Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-26 / 96. szám
/ / Á gyári pártszervezetek és a munkásifjúság Épül az ország legnagyobb kapacitású és legújabb cementgyára HejScsabán. A régi cementgyár mellett épülő gyáróriás befejezésével évi egymillió 600 ezer tonna cementtel gazdagodik a népgazdaság. Az 1973-ban beinduló üzem technológiai berendezéseit a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NSZK szállítja. (MTI-foto — Balassa Ferenc) Határidő: bizonytalan Ismét „csúszik" az egri Centrum T öbb tízezer fiatal szakmunkás lépett az elmúlt hetekben a munkásosztály soraiba hazánkban. Az utóbbi években a munkásutánpótlás egyre inkább új forrásából, a fiatalok soraiból táplálkozik. Míg húsz évvel ezelőtt az új munkásoknak alig felét tették ■ ki, ma 90 százalékát adják a fiatalok. Rendszerünk, munkásosztályunk holnapi ereje nem kis mértékben a mai fiatal szakmunkásnemzedékek szakmai-politikai-erköl- csi felkészítésétől függ. Tíz- tizenöt-húsz év múlva olyan lesz minden egyes gyár termelési színvonala, politikai atmoszférája, az ott dolgozó munkások élete, ahogyan ma útjukra bocsátják, ahogyan segítik az alkotó munkáséletet választott fiatalokat. A gyári kommunisták, a pártszervezetek, a szilárd munkáskolléktivák általában megkülönböztetett figyelmet fordítanak a munkába lépő fiatalokra, fogadtatásukra, beilleszkedésükre, segítésükre. Az igazi munkássá válás azonban hosszú folyamat, a tényleges beilleszkedés sokkal több, mint passzív ottlét, mint a régi és az új munkások „békés”, egymás - mellettisége. A gyár hírnevének öregbítésében, a korszerű munkaszervezés, a színvonalas, értelmes termelés, az eleven, rugalmas és nyílt vállalati magatartás kialakításában igen nagy a párt- szervezetek szerepe, felelőssége. De semmivel sem kisebb az a felelősség, amely a holnap munkásosztályának formálásával, nevelésével kapcsolatosan hárul rájuk. Mai munkásifjúságunknak nagy értéke a korábbi nemzedékeknél magasabb iskolai végzettsége, a társadalmi és világpolitikai kérdések iránti őszinte érdeklődése. Ugyanakkor gyakran hiányos társadalompolitikai, állampolgári jártassága, üzemi tapasztalata. A politikai nevelőmunka szempontjából fontos sajátosság, hogy a mai fiatalok csaknem kivétel nélkül szakmunkásként lépnek a munkásosztály soraiba, s a 20—24 éves munkások 30 százaléka érettségizett. Ugyancsak segíti a nevel őmunkát, hogy ifjú munkásaink nagy többségükben munkásszülők gyermekei. A gyári pártszervezeteknek magas fokú következetességgel és céltudatossággal kell munkálkodniuk azon, hogy az új, magasabb szakmai ismeretekkel rendelkező generációkban kialakuljanak az előző munkásnemzedékek kiváló tulajdonságai: a munkaszeretet, a szakmai igényesség, a magasabb műveltség megszerzésének vágya, az osztályszolidaritás, a politikai érdeklődés és tett- rekészség. A kommunisták tehát a szó teljes értelmében legyenek ott minden egyes munkahelyen, ahol fiatalok vannak. Kísérjek figyeleménél a művezetők, csoportvezetők nevelő-szervező munkáját. Tegyenek meg mindent az olyan légkör, az olyan feltételek megteremtéséért, amely biztosíték arra, hogy a fiatalok megszeressék szakmájukat, megismerjék a gyár gépeit, termékeit, az üzem múltját és távlatait, megízleljék a munkáskollektíva erejét, az alkotás örömét. B átorítsák és erősítsék a pártszervezetek a £ia*al munkások beilleszkedését egyengető tekintélyes munkásembereket, álljanak mögöttük, ha igényeket támasztanak, ha fegyelmeznek. Ugyanakkor határozottan lépjenek fel a parancsolgatás, a lekezelés, a bizalmatlanság minden megnyilvánulása ellen,. Az életkor nem érdem, de nem is hátrány. A fiatal munkások körében gyakori téma az egyenrangúság. Nyíltan és világosan kell erről is beszélni a fiatalokkal. Az egyenlő jognak és megbecsülésnek az egyenlő munka az alapja. Ahol a kollektívák egyetértésére és tájékozottságára épül a yál- lalati ösztönzési rendszer és a helyi bérpolitika, ahol az összhangban áll a munkások tapasztalataival, értékrendjével és igazságérzetével, ott megértik, elfogadják azt a fiatalok is. Erősítsék a 'pártszervezetek a fiatal munkásnemzedékekben a szókimondást, a lustaság és a tehetetlenség elleni fellépést, fokozzák az egészséges türelmetlenséget, és a tettrekészséget. Lépjenek fel a szakmai önképzés, a tanulás lebecsülésének- akadályozásának minden megnyilvánulása ellen. Álljanak ki határozottan és. megalkuvás nélkül a tanulni akaró, a műszaki-technikai kérdések iránt érdeklődő, újító munkásfiatalok mellett Teremtsenek olyan gyári légkört, amely nem tűri meg az igénytelenséget, a gondolati elzsírosodást, a szakmai-közéleti közömbösséget. Ha kell, nyílt fórumon utasítsák él az őszin- tétlenséget ée az iszákossá - got. A ma munkába lépő fiatal munkásnemzedékek központi helyet foglalnak el a korunkban kibontakozó tudományos-technikai forradalomban. A műszaki-technikai megújulás alapvető ’té-' nyezője a szakismeret Nagyobb határozottsággal és meggyőzőbb erővel szóljunk arról, hogy a szakmunkás a tudományos és technikai forradalom legfőbb letéteményese. Alapvető gyári érdek, hogy az új munkásoszMISKOLC HATÁRÁBAN, a gyárhoz vezető út kereszteződésénél felirat fogadja a látogatót: ..Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat Lakásépítő Kombinátja'’. Mesz- sziről az óriási kavicshalniok tűnnek fel elsőként, mellettük húzódnak meg a házgyár épületei. A kavicsbányák jelenléte volt az elsőrendű indok, amiért itt építették fel a házgyárat; a többi alapanyag, mint például a cement, iparvágányon érkezik ide, Al- sozsolcára. 1^68 óta az ország északkeleti részének fejlődő városai is megismerhették az itt készülő termékéket: új lakótelepek épültek előre gyártott elemekből Miskolcon, 0zdon, Kazincbarcikán, Leninváros- ban, s körülbelül 400 lakáshoz elegendő mennyiséget szállítottak már Égerbe is^ a gyár speciális teherautói. Évi 4200 lakás volt a1 kezdő kapacitásuk: négy épülettípusban, nyolcféle lakás. Aztán, ahogy kezdtek nőni a lakótelepek, városrészek, úgy lett mind nagyobb ,a változatosság igénye, újabb és újabb tervek készültek, bővítették az épületcsaládok körét, korszerűsítették a lakások élrendezését. De gazdaságossági okok is kényszerítettek erre, hiszen jó ideig 60—70 százalékos volt a gyári berendezések kihasználtsága. Az Építőipari Tudmányos Egyesület Heves megyei Szervezetének tagjai a napokban meglátogatták az. építőkombinátot. Éppen az' új törekvések megismerése volt az építagok magas szinten ismerjék szakmájukat, rendelkezzenek az egyre bonyolultabb ismeretek befogadásának képességével, éljen bennük a mind nagyobb tudás megszerzésének vágya. N agyon fontos, hogy a gyár tapasztalt munkásai, idős, harcokban meg- edzett kommunistái minél többször találkozzanak a fiatalokkal. Vegyenek részt gyűléseiken, alaposan, ismerjék meg álláspontjukat, segítsék, bátorítsák az ifjú kollektívák öntevékenységét. Segítsék elő, hogy a gazdasági vezetők bátran léptessék elő, bízzák meg nagyobb feladatokkal az arra érdemes fiatalokat. Álljanak ki a pártszervezetek a munkásfiatalok, ifjúsági brigádok kezdeményezései, társadalmi munkavállalásai mellett. Ugyanakkor lépjenek fel a fiatalok lelkesedésével, ambíciójával, tettrekészsógé- vel visszaélő magatartás és a társadalmi munka lejáratása eilen. Utasítsák d a nwmkSáüa- talokkál kapcsolatos nevelőmunka kampány^ ellegét, a dédelgetést, de a szélsőséges általánosításokat is. Előbbit nem igénylik, utóbbit pedig nem érdemlik meg a munkásfiatalok. A gyári életben te csak a reális megítélés, az ifjú munkásnemzedék iránti —- kiérdemelt — bizalom és a fokozott felelősség lehet célravezető. Társadalmi-gazda- sági-történelmi céljaink alapvető letéteményese a magas fokú politikai, közéleti és szakmai műveltséggel rendelkező, a világ dol- 'ga'iban'eligazodni tudó, szilárd erkölcsű, korszerűen gondolkodó és-cselekvő munkás. E tulajdonságok céltudatos erősítése a gyári pártszervezetek igazi, forradalmi küldetése. tész szakemberek célja. Nem titok az ugyanis, hogy ilyen távolságról sokba kerül Egerbe szállítani a paneleket, s ezért nekünk, Heves megyeieknek, inkább az úgynevezett közösségi épületek házgyári építése jelentene jó üzletet. Egyre nagyobb problémát jelent ugyanis — igaz, nemcsak nálunk —, hogy az új lakótelepeken nincs időben óvoda, bölcsőde, iskola, elhúzódik, drágul a kivitelezés. A sok egyéb gond mellett ezen gyorsan kell segíteni. Szamos Gábor, a kombinát házgyári részének vezetője, a gyár bemutatásakor egyelőre csak a tervekről beszélhetett még; — Körülbelül másfél éve kezdtünk a profilunk kiszélesítéséhez, hogy a kihasználatlan kapacitásunkat “is lekössük. Persze, nem megy ez gyorsan, hiszen a néha amúgy is határeseteken mozgó gazdaságosságunk nehezen engedi meg a kockázatot. Csak nagyon átgondoltan kezdhetünk valamit, ami eltér a begyakorolt eljárásoktól. Ám, a gyorsan gyarapodó lakótelepek minket szintén arra késztettek, hogy gondoljunk az ott szükséges egyebekre is: az ÉSZAKTERV-nél dolgoztattunk ki újfajtj^ vázpanelrend- szert, amely felhasználható közösségi épületek hónaiokJfc A cím-sajnos igaz. Az egri ‘Centrum Áruház megnyitásának határideje bizonytalan. Pedig az utóbbi hónapokban mér minden okunk megvoÄ a reménykedésre, hiszen szemmel láthatóan derekasan dolgoztak az építők. .Mégis hiba történt a „számításban”. És- nem ez az első hiba... Talán emlékezik még a kedves olvasó, 1970. november 22-i lapszámunkban Az egri áruház építésének története címmel cikket írtunk, amelyben a közvélemény elé tártuk, hogyan húzódott évről évre az áruház építése. Emlékeztetőül néhány adat: 1964-ben elkészült a tanulmányterv, amely .részletesen indokolja az új Centrum Áruház építésének szükségességét. Közel két esztendő telik el, amíg megrendelik az épülő áruház terveit. A megnyitás első határideje: 1969. negyedik negyedév. Mint tudjuk, ebből semmi zataként és belső felmenő falaiként. Az idéii Kazincbarcikán már elkezdtünk építeni egy ilyen típusú iskolát, s ebben az évben még nyolc hasonló létesítmény kivitelezését kezdjük el az új szerkezettel. MEGNYUGTATÓ, hogy ilyen módon legalább húsz százalékkal jobb lesz a gyár kihasználtsága. Emellett pedig minden erővel azon igyekeznek, hogy a belső szerelés gyorsasága is követni tudja a paneles építkezést. Pillanatnyilag beruházásaink legnagyobb gondja ez. innen ered a legtöbb hiba. Ezért jó a gyár fejlődésének iránya, különösen, ha belegondolunk, hogy minden évben egy-egy kis város, mintegy ötezer lakás kerül ki innen, a szere- lőcsarnokokbóL — Az idén kezdődő technológiai korszerűsítés 80 millióba kerül — tájékoztatott a gyárvezető —, ez a feltétele annak, hogy az igényeknek megfelelő választékot adjunk, és nagy számú lakásvariációt biztosítsunk. Sajnos, például a többféle színű homlokzat- megoldás így is nehezen megy, a mostani szürke hamar megfakul, csak a fehér mészkő a jó. Ennek egy részét egyébként az Eger melletti, felnémeti mészkőbányából sem lett. Két évig tartó pénzügyi vita halogatta az áruház építését, míg végül megegyezés történt, s 1968. októberében hozzákezdtek a régi áruház lebontásához. A felépítés új határidejét 1970. májusára jelölték meg. Az eredményt ismerjük. Üjabb határidő: 1972. június 30. Említett cikkünk megírásakor mi is bíztunk ebben a határidőben, s így azzal a reménnyel fejeztük be krónikánkat, hogy az építkezés már nem szolgál újabb meglepetéssel. Sajnos, tévedtünk. Egy dátumot ismét idézünk: 1968. olctóberében bontották le a régi áruházat. Közel három esztendeig állt üresen, kihasználatlanul a telek — Eger legszebb terén! —, míg végül is 1971. őszén megjelentek az építők. Ettől kezdve többször is hírt adtunk az építkezésről, elismeréssel nyugtázva a szorgos munkát. Megírtuk az áruház megnyitásának új — akkor azt hittük: legvégső — határidejét. 1973. decemszállítjuk. Látszólag nem nagy dolog, de ha megnézünk egy sorozatot például a 174 lakásos tömbökből, ott már jól látszik, milyen élénkítő hatása lenne a színezésnek. Modern gépek sorakoznak a szerelőcsarnokban. A szovjet technológiára épült gyár tíz és fél óra alatt készít el egyTegy panelt. Ponthegesztő gépek állítják össze a vasvázat, amit a formaasztalon betonnal töltenek ki. Onnan a gőzkamrába kerül, ahol 70 fokos gőz hatására gyorsan megköt. A szerelősorokat végigjárva, itt is észre kellett vennünk azonban korszerűsödő iparunk egyik nagy gondját: a modern gépek melleit a gyártás egy-egy láncszeme elavult, lassú, főleg kézi munkaerőre épülő. \T> ÉP1TÖKOMB1NÁT házgyárból és a kivitelező egységből áll. Közösen jóval egvmilliárd forint fölötti a termelési értékük. Megnéztünk néhány építkezést is: gyors, jól begyakorolt, szervezett a munkájuk. Sok új módszer, ötlet kerülhet megyei szakembereink „műszaki észrevételei” közé. Legalábbis ezeket Egerbe szállítani nem olyan költséges mint egy-egy nehéz vasbeton elemet... fclekeli Sándor J bér 1. — így szólt a szerződés, de az építők felajánlották, hogy november 7-éré nyithat az áruház. Nem az építőkön múlik, hogy ismét !„csúszik” a határidő. Miért? Azért, mert kiderült, hogy_ . a betervezett modern klíma'- berendezés beszerzésére nincs deviza. Legalábbis v- , így értesültünk —, a Centrum Vállalatnak nincs. így a nyugatnémet klímaberendezés helyett hazai gyártmány után kellett nézni. A Jászberényi Hűtőgépgyár klímatechnikai irodája elvállalta a tervezést és a kivitelezést is. Ehhez a klímaberendezéshez természetesen másfajta szellőzőcsatornákat kell építeni, más a gépészeii és a villamossági szerelés is. A terveket tehát ismét módosítani kell. Ez pedig időt jelent. i Ilyen körülmények között az építők már nem vállalhatják a határidőt, sőt kijelentették azt is, hogy amíg kézhez nem kapják az új klímaberendezés dokumentációját, addig nem nyilatkoznak az új határidőről. Túl egyszerű lenne most mindent a devizahiánnyal magyarázni. Tény, hogy ennek szűkében vagyunk és vannak korlátozó' intézkedések is. De az is igaz, hogy a Centrum Vállalat az előkészítés során nem gondoskodott időben a szükséges devizáról. Pedig bőven volt ideje rá, hiszen oly túl hosz- szúra nyúlt ez az építkezés, ^Bár, mint a címben írjuk, a határidő bizonytalan, mégis reméljük, hogy az év végére, vagy a jövő esztendő elejére elkészül az egri Centrum Áruház. Most már azt szeretnénk — és ezt diktálja a józan ész is —, hogy ez a Dobó téren magasodó épület ne csak áruház, hanem egyben tanulság is legyen. Tanulság arra, hogy hogyan nem szabad építkezni! Éppen ezért hasznos lenne elővenni a vaskos dosz- sziékat és tanulmányozni az építkezés krónikáját. Közben pedig figyeljünk arra is, hogy azok a gyerekek, akik a tanulmányiért' elkészítésének évében 1964- ben születtek, lassan már tízévesek lesznek ... (márkusz) 1973. április 2G., csütörtök Á. L. i A házgyárban láttuk Hornosak a lakás a fontos...
