Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-27 / 97. szám

A Minisztertanács napirendjén Á lakásügyi jogalkalmazás törvényességéről Miért haihatatian a marxi életmű Emlékülés Egerben Tóth Ferenc, az MTI igaz- tágügyi tudósítója írja: A lakásügyi jogszabályok — amelyek 1971. február 8-án jelentek meg —, 1971. július í-től léptek hatályba. Végre­hajtásuk újszerű feladatok elé állította mind a lakásügyi hatóságokat, mind a bírósá­gokat. Ezért a Legfőbb Ügyészség — több mint egy­éves jogalkalmazási gyakorlat alapján — országosan ele­mezte az államigazgatási szer­vek és a bíróságok jogalkal­mazási tevékenységét: mi­ként érvényesülnek az igény- jogosultságra, a lakásigény mértékére, a lakás-használat­bavételi díjra, valamint a la­kásügyi végrehajtási eljárás­ra vonatkozó, új rendelkezé­sek. Megvizsgálták emellett az országos szintű jogszabá­lyok végrehajtása tárgyában kiadott tanácsrendeletek tör­vényességét is. A lakásügyi hatóságoknál a fővárosban és 17 megyében több mint 14 000, a bíróságoknál és 15 megyé­ben több mint 4000 ügyirat vizsgálata és elemzése alap­ján összesítették a tapaszta­latokat. A lakásügyi hatóságok te­vékenységét — az ügyészi szervek értékelése szerint — általában a törvényesség ér­vényre juttatására irányuló törekvés jellemzi. Mindamel­lett a kezdeti időszakban a szóban forgó, terjedelmes jogszabályok alkalmazásának egyes vonatkozásaiban jogbi­zonytalanság mutatkozott. Helyenként tovább élt az idő­közben meghaladottá vált gyakorlat, s előfordultak tör­vénysértések is. Egyes ügyek­ben például elmulasztották az igénylők jövedelmi és va­gyoni viszonyainak megfelelő tisztázását A lakásügyi ha­tóságok megfelelően alkal­mazzák a lakás-használatba­vételi díjra és a szociálpoli­tikai kedvezményre vonatko­zó kedvezményeket. A lakás­ügyi végrehajtási szabályok (amelyek például most már különbséget tesznek a lakás­ban jogcím nélkül lakó, jó­hiszemű és rosszhiszemű sze­mélyek között is) alkalmazá­sa nem kielégítő. A végrehaj­tásra váró ügyek nyilvántar­tása sokszor meglehetősen pontatlan. A bírságolás le­hetőségével a lakásügyi ható­ságok alig éltek. Érdemes megemlíteni, hogy az új jog­szabályok a végrehajtást a korábbinál szélesebb körben utalták a lakásügyi hatóság helyett a bírósági végrehajtó hatáskörbe. A tapasztalatok szerint olyan esetekben, ami­kor az elhelyezés biztosítva volt, a kötelezettek önként eleget tettek a végrehajts fel­hívásnak. Az alapvető prob­lémát — az elhelyezés kérdé­sét — azonban a hatáskörren- dezé* sem oldotta meg, csu­pán a lakásügyi hatóság he­lyett a végrehajtást kérő kö­telességévé tette • lakásról i való gondoskodást. A végre­hajtást kérő azonban az ese­tek többségében éppen úgy nem tud lakást biztosítani, mint korábban a lakásügyi hatóság. A tanácsoknak az országos szintű jogszabályok végrehaj­tásával kapcsolatos rendelet- alkotó tevékenysége több fo­gyatékosságot mutatott a vizsgált időszakban. Előfor­dult, hogy a tanácsrendelet elvonta a lakásügyi hatóság jogszabályban biztosított mérlegelési jogkörét, s köte­lezővé tette a lakásigény mér­tékénél az alsó határ alkal­mazását. Más esetekben a jö­vedelemhatárokat indokolat­lanul alacsony összegben ál­lapították meg. Előfordult olyan tanácsrendelet, amely — az értékre és a tulajdoni arányra tekintet nélkül — mindenkit kizárt a kiutalás­ból, aki ingatlantulajdonnal rendelkezik. Az országos szintű jogsza­bályok rendelkezéseinek túl­nyomó része Helyéinek bizo­nyult, kiállta a gyakorlat pró­báját. Néhány vonatkozásban azonban indokoltnak látszik a rendelkezések kiegészítése, illetőleg módosítása. Például a gyakorlatban népi vált be az a rendelkezés, hogy a ta­nácsrendeletben mégha táro­A „történet'’ úgy kezdő­dött, hogy az angolok ko­rábbi partnere — egy idő után — már akadozva szál­lított, s erre a megrendelők jobb híján, más üzletfél után néztek ... Így kerül­tek kapcsolatba aztán a pa- rádsasváriakkal, akiktől — altkor még csak próbakép­pen — termékmintát kértek. Utóbb pedig amolyan át­meneti kisegítést, hogy a honi ellátásban ne legyen tartósabb zavar. Lóth Ottó. az ÜM Párádi Üveggyára osztályvezetője jól emlékszik a néhány év­vel ezelőtt történtekre. Ügy mondja, hogy akkoriban mindössze egy-kétezer da­rabos kérésről volt szó csu­pán. Ám később —, hogy hogy nem? — az angolok egyre újabb igényekkel je­lentkeztek. Majd őszintén megvallottak: a sasvári ólomkyistálv minden vára­kozásukat felülmúlt! Az osztályvezető a napok­ban tért vissza kéthetes angliai útjáról. — Mi járatban volt? Mi­lyen eredménnyel fejezte be a nem mindennapi látogd- tást? — kérdeztük irodájá­ban. — Küldetésünk — mert, hogy másodmagammal, a Ferunion képviselőjével vol­tam — üzleti jellegű voic. .Kapcsolatainkat próbáltuk zott jövedelemhatárok akkor is irányadók, amikor valaki már meglevő lakása helyett — adott esetben azért, hoéy közelebb kerüljön új munka­helyéhez — kéri azonos szo­baszámú vagy nagyobb lakás biztosítását. Az eredetileg jó­hiszemű, jogcím nélkül vísz- szamaradt személyek eseté­ben lehetővé kell tenni a la­kásügyi jogszabályokba ütkö­ző magatartás miatt az utó­lagosan rosszhiszeművé nyil­vánítást. Módosításra szorul az a rendelkezés, amely a tu­lajdonos felmondása esetén a tanácsi bérlakásra magállapí- tott^ lakásigény mértékének felső határát elérő cserela­kás biztosítását úgy teszi szükségessé, hogy nem veszi tekintetbe a bérlő családi, személyi és egészségügyi kö­rülményeit. A jelenlegi sza­bály szerint a bérlő köteles tűrni az épület bármilyen át­alakítását vagy bővítését, ha ez nem eredményezi a lakás megsemmisülését. Szükséges­nek látszik a bérbe adó ezen jogának korlátozása úgy, hogy • bérlő érdekét is megfelelően figyelembe vegyék, s a bérbe adó indokolatlan és a lakás- gazdálkodás érdekeit nem szolgáló átalakítási törekvé­seivel szemben megfelelő vé­delmet nyújtsanak. A vizsgálatok alapján indo­kolt, hogy a lakásügyi tárgyú tanácsrendeletek felülvizsgá­lata valamennyi tanácsnál megtörténjen. Az ügyészek polgári jogi tevékenységük el­látásánál is nagy figyelmet fordítottak az új lakásügyi jogszabályok egységes értel­mezésének elősegítésére. E célból az említett jogszabá­lyok alkalmazásának első évé­ben 276 első fokú és 83 má­sodfokú eljárásban léplek Jel a. törvényesség érdekében, to­vábbá 322 fellebbezési óvást nyújtottak be, főként elvi je­lentőségű ügyekben, ezen túlmenően 28 törvényességi óvás benyújtására is sor ke­rült. A Legfőbb Ügyészség •jogszabály-módosítást igény­lő kérdéseken túl számos vi­tás jogszabály-értelmezési té­mára is felhívta az Építésügyi és Városfejlesztési .Miniszté­rium figyelmét, illetőleg elvi állásfoglalás kiadását kezde­ményezte. A minisztérium­ban, az érdekelt szervek be­vonásával, már folyamatban van ezek kidolgozású. rendezni, fejleszteni. S úgy ítéljük meg, hogy: eléggé si­keresen. A kéthetes útnak megle­hetősen zsúfolt programja volt. Honfitársaink a Lon­donban töltött tíz napon legalább 15 különíélé tár­gyalást folytattak, több min­tateremben megfordultak, s ezalatt személyesen is al­kalmuk volt meggyőződni arról, hogy voltaképpen mi­ért ragaszkodnak annyira a sasvári üveghez. Jólesett ta­pasztalniuk. hogy a magyar termék versenyképes azon a piacon is, ahová úgyszólván a világ minden tájáról szál­lítanak. Színben, minőség­ben, árban egyaránt meg­állják helyüket ólomkristá­lyaink, korántsem véletlen, hogy a kezdeti egy-kétezer darabos igénnyel szemben jövőre már 76a ezres meg­rendelésre van kilátásunk, mintegy 41) ezer font év- k ben' Jellemző az érdeklődésre, hogy cfö angolok legnagyobb megrendelője azzal a gondo­Az MSZMP Heves megyei Bizottságának Oktatási Igaz­gatósága az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola mar­xizmus—leninizmus tanszéke Marx Károly születésének 155. évfordulója alkalmából csütörtökön délelőtt — az oktatási igazgatóság előadó­termében — emlékülést ren­dezett. A rendezvényen töb­bek közötf megjelent Polgár Miklós, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, vala­mint dr. Szűcs László főis­kolai főigazgató. Az emlékülés résztvevőit Bóta Albert, az oktatási igazgatóság vezetője üdvö­zölte. Megemlékezett a nagy gondolkodó életművének je­lentőségéről, hangsúlyozva azt, hogy Marx óta érthet­jük meg igazán történel­münket, s benne saját he­lyünket. Elmondotta azt is, hogy a nagy gondolkodó megállapításainak igazságát az idő igazolta, s a marxiz­mus a világ megváltoztatá­sának tudománya lett. lattal foglalkozik, hogy az idei BNV-n, az elkövetkező öt esztendőre félmillió font értékű szerződést köt! — Mik az általános ta­pasztalatok? — Angliában ragaszkod­nak a hagyományos kézi gyártású ólomkristályokhoz, a kis szériákhoz, a külön­böző egyéni kívánságok tel­jesítéséhez. Általában mégis az egyszerűbb, a praktiku­sabb termékek a népsze­rűbbek, az agyoncsiszolt „csodák'1 iránt egy szűkebb rétég érdeklődik inkább. So­kat fejlődött a csomagolás­technika, többnyire arra tö­rekszenek a szállítók, hogy egy-egy dobozban, felbontás nélkül is jól látszódjék az áru ... Érdekes volt megfi- gyelni, hogy ha egy-egy be­vezetett, már jól ismert cikk valamiképpen elfogy, eltűnik valamennyi időre, hirtelen, észrevehetően csök­ken a „hitele”, az iránta va­ló későbbi érdeklődén. S éppen ezért, a gyártó vália­Az első előadást dr. Taj- ti István, az oktatási igaz­gatóság filozófia tanszéké­nek vezetője tartotta A marxi életmű időszerű kér­dései címmel. Arra kere­sett választ, azt bizonyítot­ta, hogy mi a mű halhatat­lanságának titka. Ezért el­sősorban a marxi történe­lemszemlélet megállapítása­it elemezte, hangsúlyozva, hogy erre épül fel az egész életmű. Kiemelte, hogy a nagy gondolkodó tanításai sosem válnak túlhaladottá, életszerűek maradnak' a kommunizmus korszakában is. Asztalos Miklós, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola adjunktusa A tudomány tér- melőerövé válása Marx el­méletében címmel tartott ér­dekes referátumot, Az emlékülés Friedrich Sándorné dr. Kovács Irén­nek, a Ho Si Minh Tanár­képző Főiskola tanszékveze­tő docensének zárszavával ért véget. latok iparkodnak komolyan venni a megrendelések tel­jesítését! Mintegy 15—16 országba exportál jelenleg a sasvári gyár, s ezzel az országos vállalat külkereskedelmi for • galmából 13—14 százalékká részesedik Partnerei között 1971-től vezetnek az ango­lok, akik napjainkban már a magyar szállítások mint­egy háromnegyedét fogadják a mátrai üzemtől. Az idei év fontos, jelen­tős határkő az ÜM Paródi Üveggyára történe! ;''"n: a: üzem teljes exportja — fr elképzelések szerint — már eléri az egymillió dollárt. Nem véletlen, hogy tava­lyi .munkájával a vállalat gyárai között a legjobbnak bizonyult, s ebben az évben is megpályázza a kiváló és a szocialista címet...! Több szakmás munkások Nincs sok belőlük. Sajnos. Annak ellenére, hogy papír­forma szerint tíz szakmunkás közül egynek két vagy több mesterség elsajátításáról van oklevele. Igenám, de legtöbb­jük esetében „halott”, azaz nem gyakorolt tudomány ez. Messzire esik egyik a másik­tól. Mihez kezd a sütőipari szakmunkás a gumiiparban szerzett papírjával? A mű­anyagiparban mit ér a má­sodik szakma, az állattenyész­tés? S annál Inkább elgon­dolkoztató ez, mert széles kö­rű felmérések szerint —több, az oktatásban érdekelt or­szágos főhatóság végezte a szakmunkástanulók 15 szá­zaléka már kezdetben sem képzettségének megfelelően helyezkedik el. Átlagosan. Mert vannak szakmák — így a' mezőgazdaságiak, ahol ez az arány 55 százalékra rúg! — amelyeknél jóval nagyobb ez a szám. Ugyanez a felmérés állapította meg, hogy a szak­munkás-oklevéllel rendelke­zők 28 százaléka olyan mun­kakörben dolgozik, ahol vég­zettségére nincs szükség. Furcsa helyzet. Mindenütt szakmunkáshiányt emleget­nek. Közben a kiképzettek más területekre vándorolnak át. Szép számmal lelni két vagy három szakmás munká­sokat, ám képzettségük az adott helyen hajítófát sem ér. Csupán számukra egyéni vigasz, hogyha szorul a kap­ca, akkor módjuk van a ke­nyérkereset más forrását is igénybe venni; e lehetőséget pályamobilitásnak nevezik- a szociológusok. ÁTVÁLTHATÓ ISMERETEK Gyorsul a technikai fejlő­dés, növekszik az igény az átváltható ismeretek iránt. Azaz olyan szakképzésre van szükség, amely széles tudás­beli alapokat teremt, de a specializációt bizonyos hatá­ron túl nem szorgalmazza. Az ugyanis hamar elavul. A Munkaügyi Minisztérium fel­mérése szerint a megkérde­zett szakmunkások 60 száza­léka szükségesnek tartja az ún. kiegészítő szakma meg­szerzését. Érzik tehát az új szeleket. Viszont a gyárak, vállalatok meg kevésbé. Becslések szerint 1980-ig az összes foglalkoztatotton belül a szakmunkások aránya az 1965. évi 18,1 százalékról 24,9- re növekszik. A mennyiségi emelkedéssel párhuzamosan minőségbeli átrendeződésnek is végbe kell mennie, ehhez azonban a jelenleginél jobb érdekeltségi rendszerre lenne szükség. S persze arra is, hogy a rokonszakmákra ki­terjedő képzés vaiamennyi feltétele meglegyen. Mert a»ncs „naprakész” munkaerő. A pályán belüK mozgás — érvényesülés — csakis akkor jöhet létre, ha az esztergá­lyos érti, s gyakorolni is tud­ja a gyalus, a köszörűs mes­terséget, ha — például — a villany szerető hegesztő, a gépkezelő, járművezető laka­tos vagy motorszerelő Is, ha kell. Amitől ma még —leg­alábbis nagyobb méretekben — messze vagyunk. 330 EZEK MESTEK A szocialista iparban fog­lalkoztatott 1,2 millió mun­kásból 520 ezer, forma sze­rint, valamilyen szakma mes­tere. Nagy szám! Ám joggal szúrtuk közbe: forma szerint. Mert az egyes szakmákon belül is erőteljesek az eltérések, s még inkább a rokonfoglalko­zásoknál. Mennyiségileg ro­hamosan gyarapodik a szak­munkások tábora, tíz eszten­dő alatt például a fémeszter­gályosok száma 26 ezerrel, a villanyszerelőké 21 ezerrel, a motor- és gépkocsiszerelőké 37 ezerrel növekedett. E tem­pót — tekintve a népesedési adatokat — lehetetlenség tar­tani. S van még egy nagyon figyelemre méltó szempont. BŐVÍTHETŐ FORRÁS A kettős szakmai képzett­séggel rendelkezők aránya néhány területen számottevő. A lakatosoknál 13,3, az auto- és motorszerelőknél 14,5, a cső­szerelőknél 18 százalék. Leg­magasabb a vizsgázott jármű­vezetők és gépkezelők cso­portjában: 25,4 százalék. Ösz- s'" ességében azonban szerény ez a tábor, száz szakmunkás­ból 10,1-nek van kettős kép­zettsége. (A nők esetében pe­dig egyenesen jelentéktelen az arány: 3,9 százalék.) Még­is, az elsorolt gondok ellené­re, bővíthető e forrás, s ve­le enyhíthető a szakmunkás­hiány. Ez ugyanis a legtöbb helyen csak átmeneti, idő­szakos. Ezért, hogy például az élelmiszeriparban — anyagi ösztönzéssel is! — elősegítik a karbantartó szakmák vala­melyikének elsajátítását; a holtszezonban sincs tétlenke­dés. A kivétel azonban csak a szabályt erősíti. Ne becsüljük túl a lehető­ségeket, nem szerezhet min­den szakmunkás újabb okle­velet. Ám a tétlenségnek is kitelt az ideje. A kettős szak­mai képzettség megszerzése ugyanis ma a munkaerőgon­dok enyhítésének lehetősége, holnap viszont a technikai haladás megfogalmazta kö­vetelmény. Ha e követel­ményre nem terjed ki a fi­gyelem, s elmaradnak a cse­lekedetek, jó néhány helyen ez már holnap kellemetlen meglepetéseket okozhat. M. O. 1973. április 27., péntek Kesztyű japán géppel ,4 Győri Kötöttárugyár két automata japán kesztyű- kötőgépet vásárolt. AZ új gép, amely kísérleti jelleggel mű­ködik, óránként 12 pár kesztyűt készít. Jelenleg munkavé­delmi kesztyűket, valafnin t bőrkesztyűhöz való bélést gyártanak. A tervek szerint 1974-re még mintegy 60 ilyen típusú gépet szándékoznak vásárolni. (MTl-foto — Hadas János) A sasvári kristály sikerei ImMjí úton Snjiiában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom