Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-10 / 83. szám

! KOSSUTH 8.20 Harsan a kürtszó! 8.50 Offenbach: Hoffman mesei. 3 felv opera. 12.20 Rí nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 13.45 Választás előtt... 14.00 Rádiójáték gyermekeknek. 14.40 Énekló ifjúság. 15.10 OpereUdalok. 15.21 Radióiskola. 16.05 Petöfi-kalendárium. 16.16 A modern külkereskede­lem. III. 16.19 Kamarazene. 16.34 Hidas Antal: önarckép. 17.05 Bartók nyomában. 17.30 Brahms: Siratóének. 17.45 Felgyorsult fejlődés ... Megváltozott életforma. 18.00 Könnyűzenei Híradó. 18.20 A Szabó család. 19.25 Népzenei magazin. 20.05 A költészet hete. 21.00 Berlioz Faust elkárhozása. 0.25 Nóták. PETŐFI 8.05 Liszt-rapszódiák és «tatok. 8.40 Táncdalok. 9.53 Könyvek, tájak, emberek. 11.45 Előadás. 12.00 Szimfonikus zene. Randevú kettőtől hatig ^ 18.10 Mi lett vele? 18.45 Zenés barangolás szovjet földön. VI. 19.10 Népi muzsika. 19.21 Auber és Marseillaise. 20.05 Dok.-műsor. 20.25 Miljutyin: Nyugtalan bol­dogság. Operett. 22.40 Toronyzene. 23.15 Kórusművek. 23.30 Bach: d-moll partita. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. Mesei szőttes. Törpék és nagyságok. Ambrus Kiry énekel. A tehetség kötelez. Szerkesztik a hallgatók. — Közben: Üttörőhíradó. MAGYAR 9.00 A tv politikai tanfolyama a honvédségnek. 9.40 szünidei matiné. Kisfllmek. 11.40 ITV. 14.00 Jcgkorong-VBf Csehszlot-á­k i a—Svédország. 16.15 A Kaukázus barlangjaiban. Lengyel rövidfilm. 16.25 Kuckó 16.45 Hírek. 16.50 Ipar az Alföldön. 17.30 Zseblévé. 18.05 Gondok, tervek ..; Riport­műsor. 18.45 Játék a betűkkel. V, 19.10 Esti mese. 10.30 Tv-híradó. 20.00 A televízió kívánságműsora. 21.10 Mit jelent az ön számára Európa? 22.20 Tv-híradó. . JUT bútorok A Székesfehérvári Bútor­ipari Vállalat új üzemét _ a melyet a „Skála” bátorcsalád előállítására hoztak létre, a legkorszerűbb olasz és NSZK-beli automata gépso­rokkal szerelték fel. Az új üzemcsarnokban három gép­soron, szalagrendszerben ál­lítják elő a fóliafurnér be­vonatú bútorok számos vál­tozatát. (MTI Foto — Balassa Fe­renc felvétele) Javult az egyetemek és a népgazdaság különböző ágazatainak közvetlen kapcsolata A felsőoktatási intézmé­nyekben folyó kutató munka — ideértve a szerződéses munkák keretében végzett tevékenységet is — az ország egyik legszélesebb tudomá­nyos bázisa. A különböző vállalatok, intézmények meg­bízásait az egyetemek, főisko­lák úgynevezett szerződéses munkák keretében végzik el. A Pedagógusok Szakszerve­zete felsőoktatási tanácsá­nak műszaki egyetemi és műszaki főiskolai szakbizott­sága témabizottságot hozott létre legutóbb azzal a meg­bízással, hogy vizsgálja meg a felsőoktatási intézmények­ben a szerződéses munkák helyzetét és ezen belül az intézmények szakszervezetei­nek szerepét. A vizsgálat eredményeit legutóbb megvi­tatta a Pedagógusok Szak- szervezetének elnöksége. Az elnökség megállapítot­ta: a szerződéses munkák el­végzése biztosítja a felsőok­tatási intézményekben meg­levő szellemi kapacitásnak és a kutatási eszközöknek a népgazdaság érdekében tör­ténő felhasználását. Közvet­len együttműködés jön létre a felsőoktatási intézmények és a népgazdaság különböző ágazatai, irányító szervei. vállalatai, Intézménye! kft- zött. Különösen előnyös ez a kapcsolat a fiatal oktatók esetében, szakmai gyakorla­tuk megszerzéséhez, de a tapasztaltabb oktatók sem nélkülözhetik a szakmával való eleven kapcsolatot. A megbízások elvégzése ösztön­zést ad a tudományos kuta­táshoz, s kiindulás lehet tu­dományos közlemények, disz- szertációk megírásának, tu­dományos fokozatok meg­szerzésének. A szerződéses munkák árbevételeiből kép­zett intézmény-fejlesztési alap jelentős hozzájárulást biztosít a felsőoktatási in­tézmény fejlesztéséhez és ez nemcsak a további kutató-, hanem az oktató-nevelő te­vékenységet is nagymérték­ben szolgálja. A hallgatók­nak a szerződéses munka végzésébe történő bevonása ugyan tovább javítható a mai helyzethez képest, ám azok­ban az intézményekben, ahol a diákok nagyobb arányban vesznek részt ebben a mun­kában; ezáltal bővülnekgya- korlati ismereteik és indítást kaphatnak a tudományos te­vékenységhez is. A szerződéses munkák kö­re ma már nagyon sokrétű s ebben a tevékenységben a műszaki felsőoktatási intéz­ményeken kívül egyre na- gyob részt vállalnak a ter­mészettudományok, a köz­gazdaságtudományt és a me­zőgazdasági tudományágakat oktató és művelő intézmé­nyek is. A legutóbbi össze­gezés szerint például a Mű­velődésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó ösz- szes felsőoktatási intézmény évi árbevétele 230 millió fo­rint volt. Ebből a műszaki egyetemek árbevétele 17« millió, s ezen belül is legna­gyobb a budapesti műszaki egyetem részesedése: eléri a 138 millió forintot. A tudo­mányegyetemek együttvéve 36 millió forint értékű mun­kát végeztek el. A szerződéses munkák szerkezetében kedvező ten­denciák mutatkoznak. A tudományegyetemek fo­kozódó mértékben vesznek részt az ipari és az alkalma­zott kutatásokban és ez is az elmúlt esztendő örvendetes jelensége. Különösen szem­betűnő a fejlődés a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen — szoros kap­csolatban a gazdaságirányí­tás új rendszerével összefüg­gő megbízásokkal. A török fürdő pusztulása A „mozlimok” a 91 évig tartó egri uralmuk alatt, 1596—1687 között, a város­ban — vallási előírásaiknak megfelelően — több fürdőt létesítettek. Ezekről Evlia Cselebi, a XVII. század har­madik negyedében nálunk járt híres török „világuta­zó" a következőkben emlé­kezett mpg: „.. . a városnak három hévíz fürdője van —, egyik a férfiak, másik az asszonyok, harmadik az ál­latok részére.. ’’ Az emlí­tett meleg vizű fürdőkön kí­vül (amelyek a most is mű­ház’'-nak iktatja azl ésní;? lakót sorol fel benne. Ebu ü következik, hogy már akkor sem használták az epitmé. l úgy, mint fürdőt, de a neve megmaradt a köztudath:. i! A XVIIJ század folyamán azonban az épület púszJu­tásnak indult — 1856-ban pedig végleg bekövetkezett a régi török fürdő sorsa. Ezt a náza: aKKor vette meg Ür- ményi Antal állatorvos és amidőn pár evvel később le­bontatta az udvarán levő mellékhelyiségeket ott n?gv alacsony csúcsíves boltozalú Az egri Valide szultána török fürdő 1958-ban feltárt maradványai. ködő termálforrásoknál vol­tak) — azután még két „gőzfürdője", hivatalos ak­kori néven „hamam”-ja volt Egerben a mohamedánok­nak. Ezek közül az egyik — ugyancsak Evlia Cselebi sze­rint — „egy kisebb fürdő a város északi részén” — míg a másik ilyen alkotás . .a vár belső kapuja alatt, a hídfő közelében van, ez a Validé szultána fürdője, amely nagyon szép, kelle­mes vizű fürdő, hat kamrá­val, egész kupoláját vörös keramit fedi..Igen, ez az utóbbi volt a valószínűen Amaut pasa által az 1610— 16.17 években létesített és a jelenlegi Dózsa György tér 1. számú ingatlan udvarán most romokban szomorkodó régi, nevezetes nőj jfürdő, amely a „Valide szultána fürdője” érdekes címet nyil­ván valamelyik török nagy­ság háremének villogó sze­mű, hajlékony testű, ked­venc asszonyától nyerhette— ★ Eger városa 1687-ben sza­badult fel a szomorú török uralom alól. A következő bizony elég zavaros időkből nincs tudomásunk a Valide szultána-épület sorsáról, de azután még az 1721. évi „Conscriptio” is „Fürdő kamrát — alattuk pedig szép faragott kövekkel és rész­ben vörös márvánnyal kira­kott fedett víztartókat ta­láltak. Amikor azután az egyik víztartót kitisztították, abban olyan bővizű forrás buggyant fel, amelyet alig tudtak eltömni... (Egyéb­ként az itteni víznyerés kér­dése még mindig bizonyta­lan, mert más adatok sze­rint a fürdőhöz a vizet egy ott volt kútbói húzták volna fel „kerékkel” — sőt vala­hol azt is állították, hogy a fürdő medencéjébe „a vár­ból folyt be a víz, egy alagúlon át”??) A következő években azonban lassan teljesen fe­ledésbe merült az egykori szép fürdő. Az 1956-ban meg­alakult — és azóta sajnos feloszlott — Egri Műemlék- bizottság kezdeményezésére 1958-ban elkezdődtek ugyan a szakszerű feltárási mun­kák — (a nyert értékes eredményeket ábrázolják az itt látható fényképek!) a fel­tárások azonban csakhamar abbamaradtak, mert egy ott „útbaeső” melléképület szűk kamrájából nem tudtak egy öreg nénit kitelepíteni... (?!) ★ . ..Hl VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4. fél f es este 8 órakor pisrtolypárbai Színes angol westernfilm i. . :i BRODY Telefon’ 14-07.) Délután 3, fél 6 és este ( öraaor Mackenna aranya Színes, szinkronizált westerníilm (Felemelt helyárak!) 4 G Y OSI SZABADSÁG Fél 4 és három negyed 6 5rakor A magyar ugaron Este 8 órakor- Vi/kereszt, vagy amit akartok .. . i-lAIVANl VOpOS CSILLAG Az Atamá» halála (Másfélszeres helyárak l) HATVANI KOSSUTH Csak rá kell nézni FŰZI- -aB'-NY Fotográfia HEX BS A tüzes íjász Egeiben este 7 órakor: Cseresznyéskert (Déryné bériét) Szergej Zvancev: isym üt Egerben: 19 órától péntek reaeel i óráié, a Bajcsy-Zsl- lmszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utea 41. •zöm alatti rendelőben. (Tele- 111-27.) Éppen munkába indul­tam, amikor feleségein or­rom alá lökte a háromszá- ' zalékos békekölcsön nyere­ményjegyzékét. Egy szem- pillantás alatt átfutottam a kötvényszámok kavalkád- ját, s azonnal észrevettem: egyszem békekölcsönömmel kerek száz rubelt nyertem! Útközben beugrottam a takarékpénztárba, felvettem a nyereményt. | Ahogy oda­értem a munkahelyemre, te­lefonált egyik ismerősöm, s hivatkozva az ő ismerősére, aki látta a nyereményem átvételét — kölcsönkért het­venöt rubelt. — Neked most annyi pén­zed van, mint a halnak ... En azt mondtam, ez túl­zás, de ismerősöm, fent em­lített ismerőse állítására hi- vutkuzua, megsértődött: A nagy nyeremény — Ne sopánkodj, ezer ru­belt vágtál zsebre, abból igazán adhatsz! — Óriási tévedés, nem ezer. hanem csak száz! — kiáltottam dühösen. — Nem érdekes, mindösz- sze 75 rubel kell. Ebédszü­netben beugróm hozzád. Es felkeresett. Száz rube­lemből huszonöt maradt, amihez én tíz körömmel ra­gaszkodtam. A fenti szituációnak vala­ki szem és fültanúja lehe­tett, mert nyomban rám- szállt Másztábov, a terve­ző. Orrom előtt meglenge­tett egy névsorokkal teli papírt, s megkért: írjam alá és pénzben járuljak hozzá az egyik nyugdíjba vonuló kartársunk részére indított ajándékakcióhoz. Nyereményem megmaradt részét Másztábov telte zseb­re. Délután hívatott az igaz­gató. — Nem viselném el — mondta —, ha mellőzöttnek erezné magát... Ön ugye­bár, jólelkü, érzelcmgazdag ember? — Hogyne — bólintottam, valami cseles fogásra gon- doly* „ ______ — Nos, meggyőződésem, hogy a múlt havi jutalmat megérdemelten kapta, de ugyebár most, hogy busás nyeremény üti a markát, meg se kottyan magának az a néhány rubelecske? Mert tudja, Milkina, az árukezelő jobban rá van utalva, hisz újra ikrei születték. Amikor mindezek után magamhoz tértem, felhívtam a feleségemet: — Ejnye, ejnye — mond­ta rosszallóan —, amíg én reggeltől estig itt rostoko­lok, te eliszod a nyere­ményt ... — Esküszöm neked, én egy kortyot se... Azt a szeren­csétlen száz rubelt. .. . —. Ah. szóval már csak száz maradi? És hol. van ezenkívül még kétszáz? Be­csületszavamra. ha nekem nem hozod haza azt a há­romszáz rubelt, akkor le is út. fel is út! Uram. teremtőm! Honnan a fellegből varázsoljak elő háromszáz rubelt? Azaz csak két százhuszonötöt, mert hetvenötöt az ismerősöm vitt el és ö bizonyíthatja a le leségem előtt, hogy nála van. Felhívom! — Drága Misám, könyör- gök: telefonálj a feleségem­nek, mondd meg neki, hogy\ le tartozol nekem 75 rubel-s lel. Valamelyik hülye aztl mondta neki, hogy három-i százat nyertem, s most eny-s nyit kell letenni az asztalra.< De hát honnan kerítsek? Aó zsebemben mindössze 50 ru-i bel van, amit a fizetésembőls kmpóroltam. S — Először is — mondta5 Misa — egy fél órán belüli ide adod. nekem azl az öt-5 venest! Értem? Másodszor:) beszélek a nejeddel és meg-i mondom, hogy a háromszá-i zat liölcsön adtad nekem féli évre. > Harminc perc múlva Misa? nálam volt, eltette az ötve-? nest, visszaadott belőle húsz> kopejkát, kiadási költségek-? re. Három óra múlva ma-? gam is otthon voltam. Feleségem kitörő örömmel? fogadott: < — Felkeresett Misa bará-? tód — újságolta. — Azti mondta, kölcsön adtad neki? a háromszáz rubelt. hogyr befizethessen a fiókszövet-? kezeibe ... Ismerem én azi ilyen szövetkezeteket! Égy< szó, mint száz, megmond-t tarn neki, hogy ha egy óránt belül nem adja vissza azt aí háromszáz rubelt, telefoná-i lók a feleségének ... Tessék, < itt a pénz! Es. el ne feleji-i sem: bocsánatot kért, ami-< ért ilyen kis címletekben fi-i ze\ett. } Fordította: ? üaraté Rozália Most pedig ez a helyzeti A félig kiásott faiak to­vább omlanak, pusztulnak. Az évekkel ezelőtti munká­kat megakasztó melléképü­letek összedőltek és az ása­tások fölé helyezett ideigle­nes védőtető szétszakadt, ráomlott az előkerült, szép falazatokra. Bizony kétség­beejtő ezt látni! Hát igen. — A szakem­berek véleménye szerint ér­demes lenne az évekkel ez­előtt megkezdett feltárási munkákat folytatni, mert a török fürdő — mint az egy­kori ozmán birodalom leg­északibb ilyen alkotása is — a maga nemében ritkaság- számba megy, és értékes, különleges műemlék. Az el­végzett konzerválás! mun­kák után pedig a területet néhány kisebb ház lebon­tásával meg kellene nyitni a Dózsa György tér felé — a maradványokat romkertsze- rűen mutatva be az éppen itt a várba igyekvő immár évente közel félmillió láto­gatónak — ezzel ig még vonzóbbá és érdekesebbé té­ve kedves városunkat! Csak persze mindehhez pénz kellene. Amiből a sok is kevés. Hevesy Sándor 1973. április 19-. kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom