Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-04 / 102. szám
Mesterek és tanítványok Két helyen BNV f Ä gépek itt nem dübörög- j oek olyan hangosan, mint a ! többi üzemben. A hosszú, j iémlemezekkel borított asz- í tatokon példás rendben sorakoznak a munkadarabok. Tiszta, világos környezet. Itt készülnek a termelésben dolgozó gépek szerszámai, min- \ ták, sablonok. Különleges j pontosságot, figyelmet, nagy I szaktudást kíván ez a munka. f A Mátravidéki Fémműveknél a szerszámüzem közvetlenül a tanműhely szomszédságában található. Talán nem is véletlenül; ebben az üzemben dolgozik a legtöbb tanuló, itt találkoznak először szakmájuk fortélyaival, itt szerezhetik a legtöbb gyakorlati ismeretet. Ügy mondják, ebben az üzemben dolgoznak a „legfirkásabb” öreg szakmunkások. Egy biztos: nagyon szeretik a szaikmájukat. — Én esztergályosként kezdtem; még annak idején a Ganz Villamossági Gyárban tettem szakmunkásvizsgát — mondja László István, az üzem párttitkára. — Mi, a régiek, szinte mind átképzéssel, kész szakmunkásként kerültünk ide. Nekünk kell most a magunk helyére nevelni utánpótlást: ez pedig nem kis dolog. Húsz-huszonöt tanuló jön hozzánk évente, beosztjuk őket a régi mesterek mellé, vagy ha nagyon sokan vannak, jut a fiatalabb szakmunkásoknak is. Az a fontos, hogy alkalmasak legyenek a továbbfejlődésre, hogy lépést tudjanak tartani a technikával, mert különben nehéz lesz az életük... Nézegetjük a listát, amelyre a mesterek és a melléjtik beosztott tanulók nevei vannak felírva. Az egyik oszlopban ugyanaz a két név egymás mellett: Czipó Gábor. Apa és fia itt dolgozik az üzemben: a fiú még tanuló. — Verpelétiek vagyunk, onnan járunk be — fogad az idősebb Czypo Gábor., Ö a műanyagöntő gépekhez készíti a szerszámokat, azok kipróbálásához külön kis kuckója van a műhely sarkában. — Nehéz volt elintézni, hogy a fiam ebbe a szakmába kerüljön, mert annak idején csak általános lakatosnak jelentkezhetett. De aztán szerencsére áttették másik csoportba. így aztán itt is a kezem alá került. — A fiú is csak ezt a szakmát akarta? — A műanyagokkal való munka, amikor én elkezdtem, nagyon újdonság volt. A gyerek már iskolás korában fi- gyelgette, hogy miket mesélek odahaza és mindenáron be akart jönni velem a gyárba is. Egyszer aztán sikerült, azóta ő is itt dolgozik. Jó keze van, figyeli, szereti csinálni a munkáját. Elégedettek vele. Én persze szeretném, ha jobban menne neki, már csak azért is, hogy tudjon többet, mint az apja... Csak hát a gyakorlat, az kevés nekik. Három nap egy héten, és ha a szabad szombat beleesik, akkor csak kettő. Most is odavan az iskolába. Szoktunk otthon is beszélgetni, papíron mutatok neki egy-két dolgot. Átforrósodott a gép fűtőfeje, következik a legújabb szerszám kipróbálása. Apró kis műanyagdobozok ugrálnak egy kosárba; a mester gondosan vizsgálgatja őket. Munkadarabjait saját maga szerkeszti; most éppen műgyanta formákkal kísérletezik. — Gyorsabban megy ezzel, nem kell annyit reszelni — mondja. — Gyakran jön ide ti mester ellenőrizni? — Hát elég gyakran. Neki mindig tunia kell, mit csinálok. Ez a szerszám a láncüzemnek készül. Az a fontos, hogy a gyalugép jól legyen beállítva. — Mennyi idő van még hátra a szakmunkásvizsgáig? — Az idén már végzek. Érettségi után kerültem ide. Én tovább akartam tanulni, de az nem sikerült, aztán úgy jöttem a gyárba. — Hogyan határozta ei magát, hogy ide jelentkezik? — A többiektől hallottam, sokan járnak ide tőlünk, Bükkszenterzsébetről. Mondták, hogy itt lehet tanulni, van lehetőség a fejlődésre, aztán meg is tetszett a szakma. Jó itt, ebben az üzemben és az iskolába sem kell annyit járni, nekünk, érettségizetteknek már alig van elméleti oktatás. A mester Bor ácsi László, már észrevette, hogy beszéi---------------------------------------------------—-\ A lufóliás extra csemegevaj A (§z-ek a tejellátás megjavításáért A szarvasmarha-tenyésztés ejlesztésére hozott kormányprogram hatásaként a tejipari szakemberek arra számítanak, hogy különösen vidéken tovább javul a tej- ellátás, és eddig ellátatlan körzeteket lehet majd bekapcsolni az értékesítési hálózatba. A vidéki termelőszövetkezetek egyre inkább vállalkoznak közvetlen tej- es tejtermék értékesítésére, éspedig a Tsz-tej Együttműködési Iroda keretében. Ennek az irodának már 19 tagja van — önálló közös vállalkozások, egyszerű gazdasági együttműködések és tsz- tejfeldolgozó üzemek — és az elmúlt évben 265 millió forintos nyereséget értek el a tej és tejtermékek értékesítésével. Az irodához tartozó 70 tsz, 5 állami gazdaság és számos háztáji gazdaság a tejtermelést ösztönző gazdasági intézkedések nyomán az idén minden eddiginél több nyerstejet szállít a csarnokokba és a feldolgozó üzemekbe. A tsz-ek kezelésében levő tejüzemek már 108 községet látnak el tejjel és tejtermékkel, de ezen felül 16 vidéki városba és Budapestre is szállítanak. * A Tsz-tej Együttműködési Iroda értékesítési tevékenysége arra irányul, hogy főképpen a felvásárlási területekhez tartozó községeket lássák él pasztőrözött „csomagolt” tejjel és tejtermékekkel. Csak a helyi ellátás kielégítése után fennmaradó mennyiséget értékesítik a környező községekben és városokban. Ezt mutatja, hogy a falvakban egy év alatt csaknem háromnegyedével, a fővárosban pedig csak alig több, mint felével növekedett a tejeladásuk. A termelőszövetkezeti tejüzemek az idén bővítik a választékot. 1972-ben már három tejüzemben gyártották vajat és különböző sajtféléket. Az idén a Budatej sajtüzemében már 20 féle különböző tejterméket állítanak elő. A Mecsek-tejnél megkezdték az alufóliába csomagolt extra csemegevaj előállítását, a Budatej üzemeiből az eddiginél is nagyobb mennyiségű fóliás csomagolású gomolvatúrót és körözöttet küldenek az fizietekbe. (MTI) getünk a tanítványával, Nagy Károllyal. Fiatal még ő is, bár neki tíz év szakmai gyakorlat van mér a háta mögött. — Nem jelent nagy terhet egy-egy tanuló? — Van, ahol jelent. Főleg a forgácsolóknál. Ott a teljesítmény rovására is megy és korábban, amikor még a szocialista brigádokat is elsősorban a teljesítmény szerint pontozták, nehezen fogadtak be tanulót maguk közé. Most változott a helyzet, ösztönzik jutalmazzák is azokat, akik tanulókkal foglalkoznak. — Milyenek itt a fizetések a termelésben dolgozókhoz viszonyítva? — Hát azok, akik például az én szakmámban beállító lakatosnak elmennek egy másik üzembe, jórészt többet keresnek, mint mi. Volt is olyan különben, aki emiatt otthagyta a szerszámüzemet. De őszintén szólva azok nem is vpltak igazi lakatosok. Mi- bennünk is már van egy adag szakmai büszkeség; itt változatos, itt szép a munka. Több pénzért se megyünk máshová. 1 — Volt már korábban is tanulója? — Elég régóta foglalkozom velük. Némelyikük egész jó szakember már itt a szerszámüzemben. — Megfelel-e a tanműhely a munkahelyre való előkészítőnek? — kérdezem Kovács Gyula üzemvezetőtől és Soós Endre főművezetőtől. — Régi és országos gond a tanműhelyeké — mondja Kovács Gyula. — Az itteni gépek nem a legjobbak, de a műhely alapvető ismereteket azért tud nyújtani. Mi egyébként nemrég adtunk be egy javaslatot az iskolának, hogy helyezzék át teljes egészében hozzánk a tanulókat és mi kineveljük magunknak a szakembereket. De az iskolai órarenddel való ütközések miatt ez nemigen valósítható meg. A legjobbakat egyébként az utolsó évre már állományba vettük, de itt meg az a gond, hogy a tanulmányi eredmény nem mindig fedi a gyakorlati tudást. Az üzem 20 dolgozója közül száz tíz évnél régebben van itt. Több ezer különböző fajta szerszámot készítenek. nagy figyelmet, hozzáértést kíván a munkájuk. Szeretik a szakmát; fontos, hogy ezt a tulajdonságot mindenképpen átvegye tőlük az utánuk sorakozó nemzedék. Hekeli Sándor HATALMAS csarnokot építenek Kőbányán. Festenek, állványoznak, építenek, és bontanak a Városligetben. Vásárra készülődik országvilág. S ez nem túlzás — 33 ország jelentette be részvételét a Budapesti Nemzetközi Vásárra; 1750 külföldi cég és 1223 hazai vállalat hozza el termékeit. S már érkeznek az áruk — kocsin, vonaton, szárazföldön és tengeren. Különleges vásár lesz az idei, amelyet május 18. es 28. között rendez a HUNG- EXPO. Különleges — hiszen ez lesz az utolsó, nem szakosított, általános árumintavásár. Ezután évente kétszer rendeznek majd BNV-t, tavasszal a beruházási javak és ősszel a fogyasztási cikkek szakvásárát. Különleges vásár az 1973-as azért is, mert két helyen — részben a régi városligeti vásárvárosban, részben már az új, kőbányai területen tartják meg. Mint ismeretes, olyan döntés született, hogy a HUNGEXPO 1974. március 31-ig a Városligetet teijes egészében visz- szaadja a fővárosnak, s a vásárt átköltöztetik a volt mezőgazdasági vásár területére, Kőbányára. Küldöttközgyűlést tartottak csütörtökön a megyei KI- SZÖV tagszövetkezetei Egerben, a Technika Házában. Az eseményen részt vett dr. Hor- vai Ervin, az OKISZ főosztályvezető-helyettese, Popcsa György, az OKISZ főelőadója, Demeter Béla, a megyei tanács főelőadója, valamint Kovács Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa. Kelemen István osztályvezető előterjesztésében először beszámoló hangzott el az ipari szövetkezetek tavalyi gazdálkodásáról, majd szó esett az idei feladatokról. Ezután dr. Holló Béla KISZÖV-el- nök adott jelentést a szövetség központjának, a jogi, illetve revizori iroda múlt évi költségvetésének teljesítéséiül, míg a továbbiakban a tagszövetkezetek munkaversenyét értékelték Dalos Andor osztályvezető beszámolója alapján. Mint ez utóbbiból kitűnt, tavaly, összesen 130 szociaAz idei vásár — mive! mindkét helyen kiállítanak — méreteiben minden eddiginél nagyobb lesz. Helyhiány miatt aligha utasítanak el kiállításra jelentkezőt. A Városligetben maradnak az idén a nemzeti pavilonok, és a hazai vállalatok bemutatói. KŐBÁNYÁN LESZ az autóparádé — járműbemutató, autókiállítás. Ott sorakoznak már az új ötajtós Zsiguli kombik, a Volga kombik, csehszlovák Skodák, a jugoszláv Zastawák, az NDK Trabantok, Wartburgok, a slágernek • ígérkező 126-os Polski Fiat népautók. Hétféle kocsit állít ki a Volkswagen-cég, ott lesz a Fiat, a Mercedes, a Peugeot, az Opel, a Vauxhall. Hétvégi házakból, camping-cikkekből áll majd az a bemutató, ahol az Országos Gumiipari Válalat, az ÉRDÉRT, és egyéb vállalatok nyaraláshoz, pihenéshez, turistásko- dáshoz használatos cikkeit tárják a látogatók elé. Szakosított kiállítással jelentkezik az élelmiszer- és a faipar, az új vásárterületen áll lista brigádban közel ezer- kétszázan dolgoztak a megye különböző üzemeiben, s a munkában jelentős volt a fiatalok, a nők részaránya. A Szovjetunió félszáz éves jubileumát köszöntő munkaversenyben különösen a gyöngyösi Agromechanika Szövetkezet csapatai jeleskedtek, míg a társadalmi munkában általában az ugyancsak gyöngyösi ktsz-ek, az Egri Vas- és Fémipari Szövetkezet, az egri Építőipari Szövetkezet mutatott jó példát. A szintén egri Technolux Ktsz brigádjait ugyanekkor a szakmai képzéssel való lelkiismeretes törődés dicséri! Végső soron pedig valamennyi versenyző brigád igyekezetének az eredménye, hogy az ipari szövetkezetek ismét sokat fejlődtek a korábbi esztendő óta, összes termelésük meghaladta már a félmilliárd forintot is. — már a Magyar Tudómén yo* Akadémia és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pavilonja is. A szakosodást jelzi, hogy a kőbányai vásárváros „A” pavilonja a műszeripar nemzetközi seregszemléjének ad helyet. A 40. és 41-es pavilonban a számítástechnikai berendezések és irodagépek nemzetközi bemutatója lesz. A KIÁLLÍTÁS mindkét helyen délelőt 10-től este 8- ig tart nyitva. 21. és 25. között délelőtt szakmai napokat rendeznek, ezért a nagy-, közönség számára ezeken a napokon csak délután 2 órától látogatható a vásár. Meg - oldják a két vásőrterület közötti gyors összeköttetést is. Két és fél percenként közvetlen buszjáratok indulnak a Városligetből Kőbányára es vissza. A vásári belépő — 15 forintért — mindkét vásárterület megtekintésére és a különbusz igénybevételére jogosít. A vidéki vásárlátogatók 20 forintos vásárigazolványt vehetnek belépőjegyül, amely arra is jogosít, hogy tulajdonosa 33 százalékos vasúti menettérti jegyet váltA következőkben a különböző bizottságok adtak jelentést a tavalyi munkával kapcsolatban. A nőbizottság számadásából — egyebek mellett — kitűnt, hogy valamennyi szövetkezetben rendezték a lányok, asszonyok bérét, több helyütt különböző juttatásokkal segítik a kismamákat, könnyítik a,gyengébb nem” munkáját, jobbá tették a munkahelyi körülményeket, de még mindig akad tennivaló a helyzet általános javításáért. A szak- oktatási, munkavédelmi és szociális bizottság jelentése pedig azt hangsúlyozta, hogy jó néhány szövetkezet máig sem tulajdonított különösebb figyelmet az éves és középtávú biztonságtechnikai és egészségvédelmi tervek elkészítésének, a rendelkezésre álló anyagi erőket inkább csak a termelés bővítésére fordítja — mintha az ember óvása csak amolyan másodrangú feladat lenne! A jelentéseket — élénk vita után — a küldöttközgyűlés elfogadta. son. (Kádár) Ipari szövetkezetek megyei küldöttközgyűlése Kertészet a Mátra alján Üj Tisza- csatorna Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság szakemberei által kidolgozott terv alapján a jövőben felhasználják a Tisza vizét a tokaj- hegyaljai szőlők öntözésére. 38 millió forintos költséggel húsz kilométer hosszú főcsatornát építenek Tokaj és Szerencs, illetve a Tisza és a Takta patak között. A Tisza új főcsatornája évente 50 millió köbméter víz szállítására lesz alkalmas. Ez látja majd el a 95 millió forintos költséggel épülő tarcali öntözőfürtöt is. A tervezett öntöző berendezésekkel — a föld alatti csőhálózatra szereit szórófejekkel — a To- kajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát, a tarcali Tárcái vezér Termelőszövetkezet és a mádi hegyközség területén 2400 hold szőlőt öntözhetnek rendszeresen. A bortermeléséről ismert nagyrédei Szőlöskert Tsz-ben hatezer négyzetméter üvegfelület alatt nevelnek paradicsompaprika-palántákat. Hektáronként 160—180 mázsa termésre számítanak. (MTI-folo — Rr.ai K. Gyula felvétele) 1932, május L, petitek
