Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-02 / 127. szám

Szolga itatáson megyénkben I fiit ígér az esztendő ? Behozni a lemaradást Rózsai határszemie ötéves tervünkben a szol­gáltatások fejlesztése terén az országosnál nagyobb üte­met határoztál-: el. Szükség volt erre azért 'is, mert a korábbi esztendőkben me­gyénk elmaradt a vidéki el­látottság színvonalától, ugyanakkor az egyéb ágaza­tok gyors fejlődése szintén ezt követelte meg. Az átla­gosnál nagyobb bővítést egyébként néhány területen kormányhatározat is előírja: • textiltisztítás, a lakáskar­bantartás, a személygépkocsi­javítás, valamint az elektro­mos és elektroakusztikai cik­kek javítása esetében. Mindezek persze az erők nagyfokú koncentrálását is kívánják. A szolgáltató szö­vetkezetek, vállalatok pályá­zat útján, szerződéssel, 70 millió forint támogatást kap­tak központi alapból. Árak és minőség A Szákszervezetek Heves megyei Tanácsa közgazdasá­gi bizottságnak felmérése szerint az utóbbi két év alatt mintegy 13 százalékos a szolgáltatások árbevételé­nek növekedése. Ez a szám nagyjából az országos ten­denciával egyezik meg. Per­sze rögtön el kell azt is mondani, hogy ebben a nö­vekedésben benne van az árak emelkedése; mint isme­retes, á szolgáltatások ár- gzintjénék felfelé ívelése gyorsabb, mint a fogyasztói áraké. Nézzük részleteiben tg a kiemelkedő jelentőségű szol­gáltatásokat! A Patyolat Vállalat egri Űj üzemét a közelmúltban adták át. Hevesen a tervek szerint épül a tisztítószalon. Ezek a beruházások — külö­nösen a megyeszékhelyen — a gondok enyhülését ígérik, bár egyelőre, ahogy a jelen­tés is utal rá, a Patyolat hosszú vállalási időiben nemigen mutatkozik fejlő­dés. Űj szervizüzemek kezdték meg működésüket szerte a megyében a gyorsan gyara­podó gépkocsipark kiszolgá­lására. A tapasztalatok szin­tén tanulságosak: az egri új AFIT-üzemnek jelenleg mintegy 30 százalékos a sza­bad kapacitása, s nincs biz­tosítva a működéshez ele­gendő szakember sem. Bár a megyében az AFIT még mindig meglehetősen mono­polhelyzetben van, egyre töbjp a javítóüzem más gaz­dasági egységeknél, s így egymást késztetik jobb mi­nőségű munkára. Az elektromos és elektro­akusztikai cikkek javításá­nál ellentmondásos a fejlő­dés: míg a szövetkezeti ipar árbevétele megnőtt, a mi­nisztériumi iparé visszaesett. A szövetkezetek részaranyát főleg az UNISZERV bővülé­se adja, itt a forgalom nö­velése érdekében azzal a gondolattal is foglalkoznak, hogy nagyobb összegű javí­tásnál a lakosságnak rész­letfizetés kedvezményi ad­nak. Bevált a szolgáltatás« fejlesztési alap A szerződésekkel törféríS támogatás meghozta az ered­ményét, jó ösztönzőnek bi­zonyult a fejlesztésekhez. Se­--------------------------------------------------------^ gíteé gével h «Kúgál tatások mindegyik ágazatában — ott, ahol megalapozott tervek voltak — jő eredményeket értek el. Ám azt is el kell mondani, hogy akadtak olyan gazdálkodó égységek, ahol nem hozták meg a si­kert a közösből adott forin­tok; feltehetően átcsoporto­sításokra kerül sor, s a ha­tékonyabb ágazatok részesül­nek juttatásokban. Különösen a vidéki körze­tekben a GELKA javító- szolgáltatásaival adódik sok nehézség. Azok a statisztikai adatok, amelyek az árbevé­tel ' csökkenését mutatják nem a reális igények csök­kenésére utalnak. A lakos­ság ugyanis inkább „maszek” megoldásokat keres, de meg­bízhatatlan szolgáltatásokat nem vesz igénybe. A megyé­ben egyébként nagy szere­pük van a szolgáltató kisipa­rosoknak is; a KIOSZ an- kétjain elhangzott beszámo­lók azt tükrözik, hogy si­kerrel dolgoznak a szocialis­ta ipar mellett Segítséget a falunak összességében nézve sok gátló »tényezőt kell még le­küzdeni lakossági szolgálta­tásaink kívánt ütemű fej­lesztéséhez. Például: a fel­vevőhelyen reklamál a tévé, vagy háztartási gép tulajdo­nosa, de ugyanalikor a javí­táshoz szükséges anyagok beszerzésében a kereskede­lem három-, illetve hathóna­pos előrendeléseket vesz csak fél, üyen hosszú távra pedig nagyon nehéz tervezni. Ugyancsak lassan térülnék meg a szolgáltató beruházá­sok is, Ami még különös feladat: a korábban már elmaradott­nak számító községi körze­tekben az ellátás nem sokat fejlődött. Itt kell a leghama­rabb segíteni, (beketz) Június 17-én kapunyitás az ifjúsági építőtáborokban Fehér Péter, az MTI fő- tnunkatársa jelenti: Alig több mint két hét múlva megnyitják kapuikat a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség nyári építőtá­borai. \ Az idén 30 ezer egyetemis­ta, főiskolás, középiskolás és szakmunkástanuló áldozza fel nyári szünidejének egy ré­szét, dolgozik kéthetes váltá­sokban 36 központi szervezé­sű építőtáborban. A lányo­kat 21 mezőgazdasági tábor várja Veszprém, Somogy, Pest, Bdcs-Kiskun és Baranya megyében, fő teendőjük nö­vényápolás és gyümölcssze­dés lesz. Az állami gazdasá­gok területén működő tábo­rok közül a balatonaligai „Martos Flóra-’ és a lengyel­tóti „Kállai Éva” a legna­gyobb, ide öt turnusban 2500, illetve 1500 leányt várnak. Az idén a fiúk sem maradnak ki a mezőgazdasági munkákból, Villányban, Tajón, Vaskúton, Mátéházán és Kuníehértón koedukált táborokat szervez­tek. Az „erősebb nemre” na­gyobb fizikai igénybevételt jelentő feladatokat bíznak: csatornaépítést, vasúti re­konstrukciót. Csatornaépítés lesz a fiúk teendője a Han­ságban és Budapesten, vas­úti rekonstrukció vár rájuk Tatán és Balatonedericsen. Több százan vehetik ki ré­szüket a zánkai úttörőtábor építkezéseinek meggyorsítá­sából, a csillebérci központi úttörőtábor újjáépítéséből, a velencei ifjúsági üdülőbázis tető alá hozatalából. A táborozok az idén Is na­pi hat órát dolgoznak, a cso­portok kéthetenként, váltják egymást. Az első turnus előtt június 17-én nyílnak meg a kapuk, az utolsó turnus ön­kéntes fiatal munkásai au­gusztus 25-én tészikXle a szer­számot. A táborok már készen vár­ják idei lakóikat, akiket a munka végeztével gazdag program pihentet, szórakoz­tat Az ifjúsági munkában jár­tas, tapasztalt pedagógusok, tanárszákos egyetemi hallga­tók közül már kijelölték a tá­borparancsnokságok tagjait — segédletükkel alakul meg mindenütt a tábori önkor­mányzat — számítanak a fia­talok felelősségérzetére, kez­deményezéseire a munka, a program megszervezésében, a táborrend biztosításában. (MTI) A munkásszállók átalakításával? Visonta a kórháznak is segít Még jóformán le sem ültek azok a" hullámok, amelyeket a visontai beruházás ünnep­ségei keltettek a közvéle­ményben, amikor ismét Vi- sontáról esik szó. De most az. erőmű és a bánya eredeti rendeltetésétől nagyon elté­rő vonatkozásban. A betegek gyógyítását, ke­zelését könnyíti majd meg rövid időn belül. Mindezt hogyan teszi, erről adunk tájkoztatást most néhány sorban. • • « Kevés a kórházi ágy Gyöngyösön. Az épület mű­szaki állapota annyira rossz, hogy csak állandó mérnöki felügyelet mellett biztosítha­tó a működtetése. A zsúfolt­ság naponta okoz kisebb-na- gyobb összeütközéseket a be­tegek és az egészségügyi dol­gozók között. Ezek a tények. Nem nehéz a következtetés levonása rém: a megfelelő körülmények kialakítására tenni kell, méghozzá nem is akármit és nem is akármi­kor. Igen. De az alapfeltétel ilyenkor is a pénz. Honnan vegyenek elő most hirtelen milliókat, tíz- és tízmilliókat az építkezésre? Ekkor jelentkezett Vison­ta. Minden látványos és szín­padias póz nélkül felkínálta az ottani munkásszállásokat, amiket az építőmunkások ré­szére készíttettek annak ide­jén. , Az építkezés befejező­dött, a munkások tehát elvo­nulnak, az átmeneti jellegű otthonaik viszont ott marad­nának, ha nem akarják azo-, kát 'ebontani. Mi legyen ezekkel az épü­letekkel? Ha olyan nagy bajban van a kórház Gyöngyösön, talál­ják ki az egészségügyiek, ho­gyan tudják hasznosítani a már meglevő építményeket. Nem kellett sokáig törni a fejüket emiatt. • • • — A megyei tanács végre­hajtó bizottsága határozatot hozott az erőmű jelenlegi munkásszállóinak szociális intézetté történő átalakításá­ra — magyarázza az esemé­nyeket dr. Mátyus László, a gyöngyösi kórház igazgató­főorvosa. — Ennek következ­tében háromszáz beteget tu­dunk ott elhelyezni. Oda te­lepítjük ki az andornaktá- lyai és a gyöngyösi szociális otthon lakóit. Még közel 150 személyt is el tudunk helyez­ni Visontán a két otthon la­kóin kívül. A lehetőségeket ezzel sem merítettük még ki teljesen. További 250 ágy elhelyezésére is mód nyílik. Arra gondoltunk, ‘hogy a gyöngyösi kórház ápoltjait helyezzük át, azokat, akiknek kezelése hosszabb időt vesz igénybe. A gyöngyösiek szá­ma 160 lesz, de az egri kór­házból is áthelyeznek 90 ápoltat Visontára. — Hogyan könnyít mindez a gyöngyösi kórház munká­ján? — Mindenekelőtt az úgy­nevezett intenzív részleg megszervezését oldhatjuk meg. Itt azokat a betegeket kezelhetjük, akiknél alapvető életfunkciók, mint a légzés és a szívműködés szenvedtek olyan kárt, hogy csupán mű­szerek segítségével tudunk a pótlásukról gondoskodni." Az intenzív részleg tehát az osztályoktól függetlenül mű­ködhet. Már moíá is seadel­Wác csak a ószag hiányzik a boríúnevelőbó!. (Foto»: Baranyi Károly) Altok a fiíiüszőlcn, nyu­gatra, a leszálló nap irá­nyába tekintve. Olyan a táj, mint a háborgó tenger. Óriá­si hullámok gyúródnék egy­másra. Sík terület sehol. Gazdaság legyen a talpán, amelyik üyen. terepviszo­nyok közepette úgy tesrmel, hogy a közjónak szolgál­jon, meg a tagok se ugrál­janak fel mérgesen a he­lyükről a zár számadó köz­gyűléseit. A rítesaszentmártonx Rá­kóczi Tsz pedig üyen! Igaz, nem egyik napról a másik­ra sikerült megerősödnie. Jó tíz esztendő kemény küz­delme van a tavalyi ered­mények mögött, de mégis­csak elérték az ötvenmázsás holdankénti szőlőtermést, a húszmázsás őszi árpát, s míg az alakulás esztendejé­ben alig ötezer forint voli az egy tagra jutó jövede­lem, 1.972 végével húszezerrt emelkedett ez az összeg. • • • Kétezer hold felett va A közös gazdaság földiért ■ kezünk egy-néhány műs ser­rel ehhez, de hely hiányában az intenzív részleg kiala1 ítá- sára csak a következő ö' éves tervidőszak elején kér lhet sor, ha az úgynevezett i sán­tái program már me; aló- sul. • • • Pénz és idő. Bármi 31 le­gyen szó, mindjárt ez a két fogalmat használják a leg­gyakrabban az ötlet megtár­gyalásakor. Most szerencsés helyzetben vagyunk. Az anyagi része a visontai programnak már nem kétséges. Mind a megyei, mind a legfelsőbb állami szervek nagy segítőkészséget tanúsítottak. De az idő. Más egy munkásszállás és más egy égészségügyi intézet. Most a különbségek eltünte­tését kell minél kisebb erő­feszítésekkel és minél haté­konyabban megoldáni. Ez tervezői és építészi feladat. Ügy tűnik, a gyakorlati meg­valósítás sem igényel nagy időt. Ha minden a mostani terveknek megfelelően tör­ténik akkor egy-két év alatt a visontai program már ténnyé válik. Végezetül: örülünk annak, hogy a visontai munkásszál­ló további hasznosításának gondolatát összekapcsolták a legégetőbb kérdés: az egész­ségügyi tevékenység, a beteg- ellátás, a kórházi ápolás gondjainak csökkentésével. Valamit javulni fog a helyzet Gyöngyösön majd, de a vég­leges és a tényleges megol­dást csupán a majdani új kórház megépítésétől lehat várni. #*. Molnár F.) Te* s- enne* majdnem esy­öt e szőlő és gyümölcsös. T< it tulajdonképpen ez ad- js szövetkezet £ó jwofil- V — Az alakulás idején kfe- j r cellás, szétszórt terüle- ' a volt a szőlőnk, gyürnöl­ösünk — mondja Med­•czky Mihály elnök. —Má­i azonban ezt a problé­mát rendeztük, három esz­tendőn át teljesen új telepí­téseket hívtunk életre, s fej­lesztettük a technológiát is. Kitűnően bevált nálunk sző­lő tekintetében például a középkordonos, Lens-Moser rendszerű művelési forma. E program megvalósítása természetesen nem ment volna állami támogatás nél­kül. Ezt igénybe vettük, s örülünk az új kormányren­deletnek, amely további ha­sonló támogatással lehetővé teszi a megkezdett telepítés folytatását. Nagyon remél­jük, hogy ezt a segítséget elsősorban azok a gazdasá­gok kapják, ahol az utóbbi esztendőkben komolyan elő­reléptek szőlőtermesztésben. Mi ilyenek vagyunk, így ér­tékelt bennünket a területi szövetség is... • • • Amilyen bizakodó a támo­gatás megítélésében a szö­vetkezet elnöke, úgy kesere­dik el, amikor az idei íaka- dásra terelődik a szó. — Nagyon kellemetlenül érint bennünket, s mintegy félmillió forintos termelési értékcsökkenést jelenthet, hogy a tavaszi metszés után szőlőink hiányosan fakad­tak. A chasselas és muscat- otthonel esetében például negyvenszázalékos volt a tő­kék elmaradása. Később ja­vult ugyan a helyzet, egyes tőkék fejnél „kitörtek”, de a nagy csapadékhiány to­vábbra is hátráltatja a nö­vényzet egészséges fejlődé­sét. Hasonló okból másik félmiüió forint kieséssel szá­molhatunk azon a 240 hol­don, ahol tavaszi árpát ve­tettünk. • • • Természetesen az egy­milliós károsodás ellensúlyo­zására a gazdaság vezetői igyekeztek megfelelő lépé­seket tenni. — Az árpakiesés pótlására jelentősen megnöveltük ku­korica-vetésterületünket, a szőlőkárt pedig a gyümölcs és szőlő értékesítésének több csatornás rendszerével kívánjuk behozni — kapcso­lódik beszélgetésünkbe egy üdezöld kukoricatábla szé­lén Paraszt Imre íőagronó- mus. — Gondoltunk ugyan­akkor takarékossági intézke­désekre is! Elsősorban fo­gyóeszközökről és egyéb anyagok vásárlásának csök­kentéséről van itt szú. Népi érinti viszont határozatunk a különböző műtrágyákat. Ellenkezőleg, ezekből a ter­vezettnél többet veszünk, hogy a termés fokozásával hozzuk be a fejlődési rend­ellenességeket. • • • Állattenyésztés dolgában hat évvel ezelőtt szerkezeti változást foganatosított a Rákóczi Termelőszövetke­zet. Felszámolták gazdaság­talanul működő sertéste­nyészetüket, s fokozatosan — a kormányprogramnak megfelelően — a szarvas- marha tenyésztésére tértek át. Ebből tavaly is majdnem kétmillió forintot vettek ki, s ennyire számítanak az idei esztendőben. .Ezzel az ágazattal függ­nek össze a közös gazdaság legújabb és legjelentősebb beruházásai. Építtettek álla­mi támogatással egy 96 fé­rőhelyes tehénistállót, s most van átadás előtt új, 60 férőhelyes borjúnevelőjük. Kicsit idevág a gépesítési program, amelynek kereté­ben az idei, 1973-as eszten­dőben, megközelítően két­millió forintot költ a terme­lőszövetkezet erő- és mun­kagépek, műhelyberendezé­sek vásárlására. • • • Persze a gyümölcsöst nyes­ni kell, a szőlőt permetezni, a tehénistállóba gondozó kell, s „vezér” az erőgépek kormányához. Ha így néz­zük, valamint figyelembe vesszük a gazdaság földte­rületének kétezer holdját, bizony sok teher nyugszik n „Rákóczi” alig százhúsz rendszeresen dolgozó tagjá­nak vállán. Egy dolog vigasztaló e te­kintetben: szakmai ismere­teik gyarapításával igyekez­nek behozni a munkaerő- hiányt Rózsaszentmár ton- ban! A Százhúsz dolgozóból közel ötvenen már szak- munkásképesítéssei rendel­keznek. S jelenleg is öt fia­tal közép és felsőfokú isko­láztatását támogatja 10 ezer forintos összeg erejéig a gaz­daság. Ilyen következetességgél ném is tartjuk lehetetlen­nek a különböző karok fel­számolását. Ez pedig annyi1 jelent, hogy 1973 végén 22 ezer forint lesz Rózsában az egy tagra eső évi jövedelem. Moldvay Győző Nmim £* 19.73. Június 2„ szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom