Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-20 / 116. szám
Útban a világszínvonal felé Ä nagyüzemi keretek megtelnek tartalommal Népi ellenőrök vizsgálták Milyen ütemben és eredményekkel halad a termelés gazdaságosságának fokozása? Az elmúlt hetek során olvasóink többször találkozhattak lapunkban az Útban a világszínvonal felé címmel Néhány termelőszövetkezet és állami gazdaság tevékenységének bemutatásával arra próbáltunk választ keresni, hogy megyénk mezőgazdasági nagyüzemei milyen erőfeszítéseket tesznek gazdálkodásuk korszerűsítésére, a tudomány és a technika eredményeinek magas fokú alkalmazására — konkrétabban: milyen törekvések találhatók a világszínvonal elérésére? A világszínvonal fogalom meghatározása azonban nem egyszerű. Hiszen csupán egyetlen termékre is mondhatjuk, hogy elérte a világszínvonalat, de elmondhatjuk ezt egy üzem berendezéséről, vagy egy egész gazdasági ágazatról is. Sorozatunkban inkább azt kívántuk érzékeltetni, hogy megyénk mezőgazdaságában melyek azok az általános, fejlődést kiváltó tendenciák, amelyek következtében lehetővé válik a világ élenjáró gazdaságainak megközelítése, kiváló eredmények elérése. Csupán néhányat Az egyik ilyen folyamat a szakosodás. Néhány évvel ezelőtt az üzemek zöme „végigtermelte a statisztikát”, elaprózták a területet, nem egy termelőszövetkezet 30— 32 féle növényt is termesztett. Az elaprózott területeken nem lehetett kedvezően kihasználni a gépeket, alacsonyak voltak a termésátlagok és hatalmas veszteségek keletkeztek amiatt, hogy a különböző növényeknél a munkacsúcsok összetorlódtak és szinte semmit nem tudtak időben elvégezni. A szako-r sodás ma már jól lemérhető. Igaz, hogy az üzemek zöme még mindig 15—16 növényfajtát, termeszt, de ez már csupán a fele a korábbinak. S arra is van példa, — a horti termelőszövetkezeté —. hogy a növényszám négyre-ötrte csökkent. Ebben a szövetkezetben a jó munkán kívül nem utolsósorban a szakosodásnak köszönhé- tő, hogy élenjárnak a paradicsom-, de a gabona- és kukoricatermelésben is. A szakosodás természetesen nem csupán a növény- termesztésben tapasztalható. Ma már legalább húszra tehető a jelenleg épülő vagy elkészült, úgynevezett szakosított állattenyésztő telepek száma. A régi ólak, istállók helyett sok helyen a korszerű telepeken folyik a tenyésztés. E telepek nagyban elősegítik a húsprogram megvalósulását. Igaz, hogy a létesítmények nem kis pénzbe kerülnek, de hasznuk is számottevő. Hiszen csupán a Zagyva menti sertéshizlaló társulás, az aldebrői és a tarnamérai. SERKŐV több mint 13 ezer mázsa sertéshúst állít elő az idén. Termelési értékük, meghaladja a 36 millió forintot. S még egy érdekes mutató: a három telepen mindössze hatvanon dolgoznak. A szakosodás következtében tehát egyre lehetőbbé válik a valóban nagyüzemi, iparszerű termelés. Ember és rendszer A szakosodással együtt egyre inkább terjednek országos viszonylatban is,' megyénkben is az úgynevezett zárt termesztési rendszerek. Megyénkben az idén több mint ezer hektáron már így termelik a cukorrépát, jövőre pedig tízezer hektáron így akarják termeszteni a kuko- licát. Emellett törekvések futnak más növényfajtáknál 6» a zárt rendszerű termesz- áwxre. Mi ennek a lényege? Egy- rés*t az, hogy a talaj megművelésétől a termés betakarításáig. sőt tárolásáig minden munkát, sejiek végeznek. megszüntetve ezzel a nehéz fizikai munkát. Másrészt a kellő talajvizsgálattal, a megfelelő fajta kiválasztásával, az okszerű műtrágyázással és kellő növény- védelemmel sokkal magasabb termésátlagok érhetők el. A rendszer egy olyan zárt technológia, amelyben minden a lehető legszorosabb összefüggésben van egymással. semmit sem lehet kivenni úgy belőle, hogy az egység meg ne bomoljon. Gazdasági kihatása mellett szinte kimondhatatlan szerepe van abban is, hogy a benne dolgozó embert is átformálja. A magas technikai színvonal és a fegyelmező erő kiformálja a .modern mezőgazda- sági munkás típusát. Ma már gyakorlat Jó néhány évvel ezelőtt a mezőgazdasági vezetők szinte csak filmeken láthatták a gabona- vagy a szőlőtáblák felett dolgozó repülőgépet, helikoptert. Az idén megyénkben legalább hetvenezer hektáron légi úton történik a kalászosok, szőlők, egyéb növények védelme. A helikopter és a vegyszer jól jelzi, hogy a tudomány és a technika alkalmazása ma már mindennapos gyakorlat mezőgazdasági üzemeinkben. Még inkább jelzik a fejlődés útját az igények. Ma a mezőgazdasági üzemek vezetői a legtöbbször azt bírálják, hogy alig kapható nálunk nagy teljesítményű traktor, kevés a nagy áteresztőképességű kombájn, nincs kellően gépesítve a zöldségtermesztés, időnként akadozik a műtrágya- és növényvédőszer- ellátás. Ma különösen élénk az érdeklődés a gépek iránt. A korábbi években anyagi erőforrásaikat az üzemek inkább az épületberuházásokra, ültetvények létesítésére fordították. A géppark egy kissé elavult s most mindenki ezen szeretne változtatni. S mindenki a legkorszerűbb, legmodernebb gépek iránt érdeklődik. Ma a mezőgazda- sági üzemekben a hazai mellett szovjet, NDK-s, csehszlovák gépek is dolgoznak. A Csányi Állami Gazdaság tábláin pedig amerikai gépek ültetik és takarítják be a paradicsomot. Hasonló a helyzet a vegyszereknél is. A hazai mezőgazdasági szaklapokban például a Shell- cég is rendszeresen reklámozza növényvédő szereit. Jól látható a perspektíva: mindenből a legkorszerűbbet. Mert az hozza a legtöbbet is Amikor a nagy is kicsi A szövetkezetek, állami gazdaságok nagy, összefüggő földterületen gazdálkodik. A nagy ütemű fejlődés következtében azonban egyre inkább kicsivé válik ez a terület. Nagyon sok olyan feladat van, amelyet egy-egy gazdaság már egyedül képtelen megvalósítani. Éppen ezért kerültek és kerülnek előtérbe a társulások, különböző együttműködési formák. Hiszen akármilyen nagy is egy gazdaság, egyedül már képtelen kihasználni egy helikoptert, nehezen bír egyedül felépíteni egy több tízezer sertést kibocsátó telepet és így tovább. Megyénkben ma húsznál valamivel kevesebb a különböző társulások száma, Nem túlzottan sok «. de feltétlenül jelzi a jövő útját. A társulásokban sok előny rejlik. A pénzügyi erőforrások koncentrálásával korszerű, nagy kapacitású létesítményeket lehet létrehozni. Lehetőség nyílik a legmodernebb gépek, eszközök megvásárlására. S mindemellett könnyebben megvalósítható, hogy az üzemek az alapanyag előállításától a feldolgozásig, sőt az értékesítésig, mindent maguk végezzenek. Hiszen sokkal gazdaságosabb, ha egy társulás a saját telepén nevelt hízót maga vágja le a saját vágóhídján és maga értékesíti a húskészítményeket. S nem lebecsülendő előny az sem, hogy a társulás, nem csupán a gazdasági, de a szemléleti határokat is tágítja. Hol tartunk? Megyénk termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban tehát vitathatatlan a fejlődés. Mégis felmerül mindenkiben a kérdés, hogy hol tartunk, sportnyelven szólva: hol helyezkedünk el a mezőnyben ? A statisztikai kimutatások, elemzések arról tanúskodnak, hogy a magyar mező- gazdaság ma világviszonylatban közepes fejlettségi szintet ért el. Ez vonatkoztatható megyénk mezőgazdaságára is. A sorozatunkban bemutatott üzemek nem egy mutatót tekintve már elérték a világszínvonalat. Technikailag, szellemileg megalapozottan korszerűen gazdálkodnak. Példájuk jelzi, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével létrejöttek azok a nagyüzemi keretek, melyek napjainkban egyre inkább megtelnek tartalommal. Olyan tartalommal, mely lehetővé teszi minden üzem számára a világszínvonal fokozatos megközelítését, elérését. Ezt a célt akartuk soroza tunkkal mi is elősegíteni. Kaposi Levente Megnyitotta kapuit a rendhagyó módon — két helyen rendezett Budapesti Nemzetközi Vásár. S bár a nagyobb terület még a városligeti, a szakosított pavilonok már az új, kőbányai vásárvárosban, az elkövetkező szakvásárok szellemében tárják a a közönség elé a látnivalót. Nagyobb is az idei vásár, mint valaha volt a BNV. 144 ezer négyzetméteren vonul fel ország-világ. Területi megoszlás szerint 100 ezer négyzetméter a városligetben, a többi az Albertirsai úton, Kőbányán. Harminckét ország, 1750 külföldi cég és 1223 hazai vállalat termékei láthatók a pavilonokban és a hatalmas szabad területen. S bár elsősorban gépek, ipari berendeMilyen intézkedések történtek a gazdaságosabb termelés kialakítására, illetve a gazdaságtalan gyártmányok csökkentésére? Milyen ütemben halad az ágazati és a vállalati termékszerkezet korszerűsítése? A párt megyei végrehajtó bizottsága, valamint a kormány határozatai alapján milyen tervek készültek a kapacitások jobb kihasználására, a hatékonyság, a termelékenység növelésére? Erősödtek-e a vállalatok külgazdasági kapcsolatai ? Indokoltan, vagy indokolatlanul emelték-e a termékek árát? Megfelel-e a termékek műszaki, minőségi színvonala a hazai és a külföldi igényeknek? A kérdésekre 21 vállalatnál és szövetkezetnél — Fi- nomszerelvénygyár, Mátra- vidéki Fémművek, Heves megyei Ruházati Ipari Vállalat, Izzó gyöngyösi gyára, Vas- és Fémipari Vállalat, Agro- mechanikai Szövetkezet, Könnyűipari Gépgyártó Vállalat egri gyára, BUBIV egri gyáregysége, Agria Bútorgyár, Heves megyei Finommechanikai Vállalat, Egri Háziipari Szövetkezet, Egri Vas- és Fémipari Szövetkezet, Qualität, parádsasvári üveggyár, bélapátfalvi cementgyár, VÖCSI egri gyáregysége, Mátravidéki Kőbánya Vállalat, VILATl egri gyára, Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, Egri Cipőipari Szövetkezet, MEZŐGÉP Vállalat — kerestek választ megyénk népi ellenőrei. Ai.talAnosíthatö TAPASZTALATOK Az 1971-es felmérést követő utóvizsgálat többek között megállapította; a vállalatoknál, a szövetkezetekben az említett párt-, kormányhatározatok nyomán felülvizsgálták a kapacitások kihasználását, intézkedések születtek a gazdálkodás színvonalának növelésére, a belső tartalékok feltárására, a stabilitás erősítésére, a termelékenység fokozására. Sikerült egyeztetni a népgazdaság, a vállalat, valamint a jövedelmezőség igényeit, követelményeit, jelentősen nőtt a gazdaságosan gyártható termékek száma. zések töltik meg a kiállítási csarnokokat — akad látni, nézni valója a nagyközönségnek is — hiszen van itt élelmiszer-bemutató, selyemmel, cipővel teli könnyűipari csarnok, nemzetközi autóparádé, hétvégi ház-, camping-bemu- tató. A külföldiek árukínálata messzemenően figyelembe veszi hazánk központi fejlesztési programjait — egyebek közt a jármű-, a köny- nyűszerkezetes, az olefinprogramot. S nemcsak kereskedelmi, hanem termelési együttműködési szándékuknak is hangot adnak. A szocialista országok mindenekelőtt a KGST-n belüli szakosítás, a szocialista integráció és kooperáció jegyében rendezték kiállításukat. Külön is figyelmet érdemel, hogy az 1972. évi hatósági árváltozásoktól eltekintve, az értékesítésre került termékek árai lényegesen nem változtak, s arra sem találtak példát a népi ellenőrök, hogy jogtalan, indokolatlan áremelésekkel igyekeztek volna eredményességüket növelni u vállalatok. KIEMELKEDŐ EREDMÉNYEK Az elmúlt évben megyénk több üzeme, szövetkezete — a közelmúltban átadott vállalati kitüntetések is ezt bizo- nyíják — ért el kiemelkedő sikereket. A piaci igényekhez igazodó, korszerű gyártmányok bevezetése az AGRIA Bútorgyárnak, a VILATl egri gyárának, valmint az Egri Háziipari Szövetkezetnek sikerült a legjobban. A termelékenység, a hatékonyság növelésének érdekében pedig elsősorban a Mátravidéki Fémművekben, a MEZŐGÉP Vállalatnál, a Cement- és Mészművek bélapátfalvi gyárában, a Vörös Csillag Traik- torgyór egri gyáregységében és az Izzó gyöngyösi gyárában tettek legtöbbet. Az egri Finomszerelvény- gyárban 1972-ben közel 25 millió forintot fordítottak — a képződő alaptól mintegy 8 millió forinttal többet — a gyártmány- és gyártásfejlesztésre, gyártási dokumentációk vásárlására. A termelésszerkezet alakulásában és a termelés növekedésében az elmúlt évben is jelentős szerepet játszott az export. Szerencsére megyénk egyre több vállalatának, szövetkezetének terméke jut el külföldi piacokra. Különösen dinamikusan fejlődött a Mátra vidélá Fémművek, a parádsasvári üveggyár, a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 10. sz.. egri gyárának,^a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnek, aQualitálriak, a Cipőipari Szövetkezetnek, valamint az AGRIA Bútorgyárnak az exporttevékenysége. GONDOK, NEHÉZSÉGEK Természetesen gondokkal, feszültségekkel is találkoztak BNV 73 S magyar vállalatok is gyakran hivatkoznak termékeik kooperációs eredetére, fel- használására. A fél világot képviselő árukínálat lehetővé teszi, hogy importáló vállalataink, intézményeink a legmegfelelőbb, leggazdaságosabb árukat, cikkeket válasszák ki. A vásár a nemzetközi gazdasági élet, a nemzetközi termelési munkamegosztás, a piackutatás, a marketing, a műszaki tudományos fejlődés praktikus fóruma — ahol nemcsak az áruk, hanem az azokat előállító és „fogyasztani” kívánó szakemberek is találkoznak. A hazai gyárak, vállalatok világszínvonalú termékeiket kínálják. Egész sor szabadalom, újdonság — s a jó minőségre, versenyképességre elég példának említeni a Budapest Főváros Tanácsának nagydíjával kitüntetett termékeket vagy a BNV díjával jutalmazott 80 féle cikket. A csaknem háromezer kiállítónak jó üzletkötést, kereskedelmi és termelési együttműködést, a látogatóknak pedig számos újdonságot, színes látnivalót ígér *z idei BNV. a vállalati, a szövetkezeti munka elemzése, értékelése közben a népi ellenőrök. Kapacitáp hiányában — mintegy 30 százalékos termelésfelfutás mellett — az idén sem tudja a külföldi igényeket kielégíteni az egri Cipőipari Szövetkezet, Hasonló gondjai vannak a Mátravidéki Fémműveknek és a Heves megyei Ruházati Ipari Vállalatnak is. Az IKÁRUS-autóbuszgyár- tás éves ütemének eltolódása késleltette az egri Finom- szerelvénygyárban a kooperációs alkatrészek — ajtóműködtető berendezések — tervezett felfuttatását. A Quaii- tál Könnyűfémipari Feldolgozó Vállalat kokilla-, illetve présöntvényei iránt változatlanul mérsékelt a kereslet, az egymillió tonnás kapacitású Mátravidéki Kőbánya Vállalat is csak 70 százalékban tudja termelését értékesíteni. Felhívják továbbá a népi ellenőrök az illetékesek figyelmét arra is, hogy a megye üzemeiben, szövetkezeteiben készülő termékek közül a szükségesnél még mindig kevesebb jut szűkebb hazánk, Heves megye kereskedelmi egységeibe. TERVEK. CÉLKITŰZÉSEK Továbbra is a termelés gazdaságosságának fokozása jelenti az egyik legnagyobb feladatot az üzemek, a szövetkezetek számára. Ennek érdekében szinte valamennyi vizsgált gazdasági egységben előtérbe került a munka- és üzemszervezés, az önköltség csökkentése, a munka intenzitásának fokozása, a termelés színvonalának növelése, valamint az újabb exportlehetőségek kamatoztatása. Az 1973-as esztendőre az egri Finomszerelvénygyár közel 20 százalékos exportnöve- ' kedest tervez, a MEZŐGÉP Vállalat pedig az 1971-es ex- portf rgalmának nem keve sebb. mint tízszeresét szeretné elérni. A VILATl egri gyámba i közel 140 m iliő forintos, rubel viszonylatú forgalomnövekedés várható az idén. a e kötött üzletek teljes t-sível egymillió dollárra emelkedik majd a parádsasvári ü eg- gyár exportforgalma is. Az exporttevékenység dí a- mikus fejlődése vár a ó a Hevesi Népművé-zeti és H - ziipari Szövetkezetben, vali- mint a Heves megyei Finom- mechanikai Vállalatnál is. A tanácsi vá-laLt külö böző termékei ránt — orvosi eszközök. műsz r-k, kozmetika' szalongarnitúrák — egyre nő a kereslet a Szovjetunió' an Az ereJm yek, a tervek azt bizonyítják tehát:,a vállalatoknál. szövetkezetekben eleget tettek a párt és a kormány határozatainak, a termelés gazdaságosságának fokozása, a piaci igényekhez való gyors reagálás tervszerű folyamattá vált üzemeink, szövetkezeteink többségében. Szükségesnek tartja azonban a népi ellenőrzési bizottság, hogy néhány gyártmánycsalád fejlesztéséhez — motorkompresszor — a Kohó- és Gépipari Minisztérium is nagyobb segítséget nyújtson. A termelő vállalatoknak is nagyobb gondot kell fordítaniuk az árfolyam-ingadozás eredményrontó hatásának ellensúlyozására — szerződésben megállapított, rögzített árakkal, vagy biztosítási szerződésekkel — erősíteni kell a kapcsolatot az üzérnek és a külkereskedelmi válla'a'ok között is. Végül javasolják a népi ellenőrök, hogy a lakossági ellátásra termelő megyei vállalatok termékeinek megyén belüli forgalmazására a kereskedelmi szervekkel az eddiginél szox-osabb kapcsolatot alakítsanak ki. Kon* József Amimé, 1973. május '10., vasárnap . [ Vásár a Városligetben.