Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-11 / 108. szám

Kellenek-e ifjúsági brigádok ? FIATALOK tanácskoztak. A termelésben, az üzemek mindennapi kemény munká­jában tevékenyen részt ve­vő fiatalok, akik nyolc-tíz, vagy akár több tagú ifjúsá­gi brigádot irányítanak. Két­ségtelen: jól megállják. a helyüket ezek a kollektívák. minden poszton, a műszaki .feladatok ellátásánál, s a termelésben egyaránt. Á tanácskozáson a fiata­lok helyzete volt a fő té­ma: Arról folyt a vita, hogy egy pályakezdő, aki rendel­kezik életkorának minden erényével és hiányosságával hogyan találhatja meg he­lyét a vállalat, a gyár, az intézmény közösségeiben? Van ifjúsági törvény, van ifjúsági szervezet és van; nak szakmai csoportosulá­sok, melyek arra hivatottak, hogy segítséget, támogatást nyújtsanak, a kollektíva elő­nyére használják ki a fia­talos türelmetlenséget, ener­giát. Sok intézményesített fórum foglalkozik ezekkel a feladatokkal. PROBLÉMÁK persze van­nak, lesznek is, bármilyen nagy erő fog össze a fia­talok „ápolgatósára”. Sőt talán, ha a munkahelyen ápolgatásnak fogják fel a fiatalokkal való foglalkozást — erre is akad példa — a problémák csak nagyobbak lesznek. Mi most egy dol­got hadd emeljünk ki ebből a- sokrétű kérdéskörből: az ifjúsági brigádok ügyét. ISMERT DOLOG. a szo­cialista brigádmozgalom, a versenyszellem alapvető lett a termelő munkában. ön- maguktól szerveződött, in­tézményesen szervezett cso­portok küzdenek az érme­kért, s olyan közösségek ki­alakításáért, ahol jól érzi magát mindenki. Régi a mozgalom; sok a régi, ösz- szeszokott brigád, melyek-' nek tagjai a gépek dübörgé­sében egy intésből is értik egymást, milliméteres pon­tossággal dolgoznak egy­más keze alá, s munkaidő után együtt rakják a téglát társuk épülő családi házá­nál. Büszke rájuk minden­ki. Zárt csoportok ezek. Nem szíveden kockáztatnak ered­ményt, sikert azért, mert egy közéjük állt hebehurgya fiatal tönkreteszi a szerszá­mot, vagy ott felejti az uj­ját a kalapács alatt, Nincs olyan a teljesítménye, na­gyobb a selejtszázalék, egy­szóval, „ha csak lehet nem kell” ... Pedig hol tanul­hatja meg igazán a szakma fortélyait, a munka szerete- tét, a közös gondolj örö­mök embernemesítő' érzése­it a pályakezdő, ha , nem ilyen emberek között? Az ifjúsági brigádokról akar­tunk szólni, s lóm most mégis az „öreg” brigádok ügyével foglalkozunk: a ket­tő ugyanis nagyon össze­függ. Az ifjúsági brigádok e régen '.kialakult közösségek mellett létesült új kol­lektívák, magukba tömörit- vén a pályakezdőket. Erős egységet lehet összeková­csolni ezekben a csoportok­ban, hiszen megközelítően azonos életkorú, érdeklődésű fiatalokról van szó, de meg1 közelítően azonos a tapasz­talatlanságuk is. Előnye, hátránya is van tehát e szervezésnek, s ilyen * mó­don csak nagy „hibaszáza- lékkal” teljesíti feladatát, a pályakezdők 1 gondjainak csökkentését. Helyeselni kell a tanácskozás beszámolójá­ban és a felszólalásokban elhangzott véleményt, amely szerint szükséges változtat­ni az idősebbek és fiatalab­bak közös munkáját még akadályozó érdekeltségi rendszereket. KELLENEK-E ifjúsága brigádok? Országosan 530 ezer fiatal vesz részt a bri­gádmozgalomban és 60 szá­zalékuk ifjúsági brigádban dolgozik. Megyénkben 18 300 fiatal közül négyezren tagjai ifjúsági szocialista brigá­doknak. A számok azt mu­tatják, hogy életképesek, eredményesen dolgoznak ezek a kollektívák. A válto­zás iránya azonban mégis az, hogy nem mint elkülö­nüli és az öregekkel versen­gő csoportoknak kell mű­ködniük. Valamilyen módon, jobban ki kellene használni azt a lehetőséget, hogy a tapasztalt, régi igazi mun­kások szívesen foglalkoznak az utánuk következőkkel, szívesen nevelik, tanítják őket. Ez természetes, emberi jellemvonás, amely — ha megfelelő ösztönzéssel talál­kozik — mindenkinek egy­formán hoz hasznot. Fiatal­nak, idősebbnek egyaránt. (hekeli) A község fejlődéséről tárgyalt első ülésén a füzesabonyi tanács végrehajtó bizottsága A wiziép»§ történelme / ötezer méter filmszaiagon A kezdet.., (Tudósítónktól) : Tegnap délelőtt tartotta meg első ülését Füzesabony nagyközség végrehajtó bi­zottsága. Az ülésen a község fejlődéséről volt. szó, Vár­nagy Istdán vb-titkár ter­jesztette be elfogadásra az 1972-es évi költségvetési és fejlesztési alap zárszámadá­sát. A nagyközség 1972. „év bevétele 13 és fél millió fo­rint volt. Ebből ötmillió fo­rintot a gazdasági ágazat be­ruházásaira fordítottak. El­készült a Kerecsenéi és Rá­kóczi utak belvízlevezetése, új út épült az Ifjúsági úton, s a község hat utcájában vé­geztek még jelentős útfelújí­tást. Biztosították a költségve­tésből az egészségügyi intéz­mények működtetését, bőví­tették a bölcsőde felszerelé­sét. új csoporttal bővült az öregek napközi otthona is. Tovább fejlesztették a Mát- ravidéki Fémművek füzes­abonyi gyára támogatásával az óvodai térőhelyek számát, s az I-es számú Altalanos Iskola bővítésére 1 millió 300 ezer forintot fordítottak. Szemléltető eszközök, beren­dezések vásárlására további 60 ezer forintot költöttek. A községfejlesztési alap 9 millió forintos bevételéből hét és fél millió forintot . használtak fel új létesítmé­nyekre, beruházásokra. A művelődési ház bővítésére 400 ezer forintot költöttek, hozzájárultak jelentős összeg­gel — 300 000 forinttal a sportpálya bővítéséhez, s el­készítettek 875 négyzetméter járdát. Több mint másfél millió forintos költséggel bővitet­ték a Konfekció Ktsz épüle­teit, s egy régi épület Í3- újításávai helyet adtak az UNISZERV Ktsz szervizrész­legének is. A tanács költ­ségvetési üzeme hatékonyan segítette az új létesítmé­nyek megvalósítását. Növekedett az egy lakos­ra jutó fársadalmi munka ér­téke is» átlagosan 74 forint volt. A vb több hozzászólás és kiegészítés "Után elfogad­ta a zárszámadást. A celluloidszalag olyan gyorsan pereg az orsóról, mint maga a folyó, amikor sietős az útja. A felvevőgép már ott volt a nagy mű böl­csőjénél. Az operatőr akkor engedte útjára az első mé­ter filmszalagot, amikor még csak híre, a képzelet szüle­ménye volt a gigantikus al­kotás, lényegében a „semmit” örökítette meg. Ahogy múl­tak a hetek, a hónapok, az évek, a felvevőgép rendület­lenül dolgozott, nem keve­sebb mint ötezer méter 16 milliméteres film született meg, egy nagy népgazdasági beruházás hiteles dokumen­tuma, történelme. Ha ezt az értékes alkotást, egyfolytá­ban vetítenék le, legalább nyolc órát kellene ülni a filmszínházban a vetítővá­szon előtt. A film első kockái az. ősi állapotokat rekonstruálj ák. Odvas fűzfák, kubikgödrök, pangó vizek, elsárgult rétek. U szociális létesítmények a kítérőgyárban (Tudósítónktól) : Új szociális létesímények- kel gyarapszik az idei vas­utasnapon a MÁV gyöngyösi Kitérőgyártó Üzeme. 1971 vé gén kezdték meg a csaknem 10 millió forintos beruházás­sal épülő szociális létesítmé­nyek kivitelezését: fürdők, öltözők, orvosi rendelők kap­nak majd* helyet az épület­ben. ff Ili is jól 0 fii... Hegyei hústermelés! rmmkaverseny ,,. , .a Tárnamenti SERKÖV vállalja, hogy 1973. évi kocalét­szám tervét 150-ről 360-ra nö­veli, a várható szaporulatot meghizlalja, illetve egy részét vemhesítve átadja más terme­lő gazdaságoknak. Továbbá tíz százalékkal növelik, az egy kocára jutó szaporulati lét­számot és a választott malacok * számát, s az egy kilogramm húsgyarapodás takarmányozási költségét kilogrammonként 15 forintra csökkentik .., Vállal­ják, hogy 1973. végéig 310 ezer kilogramm sertéshúst és 300 anyakocát értékesítenek . . .“ Röviden ezek a tények tar­toznak a rhájus elseje tiszte­letére meghirdetett megyei hústermelési munka verseny - ben a Tarnamenti Termelő- szövetkezetek Sertéshizlaló Közös Vállalkozásának (SER­KÖV) vállalásaihoz. A mun- kaverseny-felhívás — amely a közelmúltban lapunkban is megjelent — azóta eljutott valamennyi termelőszövetke­zethez a megyében. Célja vi­lágos, érthető: a negyedik ötéVes terv hústermelési programjának végrehajtása érdekében növelni mezőgaz­dasági nagyüzemeink hús­termelését is. Növelni — át­meneti, nem várt problé- piákra való tekintettel — még terven felüli vállalások­kal és teljesítésekkel is. — Hogyan született a vál­lalás? — ezt a vezetőink pontosabban el tudnák mon­dani. Az biztos, hogy mi, a sertéstelep dolgozói szívesen vállaljuk a feladatokat. Raj­tunk nem fog múlni —mond­ja Barna Józsefné gondozó­nő, aki Zárónkról'jár a ser­téstelepre dolgozni. Vélemé­nyéhez csatlakoznak mások j&; Várkonyi Sándor gon­dozó. Maximcsuk József traktoros és Paksi András villanyszerelő: — Az az igazság — mond­ja Várkonyi Sándor —:, hogy nekünk is jobb a több. Ér­tem ezalatt, hogy jobban is ker.esünk, ha több hízót, anyakocát adunk le. Ugyan­is, a fizetésünk annak ará­nyában növekszik. Ezután elmondják, hogy eddig njái1 leadtak 800 hízót, s ebeket mind Várkonyi Sán­dor gondozta. — Még*kétezret szeretnénk év végéig meghizlalni, s, így meglesz, amit vállaltunk. — Min múlik ez? — Egyszerű. Ha jól esznek, meg jót esznek, akkor híz­nak gyorsan. Az pedig, hogy jól egyenek, már nagyban függ a gondozótól is. — És a takarmányozás? — Áttértünk az árpa- és kukoricalisztre, amelyet fe­le-fele arányban keverünk a táppal. így a takarmány- szállító szalagot egyelőre nem is használjuk, s bizony elég .sok zsákot.— napi 20—30-at is — meg kell kézzel moz­gatni a gondozónak. Viszont mégis megéri, mert jobban híznak ettől a takarmánytól, mint a szemestől. A telep traktorosának is sok a dolga; Maximcsuk Jó­zsef, aki a sertéskombinát megalakulása óta itt dolgo­zik, a daráló és a telep kö­zött ingázik a teli zsákokkal egész nap. De nemcsak ve­zeti a traktort,, akad bőven kétkezi munkája is: — Többet kézzel, mint a géppel — mondja tréfásan, s rámutat a mellette álló Paksi András villanyszerelő­re, akiről bizony valóban ne­héz lenne öltözete alapján megállapítani, hogy ő tulaj­donképpen „iparos”. Csupa lisztporos .a ruhája. — Több mint kétszáz vil­lanymotor üzemeltetését kell biztosítanom, s. gyorsan meg­javítani. ha üzemzavar ke­letkezik. De emellett még marad időm, hiszen a vil­lanyszerelő egy ilyen tele­pen akkor dolgozik jól, ha nincs mit javítani. Igyekszem úgy rendben tartani a háló­zatot. a motorokat — előze­tes felülvizsgálatokkal, gya­kori ellenőrzésekkel —, hogy lehetőleg ne következzék be semmi nagyobb hiba. — És besegít a rakodásnál, zsákolásnál? — Így van. Építkezem, kell a pénz. s nem is szégyellem a munkát,.. A rögtönzött beszélgetés­nek gyorsan véget kell vet­nünk, mert. mindenkit vár a munkája. Megszokott hétköz­napi élet zajlik a SERKÖV- telepén. Felzúg a traktor, Maximcsuk József „nyereg­be” pattan, s megy vele a villanyszerelő ■ is. Árpát visz­nek a darálóba. Barna Jó- zsefnét — aki az anyakocá­kat és „csemetéiket” gon­dozza —, síró kismalacok, Várkonyi Sándort éhes hízók várják. Szeretnék teljesíteni, amit vállaltak, s remélik, hogy rövidesen lesznek bőven ver­senytársaik is a megye más területeiről. fcfolilái) a kemény terméketlen szik jelzi: szegény a föld, szűk­markú a természet ezen az alföldi tájon. Olyan mosto­ha, hogy még az igénytelen szöcske is elpusztul. A film­felvevő pergett. Megörökí­tette, amikor a 404-es fo­lyamkilométernél kitűzték a jelzőtáblát. Altkor 1964-et ír­ták. A kiskörei vízlépcső és öntözőrendszerének megva­lósítását 1965-ben hagyta jó­vá a kormány. A határozat után megkezdődött az inten7 zívebb előkészítő munka. Á film nyomon követi a Víz­ügyi Tudományos Kutató In­tézet első kutatófúrásainak megkezdését, amelynek cél­ja volt megállapítani, milyen műszaki, technikai művele­tet igényel a hatalmas épít­mény. Szemlélteti az Orszá­gos Vízügyi Hivatal, a beru­házók, és kivitelezők, a víz­ügyi társszervek vezető kép­viselőinek helyszíni bejárá- 1 sát, a geodéták, az első föld­munkagépek. szkréperek, ta­lajmarók, földnyesők megje­lenését. Szalagon van a mil­liárdos építkezés minden egyes fázisa: az első kísérleti- „mini tároló” és körtöltés megszületése, a nagyszabású folyamszabályozás, a betono­zási munkák, a pillérek, a hajózsilipek építési folyama­ta. Megörökítést nyert a két mesterséges folyó, a Jászsá­gi és a Nagykunsági főcsa­torna születése, a Tisza új medrének a kialakulása, a Tisza gátjainak átvágása, amellyel új mederszakaszba terelték a folyót. Külön koc­kák tanúskodnak a régi me- »der elzárásáról, valamint a duzzasztás megkezdéséről. A képeken nemcsak a gép, - a technika jelenik meg, ha­nem maga az alkotó ember) is. Több tucat építővállalat sok száz munkása a főszerep­lője az élettel teli filmalko-. tásnak. Az orsóról mór az utolsó méterek peregnek. Celluloidszalagra került a duzzasztás, a hajózsilip meg­nyitása,-az első vízi jármű át­haladása a vízlépcső „kapu­ján”. .A dokumentumiilm be­fejező részét május 16-áh forgatják, amikor ünnepélye­sen elvágják a nemzetiszínű szalagot és hivatalosan is át­adják rendeltetésének a nagy természetátalakító beruhá­zást. Amikor egy film megszü­letik, első kockáin tüntetik fel az alkotókat. Mi ezúttal a I végén szólunk a film stábjá­ról. A Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság adta az eszmei gondolatot és az anyagi fedezetet a tekinté­lyes alkotáshoz. Az igazgató­ság dolgozóiból kerültek ki az amatőr alkotók is. Karca­gi Gábor igazgatóhelyettes fő­mérnök,. a fiun rendezője, Csíkos Ferenc operatőr, aki­ket munkájukban nagy in­tenzitással segített Nagy Il­lés vízügyi igazgató és Pál- hidy Csaba, a vízhasznosítá­si osztály vezetője. A ’ film­szalag jelenleg már a Ma­gyar Filmlaboratórium Vál­lalat műhelyében van, ahol a felvételek laboratóriumi munkáit végzik. A hang fel­vétele — Pálhidy Csaba szö­vege alapján — a Sportfilm Stúdióban folyik. A film nem ... és a vég, De nem a mun­kák vége. öncélúan készült. Hasznosí­tására máris több intézmény nyújtott be igényt. Az OV1- BER 'megrendelésére a több kilométeres szalagból 40 per­ces összefüggő filmet készí­tenek. Háromnegyed órás filmalkotást kért a Közép- Tisza vidéki Vízügyi (Igazga­tóság is, azzal a céllal, nogy a vízlépcsőnél bemutathassák majd az odalátogató érdeklő­dőknek. Igényt jelentett be a Bu- pesti Műszaki Egyetem víz­építési tanszéke is, amely a vízmű és kapcsolódó létesít­ményeinek- építési technoló­giájáról szóló részeket kí­vánja hasznosítani az okta­tó-nevelő munkában. A fenn­maradt filmkockákat a Kö­zép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság archívumában őrzik meg az utókor számára maradandó . dokumentum­ként. Endrész Sándor íkmmmQ 1573. május Ti,, péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom