Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-03 / 78. szám

A KOSSUTH-DÍJ HUSZONÖT ÉVE Huszonöt éve osztottak először Kossuth- díj at. A riportképen, amely megörökítette a nevezetes ünnepség résztvevőit: Bajor Gizi, Ferenczy Noémi, Nagy Lajos, Füst Milán, Somlay Artur, Molnár Erik, Déry Tibor, Major Tamás. S akik nem lehettek jelen, akiket már csak emlékükben, s mű­vükben köszönthetett az új, a szabad Magyarország? A három poszthumusz Kossuth-díjas: Bartók Béla, Der- kovits Gyula és József Attila neve is az évfordulóra, a huszonöt év előtti díjosztásra emlékeztet. Az ünneplésre és a jó érzésre, amellyel a legszélesebb haladó közvéle­mény egyetértése fogadta a kormány döntését, a példa­adók kiválasztását. Nehéz években-évtizedekben alkotó, sok próbát kiállt nagyszerű művészeket, tudósokat öve­zett a Kossuth-díj koszorúja. A huszadik század magyar művészetének forradalmi és progresszív vonulatát, nem­zeti és egyetemes értékeket őrző-teremtő irányzatait, szocializmus és demokrácia elkötelezettjeit ünnepelhet­jük. A folytatás, tudjuk, kevésbé sikerült, jóllehet az öt­venes évek első felének legtöbb Kossuth-díja sem ér­demtelen művet jutalmazott. Akadt persze tévedés, de hol volt és van a világon olyan irodalmi, művészeti díj, amelynek történetét nem tarkítják elfogultságok, mellé­fogások? 1956 után a Kossuth-díj is megújult. Ritkább és értékesebb lett. A teljesítmények mérlegelői felis­merték, hogy a kitüntetés rangját csak a szigorúbb igé­nyek adhatják vissza. Aki az 1957 után osztott díjak so­rán végigtekint: másfél évtized történeti számvetését is elkészítheti. Értve ezen egyéni és csoportos törekvések, irányzatok igazolásának, krónikáját A közelmúlt és a jelen magyar irodalomtörténetét művészettörténetét amelyben az értékteremtés folyamatossága a legjellem­zőbb. Minek köszönhetjük ezt? Először is az ország, a társadalom fejlődésének, a választott és megtett út tö- retlenségének, vezetők és vezetettek következetességé­nek, annak, amit — a politika nyelvén — szocialista nemzeti egységnek nevezünk. Ez nélkülözhetetlen felté­tele volt és marad a valóságra érzékenyen reagáló mű­vészet vállalkozókedvének, a korábbi egyensúlyzavarok leküzdésének. Van azután a felívelésnek még egy alap­vető feltétele: az, hogy a kulturális kormányzat az össz- politika szellemében, a szocializmus hazai munkastílusá­val összhangban dolgozzék. Így tudja megteremteni a bizalom alkotó légkörét, a türelem és a kölcsönös megbecsülés — elvi enged­mények nélküli —, atmoszféráját, amelyben a szocialista eszme hadállásait nem a parancsszó, hanem a meggyő­ződés erősítheti. Az eredmény? Azt hiszem nem szabad elhallgatni azt a meggyőződést, hogy a jóra biztatott, viharoktól védett, termőre fordult idő visszahozta a hu­szonöt év előtti első díjosztás örömét és reményeit 1948- ban évtizedek mérlegét vonhatták meg. Akkor lezárult a korszak, amely a századelőn indult, s a két háború közötti évek kegyetlen szorításában — ha nem is szán­dékai, eredeti törvényei szerint —, kiteljesedett. Az első Kossuth-díjak feltűzése körüli években ismét új idők új dalai fogantak-születtek. Aztán elhalkultak, de később felerősödtek, és mára szép, telt zengéssel töltik meg a fogékonyabb szíveket. Talán még az elején állunk egy új irodalom- és művészettörténeti korszaknak, de annyi máris bizonyos, hogy ez a születő művészet nagy igé­nyű, messzehangzó alkotásokkal tör utat magának a jövő felé. ■ I műveket tüntetnek ki az 1973-as esz­liyen tendő Kossuth-díjai. Etlenőrmő szalagon a főtengely A győri Magyar Vagon- és Gépgyárban a Rába-Man motorok három típusát gyártják. Az álló és fekvő henger elrendezésű motorokat a kül­földi autóipar is használja már autóbuszaiba, nagy te­herbírású tehergépkocsijai­ba. A ferde henger elrende­zésű motorokat ez ideig a gyár csak a saját gyártmá­nyú járműveibe építette be, Vjabban ez a típusú motor is exportjogot nyert. A ro­mán autóipar 950 darab 215 lóerős ferde henger elrende­zésű motort rendelt a gyár­tól. Képünkön: Győri And­rás a főtengelyt ellenőrzi be­szerelés előtt. (MTI-foto — Hadas János.) Öntözéses legelők Nagyfügeden Hosszú, több évtizedes múltja van Nagyfügeden a szarvasmarha-tenyésztés­nek. A helyi Dózsa Termélő- szövetkezetben is felkarolták e jövedelmező ágazatot és nemrég szakosított tehené­szeti telepet létesítettek. Ezen a telepen korszerű módszerekkel valósítják meg az itatásos borjúnevelést. A szövetkezetben a tejterme­lés növelése mellett nagy gondot fordítanak a szarvas­marha-hizlalásra is. A hízó­marhák nagy részét Hollan­diába és Olaszországba ex­portálják, A szarvasmarha-tenyésztés eredményes kibontakoztatá­sára már két évvel ezelőtt öntözéses legelőt telepítet­tek. Az idén 50 százalékos ■ állami támogatással bekötő utat építenek ehhez, ahol az állatokat terelik majd. Az intenzív gyepgazdálkodás növelésére o jövő év végéig több mint 100 holdon ismét telepítenek pillangós nővé nyékét. Ennek terveit Du­na—Tisza közi Talajjavító Vállalat készíti eL Ki veszi meg a csövet? Eredményesebb évre számítanak a selypiek A régóta nyereségesen dolgozó selyp! cementgyár az elmúlt esztendőben is pótolta az új testvérüzem, az azbesztcement-nyomócső­gyár veszteségét. A gyár ugyanis, amely a közműve­sítés! programhoz nélkülöz­hetetlen, különböző méretű nyomócsöveket szállítja, még a begyakorlás időszakát él­te, nem tudott eredményt felmutatni. Ismertek a kez­det nehézségei, az olasz társcég asődje miatti átállás gondjai, a technológia ki­alakítása; mindezekért ta­valy még fizetni kellett a tandíjat. De egészen az el­múlt hetekig más nehézség­gel is meg kellett küzdeni­ük a gyár vezetőinek, ez pe­dig a megrendelés hiánya. 1972.-ben átlagosan mindösz- sze 70 százalékos volt- a ka­pacitáskihasználás, s a szo­kásos nagyjavítást is előbb­re kellett hozni a kevés igény miatt. 70 százalék mellett nem volt lehetséges nyereséggel dolgozni. Az év utolsó hónapjaiban már ja­Reflektorfénybe kerültek » művezetők. Országos szinten foglalkoznak a helyzetükkel, felelősségteljes munkájuk­kal. Az üzemekben, gyárak­ban pedig azt vizsgálják, mi­ként lehetne könnyíteni nap mint nap jelentkező gondjai­kon, problémáikon. A terme­lés első számú irányítóinak — mint elmondták — jó ér­zés számolni ezzel a törő­déssel, hiszen így a munka­időn számtalanszor túlnyúló üzemi és társadalmi tevé­kenységüket ismerik el. De ezekről beszéljenek in­kább ők maguk! Nő — 160 munkás élén Szarvas Aladárné 1955-ben —mint dohányipari techni­kus — került az Egri Do­hánygyárba. Sokáig gyakor­nok volt, ismerkedett az üzemmel, a gyártási techno­lógiával. Később a gyártás­irányításra került, programo­zó lett. Lépcsőről lépcsőre lépve haladt előre szakmai területen, s ennek eredmé­nyeként került előbb a se­gédművezetői, majd a mai művezetői beosztásába. — Szorongással fogadtam el ezt a beosztást. Számos új feladatot kellett megolda­nom, s nem utolsósorban 160 dolgozó irányítását kellett vállalnom. S talán ez a leg­szebb, de a legnehezebb munka is. Nem sok ember vállalta annak idején, de most is sokan mondják, hogy sem csinálnák semmi pén- tért... Mi ennek az oka? , ft* ¥©bh i§ van, Egyik az, MŰVEZETŐK hogy rendkívül nagy a fele­lősségünk. A termelés pél­dául nem állhat meg, ha egy-két dolgozóval kevesebb kezdett munkához a műszak elején. A cigarettacsomago­lásnál főleg nők dolgoznak. Többségük családanya, de sok az egyedülálló gyerme­kes nő is. Számtalan prob­lémával fordulnak hozzám. Emberileg feltétlenül az ő pártjukon állok, segítek, amit lehet. S ezt csak úgy lehet megoldani, ha az ember jól szervezi meg a munkát, jól irányítja a dolgozóit. — Van ennek valami tit­ka? — Ha titoknak lehet ne­vezni, akkor talán az, hogy jól kell ismerni a feladato­kat és a lehetőségeket, te­hát magát a munkaterületet. Nálunk három műszak van. Sok asszonynak ez nem felel meg, ezért megtárgyaltuk a járható utat. Délelőtt, és délután a lehető legnagyobb teljesítménnyel dolgozunk, hogy az így nyert előnnyel könnyítsünk egymáson. Éj­szakára tehát nincs szükség, csupán 50 főre... — Az előbb több okát is említette annak, hogy sokan nem vállalnák a művezetői beosztással járó feladatokat. Nem szerepel ezek között a bér? Köztudott ugyanis, hogy nem egy jó szakmunkás töb­bet keresett mint a műve­zető, s semmiféle felelőssé­ge nem voltl — Ez valóban fennállt. Ám most, a márciusi bérrende­zések során gondoltak a mű­vezetőkre is.' Anyagilag ta­lán nincs is már probléma, inkább az időhiány nyom so­kat a latban. Valamennyien végzünk még a gazdasági munkánk mellett egy sor társadalmi munkát is. Ez pedig sok szabad idpt felra­bol az embertől. Bár ez is csak szervezés kérdése, mert össze lehet hangolni a csalá­di élettel... A festők és a lakatosok irányítója — Pártmegbízatásfeól let­tem művezető — kezdi a beszélgetést. Kármán Árpád, a KAEV egri gyárának mű­vezetője. — Az első dolog, ami ezzel járt, a fizetésem csökkenése volt. Azóta ter­mészetesen sokat változott a helyzet, de az ütközési pont még sokáig ez maradt: min­dig előbb kellett járnom a szakmában, nagyobb volt a felelősségem, s kevesebb a pénzem, mint egyik-másik szakmunkásomnak. Még az a szerencse, hogy nálunk bará-i ti légkör alakult ki, így ők’ nem éltek vissza ezzel alj helyzettel. — Mióta művezető? — Ennek a részlegnek 1970 óta vagyok a vezetője. Gyakorlatilag hat brigád tar-j tozik hozzám, a lakatosok és a fejlők. Ötvenkét ember,* akiknek a munkáját terve­zem, irányítom, a teljesítmé­nyét ellenőrizem. Az utóbbi években több nagy fontossá­gú munkát bíztak rám, mint például a klímaberendezések gyártását, vagy az egyre jobban fellendülő konténer­programban való részvételt. Ennek nyomán alakult a bé­rünk is, nekem is rendezték a fizetésemet, most március­ban pedig végleg helyéretet­ték ezt a kérdést. — Hogy érintette a mosta­ni bérrendezés? — Nem panaszkodhatott), 350 forinttal emelkedett a fizetésem. Ügy érzem, így már arányban áll a munká­val, a felelősséggel. Aki pe­dig most is többet keres, at­tól nem sajnálom, mert jó szakember és megérdem­li... — Mit gondol, miért nem cserélnének sokan a műve­zetőjükkel? — Csak egyetlen példát mondok. Itt volt a márciusi bérrendezés. Az üzemi veze­tői azt mondták, hogy itt, van másfél százalék, az én dolgozóimra óránkénti hat forintos béremelés, ami az 52 embernek havi 1342 fo­rint pluszt jelent, önállóak vagytok, mondták, osszátok el igazságosan. Nos, a párt, az szb és a KISZ képviselői­vel összeültünk és vitatkoz­tunk, aztán nem aludtam egy éjszakát. Nehezen ment, de sikerült, igazságosan el­osztani, legalábbis így érez­tem. Aztán ketten mégis reklamáltak ... Hát, például ezért nem vállalnák sokan ezt a munkát. Pedig szép, csak — való igaz — nem mindig hálás! Szilvás István vulást mutatnak a termelés adatai és ez jellemző az idén is; így remény van arra, hogy 1973-ban már sikeres lesz az eddig sok gondot okozó új gyár működése. Az idei elképzelésekről Haraszti János főkönyvelő tájékozta­tott — A cement- és csőgyár tavaly összesen 12 millió fo­rint nyereséget ért el, a csőgyári mínuszt jól ellen­súlyozta a cementüzemünk. Az idén egyik legfontosabb feladatunknak a csőgyári' megrendelések folyamatos biztosítását tekintjük, a trösztön belül önállóan is foglalkozunk piackutatással. Jól érezhető a közművesiiési munkák fokozatos megkez­dése, s. ezt akarjuk kihasz­nálni, ha kapacitásunkat 80 százalék fölött le tudjuk kötni, a nyereség már adott. — Eddig milyen ered­ménnyel járt az önálló piac­kutatás? — Különösen márciustól kezdi éreztetni hatását. Ke­ressük a kapcsolatot min­denütt, ahol tudjuk, hogy a mi termékeinket igénylő be­ruházás kezdődik. Minőségi próbákra hívjuk meg az ér­deklődőket, megnézzük a munkahelyeket — egyszóval nagyobb mozgás kezdődött nálunk minden téren ebben az évben. Érződik a hatása a munkában ösztönzőbb pré­miumrendszerünknek is. — A harc a vevőkért na­gyobb minőségi igényt is je­lent. Hogyan állnak e té­ren? — A korábbi minőségi problémákon már túljutot­tunk. A selejtszázalékot si­került alaposan csökkenteni, sőt ma már ott tartunk, hogy különböző nyomások­nak megfelelő csöveket tu­dunk gyártani; a legerősebb elbírja a 30 atmoszférát. Természetesen továbbra is 200-tól 600 milliméteres át­mérőig gyártunk különféle változatokat. Az idén várha­tóan elérjük a tervezett 1000 kilométeres hosszúságnak megfelelő csőmennyiséget •— gyár 1 csúcsteljesítménye egyébként 1280 kilométer lesz. í Az új profilnak megfele­lően módosul a cementgyár munkája. Szinte teljesen a csőgyár kiszolgálására dol­gozik, a fennmaradó kapa­citás minél jobb kihasználá­sára viszont az úgynevezett fehér cement gyártását akar­ják fokozni. A minőség ja­vításával versenyképesek le­hetnének a nyugati piacokon is; az ehhez szükséges kuta­tásokban a Szilikátipari Tu­dományos Intézet segítségét kérték. Ezenkívül kísérlete­ket folytatnak még többféle tűzálló cement gyártására, ez a termék ugyancsak nagy haszonnal értékesíthető kül­földön. (hekeli) Áz elsőség a füstszűrös cigarettáké A Dohányértékesítő és Készletező Vállalat piacku­tatói felmérték a hazai ciga­rettafogyasztás alakulását: kiderült, hogy egyre kevés­bé ' állják a versenyt s füst­szűrös cigarettákkal azok, amelyeken nincsen filter. Érdekes, hogy a Fecske for­galma némileg csökkent, de még így is ez a cigaretta ad­ja a füstszűrös cigaretták forgalmának 55 százalékát, és az összes értékesítés több mint egynegyedét. A Fecske mellett egyre többen keresik a Románc, a Fiitól, a 100 éves, az MD és a DB cigaret­tákat, ezekből lényegesen többet adtak el, mint 1972- ben. A Fecske különben ke­reken egymilliárd darabbal előzi meg a Kossuth cigaret­tát Kelendő a füstszűrös Symphonia, amely a harma­dik helyre került a filteres cigaretták között. A dohányipar által forga­lomba hozott importcigaret­tákból tavaly 29,3 milliárd fogyott. (Nem tartoznak ide azok a cigaretták, amelyeket a Belkereskedelmi Miniszté­rium felügyelete alá tartozó vállalatok hoznak forgalom­baj így például a hazai vá­sárlók körében jó fogadtatás­ra talált a Porti cigaretta.) Az újonnan forgalomba hozott termékek közül az osztrák licenc alapján gyár­tott Golden Smart cigaretta vásárlása növekvő tenden­ciát mutat. Tavaly ebből 13 milliót adtak el, a legtöbbet Budapesten, az összes forga­lomba hozott mennyiség két­harmad részét. A felmérés szerint hétről hétre vissza­esőben van a nem filterrel gyártott hagyományos ciga­retták forgalma, egyedül a Symphonia „tartja magát”, nem csökken iránta az ér­deklődés. A dohányipari kutatók a piackutatás felmérései nyo­mán új füstszűrők előállítá­sával kísérleteznek. Korsze­rű füstszűrőtípussal állítják elő a néhány hónapja forga­lomba hozott Tabán cigaret­tát, amely ugyancsak feljö­vőben van a népszerűségi listán. 1973. április ktdú N

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom