Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-12 / 109. szám
TUDOMÁNY ÍS TECHNIKA:« TUDOMÁNY ES TECHNIKA;:: TUDOMÁNY ES T lalajjcmto gép A japán kereskedelem N iparügyi minisztérium mérnökéi olyan gépet szerkesztettek, amely biztosítja a felső talajréteg nedvességtartalmát. Ezzel a módszerrel termővé lehet tenni a sivatagos területek homokját is. Fíjszsteli a Mép tirténetétól XLLOMANY ÉS TECHNIKA ’S N Q > N 9) A csCvezetókeken való olaj- ós földgázszállítás jóval gazdaságosabb a tartályhajók igénybe vételénél (gáz esetében a csepp- folyósitás is növeli az üzemköltségeket). Érthető, bogy a csővezetékek egyre sűrűbb hálózata „lepi el” a kontinenseket. Az óceánokat, tengereket átszelő cs ötáwezetékek építési problémáit még nem sikerült megoldani. A folyókon, tavakon azonban minden nehézség nélkül átviszik a kisebb vagy közepes átmérőjű csöveket. A távvezeték több száz méteres darabjait a parton állítják ösz- sze, korrózióálló anyagokkal vonják be, majd gondos ellenőrzésnek vetik alá. Ezután a vezeté két pontonokon rendeltetési helyére szállítják — a képen lát ható módon —, és lassan a vízbe süllyesztik (kisebb folyókon való átvezetésnél erőgépekkel, drótkötéllel áthúzzák a csövet az egyik partról a másikra). A csővezeték stabil víz alatti helyzetét 200—250 kg-os súlyokkal biztosítják. Az olajvezetékek rendszeres ellenőrzést és karbantartást igényelnek, az „elszabadult” olaj ugyanis nagy kárt tehet a vizek élővilágában. Földgáz esetében nem olyan veszélyes az esetleges szivárgás. Bunda lett belőlük Kíméletlenül pusztítják Indiában az ország legértékesebb vadállatait és lelkiismeretlen üzletelés folyik a nemes szőrmékkel. Fiatal tigriseket méreggel terítenek le. A méreg különben magát a szőrt is tönkreteszi. Csupán 1968-ban 3000 tigrisbőrt juttattak külföldre, nagyrészt illegális utakon. A foltos gepárd már 1948-ban kipusztult, legalábbis azóta nem láttak belőle egyetlen példányt sem. A krokodilt kihúzzák a folyók parti mocsarából: ugyanis 100 dollárt adnak egy retikülre való krokodilbőrért. A világ csak későn figyelt fel arra, hogy az orrszarvú és a királytigris már valószínűleg menthetetlenül kipusztul. Az indiai kormány ugyan már két évvel ezelőtt megtiltotta a bengáli tigris vadászatát, de a vadorzókkal szemben tehetetlen. 1973-ra megszervezik a „Tigris-akciót”, de sokat már ettől sem lehet remélni; negyven évvel ezelőtt kb. 40 ezer tigris élt Indiában, az utolsó számláláskor pedig 1900. Párizsban, New Yorkban 1300 dollárt fizetnek egy tigrisbőrért, túlságosan nagy tehát a csábítás. De kipusztulóban van az oroszlán is, s még a rezervátumokban sincs biztosítva számos ritka állatfaj fennmaradása. Teljesen kipusztult Indiában a vadszamár, a törpedisznó, a farkas, a hima- lájai hiúz, a vörös panda. Az indiai bivalyt elvitte a marhapestis, s eltűnt az oroszlánfarkú makakó-majom is. Automatikus szeletelőgép Az élelmiszer-kereskedelmi higiénia még közel sines azon a fokon, ami kívánatos és elvárható lenne. A felvágottak, sajtok stb. kiszolgálásánál ma még az emberi kéz a „főszereplő”, ami a fertőzésveszély szempontjából csöppet sem megnyugtató. A helyzet megváltoztatásához a villák használata csak közbenső megoldás lehet, magasabb fokon csupán a gépesítés hozhat eredményt. i A képen látható korszerű szeletelődén nemcsak levágja, hanem automatikusan egymásra is • fekteti a kívánt qiennylségü felvágottat. az ndakészíteií csomagolópapírra. A kiszolgáló kézelőgombok segítségével „adja tudtára” a gépnek a szeletvastagság milliméterekben meghatározott méretét és a kívánt szeletszámot. A készülék azután gombnyomásra villámgyors» u végrehajtja a „parancsot”. Az automatikus szeletelőgép használatának nemcsak a kiskereskedelemben van jelentősége, hanem az egységcsomagok ezreit előállító feldolgozó- és előkészítő üzemekben is. lü DOM ANY ES TECHNIKA Ixi I TUDOMÁNY CS TECHNIKA.:: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ES TECHNIKA..; TUDOMÁNY ES TECHNIKA... TUDOMÁNY ES TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... ES TECHNIKA... TUDOMÁNY ES TECHNIKA : Mssfsrssps dohány ; fiagliábnn ■ Fgy nagy angol dohány- . gyár és egy vegyipari üzem ; kutatásokat folytat olyan cigaretta készítésére, amely i kevésbé káros, s főleg nincs rákkeltő hatása. Kétmillió , font költséggel és egyévi ’ kutatómunkával felerészben • mesterséges dohányból ké- ; szült cigarettát állítottak elő. 5 Az NSM-nek elnevezett mű- ) anyag (New Smoking niate- ’ rial — új dohányalapanyag) . meg a kormány és az egész■ ségügyi hatóságok jóvaha- '■ gyására vár, aztán 12 millió ; font költséggel új gyárat ] építenek, amely majd meg- ‘ kezdheti az „egészséges ci- 1 garetta” gyártását. j Lj villany- mozdony Kiállta a próbákat a világ első, kollektor nélküli motorral hajtott villanymozdonya. ■ A 6 ezer tonnás kísérleti lokomotív óránként 86 kilométeres sebességet ért el. Az új típusú hajtóművel ellá1 tott mozdony 30 százalékkal ■ nagyobb teljesítményre ké- ’ pes, mint a szériában gyártott „VL—80 K” típusú vil; lanymozdony. Az új motorról egyik megalkotója, Borisz Tyihmenyev, a műszaki ' udományok doktora számol 3e: — A villanymozdonyok legsebezhetőbb része a von- tátómotor, azon belül is az abban található szénkefe- ' rendszerű kollektor. Ennek • a gépegységnek az üzemeltetésére és javítására évenként 3 milliárd rubelt köl' lenek. Az utóbbi években a ■ hajtómű problémája a szó ' szoros értelmében megállí- tóttá a villanymozdonygyár- ’ tás fejlődését. A most létre- hozott motorban a kollektort tirisztoros berendezés helyet- tesíti, amelyben már nem találhatók súrlódó alkatré- szék. Ezzel jelentősen meg- ' nő a vontatómotorok élet- : tartama. Az újítás ugyanakkor lehetővé teszi a vonatok átlagsebességének növelését a közlekedés biztonságának veszélyeztetése nélkül, Geológiai kutatások . a tengerfenekén A Szovjetunió, tengeri határai mentén a világ legna- ,. gyobb méretű kontinentális < talapzatával (self) rendelke- ^ zik — több mint 8 millió 2 négyzetkilométer. A tudósok 2 jelentős eredményeket értek 3 el a tengerfenék geológiai c“ kutatásában. A Kaszpi-ten. ger medréből már régóta bányásznak kőolajat, s hama- rosan megkezdik a termelést í a Fekete-tenger mélyéről is. \z Északi-tenger is jelentős •' alajlelőhelyeket ígér. A távol-keleti Szahalini-öből al- " talaja a szó szoros értelmé- , ben aranybánya. A talajmin- ták és az előzetes kutatások szerint a partmenti sekély £ vízben, a geológusok számí- I. tásait igazolva jelentős ; arany-, ólom- és titánmező- C '-t találtak. Érdekes geofizikai kulatá- 1 sokat végeznek Bulgária, az NŐK. Lengyelország, Romá- '■ nia és más szocialista orszá- ' Tok tengerfenék-geológiát ku- ttó tudósai. A szakembe- knek véleménye szerinl en országok partjainál érmes kutatásokat folytatni ’aj-, földgáz-, színes- és ■ "cm-lelőhelyek után. \ RGOT-Í-T • ' ok szakái a közelmúltban Lett- izág fővárosában, Rigábar irgyaltak a tengerfenéi geológiai kutatásának feladatairól, mooMARn? Es techn: Sérképek kikötőkről : Claudius Ptolemaios görög < ;zármazású tudós az időszá- ; nítósunk szerinti első-máso- ; ük században élt Alexand-; ■iában. Legnevezetesebb mű- < /e a Geográfia; magyarra „A j bldrajznak képe” címmel J ordították. Ebben az alko-| ásban egyes térképlapokon, ! ígynevezett tabulákon a ró-! nai birodalom egyes része-! t, az akkor ismert világot! ibrázolta. Ptolemaios alkot-! .a meg azt a csillagászati és! öldrajzi világtérképet, amely! ígészen az 150ü-as évekig ! élt. ; Az 1200-as években a ha- < iózás elterjedése új fejeze- < ;et nyitott a trékép történe-! ében. A kereskedelem fel- j endülése szükségessé tette! í tengeri kikötők feltérké- j pezését. Ekkor már ismer-! ek az iránytűt és így köny- .; íyebb volt ábrázolni a part- 1 rónaiakat és az azok ménén húzódó mágneses irányvonalakat. Érdekes, hogy az ránytűt egymástól függet- enül fedezték fel Ázsiában i kínaiak, Európában pedig s normannok, akik híres íajósok voltak. Az iránytű segítségével iészültek a középkorban használatos hajózási kézikönyvek, az úgynevezett portolánok, amelyek a földrészek ismert partvonalait és a partmenti kikötőket ábrázolták, A reneszánsz ' kora a térképészetben is nagy változásokat hozott. Korszerűsítették Ptolemaios térképeit, így jöttek létre az úgynevezett tabula modema-k, amelyeken már kezdik elhagyni a római birodalom fennállása idején használt elnevezéseket. A folyókat, városokat, a korban használatos elnevezéssel tüntették fel a térképen, az akkori földrajzi-politikai helyzetnek megfelelően. A térképezés alapelvei azonban továbbra is ugyanazok maradtak, amelyeket Ptolemaios megállapított. Térképészeti rendszere tehát nem dőlt meg: a térképrajzolás alapjait, a vetületet, a fokhálózatot és koordinátákat továbbra is úgy, alkalmazták, ahogy a híres tudós. Gyakran készítettek már trapéz alakú térképeket is, mert észrevették, hogy a föld gömb alakja miatt, az északi sarkhoz közeledve a délkörök nem párhuzamosak, hanem közelítenek egymáshoz. Figyelembe vették a mágneses deklinició jelenségét is, vagyis azt, hogy az iránytű által mutatott és a csillagászati északi irány nem esik tökéletesen egybe. A nagy felfedezések kora A térképezés fellendülését a nagy földrajzi felfedezések kora hozta meg. Az 1400-as évek első felében Tengerész Henrik portugál herceg mind délebbre küldte hajóit Afrika nyugati partjai mentén. A Fűszerszigeteket szerették volna elérni. Amikor a Guineaiöbölhöz értés, azt hitték, hamarosan eljutnak Indiába. V. Alfonz király ekkor Toscanellihez fordult segít> A térkép története alig ! fiatalabb, mint az emberi> ségé. Az évezredek során > különböző körülmények > késztették arra az embe> reket, hogy ismereteiket, > tapasztalataikat a földről > — térképeken örökítsék > meg. Már az ősi népeknek > is voltak térképeik. A ba> biloniai ásatásoknál agyag> táblára írt térképeket ta> (áltak, amelyek az időszá> mítás előtti harmadik év> ezredben keletkeztek. Gaz- I dasági és politikai szem> pontból egyaránt fontos I volt, hogy megörökítsék > Nubia aranybányáinak el> í elyezkedését. Készültek > térképek egyiptomi papi> rusztekercsekre is. ségért, és az 5 térképét használták fel. Toscanellj a nyugati utat ajánlotta, mert hitt abban, hogy a föld gömb alakú. Ez a térkép Kolumbusz kezébe is eljutott, ezért hitte azt, hogy nem Amerikába jutott, hanem Japánba. Erről ad bizonyságot az az egyetlen fennmaradt térkép is, amelyet Kolumbűsz saját kezével rajzolt. Ezen a térképen kereszttel jelölte meg azt a helyet, ahol hajótörést szenvedett. Kolumbusz nagy vállalkozását több jelentős hajóút követte. Magellan körülhajózta a földet, Indiát is felfedezte. A felfedezések eredményeként nőtt a hajó- utak száma is, ezért a hajósoknak egyre több térképre volt szükségük. Spanyol- országban külön hivatalt alapítottak a ha józás ügyeinek irányítására, amelynek rendelete szerint minden hajó köteles volt két térképet tartani. Ez akkoriban nagy kincs volt, hiszen még nem papírra, hanem állat- bőrre rajzolták a térképeket és a hajósok rejtegették, titkolták egymás előtt. Gutenberg felfedezése lehetővé tette, hogy 1470-től térképeket nyomtassanak. 1507-ben készült el az első olyan térkép, amelyen a Kolumbusz által felfedezett ■ földrész Amerika néven szerepelt. Martin Waldseemül- ler, a térképet készítő kartográfus Amerigo Vespucci- val levelezett, s az ő keresztnevéről első ízben nevezte a földrészt Amerikának. Lázár deák térképe Az 1500-as évek: az ismeretek összefoglalásának százada. Ekkorra már töb- bé-kevésbé kialakultak a helymeghatározás módszerei is. Az egész Földre vonatkozó ismereteket atlaszokban foglalták össze. A tengeri viszontagságok miatt csak 1585-ben készült el az első nyomtatott tengeri-atlasz. „A tengeri út tükre”, amely egy évszázadon, keresztül a hajósok bibliája volt. A modern térképészet csírái az 1500-as években már kialakultak, azóta döntő újítás napjainkig nem következett be. Az ókori hagyományt, * fejlett nyugat-európai államokat két évtizeddel megelőzve, Magyarországon Lazár deák, Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára törte át. Alkotása, az első ma- gyaroi'szágj térkép 1528-ban jelent meg nyomtatásban. Ezen több mint ezer helységet térképezett fel, köztük a mohácsi csata színhelyét. Téi-képe több kiadást ért meg. Az újkorban a kereskedelem és a hajózás mellett, a nagy háborúk szolgáltak alapelvül a térképészeknek. Magyarországon II. József idején készültek az első úgynevezett katonai felmérések. A térképészetben a II. világháború után következett be forradalmi változás. A technikai feltételek tökéletesedése, elsősorban a légi fényképezés, meggyorsította a térképkészítést. A fejlődés iránya ma a szaktérképek készítése, a legkülönbözőbb tudományágak, többek között a meteorológia, a geológia, a mezőgazdaság és a közgazdaság részére. Varga Zsuzsa
