Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-13 / 110. szám
A minisztérium mintavállalatnak jelölte ki a Mátraaiji Szénbányák Vállalatot Útban a világszínvonal Jeléi Gépesített növénytermesztés a Füzesabonyi Állami Gazdaságban A Nehézipari Minisztérium döntése értelmében a IV. ötéves terv végére mintavál- laiattá kell fejlődnie a Mát- raalji Szénbányák Vállalatnak. A komplex feladatokon belül is elsősorban az üzem- és a munkaszervezés területén kell olyan eredményeket elérnie a vállalatnak, amelyekből az egész iparág tanulhat majd. A minisztérium választása nem véletlenül esett .a mátraaiji bányászokra. Mert ahogyan a párt megyei végrehajtó bizottsága a közel- múKha«n tartott ülésén, va-‘ laminfc a múlt év júniusában rendezett miniszteri értekezlet is megerősítette: a vállalat 1964 óta végez tervszerű, szervezett, gazdaságilag, politikailag egyaránt eredményes munka- és üzeniszei vezest. Úi üzemek a bezárt bányák helyett Ismeretes, hogy 1964— 1967 között jelentős strukturális változtatásokat hajtottak végre a magyar szén- bányászatban. Az új helyzetnek megfelelően a vállalat mélyművelésű szénbá- nyáiba-n is megszűnt a termelés. Mi lesz ezután? Mi lesz az emberekkel, a sok, a nagy széncsatákban hűségesen helytálló bányászokkal? A vállalat gazdasági, politikai vezetői gyorsan és a távlatokat is biztosító Intézkedéseikkel válaszoltak az aggódó kérdéseikre. A bezárt bányák helyett új üzemeket hoztak létre. Megteremtették a feltételeit a távvezetékoszlopok, a hét végi pihenőházak gyártásának, bővítették a fűrészüzemet, növelték a magas- és mélyépítési részlegek kapacitását, komplex feladatokat vállaltak a gázvezeték- és csőépítési munkálatokból. Munkát talált a vállalat a Sió-csatorna építésénél, Kiskörén, Pakson, ott voltak a dunai gátrendszer építésénél, vállaltak tervezési feladatokat, majd a visontai Thorez Külfejtése» Bányaüzem, valamint a gépszerelő üzem nagyarányú fejlesztése következett. Dotáció nélkül A megalapozott profil- és piackutatás, a gazdaságos termelés eredményeként gyorsan visszanyerte stabilitását és önbizalmát a vállalat, amit mindennél jobban bizonyít, hogy árbevétele 1971-ben meghaladta az egymilliárd forintot, nem volt már szükség az állami dotációra sem, az egy dolgozóra jutó összjövedelem az 1965-ös 28 085 forintról 1972-re 37 080 forintra emelkedett. A sikereknek, az eredményeknek mindenki örült, ugyanakkor azzal is tisztában voltak; tovább kell keresni, kutatni az újabb lehetőségeket. A vállalat vezetői úgy látták: több uj üzemre nincs szükség, az extenzív fejlesztést a munka intenzitását fokozó belső munkaszervezés váltotta fel. 1971 közepén már kész programja, terve volt a vállalatnak a belső tartalékok feltárására, a termelékenység, a hatékonyság javítására. Az alapos, a jó tervezést bizonyítja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1971. december I-én hozott, az üzemszervezésre vonatkozó határozata is ugyanazokra a feladatokra összpontosítja a vállalatok, az' üzemek' figyelmét, amelyek a Mátraaiji Szénbányák Vállalat programjában is szerepeltek. Felmérték a vállalatnál a munkaidő kihasználását, az anyag- és a szerszámgazdálkodást, megkezdték az ügyvitel gépesítését, az úgynevezett kisgépesítési program eredményeként csökkentették a nehéz fizikai munkát, a visontai külfejtésen a fő technológiai folyamatokat teljesen gépesítették, megszervezték a munka- és üzemszervezéshez szükséges szakem berek rendszeres, folyamatos továbbképzését is. Az egyik legnagyobb és legkényesebb feladatot a Thorez-bánya folyamatos üzemeltetésének bevezetése jelentette. Végül is sikerült az érdekeket egyeztetni, mégpedig úgy, hogy a termelés, a gazdaságosság és az emberség sem szenvedett csorbát. Kommunsták a termelésért, az emberekért Mindezek a változások, eredmények elválaszthatatlanok a kommunisták, a vállalati pártbizottság, a pártalapszervezetek tevékenységétől. A dolgozók elsősorban a jól szervezett, a hatékony töimegpolitikai munka eredményeként értették meg a Központi Bizottság határozatait, fogadták el a gazdaságosabb termelés érdekében hozott vállalati intézkedéseket, s adtak számos ötletet, javaslatot a munka intenzitásának fokozására, a termelési költségek csökkentésére, a végzett munka erkölcsi-anyagi megbecsülésére, az újító, a szocialista brigádmozgalom tovább szélesítésére. Erre a lelkesedésre, egyetértésre alapozva készítette el a munka- és üzemszervezéssel kapcsolatos intézkedési tervét a vállalat párt- bizottsága is. Ebben többek között hangsúlyozza- „El kell érni, hogy az üzemi és a vállalati munka magasfokú szervezettsége folyamatos tevékenységgé váljék. A vezetőktől meg kell követelni, hogy élen járjanak, hogy példát mutassanak a munkaszervezési feladatok végrehajtásában," Szükségesnek tartotta továbbá a pártbizottság, hogy a vállalati, s az üzemi vezetés vizsgálja felül a termelés közvetlen irányítóinak hatáskörét, a felsőbb, a közép- és az alsó vezetők minősítésekor az üzemi és a munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységüket is vegyék figyelembe. Tervszerűség és fokozatosság A tervszerűség és a fokozatosság elve alapján, valamint a vállalati komplex tervbe beépítve készítette el m „A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének előterjesztése alapján az 1972. évi szocialista munkaversenyben elért kiváló eredményeikért Kiváló szövetkezet címet és oklevelet, s a vele járó pénzjutalmat adományozta a következő mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. .. ” Felsorolás következik, a kitüntetettek listája, amelyen többek között ott található a zagyvaszántói Aranykalász Termelőszövetkezet. Amikor az elnök szobájába érkezünk, akkor áll fel és búcsúzik egy tudósító. Ilyenkor nagy a forgalom. Ilyenkor rögtön érdekes lesz a termelőszövetkezet. A tsz- iroda asztalára Exakták, Practicák, Rolleiflexek kerülnek, kérdések hangzanak el, és a válaszok ilyenkor rendszerint, hosszú végeláthatatlan számsorokból állnak, amelyek azt támasztják alá, hogy a gazdaság nem véletlenül kapta a kitüntető elmet, mert az árbevétel, a bruttó termelési érjék, a a vállalat a három évre — 1975-ig — szóló munka- és üzemszervezési feladattervét. Szerepel a programban többek között, hogy 4,1 millió tonnáról 7,5 millió tonnára növelik a Thorez-bánya kapacitását. Ennek érdekében Abasár—Visomta között, a lignitmező nyugati részén is megindítják a termelést. Osztállyá alakul az üzemszervezési csoport, felülvizsgálják a felelősség és a hatáskörök összefüggéseit, a döntési folyamatokat és az eddigi információs rendszert is. Szerepel a tervek között az ügyvitel további gépesítése, a számítógépek alkalmazási lehetőségeinek keresése, illetve megteremtése. Javaslatok, tanulmányok készülnek a gépi, az élő munka hatékonyságának fokozására, a veszteségforrások keresésére, felszámolására, a nagyjavítások idejének csökkentésére, a munka minőségének javítására, s ugyancsak elemzik majd az alkalmazotti állomány munkaidő-kihasználását M. Tanulni járnak majd hozzájuk Amikor bezárták a mélyművelési bányákat, voltak, akik a vállalat létét, jövőjét is kétségbe vonták. Szerencsére azoknak lett igazuk, akik a nehezebb időkben sem csüggedtek el, akik mindig is bíztak a jóban- rosszban helytálló, kitartó kollektívában. Ennek a lelkesedésnek, összetartásnak, az okos, az értelmes érvelésnek, a politikai, a gazdasági vezetés alkotó egységének, a szervezett, a tervszerű munkának, az egyre többet, s jobban dolgozó kétkezi munkásoknak, mérnököknek, technikusoknak, szocialista brigádoknak köszönhető elsősorban, hogy ma a vállalat erősebb, stabilabb, mint valaha is volt S ha maradéktalanul végrehajtják említett terveiket, célkitűzéseiket is, akkor egészen biztosan méltók lesznek a minisztérium bizalmára, a mintavállalat címre is, és hozzájuk járnak tanulni a megyéből, az országból egyaránt tiszta vagyon, a felosztható jövedelem stb., stb. Kiss Ádám nem erről beszél. A közös gazdaság elnöke nem emleget számokat. — Kilenc olyan ember van, aki semmilyen nyugdíjat, vagy járadékot nem kap. Ügy döntöttünk, hogy negyedévenként 750 forintot ad a termelőszövetkezet ezeknek az idős mezőgazdasági munkásoknak. Igen, tudom, hogy ez nem sok. Sajnos, csak ennyire vagyunk gazdagok. A járadékosok havi összegét is meg kell toldani 100 forinttal, mert azt is tudjuk, hogy a járadék alig valamicskére elég. Úgy igyekszünk segíteni ezeken a dolgokon, hogy évek óta ingyen műveljük az öregek háztáji földjeit. Ez is valami. — Azt még megemlítem, hogy a családi pótlékot úgy fizetjük, mint az ipari dolgozóknál, és a táppénz is 75 százalékos. Így látta helyesnek és igazságosnak a termelőszövetkezet vezetősége. — Mit is mondjak még el. Megvan. Az üdülés. Minden évben általában 110 termelőszövetkezeti dolgozónk pi - hen Hajdúszoboszlón. A szobákat az IBUSZ-on kereszAMg több, miint tíz évvel ezelőtt még három kisebb állami gazdaság gazdálkodott azon a közel 7,5 ezek hektáron, amely jelenleg egyetlen gazdaság tulajdona: a Füzesabonyi Állami Gazdaságé. A helyzet persze nemcsak ilyen értelemben változott az eltelt évtized alatt: alapvető változások következtek be a termelési szerkezetben, a technológiában, a dolgozók foglalkoztatásának, szakképzettségének állapotában, a gazdálkodás eredményességében egyaránt. ... Gyalogmunkás”- időszak... A kezdeti időszakban, de még 10—15 évvel ezelőtt is sok száz ember dolgozott a gazdaság földjein kapával, kaszával, villával, s férfiak, nők százai hajladoztak a cukorrépa-földeken. Gyalog, gyalogosan. Ezért te hívták a dolgozóik mintegy 70 százalékát gyalogmunkásnak. Igaz, ez az elnevezés még ma is él és használatos, de a jelentése körülbelül úgy hasonlít az eredetihez, mint a mai vasbeton „talpfa” fogalmunk tartalma a régi, valóban fából készült talpfáéhoz. Ugyanis a hivatalos kimutatásokban még ma is gyalogmunkásnak nevezik a gépsorokon dolgozó betanított munkásokat, noha munkájuk jellege döntő mértékben megváltozott Mit mutatnak a rég! statisztikák? — Még 1961-ben is több mint 1200 dolgozója volt a gazdaságnak, s a jelenlegivel lényegében megegyező nagyságú földterületen alig 70 millió forint termelési értéket állítottak elő egy év alatt Produkálta mindezt közel ezer gyalogmunkás és alig több mint 200 szakember, alkalmazott, valamint 62 millió forint értékű állóeszközállomány. (Ez utóbbi fogalma a meglevő gépek, gazdasági épületek és az állatállomány értékét jelenti.) Mindekhez azonban, hogy a kép teljes legyen, hozzá kell tenni a gazdálkodás eredményességét, amely idézőjelbe kívánkozik, — közel négymillió forint veszteséggel zárult ugyanis az 1961 -es esztendő. .. Érdekes megjegyezni néhány akkori termésátlagot is: kukoricából például 15,34 mázsa termett hektáronként 326 forintos mázsánként! önköltséggel. A kenyérgabona hektáronkénti hozama pedig tül bérli és fizeti a tsz. A szállásköltségen kívül az oda-, visszautazást fedezzük, adunk naponta 30 forint kosztpénzt, és belépőjegyeket vásárolunk a fürdőbe. Vásároltunk hűtőszekrényt is az üdülőbe, hozzátartozik a kényelemhez. Mert, ha valaki megérdemli a kényelmét, a mezőgazdaságban dolgozók megérdemlik. — Aztán itt van megint az öregek • ügye. Akik rossz anyagi körülmények között élnek, és rá vannak szorulva, azok helyett mi fizetjük az SZTK-biztosítást a szociális alapból. — Ezeket tartottam fontosnak. Azért mondtam el ezt, mert igaz, hogy egy termelőüzem elsőrendű problémája a termelés, a gazdaságosság. 28 mázsa volt 220 forintos önköltséggel. Gépsorok és vegyszerek A gazdaság termelési szerkezetében bekövetkező legnagyobb változás — amely még napjainkban sem zárult le — a fokozatosan előretörő állattenyésztési ágazat kialakulása. E tevékenységet ma már olyan korszerű, szinte laboratóriumi szervezettségű technológiájú telepek fémjelzik, mint az évi 14 ezer hízósertést kibocsátó szakosított sertéskombinát Pusztaszikszón, valamint az Albert- majorban rövidesen kialakuló baromfifarm s a tehenészeti telep. Ez a körülmény hozta magával azt is, hogy a korábbihoz viszonyítva leegyszerűsödött a vetésszerkezet is: igyekeztek csak olyan növényeket termeszteni, amelyek ezen a vidéken nagy hozamot biztosítanak, s alkalmasak az állattenyésztés takarmánybázisának megteremtésére is. Mit lehetett tenni a hozamokkal? Ugyanis a földterület sem mennyiségileg, sem minőségileg nem változott. A kiút egyedül a korszerű — gépesített és vegyszeres — gazdálkodás megteremtésében mutatkozott. „Megjöttek” az első, komoly gépek, gépsorok. Utóbbiakkal ma már zárt technológiával végzik a kukorica és a cukorrépa-termesztését a vetéstől a betakarításig. A gépesítés fokozásának mértékét mi sem bizonyítja jobban egy számadatnál: az utóbbi három év alatt mintegy 30 millió forintot költöttek a növénytermesztés gépesítésére. Ugyanakkor fokozatosan lecsökkent a gyalogmunkás-létszám: ma legfeljebb 600 fizikai dolgozó dolgozik a gazdaságban, vagyis a fele annak, mint tíz évvel ezelőtt. És az sem közömbös, hogy mit és hogyan dolgoznak a mai fizikai dolgozók, a „gyalogmunkások”. Amíg ugyanis régen 20—23 ember kellett egy hektár cukorrépa kiegyeléséhez kézi erővel, addig ma — a gépekkel — 6—7 betanított munkás végzi el lényegesen jobb minőségben a vetést úgy, hogy egyelésre már nincs is szükség. Tudniillik szemenként! vetőgéppel és vegyszeres kezeléssel folyik a vetés. Hasonló a kukorica termesztése is, ahol ma már egyetlen gyalogmunkás kézi, fizikai tevékenységére sincs szükség a vetéstől a betakarításig. Ez a magyarázata, hogy amíg 1958-ban egy máCsakhogy eredményeket elérni parancsolgatással, az emberek figyelmen kívül hagyásával nem lehet. Ez a legfontosabb az életben. Jövőre leszek tíz éve tsz-elnök, ha még tovább is az maradok, ugyanezt fogom a szemem előtt tartani. Az oklevélen minden bizonnyal rajta lesz, hogy miben és milyen eredményeket ért el a termelőszövetkezet, csak azt sajnálom, hogy nem lehet az oklevél mellé egy egész pici kitüntetést is odatűzni, amelyet nyugodtan viselhetne a tsz-vezetősége: az emberség rendjelét. Szigethy András zsa kukorica megtermeszté- sére 9,8 óra közvetlen emberi, fizikai’ munka jutott, addig ma — gépekkel — alig több, mint egy órát tesz ki az a tevékenység, amelyet köz- gazdasági értelemben „élőmunkának” neveznek. Hozamok, önkimség és haszon Az új. gépek, a műtrágyázás és a vegyszeres gyomirtás, valamint a zárt technológiák gépsorai forradalmi változást eredményeztek a termésátlagokban. Ez a kukorica-termesztésnél a legfigyelemreméltóbb : a már említett 15 mázsával szemben ma közel 56 mázsa terem hektáronként. Méghozzá az 1961. évi 326 forintos önköltséggel szemben 1972-ben 174,6 forintba került a gazdaságnak egy mázsa kukorica megtermesztése. Számottevő a hozamnövekedés mind a takarmány-, mind a kenyérgabona-termesztésben is, ahol azonban némileg emelkedett az önköltség. Ennek az az oka, hogy ezek a kultúrák viszonylag kevesebb kézi erőt igényeltek régen is, mint például a kukorica, vagy a cukorrépa, viszont a magas műtrágya-, vegyszer- és gépárak ma megnövelték az önköltséget. I összességében a leghűbb képet a gazdaság mai, legáltalánosabb mutatészámai nyújtanak: tíz év alatt megduplázódott a termelési érték ugyanazon a közel 7,5 ezer hektáron, s a már említett 4 milliós veszteséggel szemben, 1972-ben több mint hétmillió forint tiszta nyereséggel zárta az évet a gazdaság. Igaz, hogy az a bizonyos állóeszközállomány is éppen kétszerese a tíz évvel ezelőttinek, amelyben az egykori 200 igáslóból ma alig húsz, s a 40 ökörből pedig már egy sincs... Faludi Sándor Az ÉMÁSZ a munka ünnepeltje Utoljára — de nem utolsóként —, ünnepeltek a kitüntetettek és elismerő oklevelekkel jutalmazottak között az Eszakmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat egri üzemigazgatóságának dolgozói. Ok is a munka ünne- peltjei lettek; méltán rászolgáltak az Élüzem cím elnyerésére elmúlt évi munkájuk alapján. Hat üzemigazgatóság versenyében lettek az elsők, különösen a fogyasztók kiszolgálásában végeztek pontos munkát. Az üzemigazgatóságon belüli versenyben a verpeléti kirendeltség lett a legjobb, a recskiek szocialista brigádja pedig bronzkoszorút szerzett. Sokat könnyítettek az elmúlt évben is a hálózatszerelők nehéz munkáján; kényelmes öltözőkocsikat, „összkomfortos” pihenőket vásároltak részükre. Az ünnepségen megjelent megyei, városi Vezetők, a megyei, városi pártbizottság, az SZMT képviselői felszólalásaikban elismerő szavakkal méltatták ezeket a Sikereket, melyek elérésében sok nehézséget kellett leküzdeniük. Természetesen ennek jutalma sem maradt el; a vállalat gazdasági igazgatója az üzemigazgatóságnak járó oklevél mellett sokaknak adott át kitüntetéseket, jutalmakat. Jutalmat kapott többek között Simon Antal igazgató, aki már több mint négy évtizede munkása az áramszolgáltatásnak. Egyébként jubileum is volt ez az élüzemavató ünnepség. Az üzemigazgatóság életében sorrendben a tizenötödik... 1973. május 13., vásárnál» Koős József Az oklevélen nem található Kiss Adám, a közös gazdaság elnöke 4 \
