Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-21 / 93. szám

Kispolgáriság — ma Egy „i" betű miatt folyó gyűlölködő harc — mennyirei szemléletes jelképe ez Ma­dách Imre Az ember tragé­diájában a nagy eszmék dog­mákká silányulásának, s az ebből fakadó kicsinyes, ér­telmetlen hadakozásnak. S mégis: a fogalmak tiszta ér­telmezésében olykor egyet­len betű is fontos lehet. Je­len esetben éppen az i, hi­szen a kispolgárság és a kis- polgáriság szavakat csupán ez különbözteti meg egymás­tól. A két fogalom tartalma azonban igencsak eltér: a kispolgáriság társadalmi osz­tály, vagy réteg, a kispolgár­ság viszont világszemlélet, gondolkodásmód, életfelfogás, erkölcsi nézetrendszer, s az ezeknek megfelelő gyakor- .lati magatartás. Társadalmi gyökerek A két fogalom között ter­mészetesen kapcsolat is van, hiszen a kispolgári ideológia a kistulajdonos, kistermelő osztály társadalmi helyzetét, érdekeit, törekvéseit tükrözi és fejezi ki. S a mai helyzet- elemzés számára éppen ez je­lenti az első bökkenőt. Miért tekintjük ennyire fontoshak ma a kispolgári világszemlé­let elleni küzdelmet, mi tart­ja fenn és élteti ezt az ideoló­giát jelenleg, araikor a kistu­lajdonos rétegéhez immár a magyar lakosságnak mind­össze körülbelül másfél szá­zaléka tartozik? anyagiasságban, önzésben, a mások iránti közömbösség­ben. A kispolgári felfogás azonban nemcsak ezekben jelentkezik, hanem a politi­káról alkotott, azzal kapcsola­tos véleményekben is. De a mindennapi gondolkodásban nemegyszer tapasztalható a politikai kérdések kispolgári megközelítése, s olykor han­got kap irodalmi, művészeti alkotásokban is. Társadalmi helyzetének bi­zonytalanságából eredően a kispolgárság politikai szem­léletében ellentétes tenden­ciák találhatók. Ezek egyike az ellentétek összebékílésére, a „sarkok legömbölyítésére” való törekvés. S mi tagadás, ez a szemlélet még nem halt ki közgondolkodásunkból. A nemzetközi kérdések osztály­szemlélettől mentes, vizenyő­sen pacifista értelmezésében épp úgy megmutatkozik, mint a honi negatív jelenségek el­leni határozott fellépéstől, a helytelen nézetekkel folyta­tott problémáitól való féle­lemben, az „élni és élni hagy­ni” szemléletének érvényesí­tésében. A gondolkodásmódot azon­ban nemcsak a mai létfeltéte­lek befolyásolják, hanem a tegnapiak is. Márpedig Ma­gyarországon mind a mun­kásosztály, mind a szövetke­zeti parasztság többségében olyan emberekből áll, akik vagy maguk is kistulajdono­sok, főként kis- vagy közép­parasztok voltak korábban, vagy ilyen családból származ­nak. Az alkalmazottak és ér­telmiségiek körében pedig még erősebb ez a hagyomány, hiszen a kapitalizmusban ezek mint közbülső rétegek tipikusan a kispolgári világ- szemlélet hordozói. De nemcsak a múltról van szó. Marx annak idején hang­súlyozta — s gondolatát Le­nin helyeslőén elevenítette fel később, — hogy a kapita­lizmus és e kommunizmus , közötti átmenet társadalma még szükségszerűen magán viseli a polgári társadalom anyajegyét. Marx ezzel kap­csolatban elsősorban a ter­melt javak elosztásának tény­leges egyenlőtlenségére, a munka szerinti differenciá­lásra utalt, amely mindaddig szükségszerű, amíg a termelő­erők fejlettsége nem teszi majd lehetővé a valóságos egyenlőséget a társadalmi munkamegosztásban és az anyagi javak elosztásában. A marxizmus klasszikusainak e gondolatait a gyakorlat mesz- szemenően igazolta. Sőt. olyan tapasztalattal is járt. amivel ők nem számoltak: nevezetesen azzal, hogy a szo- cialifemusban is fennmarad­nak az áru- és pénzviszo- nyok. A történelem ^ravasz­sága”, hogy a kommunista társadalmat csak úgy érhet­jük el, ha messzemenően építünk az átmeneti kor em­lített sajátosságaira, noha magában a kommunizmusban ezek már nem lesznek je­len. Addig viszont kettős tendencia hordozói, nemcsak a kommunizmus felé haladás eszközei, hanem egyúttal ta­lajául.szolgálhatnak a kispol gári nézetek, felfogások to­vábbélésének, sőt adott eset­ben átmeneti felerősödésük­nek is. De van egy másik végied is: a türelmetlenség, a kap­kodás, a negatív jelenségek miatti pánik nem kevésbé kispolgári jellegű mint az előbb említett langyos nyárs- polgáriság. Aki éveket, oly­kor évtizedeket igénylő prob­lémákat egyetlen intézkedés­sel szeretne megoldani, s ha ez lehetetlennek bizonyul, kétségbe esik az, függetle­nül szándékától, ugyancsak kispolgári módon közelíti meg és értelmezi a szocialista építőmunka összetett felada­tait. S végső fokon egy plat­formra kerül az opportunis­tával: mindkettőjük jellem­zője végül a' meddő tagadás, e tényleges megoldáson fára- dozóktól való öncélú „elhatá­rolódás” lesz. Érdekek és értékek A kispolgári és a szocialis­ta gondolkodás között szinte vízválasztó az egyéni és a társadalmi érdek kapcsolata- j nak értelmezése. Elméletileg és gyakorlati­lag egyaránt szakítottunk az­zal a felfogással; amely az egyéni érdekben eleve vala­mi „gyanúsat” szimatol, vagy megkövetelné mechanikus alárendelését egy ugyancsak mechanikusan felfogott köz­érdeknek. A szocialista kö­zösségben élő szocialista em­ber számára e kettő egysége, harmóniája az alapvető. De ez az egység ellentmondáso­kat is hordoz, s az ebből ere­dő konfliktusok esetében a. társadalmi érdek elsőbbsége | az irányadó. • A kispolgári gondolkodású ember egyrészt egyéni érde­keit is egyoldalúan értelmezi, leszűkíti főként az anyagi ja­vak birtoklására és a „ké­nyelmes” életre. Másrészt számára az így felfogott egyé­ni érdek az elsődleges, a meghatározó. Tévedés lenne azt hinni, hogy a kispolgári magatartású ember mindig megkárosítja a társadalmat. Ellenkezőleg, gyakran nagy hasznot hoz számára, számot­tevő értékeket alkot, kemé­nyen, szorgalmasan és lelki- ismeretesen dolgozik — mindaddig, amíg ezzel egyé­ni céljait, törekvéseit is szolgálja. De menten Wözöm- bőssé válik a közérdek iránt, ha annak szolgálatában nem érzi magát közvetlenül érde­keltnek, vagy ez netán még korlátozza is személyes cél­Hidzyár a Mátrában A Ganz-MAVAG mátranoválci híd- és daruépítő ­---- gyáregységében 650 helyi és környékbeli dol­g ozót foglalkoztatnak. Hidakat, zsilipeket gyártanak, amelyeknek jelentős részét portálják. Többek között Egyiptomba. Csehszlovákiába szállítanak vasszerkezeteket, lenlegi legnagyobb munkájuk az Ózdi Kohászati Művek rúd- és dróthengerműve szére készülő daruk, (MTI-foto — Király Krisztina felv.) ex- Je- ré­Kis hatvani üzem, nagy gondok Jaguár és társai jai elérésében. E néhány vázlatos utalás természetesen nem meríti ki a kispolgárság fogalmat. Sok­féle * * megnyilvánulásának egyike-másika szinte vala­mennyiünk tudatában ott él, együtt létezve és hadakozva a szocialista eszmékkel. Ezért leküzdése sem valami­féle külön feladat az ideoló­giai nevelőmunkábam, hanem szorosan kapcsolódik annak legfőbb céljához, lényegé­hez: a közgondolkodás szó-1 cialista vonásainak erősítésé- I hez és általánossá tételéhez. Gyenes László ] Hat éWel ezelőtt, amikor a Slaremberg utcai kis üzem­házban negyven asszony el­kezdte a gombaválogatást, senki sem hitte volna közü­lük, hogy mára közel három­száz embernek kenyeret adó, s majdnem négymillió forin­tos termelési tervvel számoló vállalkozás lesz a Hatvani Szociális Foglalkoztatóból. Vidéki viszonylatban akkor úttörő kezdeményezésnek számított a rokkantak, csök­kent munkabírásúak kereset­hez juttatása. energiájuk hasznosítása. Budapest szol­gáltatta a modellt, s első üz­leti partnerük a Fővárosi Műanyagipari Vállalat volt. A pionírok közül Majer Ká- rolyné, Lumor Júlia, Szemkó Jánosné, Mácsai Péterné most is helytáll különböző munkaterületeken, s további harminc társával immár a törzsgárdajelvény viselője. Az indulást, a kibontakozás útját Körmöczi Lajos üzem­vezetővel, Móricz Máté fő­könyvelővel, Telekes Flórián műszaki vezetővel, s jó né­hány dolgos asszonnyal idéz­zük. A Tisza kijön a falu alá Politikai végletek Gyakran esik szó arról, ho­gyan fejeződik ki a kispolgá­ri mentalitás különböző er­kölcsi tulajdonságokban: az DUZZAD A TISZA, mint tejtől az anyai emlő. Emel­kedik a vízszint, hogy a po­roszlói halászok firtató te­kintettel figyelik: jó lesz-é, vagy rosszabb? Persze, hogy jobb. Több víz nagyobb víz, több hal és nagyobb is tán. De a víz évszázados folyását, minden zúgóját, sellőjét, zu­gát és zátonyát ismerő em­ber most majd az ismeret­lennel találkozik szembe. A régi. a nemsokára már csak „egykori” gáton belül. Po­roszló határában is döngöli keményebbre, formálja erő­sebbre és a kellő magasra is az új védvonalat a gép. A meredek, most még sárgás- fekete. nyersföldű új töltés­parton úgy kúszik fel, s le a hatalmas földmunkagép, mint az óvatosan, de elszán­tan araszoló fekete testű hernyó. Igaz. a Tisza vize, a kis­körei gátrendszer elsősorban a Tiszántúl részére adja majd az éltető vizet, de min­den bizonnyal megváltoztat­ja az itteni part életét is, Kiskörén és Poroszlón egya­ránt. Az utóbbi helyen szin­te évről évre jött a májusi áradás, s ez jó volt, az.tén kiszámíthatatlanul jött a nyári áradas, az aztán elvitt mindent, amit a gátak közé, az ártérre ültetett, vetett a szorgos emberi kéz május végén. Ott. ahol valamikor őz, meg szarvas figyelte, hogy ember jön-e a távolban, és ha igen. puskája van-e: ott, ahol gyümölcsösök és kuko­ricatáblák sorjáztak; ott, ahol a helybéli halászszövetkezet kis teherautója lötyögött a de a és parthoz a zsákmányáért — mindenütt víz lesz. A TISZA KIJÖN a falu alá és mellé mindörökre. — ... és lesz-e hal azután- tól is? — kérdi aggódva Tóthné, szövetkezeti halárus, akinek a férje öreg halász, ha nem is a tengerrel bir­kózva, de a korántsem min­dig szelíd Tiszával, s ha nem is óriási tengeri hallal, _ nem éppen aprócska harcsa val néha ... — Hogyne lenne — mon­dom megnyugtatva őt. magát és én magamat is, jóllehet mindketten tudjuk, hogy a víz, ha sok, az nem csak a a kukoricának, búzának, zöldségnek, de a halnak is jó. Annak leginkább ... — ... csak más lesz itt világ — sóhajt Tóthné ebben már nem vitatkozom. Más. Mindenképpen más, Nemcsak azért, és úgy. hogy sajátos mikroklíma alakul ki a hatalmas. Velencei-tó nagyságú vízterület mentén. De úgy is. hogy az emberek lelkében is kialakul a nagy vizet nézve majd. s már ala­kul is a gátakat bámulva, egy belső emberi és szellemi „mikroklíma”. A Tisza II. nem gátacska. Kiskörén olyan duzzasztómű épült, hogy ez­zel már európai rangú ilyen jellegű építménnyel dicse­kedhetünk, s ha végig épülnek a vízlépcsők a szán, akkor a maga nemé­ben. az egész világ számára is figyelemre méltó program valósult meg az országban. Azt mondják a szakembe­rek, s miért ne hinnénk ne­kik. hogy Európában, Hol­landia után, vagy inkáhfc ki­Ti­mellett, Magyarországon épült ki a leghosszabb és legbiztosabb gátrendszer. S így is kell annak lennie, mert a másutt nagy gondot okozó áradások nálunk rendszere­sen néhány éber gátőr ellen őrzése mellett folynak le a Dunán, Tiszán, vagy a Zagy ván. Nálunk ritka a tavaly- előtti nagyságú," évszázados szintet meghaladó és pusztí­tani is tudó nagy árvíz. És még azt is, a vizek félelmetes erejéhez mérten aránylag jól és tisztességesen megúsz- tuk — még ha első olvastán furcsának is tűnhet ez a megállapítás. Mégis így volt A HATALMAS ÜJ tó, azazhogy a víztároló egy­részt felfogja majd az effaj­ta árvizeket, még az évszá­zados ritkaságúakat is, más­részt a tikkadó nyárban, aszályos tavaszban éltető vi­zet ad a szomjas földeknek. Nyaralók is épülnek, vitor­lások is siklanak majd az új tó partjain. S lassan-lassan a víztől is, de a víz miatt is megváltozik a táj arculata. S minden bizonnyal veic változik az ember is, aki nemcsak szemléli ezt a nagy átalakulást, de az átalakítás végrehajtója is volt: megva­lósítója az évszázados, sőt ősi terveknek. Duzzad a Tisza, mint tej­től az anyai emlő. A roman­tikus csacsogó szőke Tiszából így lesz, így lett vizet adó. éltető, komoly és megbízható anyja a tájéknak. Ez is ro­mantika persze. A XX. századvég magyar romantika ia. Gyurkó Géza — Nem volt könnyű dolog öt esztendő alatt ötszörösére növelni termelésünket, s nyolcszor annyi kéznek adni munkát, mint amennyinek 1967 nyarán tudtunk — mondja Körmöczi Lajos. — Mi ugyanis csupán bérmun­kát végzünk, költségveté­sünkben legfeljebb segéd­anyagok szerepelnek, ezért megfelelő partnereket, meg­bízókat kellett találnunk. Ha a megtett útra visszapillan­tok, úgy vélem, elsősorban az Elzett Lemezipari Művekben találtuk meg az ideális üzlet­felet. Idei termelési tervünk 60 százalékát már a nekik végzett bérmunka alkotja, s ráadásul olyan szerződést si­került velük aláírnunk, amely egészen 1980-ig kenyeret, megélhetést nyújt dolgozó­inknak. Ebben az évben pél­dául hétmillió húzózárat, har­mincezer diavetítőt szállítot­tunk nekik. Az ikladi mű­szergyár részére ugyanekkor porszívómotorokat készí­tünk, amelyeknek jelentős hányada lengyel exportra megy. Pillanatnyilag üzem­részlegeink szétszórtsága okozza a legnagyobb gondot, bár kilátásaink e tekintetben is kedvezőek. A Bajcsy-Zsi- linszlcy utca Végén, saját erő­ből. 570 ezer forintos beruhá­zást hajtunk végre. A költ­ségvetési üzem márciusban munkához látott, s augusztus végére kész üzemházat ígért. Nagy szó lesz, ha a Mészáros Lázár utcából, s még egy-két anyag egerek előállításával keresik kenyerüket. Szóval széles a skála! De ebből adódnak éppen a jövedelem körüli feszültségek is, arae- szanálásra ítélt épületrészből ide összpontosíthatjuk a ter­melőmunka nagyobbik felét tatnak ugyanis profilt, s igen differenciált a munkadara­bok. bérezése. Volt olyan hó­napunk, amikor bizonyos részlegben alig kerestek 309 forintot az asszonyok, míg öt utcával odébb ennek ötszö- rössét fizettük ki egy-egy dolgozónknak. Az átállás is visszaesést okoz. Ilyen szem­pontból ugyancsak az Elzet- tet kell dicsérnünk, amely az új cikkek bevezetésekor he­tekre leküldi szakembereit hozzánk, hogy gyorsan meg­tanítsák asszonyainkat a munkafogásokra. Iskola utca, műszakváltás a pólus-tekercselőknél. Po- korny Ervinné irányítja a • műhelyek takarítását,-a- kü­lönböző alkatrészek elrende­zését. Hárman még k mun­kagépek körül tesznek-vesz- nek. Vass Ferencnével elt- gyedünk szóba. 0 is a törzs- gárdisták közül való, hat esztendeje ott volt a „hon- alapításnál”. Ahogy szavai­ból kitűnik, elégedett a mun­kaviszonyokkal. — Megkeresem havonta az ezemégyszázforintot. Nemrég férjhez ment a lányom, így a jövőben még jobban kijövök a fizetésből. Igaz, egy hatórás műszak alatt 250 tekercselést is meg kell csinálnom, de jó az, hogy nálunk is meghono­sították kéthetenként a sza­bad szombatot, s aminek munkatársnőim szempontjá­ból nagyon örülök, most már itt is bevezették a szülési szabadságot. s a mieink ugyanúgy részesülnek gyer­mekgondozási juttatásban, mint a rendes ipari üzemek dolgozói. Beszélgetés közben az egyik csoportvezetőnő, Csin­talan Ferencné tér be az iro­dába. Kezében kékre zomán­cozott játékautó. Kocsik hű­séges mása. összeállítása kö­rül valami probléma mutat­kozott, azt szeretné megbe­szélni a műszaki vezetővel. Néhány mondatos szakmai tanács, s minden eligazodik. — Kikerül tőlünk nemcsak tízféle típusú játékaufó, ha­nem tűzhelyet is gyártunk, teljes felszereléssel — jegyzi meg Telekes Flórián. — Min­den alkatrész Pestről érkezik, s a mi asszonyaink szerelik össze. Egy másik műhelyben ötven asszony és leány cip­zárat készít. Megint mások lendkerék es működésű mű- lyek legalább annyi fejtörést okoznak nekünk, mint a szűkös helyviszonyok, vagy az olykor elakadó bérmunka- megbízások. Megrendelőink, megbízóink, gyakran változ­Közelmúltban a városi ta­nács végrehajtó bizottsága külön tárgyalta a szociális foglalkoztató tevékenységét, helyzetét. Éppen a tél folya­mán észlelt zökkenők kikü­szöbölése érdekében olyasfé­le álláspont alrkult ki az ülésen, hogy hosszú távra kel­lene az üzemnek olyan üzle­ti partnereket szerezni, ame­lyek teljes munkaerő-kapaci­tását lekötik, s biztosítják a gazdaságos termelés folya­matosságát. Mint Körmöc/.i Lajosék kifejtették: az El­zettben látják ezt a partnert, amely maga is szívesen haj­lik a kapcsolatok kiszélesíté­sére. Persze, a teljes átállás hosszasabb folyamat, s időt igényel. De- minden bizony­nyal jelentősen megnöveli majd Hatvan sok gonddal működő kis üzemenek létbiz­tonságát, jövedelmezőségét, s a munkabérek kiegyenlítődé­séhez is közelebb visz. IVIoldva.y Győző ,Mnmm 1973. április 21„ szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom