Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-04 / 102. szám

\ Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk í Mr. Nyiipl-Eiarópa ? BEFEJEZŐDÖTT Willy Brandt nyugatnémet kancellár washingtoni látogatása és a tanácskozásról megjelent a hivatalos közlemény. Ez a dokumentum jó néhány érintett témát tartalmaz, de nyilvánvalóan nem mindegyiket. Nem esik szó benne például arról, hogy Nixon vendége hamarosan vendéglátó lesz a Rajna partján: Leonyid Brezsnyev, mint ismeretes, május közepén Bonnba érkezik. Nehéz elképzelni, hogy a nemzetközi politikai élet e kiemelkedő jelen­tőségű eseményéről ne esett volna bőségesen szó. Annál is inkább, mert a bonni látogatás hivata­los bejelentésekor Moszkvából is sok olyan megjegy­zés hangzott el, hogy az SZKP főtitkára „a bonni utazás után sem teszi le a diplomata-táskát...” TERMÉSZETESEN a Fehér Házban megvitat­ták a Német Szövetségi Köztársaság és az Egyesült Államok kétoldalú kapcsolatainak problémáit. Bőven akadnak ilyenek, mind politikai, mind gazdasági vo­natkozásban. De hogy egy pillantást vetünk ezekre, azonnal kiderül, hogy bizonyos értelemben sajátos kérdésekről van szó: szinte valamennyi, Bonnt és Wa­shingtont közelről érintő téma egyszei-smind felveti a nyugat-európai Közös Piac és Amerika vajúdó vi­szonyát. Nem véletlen, hogy a világsajtó jórésze ezekbenJ a napokban „Mr. Nyugat-Európának” titulálta a kan­cellárt, Brandt Ugyanis kétségtelenül számos terüle­ten Nyugat-Európa szószólójaként lépett fel a Fehér Házban. Alapos előzetes tárgyalásoknak kellett meg­előzniük például Brandtnak azt az ígéretét, hogy a Közös Piac mezőgazdasága „nem hagyja figyelmen kívül az Egyesült Államok érdekeit”. HASONLÓAN nemcsak bonni kancellárként em­lékeztette Nixont arra, hogy a Kissinger által java­solt új Atlanti Charta csak úgy lehet életképes, ha Washington „egyenlő alapon” közelíti meg a kérdése­ket és fontosabb döntések előtt összeül az atlanti csúcsértekezlet. Elsősorban ilyen szempontból érdemel figyelmet a kancellár útja: látványosan emlékeztette a Fehér Házat arra, hogy az egyoldalú diktátumok kora alighanem nyugat-európai viszonylatban is a múlté. Közlemény kiadásával értek véget Nixon elnök és Brandt kancellár washingtoni tárgyalásai. A képen balról jobbra: Bahr tárcanélkiili miniszter, Scheel külügyminisz­ter, Brandt, Nixon, Rogers amerikai külügyminiszte'r és Kissinger. (Népújság-telető to — AP—MTI—KS) ^Äggjgg Nixon—Pompidou eszmecsere Hildát a libanoni líoiiíliit Ináról KGST-országok együttműködése 1>lier^ópko(*si* ess síuióliuiíxgprlá« Nixon amerikai elnök má­jus 31-én és június l-én Iz- landon találkozik Georges Pompidou franciá elnökkel — jelentették be csütörtö­kön hivatalosan az amerikai és a francia fővárosban. Mint a rövid közleménnyel kapcsolatban a nyugati hír- ügynökségek megállapítják, a Nixon—Pompidou eszmecse­re — amelynek ténye már ismert volt, csupán az idő­pont és a helyszín kijelölése MOSZKVÁBAN közle­ményt adtak lü, amely beje­lenti : Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára május 18. és 22. köpött Willy Brandt szö­vetségi kancellár meghívásá­ra látogatást tesz a Német Szövetségi Köztársaságban. • Ez a bejelentés még inkább ráirányítja az emberek fi­gyelmét az európai kapcso­latok felülvizsgálásának fo­lyamatára és ennek egyik legfontosabb vonatkozására, a szovjet—nyugatnémet kap­csolatokra. A látogatásra olyan körül­mények között kerül sor, amikor az NSZK külpoliti­kájában egyre szilárdabb po­zícióba kerül a realizmus. Az United States News and World Report című amerikai hetilapnak nemrégiben adott interjújában Willy Brandt kancellár ismét elmondta: le kell vonni Nyugat és Kelet húsz éven át tartó szemben­állásának tanulságait. Emlé­keztetett arra, hogy „előre kell jutni” a szocialista or­szágokkal fenntartott keres­kedelmi, gazdasági, tudomá­nyos és kulturális kapcsola­tok és együttműködés terén. Mint ismeretes, ezek a prob­lémák szerepelnek a két ál­Mimim 1973. május i„ líéntek váratott magára — az ame­rikai elnök őszre tervezett "nagyszabású nyugat-európai körútja előfutáraként érté­kelhető. A hírszolgálati iro­dák az amerikai, és a fran­cia elnök eszmecseréjével kapcsolatban emlékeztetnek Brandt nyugatnémet kancel­lár, továbbá Heath angol és Andreotti olasz miniszterel­nök egymást követő wa­shingtoni látogatására. lamférfi tanácskozásának na­pirendjén. Az NSZK lesz a második olyan nyugat-európai ország, amelyet az SZKP főtitkára felkeres. Ez a körülmény is­mét aláhúzza, milyen nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió a Nyugat-Né- metországgal fenntartott nor­mális kapcsolatai _ fejleszté­sének. Eredményesen fejlő­dik a két ország egymással folytatott kereskedelme. Az utóbbi időben sok fontos és nagyszabású üzleti megálla­podást kötöttek, a többi kö­zött arról is, hogy a Szov­jetunió földgázt szállít az NSZK-nak, onnan pedig csö­veket és gázipari berendezé­seket, valamint egyéb termé­keket importál. Nincs akadá­lya a kölcsönös gazdasági kapcsolatok további elmélyí­tésének, köztük a leginkább gyümölcsöző együttműködési módok meghatározásának sem. Az NSZK külügymi­nisztériumának államtitkára, Karl Mersch a közelmúltban elmondotta. Hogy egyezmé­nyek vannak előkészületben, a két ország tudományos, műszaki, gazdasági, kulturá­lis, hajózási, légiközlekedési, idegenforgalmi és ejjljíéb te­Helsinki konzultáció A helsinki nagyköveti ta­nácskozás csütörtökön foly­tatta az európai biztonsági és együttműködési értekez­let harmadik napirendi pont­jának előkészítését. Diplo­máciai körökből származó értesülés szerint a munka- bizottsági vita továbbra is a kulturális együttműködés té­makörének általános elvi be­vezetőjére összpontosult. A konkrét és részletekbe menő eszmecsere során több or­szág képviselője javasolt módosításokat a vita alap­jául szolgáló osztrák mun­kaokmányokhoz és az elvi meghatározás kérdésében né­mi közeledés indult meg a szembenálló felfogások kö­zött. • , A konzultáció másik mun­kacsoportja ezzel egyidejű­leg a biztonsági értekezlet megrendezéséhez való anya­gi hozzájárulások rendszeré­ről tárgyalt. Szadat egyiptomi elnök mély sajnálkozását fejezte ki a libanoni hadsereg és a Pa­lesztinái gerillák súlyos vér- áldozatot követelő konfliktu­sa fölött, s annak a vélemé­Összecsapás Libanonban A libanoni hadsereg egy­ségei harckocsikkal és pán­célos jármüvekkel támoga­tott támadást intéztek a pa­lesztin gerillaegységek tá­maszpontjai ellen. Képűn­kön : libanoni harckocsi gcrillaellenes akcióban. nyének adott kifejezést, hogy a hasonló incidensek kizáró­lag a közös ellenség érdeke­it szolgálják — közölte csü­törtökön dr. Asraf Ghorbal elnöki tanácsadó. A KGST-országok •— 1971- ben a világtermelés 11 szá­zalékát — 780 ezer darab te­hergépkocsit és autóbuszt állítottak elő. Ezek az orszá­gok a világ ipari termelésé­nek 33 százalékát adták. A tehergépkocsi- és autóbusz- gyártás az igényeknek meg­felelően alakult, különösen a Szovjetunióban. Lengyelor­szágban, Csehszlovákiában, az NDK-ban és Romániában fejlődött nagy járműipari ágazattá. Romániában 1950- ig, Bulgáriában 1960-ig nem volt. Lengyelországban és az NDK-ban pedig csekély sze­repet iátszott a tehergépko- csi-gvártás. Hazánk IV. öt­éves tervének esvik kiemel­ten kezelt programja a köz­úti járműgyártás, amely az euróoai szintű autóbusz-ter­melésünknek is alapját ké­pezi. Az TKARUS-gvár a szükséges termelésfejlesztési tervek megvalósítása után 1975 re 10—11 ezer darabos szériával a világ autóbusz- gyártásának élvonalába ke­rül. A tagállamok különböző kapacitású iárműszükséole- tét az egymás között lébo­z-i VG)1 f to+t, k ^ó>r*oclroH «1 m i r»1 -ví+i k' 'in .Lpn -v/ ors^.D ­gok — Csehszlovákia 5700 (800); Lengyelország 11 900; NDK 10 600; Magyarország (5000): Románia 7600; Szov­jetunió 34 500 (2200) — ö«*­Saigon lőtte a fogolycserére kijelölt térséget A DIFK Saigonban tár­gyaló küldöttsége a nemzet­közi ellenőrző és felügyelő bizottsághoz intézett jegyzék­ben tiltakozott amiatt, hogy a saigoni fegyveres erők tü­zérsége április 28-tól május 2-ig tűz alatt tartotta a pol­gári foglyok cseréjére közös megállapodással kijelölt Long An térségét. A tiltako­zó jegyzék az eset kivizsgá­lását követeli, rámutatva ar­ra, hogy a saigoni fél eljárá­sával megsértette a párizsi megállapodás 2. és 3. cikke­lyét, és veszélyezteti a DIFK- küldöttek. valamint a szaba­don bocsátott személyek éle­tét. Népi erők újabb támadása Kambodzsában A kambodzsai népi fel­szabadító fegyveres erők csü­törtökön reggel a főváros környékén két új támadást indítottak a rezsim alakula­tai ellen és folytatták had­műveleteiket a Phnom Penh- től 90 kilométerre! délre fekvő Takeo tartományi székhely térségében is. Az Agence Khmer D’In- formation jelentésé szerint a kambodzsai népi felszabadító erők április 28-án és 29-én erőteljes támadásokat intéz­tek az ellenség Phnom Penh körül létesített összes állá­sai ellen és a fővárostól alig öt kilométerre fekvő telepü­léseket vontak ellenőrzésük alá. szesen 70 300 darab tehergép­kocsit (illetve 8000 darab autóbuszt) exportáltak. A tagországok 54 600 darab te­hergépkocsi (illetve 8000 autóbusz) — Bulgária 8700 (800); Csehszlovákia 2800; Lengyelország 5800; Magyar- ország 22 000; az NDK 4400 (1200); Szovjetunió 10 900 (6000) — importjával fokoz­ták a társadalmi újraterme­lés hatékonyságát. A fokozódó igények kielé­gítését a gyártmány- és az alkatrészkooperáció kiszéle­sítésével akarják megoldani. Jelentős alkatrészgyártási együttműködés alakult ki az illetékes járműipari vállala­tok között. (Pl. magyar vál­lalatok hátsóhidakat szállíta­nak szovjet partnereiknek, és onnan elsőtengelyeket sze­reznek be.) Ezen fontos nép- gazdasági ág fejlesztését a Nemzetközi Beruházási Bank hosszú lejáratú hitelekkel se­gíti, például a Tátra Művek 77,5 millió, az IKARUS Autó- buszgyár 12,7 millió transz­ferábilis rubel hitelt kapott a termelésbővitésre. A KGST- országok tehergépkocsi- és autóbuszgyártása — a szo­cialista közösség szükségle­teinek figye’embevételével — hosszú távú fejlesztési prog­ramok alánján folytatódik. Az együttműködés kiteried a vevőszolgálat megszervezé­sére és a pótalkatrész-ellatas javítására is. — TERRA — Párbeszéd a béke nevében fületeken folytatandó együtt­működéséről. LEONYID BREZSNYEV és Willy Brandt újabb találko­zója a kettőjük közti szemé­lyes kapcsolatok folytatása lesz. 1970. augusztusi moszk­vai és 1971. szeptemberi kri­mi találkozásuk a két ország vezető államférfiai közötti személyes eszmecsere fontos­ságát demonstrálta, amellett közvetlenül és kedvezően ha­tott mind a szovjet—nyugat­német viszonyra, mind az európai és az általános nem­zetközi helyzetre. Nyilvánvaló, hogy ez a ta­lálkozó, amelyre az európai biztonsági és együttműködési értekezlet küszöbén kerül sor, ugyancsak fontos mér­földkő lesz a földrészünkön végbemenő enyhülés folya­matában. A múlt év tava­szán hatályba lépett szovjet —nyugatnémet szerződés nemcsak hogy megteremtette a feltételeket több más szer­ződés és megállapodás meg kötéséhez, de annak is b; zonyságául szolgált, hogy a jelenlegi bonni vezetés elvi­leg új módon közelíti meg az európai problémákat. Azóta sor terült a lengyel—liyuaat­német szerződés megkötésére is, életbe lépett a Nyugat- Berlinre vonatkozó négyha­talmi egyezmény, megkötöt­ték az NDK és az NSZK közötti alapszerződést, ame­lyet a Bundestag külügyi bizottsága nemrég ratifiká­lásra ajánlott. Fejlődik a csehszlovák—nyugatnémet párbeszéd is. Ezeknek az egymást kö­vető eseményeknek a logiká­ja alapján határozottan mondhatjuk, hogy a májusi Brezsnyev—Brandt találkozó újabb ösztönzést ad majd a szovjet—nyugatnémet és ál­talában az európai együtt­működés bővülésének. „A JÖVŐBEN IS tovább folytatjuk az NSZK-val kü­lönböző területeken fennálló , kapcsolataink javítására és bővítésére irányuló politi­kánkat” — mondotta tavaly decemberben, a Szovjetunió fennállása 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnep ségen Leonyid Brezsnyev. A szovjet közvélemény ennek az irányvonalnak újabb konkrét megerősítését látG az SZKP főtitkárának közel­gő NSZK-beli látogatásában. Dmitrij Ardamatszkij (APN—KSJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom