyi Cipőgyárban, az ország második leg­nagyobb cipőüzemében, 1972-ben befejezték a technikai re­konstrukciót. Ü] futószalagok üzembe helyezésével 18—20 százalékos termelékenység-növekedést érnek el. A futósza­lagokat kiszolgáló géppark teljesen automatizált, így keve­sebb fizikai munkával több cipőt tudnak gyártani. (MTI-foto — Balassa Ferenc félti — KB) A kis helyiségben csupa nő dolgozik. Ügyes mozdu­lattal hajtogatják — mint Tóték az Isten hozta őrnagy úr című filmben — a papír­dobozokat, a különböző tár­sasjátékok borítóit. — Hat évvel ezelőtt ala­kult meg hét asszony össze­fogásával a péceli Triton Háziipari Szövetkezet já­tékrészlege Adácson — mondja Kovács Ferencné. a kis csoport vezetője. — Ma tizenegy nő dolgozik az itte­ni műhelyben, több mint 40 pedig bedolgozóként vállalt munkát, így az adácsiak mellett vámosgyörki és det- ki asszonyokat is foglalkoz­tatunk ... — Hány díszes doboz ké­szül itt évente? — Az elmúlt időszakban csak jelvénydobozból 50 ezer darabot készítettünk. A társasjátékok dobozaiból is rengeteget készítünk, egy műszakban például 400— 450 darabot álhtunk össze. Ez a tevékenység azonban a munkánknak csak egy része. — Mivel foglalkoznak még? — Gyönyörű kézimunkák kerülnek Id a hímzőasszo- nyok kezei közül. Népi mo­tívumokkal díszített kis té­rítők, könyvborítók „utaz­nak” innen a világ külön­böző részéibe; Űi-Zelandba, Készülnék a díszes társasjáték-dobozok. (Foto: Tóth Gizella) Ghánába, Ciprusra, Auszt­riába és Jugoszláviába. Ez is azt példázza, hogy milyen keresettek ezek a kézimun­kák. Nem csoda, hogy a ta­valy készített 80 ezer dara­bot külföldön vásárolták meg. Az idei megrendelés sem kevesebb, csak győz­zük csinálni ... — Nem kevés ez a lét­szám ehhez a nagy numkfr hoii. ....... — De igen. Éppen ezért tervezzük, hogv a jövő hét­től kel műszakban dolgo­zunk majd. Egy új épületbe költözünk ugyanis át, ahol minden teltétel adott lesz a jobb és korszerűbb terme­léshez. Természetesen gya­rapodik a létszámunk is: egy új brigád kezd majd munkához az új helyen. Június 2—3: Építők napja Szombaton és vasárnap rendezi meg az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Heves megyei bizottsága a hagyo­mányos építők napját. Má­sodikén, szombaton délelőtt Vermes Ferenc, a megyebi­zottság titkára nyitja meg az építő-kivitelezőipar kiál­lítását az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán. Ugyancsak szombaton — es­te 7 órakor — hangver­senyt rendeznek a Megyei Művelődési Központban, ahol az építők szakszerveze­te megyebizottságának, il­letve az építők megyei kó­rusának vendégeként Eger­ben tartózkodó zágrábi „Mo­sa Pijade” vegyeskar lép fel. Vasárnap a felsőtárkányi KISZ-tábor fogadja az épí­tő- és építőanyag-ipar dol­gozóit. Mintegy háromezer vendégre számítanak, a szórakozást a sportrendez­vények biztosítják. Az épí­tők napja alkalmából ren­dezett sportvetélkedők prog­ramjában atlétika, termé­szetjárás, különböző labda­játékok szerepelnek. Az ün­nepség egészen az esti órá­kig tart. rtömmw © 1SÍS, június L, péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom