Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-10 / 83. szám

PICASSO A franciaországi Cannes város közelében le\ o Mougins községben életének 92. évében elhunyt Pablo Picasso, a XX. század egyik legkiemelkedőbb lestoinuvésze. A spanyol származású Pablo Picasso, .1881. október 25-én született Malagában és mar fiatal korában kitűnt festői tehetsé­gevei. Tanulmányait a barcelonai és mad­ridi képzőművészeti akadémiákon folytat­ta és 19 éves korában Párizsba költözött. Nem sokkal később barátságba került Ma- tisse-szul és Braque-kal. Számtalan festői irányzatot felölelő életműve a XX. század szinte valamennyi festőmüvészeti irányza­tát továbbfejlesztette. Picasso politikai állásfoglalása egyik leg­jelentősebb alkotásában, a spanyol polgár- háború ide jen végzett fasiszta pusztítás el­len tiltakozó Guernica című festményé­ben fejeződik ki. 1945. óta tagja volt a Francia Kommunista Pártnak es jelentős tevékenységet fejtett ki a Béke-világtanács munkájában. Ehhez az időszakhoz (1949). kapcsolódik a béke szimbólumaként ismert­té vált világhírű Békegalamb című rajza. 19til-ben a világbékéért kifejtett munkássá­gának elismeréséül nemzetközi Lenin Bé­kedíjjal tüntették ki. A nagy művész életének utolsó éveit visszavonultságban töltötte. Az aki, amely : amely Amikor először hallottam a vasárnap délutáni sporthí­rekben, azt hittem rosszul hallottam. Ám. hogy hallá­som jó, csak minden bi­zonnyal mégis véletlen, amit , hallottam, mégha ismétlődő véletlen is, azt egyetlen perc­cel később bebizonyította a hírközlő, mondván „... aki'. Az „aki" azonban, ha jól emlékszem, egyik első osztá­lyú labdarúgócsapatunk volt, amely megverte a másik első osztályú labdarúgócsapatun­kat. Véletlen? Az ilyen véletlen sem jó, hivatásos bemondó­nak illik tisztában lennie a magyar nyelv alapvető sza­bályaival. ... De hát, isten­kém, a százfejű sárkánynak száz szája van. s még az is megbotolhat olykor, ha a frá- iva nehéz nyelven fúj tüzel. i sporthírek után minden : onnyal diszkréten szóltak a kollegák, szólt a rende- s ezzel az ügy a magyar ■vív lovagias szabályai sze- • ~:it el is intéződött volna. 'ina, ha az elmúlt vasár- ■; p. ugyanettől a bemondó- ugyancsak a sporthírek­en nem azt hallom ismét, iy „aki" — mármint az i. Jly helyett. S ekkor egy pillanatra ■ , ígrendiiit a hitem önma­gam és elemi iskolai tanul­mányaim iránt. Hátha me­gint egy „null :nulla” vita ál­dozata leszek, amely vitát a televízió vívja meg ám most a nyelv, s az oktatási rend­szer ellen, bebizonyítván, '.ogy régi magyar nyelvünk sem tett különbséget az „a" és az „az” között sem és gyakran hányt fittyet az ,.aki”-nek, illetőleg az ..amelynek", tárgyat, csopor­tot, állatot is megtisztelvén az „a/ct”-vel. Az ősi magyar antikvitásnak amúgy is re­neszánsza van nálunk! Tisztelt televízió! Tessék nekem megmondani végül is. hogy miről van szó: tudatos, antikvitásról, vagy még tu­datosabb nyelvi-nyelvtani újításról, avagy egyszerűen és korántsem nagyszerűen pongyolaságról. Mindaddig, amíg ezt velem nem közük, nagyon tanácstalan lesz e sorok írója, amely... illetőleg aki mindeddig úgy-ahogy megélt a magyar, nyelvből, aki. Illetőleg, amely a számá­ra a legszebb nyelv a vilá­gon. Kisfilm nem kis film A köznyelv, bár nem sza­batos és precíz módon, de na­gyon határozott különbséget tesz a kisfilm és a riportfilm között. A riportfilm, esetleg dokumentumíilm műfajának részletezése helyett inkább a „kisfilm” köznyelvi és köz­értelmi megfogalmazását ad­nám itt, már csak azért is, mert erről is szeretnék e sorokban néhány gondolatot elmondani. Nos kisfilm az, amely először is kis film, tehát néhány perctől legfel­jebb negyedóráig, húsz per­cig tart. A kisfilm olyan film, amely lehet rajzfilm, báb­film, burleSzk. tudományos, de mindig izgalmas és szóra­koztató. Még krimi is lehet, ha egyáltalán lehet negyed­óra alatt ilyesmit elképzelni. Mégis úgy tűnik, hogy ezek a kisfilmek meglehető­sen mostohagyerekek a tele­vízió képernyőjén. Mondom ezt, bár most fejeződött be a Mézga-sorozat, de amely fél sikere ellenére is éppen azt igazolja, hogy közönségünk, mégpedig igen nagy közönsé­gük van ezeknek a filmmű- íajoknak. Kollányi Ágoston rövid természetfilmjei, vagy ahhoz hasonlók, a magyar rajzfilmstúdió világhírű Gusztáv ja és társai — tudo­mányos, ismeretterjesztő és szórakoztató magyar kisfil­mek hiányzanak a televízió­ból. Pedig a képernyő nem­csak kitűnő bábája, de me­leg szívű dajkája is lehetne az — úgy tűnik — utóbbi időkben a hazai filmesek kö­rében elhanyagolt műfajnak. Ha a televízió értő és ösz­tönző módon támogatná e kisfilmek tervezőit, rende­zőit, ha egyáltalán fórumot és így kedvet és lehetőséget is adna e műfaj egykor — nem is olyan régen — világhírű magyar művelőinek, — csak milliós közönsége lenne érte hálás. És joggal! Mézesfazék Ügy látszik, Vargha Ba­lázs és bájosan szép muzsi- kájú szerzőtársa. Davóczi Bárdos Tamás és a trió har­madik tagja.Féftr László egy sajátos népi, régi és mégis mai musicalsorozátot (?) te­remtett meg a televízióban. A ,,Mézesfazék”, ez az újabb kollégiumi komédia, amely távoli századok orvén a de­rű, az ízes magyar folklór és a pajzánkodó ártatlanság vi­lágába vezérli el a nézőt, örömteli látvány volt szem­nek, hallgatni való volt a fülnek és melegedtető él­mény volt a szívnek. A fia­tal szereplőgárda oly, élve­zettel és oly mértéktartással komédiázta végig e mesebéli valóságos világ félórás idé­zetét és igézetét, hogy jóma­gam, mint néző, végül is fá­jó szívvel sóhajtottam fel: miért is nem lettem sZínész- szé én is. így azonban — hogy nem váltam azzá! — jól jártam én is, meg a Mézesíazék társu­lata és nemkülönben a nagy­érdemű közönség is. Gyurkó Géza Grafikon Hatvan betfféhségérol Könyv a pályás kezében „Lovas nemzet voltunk, olvasó nemzet lettünk.” Egyik barátomat idézem, aki maga is könyvmoly, s ami­kor szavaira hitetlen ábrá- zattal válaszoltam, azt mond­ta: járj utána, menj el Hat­van könyvesboltjaiba, az üzemi könyvárusokhoz, s rögtön megbizonyosodsz, hogy nem a levegőbe beszé­lek! Vettem a fáradságot. El­sőként a Kossuth téri nagy­áruház könyvosztályán ko­pogtatva. Informátorom: dr. Zölei Dávidné. — Forgalmunk évről évre nő, bár nem túlzott a kész­let nálunk, s az igazán slá­ger kötetekből jóformán mi­nimális példányszámot ka­pok. Viszont az értékes so­rozatokra előfizetőket gyűj­töttem. Negyven példány­ban megy a januárban in­dult „A világirodalom re­mekei”, amelynek legutolsó kötete Fast Spartacusa. El­ment az Űj Magyar Lexikon tizenkét példánya is a má­sodik kötetből. Nagyon hi­ányzik viszont a 2—3 éve­sekhez szóló leporelló! Egy­szerűen nincs. Akárcsak Pe­tőfi. Még így is közel ' 50 ezer forintos forgalmat bo­nyolítottam le az első évne­gyedben. Húsz százalékkal többet, mint tavaly ... Fort Jánosné öt esztende­je jutalékos könyvterjesztő a kórházban. A betegek részé­re kölesönkönyvtár működik, „fogyasztói” tehát az orvo­sok, ápolók köréből kerülnek ki. — Mi itt az ízlés és igény? — Érdekesen összetett, ka- rácsöny előtt például a Ma­gyar értelmező szótár min­den példányát eladtam. Ke­resettek a Panoráma-úti­könyvek. S nagyon menné­nek a képzőművészeti albu­mok, ha kapnék belőlük ele­get. A ..Prado” öt példánya első délután gazdára lelt, pedig 240 forint az ára. Eze­ket inkább az orvosok ve­szik. Az ápolónők között na­gyon népszerű a világirodal­mi sorozat, amit részletre lehet fizetni. Háromtucatnyi előfizetőm van rá. Kará­csony előtt szétkapkodták Steinbeck Édentől keletre cí­mű könyvét, s nem tudok annyi Berkesit meg egyéb krimit vinni, hogy elég le­gyen. Fortné gyors számadást végez, amelynek során ki­derül, hogy ő sem adja alább az ÁFÉSZ-áruháznál. Negyedévi forgalma megkö­zelíti az 50 ezer forintot. Néhány iskolában szintén jó munkát végeznek a bizo­mányosok. A Bajza Gimná­ziumban Németi Gábor igazgatóhelyettes a könyvol­vasás és vásárlás fő propa­gálóra. Évente elad 35—40 ezer forintnyi árut. tanártár­sainak, s a diákoknak. Az 1-es általánosban Csanádi Gyuláé az érdem, hogy el­megy 25—30 ezer forint ér­tékű könyv, ö egyébként annyira szívén viseli a könyvek sorsát, hogy a Vö­rös, Hadsereg úti könyves­boltban jelen van minden csomagbontásnál, s kiverek- szi a szükséges példányszá­mot. ★ — Nemcsak olvadni sze­retnek a hatvaniak, hanem sokat adnak a könyvek kül­lemére! — mondja Hajdú Kálmánná, a könyvesbolt egyik eladója, amikor rá­juk nyitok. — A sima, fű­zött példányokat nehezen tudjuk eladni még most, le­értékeléskor is. Inkább a jó és szép kiállítású könyv a kelendő. Hogy mi hiány­zik polcainkról? Elsősorban több alapfokú mezőgazdasá­gi és műszaki könyv kelle­ne. A KRESZ szintén állan­dó hiánycikk. És hát a lexi­konok, meg A világirodalom remekei! Nem hinné az em­ber, hogy a mi húszezer la­kosú városunkban közel öt­száz előfizetője van ennek a népszerű sorozatnak. — Mi jött a legújabb pos­tával? — Palotai Boris elbeszé­léskötete,- Conrad Tenger­parti története, útikönyv Ro­mániáról, meg 150 példány Castelot Napóleon-életregé­nyéből. Azt hiszem, estére elmegy az utolsó is. Igen keresett munka. Van egy szenvedélyes vásárlónk, fia­tal ügyvéd, csodálkozom, hogy még nem jelentkezett. Szinte másnaponként itt van, s az a szokása, hogy átböngészi a csomaggal kül­dött szállítójegyzéket. Amit kipipál, félre kell tennünk, neki, míg érte jön. Főleg a politikai jellegű munkák és az irodalmi, filozófiai tanul­mánykötetek érdeklik. A beteg boltvezetőt Fülöp Jánosné helyettesíti. Vele kíséreljük meg, hogy grafi­kont készítsünk Hatvan be­tűéhségéről, természetesen csupán a könyvárusi forga­lom adatai alapján, mert a Pestről, Vácról, Gödöllőről idejáró ügynökök útját nem követhetjük. Amit ők for­galmaznak. többletként tart­hatja ßzamon az újságolva­só. Tehát: a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnak, e bolttal együtt, 23 árusító­helye, illetve bizományosa működik a városban. A bi­zományosok nem mindenike dolgozik úgy, mint Fortné, vagy Csanádi Gyula. Mert a cukor- és konzervgyárban havonta alig kel el ezer fo­rint értékű könyv. Az idei első negyedév mérlege még­is 390 ezer forint. Ehhez adhatjuk a két AFÉSZ-üz- let mintegy 100—120 ezer forintos forgalmát, s kide­rül: három hónap alatt fél­millió forint értékű kiad­vány talált gazdára a vá­rosban, Ez éves szinten, jó húsvéti és karácsonyi for­galmat belekalkulálva, két­millió forint. Azaz 57 ezer kötet! Mert Fülöpné szerint bátran 35 forinttal számít­hatjuk egy-egy könyv át­lagárát. Ötvenhétezer kötet. Majd­nem három könyv minden hatvani polgár kezében. De akkor már a csecsemő is mesésalbumokkal babrál! Meglepő adatok, még ha kri- mikötetek több ezres pél­dányszáma húzódik is mö­göttük. Hátha még az igényeket ki is lehetne elégíteni! Moldvay Győző KEREKES IMRE: emeltem meg a sötétség al­ját, a daxlí már nem volt sehol. Pedig, hogy olt volt, az száz százalék. Minthogy az éjszakai ügyek akkor is léteznek, ha az ember csak egy pillanatra sejti őket. Na, így látta meg valaki a Perecz Vincét, Jelentés, jegyzőkönyv pedig sehol. Azt lehet gondolni,; minden to­vábbi nélkül, összejátszom vele. Kihordom neki a szaj­19. A magyar nyelv ünnepi hete 1 Hétfőn a lillafüredi Palota Szálló dísztermében nyitot­ták meg a magyar nyelv he­te Borsod megyei rendez­vény-sorozatát. Az első napon dr. Grétsy László a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Nyelvtudo­mányi Intézete nyelvi osztá­lyúnak vezetője „Nyelvünk fcglödésének és művelésének újabb irányai”, címmel tar­tott előadást, amelyet vitá követett. Hasonló rendezvénysorozat nyílt hétfőn Pécsett is. A program kiemelkedő eseme nye a pedagógusjelöltek el­ső, országos szép kiejtési versenye, amely Ka/.inczi Fe renc nevét viseli. Elő nem léptetnek. Hova. Nem mondhatják azt, hogy lehetek a magam főnöke. Mint ahogy azt sem. bánjak jobban a beosztottal, hall­gassam meg, mit javasol, mert az az igazi, ha az em­ber odafigyel a jelekre. A Nelli miatt szólhatnak. A Perecz Vince biztos tu­dott a dologról. Valamit tud, mert mindig vigyorog, ha este elvonul. Mintha nem­csak azt tudná, hogy mi volt, hanem azt is, hogy mi van. Vagyis, hogy Nellivel auszra ment a dolog. Míg eddig eljutok, már a sötét oldal közepén járok. Félútig van idő, alkalom is, tekingetni jobbra-balra, ki­tapogatni mi van a sötétben, rángatni a fejet. Szóval az ilyen " félül már alaposan begyújtja H fantáziát. Ez kell most ne'íem­Szóval, megint a Nelli. De ez a Perecz Vince nem tud semmit. Ez mindenkivel úgy tesz, mintha tudna mindent. Az ilyen lógós senki házi ebből él. Ügy kellene neki az adu. mint egy falat ke­nyér. De csak kellene. Mert nem tud semmit. így aztán marad neki. hogy rnegjátsz- sza magát. Van akinek már ez is elég. Szóval, mégis a Perecz Vince. Elengedtem. Még jegyzőkönyv se készült. Nem szeretek összeakadni az ilyen semmirekellő néppel. Ha fel­veszem a jegyzőkönyvet, minden este azzal búcsúzna, , na mi van Gáspár, nem írunk egy jegyzőkönyvet?' Kell ez nekem? Azóta leg­alább befogja a csőrét. Csakhogy abból, ami éj­szaka történik, minden ki­szivárog. A nappali ügyeket jobban el lehet rejteni. Na­gyobb a zűrzavar. A rend­őrség is a nappali gyilkos­tól fél a legjobban. A pali megtörli a bicskát, becsapja az ajtót, aztán kisétál a lép­csőházból a többivel. Fo­rintért őt is elviszi a villa­mos, szolgál, neki az auto­mata. Az éjszakai ügyek világo­sabbak. Kevesebben va­gyunk. Az egyik tesz vala­mit, a másik látja. Én például megesküszöm, hogy most, mielőtt tovább indultam, itt a sötét olda­lon, a Tölcsváry Adrienne daxliját láttam, amint meg­lapul. Még füttyentettem is neki. Annyira .Tgondolkoz­tam, hogy a daxlira talán fel sem figyeltem volna. A saját füttyentésemre füty- tyenl ettem még egyet. Hát így megy ez Aztán »piár hiába is fiity- tyenlgetlem tovább, hiába rét, ő pedig elpucol. Vilá­gos. Különben lenne jelen- les. Ahol pedig jelentés van, ott jegyzőkönyv is szüle­tik. Az már hétszentség. Szóval, így látták itt éj­szaka a Perecz Vincét, aztán így kerülök most én sorra. De akkor a Nellit is i lát­ták. Jobb, ha ilyenkor az em­ber meghúzza a lépést és megnézi, hogy a stukker a halsó zsebben van-e? Miért ne lenne ott? Csakhogy a Nellit futni haavták. Elég, ha az ember éjszaka kicsit belegondol a nappal történtekbe, hamar rájön, hogy ki mindenkit futni hagynak. Ha nem éget az ügy, meg valaki még van a háttérben, miért ne hagy­nák. Az adminisztráció még azt se győzi, ami nélkülük marad. Termelni is kell. De a Perecz' Vincét nem hagyják. Csak látni 'kell, ahogy vonul ki a gyárból, a szakik még csak rá se néz­nek. Annak örülnek, ha mennél hamarabb eltűnik. Az ilyen embernek direkt jól jön a sötét. Van mivel eltakarni magát. De csak addig, amíg meg nem fogják. Most aztán en­gem is megfogtak. Hűvös az éjszaka. Itt a sötét oldalon most mégis meleg van. Mindig a link palik miatt fizet a másik. Ha még valami el is tűnik, amit ráhúznak, magyarázhat az ember, míg elhiszik, hogy miért nincs jegyzőkönyv. Az éjszakai ügyeli soha nem maradnak homályban. Az éjszaka nem alkalmas arra, hogy valami sötétben maradjon. (Még van idő. Harmada még hátra van az útnak, a kerítés mellett. Ha ki lehet találni, hogy a hívás a Pe­recz Vince miatt, akkor an­nak Is meg kell Tenni vala­hol, hogy hol lehet itt ki­bújni. Megindulok a sarok felé, ahonnan a hosszú utca fé­nyei már látszanák. Járás közben jobban forog a fej. Álló ember mindig egyre gondol. Ülve még lehet va­lamire menni, de ha áll az ember, az nagyon haszonta­lan. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom