Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-24 / 146. szám
Váljanak közkinccsé a jő vezetési tapasztalatok Mi a tagság szavára hallgatunk Termelőszövetkezetünk — a zalavári Üj Idők Mg Tsz 1959 év tavaszán alakult meg. A vezetőség megválasztása a szak- és adminisztratív vezetés kialakítása nem ment simán. A tagság nem fogadott el kívülről senkit. Maguk között keresték és meg is találták azokat. akikben bíztak, akiket elfogadtak, akikhez ragaszodtak. Nagyon szerencsés volt a brigádvezetők kiválasztása, mivel az adott területről a legjobb és legképzettebb, fiatal gazdákat választotta meg a közgyűlés. A vezetők állandósultak; 13 év óta ugyanazon szak- és részlegvezetők tevékenykednek, csak a fejlődés követelményeinek megfelelően emelkedett a számuk. Brigádvezetőink azóta felváltva elvégezték a szaktechnikumot. Agronómu- saink, könyvelőink is képezték magukat szakmailag, közép- és felső szinten. A gyakorlat nálunk azt igazolja, hogy a feladatok jobb elvégzése, a tudás hasznosítása inkább várható a helyi ismeretekkel rendelkező szakemberek tőL A vezetőség a fejlődés mozgató rugóját abban látta, hogy a tagok nemcsak munkaerejüket, hanem szívüket is hozzák be a termelőszövetkezetbe és tulajdonosi felelősséggel. „úgy mint otthon” szemlélettel vegyenek részt, mind az üzem egész gazdálkodását érintő, mind az egyéni sorsukat formáló tervek elkészítésében, meghatározásában, illetve végrehajtásában. Üzemünk fejlődésének legalapvetőbb tényezője az, hogy1 a helyesen értelmezett és alkalmazott szövetkezeti demokrácia elve és gyakorlat ta, párosulva a szakmai követelmények teljesítésével, minden vonatkozásban meg- honosult és érvényesül. KÖZVÉLEMÉNYKÜTATÁS 11 ÉVE A gyakorlat azt igazolja; nem elegendő csupán a közgyűlési és vezetőségi ülések megtartása ahhoz, hogy termelőszövetkezetünk tagjai közvetlenül részt vegyenek a tsz életének, gazdálkodásának irányításában. Mi a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűléseken felül negyedévenként közgyűlést, havonta vezetőségi ülést tartunk. Nagyon jól bevált nálunk a már 11 éve bevezetett és alkalmazott írásbeli véleménykutatási módszer. Termelőszövetkezetünk tagjainak, év végén a legfőbb és legkényesebb kérdéseket tartalmazó kérdőíveket osztunk ki. A kérdőívekre írásban akár névaláírással, akár aláírás nélkül válaszolnak tagjaink. A beérkezett javaslatokat, bírálatokat, tisztán nem látott kérdéseket termelési áganként értékeljük, csoportosítjuk. Az értékelést a szak- és részlegvezetők írásban megkapják, hogy a brigádok, illetve a termelő egységek gyűlésen megvitassák azokat. A hasznosítható javaslatot az éves termelési tervbe beépítjük. A tisztán nem látott kérdésekre — a már- említett brigádgyűléseken vagy a témától függően közgyűlésen — megfelelő választ adunk. Tizenegy év alatt 37Ü1 javaslat,'575 bírálat és 563 tisztán nem látott kérdés került felszínre. Óriási alkotóerőt képvisel mindez együttesen, hiszen a közgyűléseken részben a szókincs hiánya, részben kisebbségi érzés, időhiány, szakmai ismeretek hiánya stb. miatt aligha lehetne eny- nyi őszinte véleményt, fejlődésünket elősegítő javaslatot, munkánkat jobbító bírálatot felszínre hozni. A 11 év óta tartó véle- naénvkutatfisi módszer igen bátor kritikai légkört teremtett, s nagyban hozzájárult nemcsak a vezetés színvonal Iának emeléséhez, de a közösségért viselt felelősségérzet kialakulásához is. GYÜLESEZNEK A BRIGÁDOK Tagjaink tulajdonos1 érzésének folyamatos erősödését igazolja az, hogy míg a véleménykutatási módszer bevezetésének első esztendejében a kiadott kérdőívek 66 százalékára adtak választ tagjaink, s a válaszok 40 százaléka névaláírás nélkül érkezett, a módszer bevezetésének ötödik esztendejétől fordított a helyzet; a kiadott kérdőívek 95 százalékára névaláírással válaszolnak tagjaink. Tudják ugyanis, hogy javaslatukat fontolóra vesszük és legtöbbjét hasznosítjuk. A beérkezett javaslatoknak mintegy 65—70 százalékát tudtuk felhasználni. Ugyancsak jól bevált módszer az üzemünkben bevezetett és ma már rendszeresen alkalmazott brigádgyűlési- rendszer. A termelés valamennyi ágában negyedévenként brigádgyűléseket tartunk. így egy-egv szakág vitatja meg a termelési terv és az anyagi érdekeltség ismeretében az elmúlt negyedév tapasztalatait, valamint megbeszélik a következő negyedév teendőit. Ugyancsak itt ismertetjük a tsz-tagokkal a legfontosabb vezetőségi és közgyűlési határozatokat, valamint a párt és kormány gazdaságpolitikai határozatait, üzemünket érintő intézkedéseit. A tájékoztatás javítása céljából 1973-tól a tagok írásban is megkapják a legfontosabb határozatokat, éppúgy mint a tsz belső szabályzatát. A brigádgyűlések egyben előkészítői is a negyedévenkénti közgyűléseknek. A szocialista brigádok munkaértekezletei ugyancsak nagymértékben elősegítik az üzemen és a brigádon belüli jó légkör továbbfejlesztését és az egész üzemi tevékenységet. CSALÁDI TERVEZÉS A gyakorlat azt igazolja, hogy ezek a módszerek a bátor véleménynyilvánításra történő nevelésnek is egyik formáját képezik. Természetesen nem elegendő csak kérni a tagok véleményét, javaslatait, hanem azokat megfelelően hasznosítani is kell. Szükséges, hogy az elhangzott és leírt véleményeket minden esetben elemezzük, összesítsük és először a vezetőségi ülésen, majd a közgyűlésen megtárgyaljuk. A negyedévenkénti közgyűlések elsősorban beszámoló és irányt szabó jellegűek és a leírt fnódszerekkel begyűjtött tömegvéleményre épülnek, s a legfontosabb kérdésekben döntenek. Ha a téma megengedi, két vágy- többféle javaslatot terjesztünk elő, hogy kellő mérlegelés után a tagság a neki tetsző mellett dönthessen. Egyik erőssége termelő szövetkezetünknek, hogy 1960-tól az éves munkák elvégzésére önkéntes vállalás alapján minden esztendőben írásbeli megállapodást kötünk a tagjainkkal. Az írásbeli megállapodást évenként családlátogatásokon kötjük meg.- A területileg illetékes brigádvezető és a háztáji bizottság tagja, valamint egy-két választott vezetőségi tag látogatja meg a családokát A megkötött írásbeli megállapodások tagok és a vezetőség jogait és kötelességeit, valamint az egész évi mynkaválialás ösz- szes mozzanatát, a munkanapok ütemezését is tartalmazzák. Rögzítik, hogy az elvégzett munka után mennyi díjazás, a tervben előirányzott átlagtermésen felül mennyi prémium jár, mennyi a célprémiumok összege és a nyereségrészesedés mértéke. Termelőszövetkezetünkben ez a módszer családi tervezés néven vált ismertté és közkedveltté. A családlátogatási (tervczéi-ii) rendszer, a véleménykutatásnak ugyancsak sikeres formája. A családlátogatások alkalmával felszínre került kérdések, javaslatok, bírálatók szintén vezetőségi ülés elé kerülnek. A vezetőség állásfoglalását írásban közlik az érdekelt személyekkel és a családíáto- gatók is tájékoztatják őket. BIZAKODÓ EMBEREK Igen jó hatással van nemcsak a tagság közérzetére, hanem a termelési eredmények alakulására az is, hogy gazdaságunkban a tagok, a vezetők és szakvezetők is egyaránt az elért termelési eredmények alapján kapnak díjazást. A szak- és részleg- vezetőket a saját szakterületükön elért többlettermelés, illetve tiszta bevétel alapján premizáljuk, és a tagok hasonló elvek alapján kapják a nyereségrészesedést is. Elhatározásunk, hogy tovább erősítjük kapcsolatainkat a tagsággal. Még többet kívánunk foglalkozni a tagság személyi, családi és egyéb gondjaival, mivel kitűzött céljainkat csak kiegyensúlyozott, jó közérzetű emberekkel tudjuk elérni. A politikai és gazdasági vezetőknek mindig abból kell kiindulniuk, hogy a termelőszö- vetkezti tagok gazdái, tulajdonosai a tsz-nek és ez meg kell hogy szabja a vezetők magatartását, tevékenységét. A termelőszövetkezeten belül családias légkör, a tagok és vezetők jó viszonyának kialakítása érdekében a vezetőség anyagilag is támogatja a helyi társadalmi szervezeteket, amelyekben a tsz tagsága is tevékenykedik. Sajátunknak tekintjük a helyi közművelődési és sportmunkát, az iskolai gondokat. A községi tanáccsal közösen tartjuk fenn a művelődési otthont. A mi termelőszövetkezetünkben a fejlődés fő mozgató rugója a kialakult családias jellegű, de nem v:ta- mentes légkör, az összeková- csolódás, az egymás iránti bizalom, megbecsülés megerősödése volt. Ennek tudatában a jövőben szövetkezetünkben még nagyobb gondot fordítunk a tsz-demokrá- cia érvényesülésére. Király Jenő • a zalavári Üj Idők Tsz elnöke Kapálják a zöldbabot a Csányi Állami Gazdaságban p*» *■ (Foto: Tóth Gizella) Komplex terv az előkészületekre M \Wú hét közepén már aratnak Halmajográn és Visontán is Az esőre hajló hét végén ötödször szállt fel a növényvédő helikopter a halmajug- rai szőlők fölé, hogy per- metlevet szórjon a magasművelésű kordonokra. A szőlőtábláktól nem messze, az ősziárpa-földeken határszemlét tartottak a Béke Tsz vezetői. Szépen fejlődnek a kalászok és előreláthatólag a jövő hét közepén már megkezdik az aratást. A közös gazdaság központjában javában tartanak az aratási előkészületek. A gépműhely szerelői szombatra ígérték, hogy befejezik a kombájnok és a szállítójárművek felújítását, és azután házi műszaki szemlén próbálták ki a gépeket. A szövetkezét vezetői elkészítették a nagy nyári betakarítás komplex üzem- és munka- szervezési tervét. Ez magába foglalja a gépesítést és a munkaerő-felhasználást, az aratástól egészen a betaka- -rítást követő talaj-előkészítésig. A jövő hét közepén, az aratás megkezdése után üzembe helyezik a nagy teljesítményű tisztítógépet is, amely naponta 15 vagon szemes terményt rostál meg. Közel hatszáz hektárról három kombájn aratja majd le a gabonát. A betakarított terményt pedig a szövetkezet 25 billenős tehergépkocsijával szállítják a magtárba, illetve a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalathoz. Ez utóbbi negyven vagon kenyérgabonára kötött szerződést a hal- majugraiakkal, 35 vagon sörárpát pedig a Kőbányai Sörgyár megrendelésére Budapestre szállítanak. A halmajugrai szövetkezet vezetői elégedettek a terménykilátásokkal. Az előzetes becslések szerint őszi árpából hektáronként 26, kenyérgabonából 24—26, tavaszi árpából pedig 23 mázsás átlagtermést várnak. A szövetkezet az új gabonából mintegy 50—60 vagonnyit tárol majd saját magtáraiba. (mentusz) •k A visontai Reménység Termelőszövetkezet elsősorban szőlőtermesztő gazdaság, s bár földjei, főleg gyümölcsösnek valók, egyre fontosabb szerepet kap a szántóföldi növények — köztük a kalászosok —, termesztése is. Ez évben mintegy 932 ka- tasztrális hold gabona várja itt az aratást. Az aratás még mindig komoly erőpróba, nagy szervezettséget és alapos előkészítő munkát igényel. Mint Hacsavecz Béla, a szövetkezet elnöke elmondta: Visontán készen állnak az aratásra, a teljes géppark üzemképesen várja a startjelet. Azt is megtudtuk, hogy a meglevő három kombájnhoz egy német gyártmányút is szerettek volna, de az AG- ROKER nem tudta teljesíteni rendelésüket. Nincs hiány teherautókban, így biztosítottnak látszik a gabona szállításának folyamatossága. Jól felkészültek a szövetkezeti gazdák a termények fogadására is. A különböző magtisztító gépek kijavítva, felújítva várakoznak. Most állítottak be egy FT—5-ös szemestermény-szá- rítót, amire igen nagy szükség lesz abban az esetben, ha az időjárás miatt a termést nem tudják teljesen légszárazon betakarítani. A háromszázezer forintba kerülő gázolaj üzemelésű berendezés óránként 5—8 tonna szemes terményt képes forró levegővel megszárítani. Az aratási előkészületek során a tárolótér növelésére is sor került. A most vásárolt két DV Cs—2 típusú vasvázas tárolószínben összesen 791 négyzetméternyi terület nyújt korszerű raktározási lehetőséget. Maga a vasszerkezet, valamint annak körülfalazása, betonozása és az építmény teljes felszerelése újabb hétszázezer forintos beruházási értékkel gyarapítja a közös vagyont. A gépek, berendezések tehát biztosítottak, s szakemberekben sincs hiány. A termelőszövetkezet vezetősége nagy körültekintéssel veszi fontolóra: ki legyen az a hat kombájnos, akinek vál- laira helyezik a háromhetesre tervezett munka nagy, de megtisztelő felelősségét? Előreláthatólag — mint valaha a kézi kaszások — Péter—Pálkor kezdik az aratást a visontai határban is, így még néhány nap, s a visontai földeken is felzúgnak a kombájnok. (T. Mányi) Ott voltam a Parlamentben, amikor bejelentették, hogy árleszállítások lesznek. Eszerint június 18-tól 10—15 százalékkal olcsóbb több hazai termelésű és szocialista országból származó tartós fogyasztási cikk:' hűtőszekrények, órák, lemezjátszók és öt százalékkal a hazai gyártmányú hűtőgépek. Olcsóbb lesz továbbá néhány más termék is. Azt is bejelentették, hogy év közben még lesznek hasonló árleszállítások; mindez a lakosságnak 1973-ban 600—800 millió forint megtakarítást jelent. Lopva körülpillantotttim az ülésteremben, de meglepetésnek semmi jelét sem láttam, a képviselők feltehetőleg előre tudtak a dologról, gondoltam magamban. Ez rendben tis van, hiszen a parlamenti ülésszakokat megelőzően bizottsági üléseken és más formában is tájékoztatják a honatyákat. De mégis aggodalmaskodtam, hogy nem okoz-e kiszámíthatatlan megrázkódtatást az árleszállítás az előre be nem avatott lakosságnak? Nem volna-e szerencsésebb, ha először csupán célozgatCsökkennek as árak nánk arra, hogy lesznek bizonyos árváltozások. Később hozzá lehetne tenni, hogy ezek a bizonyos árváltozások jellegüket tekintve nem felfelé irányulók. A továbbiakban néhány közgazda- sági szakcikkben a sorok között elrejtve meg lehetne pendíteni, hoffy a fogyasztói árszínvonal megfelelő alakulásához időnként ár- csökkentés válik szükségessé. És csak ezután kellene fokozatosan, kellő kímélettel beadni, hogy olcsóbb lesz a hűtőszekrény. A következő napokban aztán szép sorban nyilvánosságra lehetne hozni a lemezjátszók, magnók, órák, majd, a borotvapengék olcsóbbodását is. Mert nem volt buta ember, aki kitapasztalta, hogy a váratlan öröm is megárthat. Sajnos, mire mindezt végiggondolhattam volna, már villámgyorsan, a legcsekélyebb tapintat nélkül nyilvánosságra is hozták az ár- leszállításokat, az egészet együtt, mit sem törődve az esetleges következményekkel. Sőt, az illetékesek egyenesen úgy intézkedtek, hogy az érintett cikkek ártábláin át kell húzni a régi árat és az újat jól láthatóan fel kell tüntetni. Ezenkívül az üzletekben, kirakatokban jól látható helyen, külön táblán is tájékoztatni kell a vásárlókat a cikkek régi és új fogyasztói áráról. Ez számomra azért is volt érthetetlen rendelkezés, mert az eddigi áremelések alkalmából soha nem követelték meg a kereskedelemtől a régi árak feltüntetését, pláne külön táblákon. Nem csoda hát, hogy ez az előkészítés nélküli árleszállítás sokakat megzavart. Az órásbolt előtt például azon méltatlankodott valaki, hogy minek venne olcsóbb karórát, amikor nemrég vásárolt egy drágább újat. &z\ sem vettem észre, hogy a lemezjátszókért tömegek törték volna magukat. A leg- cifrábbat mégis egy bisztróban hallottam, ahol az érdeklődők gyűrűje oen as egyik törzsvendég szabadelőadást tartott, hogy t csak akkor húzna ebből hasznot, ha venne egy hűtőszekrényt, beleülne, közben az új magnó zenéje mellett az olcsóbb zsilettpengével megborotválkozna. Hallottam egyéb badarságokat is, ezért mondom, hogy vigyázni kell ezekkel az árleszállításokkal. Ahhoz, hogy ne okozzanak hasonló megrázkódtatásokat, az eddiginél gyakrabban kellene sort keríteni rájuk. Egészen addig, amíg szépen megszokják az emberek, hogy az árakat csökkenteni is lehet tervszerűen... Árkus József 1973. június 24., vasárnap
