Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-03 / 78. szám
A KOSSUTH-DÍJ HUSZONÖT ÉVE Huszonöt éve osztottak először Kossuth- díj at. A riportképen, amely megörökítette a nevezetes ünnepség résztvevőit: Bajor Gizi, Ferenczy Noémi, Nagy Lajos, Füst Milán, Somlay Artur, Molnár Erik, Déry Tibor, Major Tamás. S akik nem lehettek jelen, akiket már csak emlékükben, s művükben köszönthetett az új, a szabad Magyarország? A három poszthumusz Kossuth-díjas: Bartók Béla, Der- kovits Gyula és József Attila neve is az évfordulóra, a huszonöt év előtti díjosztásra emlékeztet. Az ünneplésre és a jó érzésre, amellyel a legszélesebb haladó közvélemény egyetértése fogadta a kormány döntését, a példaadók kiválasztását. Nehéz években-évtizedekben alkotó, sok próbát kiállt nagyszerű művészeket, tudósokat övezett a Kossuth-díj koszorúja. A huszadik század magyar művészetének forradalmi és progresszív vonulatát, nemzeti és egyetemes értékeket őrző-teremtő irányzatait, szocializmus és demokrácia elkötelezettjeit ünnepelhetjük. A folytatás, tudjuk, kevésbé sikerült, jóllehet az ötvenes évek első felének legtöbb Kossuth-díja sem érdemtelen művet jutalmazott. Akadt persze tévedés, de hol volt és van a világon olyan irodalmi, művészeti díj, amelynek történetét nem tarkítják elfogultságok, melléfogások? 1956 után a Kossuth-díj is megújult. Ritkább és értékesebb lett. A teljesítmények mérlegelői felismerték, hogy a kitüntetés rangját csak a szigorúbb igények adhatják vissza. Aki az 1957 után osztott díjak során végigtekint: másfél évtized történeti számvetését is elkészítheti. Értve ezen egyéni és csoportos törekvések, irányzatok igazolásának, krónikáját A közelmúlt és a jelen magyar irodalomtörténetét művészettörténetét amelyben az értékteremtés folyamatossága a legjellemzőbb. Minek köszönhetjük ezt? Először is az ország, a társadalom fejlődésének, a választott és megtett út tö- retlenségének, vezetők és vezetettek következetességének, annak, amit — a politika nyelvén — szocialista nemzeti egységnek nevezünk. Ez nélkülözhetetlen feltétele volt és marad a valóságra érzékenyen reagáló művészet vállalkozókedvének, a korábbi egyensúlyzavarok leküzdésének. Van azután a felívelésnek még egy alapvető feltétele: az, hogy a kulturális kormányzat az össz- politika szellemében, a szocializmus hazai munkastílusával összhangban dolgozzék. Így tudja megteremteni a bizalom alkotó légkörét, a türelem és a kölcsönös megbecsülés — elvi engedmények nélküli —, atmoszféráját, amelyben a szocialista eszme hadállásait nem a parancsszó, hanem a meggyőződés erősítheti. Az eredmény? Azt hiszem nem szabad elhallgatni azt a meggyőződést, hogy a jóra biztatott, viharoktól védett, termőre fordult idő visszahozta a huszonöt év előtti első díjosztás örömét és reményeit 1948- ban évtizedek mérlegét vonhatták meg. Akkor lezárult a korszak, amely a századelőn indult, s a két háború közötti évek kegyetlen szorításában — ha nem is szándékai, eredeti törvényei szerint —, kiteljesedett. Az első Kossuth-díjak feltűzése körüli években ismét új idők új dalai fogantak-születtek. Aztán elhalkultak, de később felerősödtek, és mára szép, telt zengéssel töltik meg a fogékonyabb szíveket. Talán még az elején állunk egy új irodalom- és művészettörténeti korszaknak, de annyi máris bizonyos, hogy ez a születő művészet nagy igényű, messzehangzó alkotásokkal tör utat magának a jövő felé. ■ I műveket tüntetnek ki az 1973-as eszliyen tendő Kossuth-díjai. Etlenőrmő szalagon a főtengely A győri Magyar Vagon- és Gépgyárban a Rába-Man motorok három típusát gyártják. Az álló és fekvő henger elrendezésű motorokat a külföldi autóipar is használja már autóbuszaiba, nagy teherbírású tehergépkocsijaiba. A ferde henger elrendezésű motorokat ez ideig a gyár csak a saját gyártmányú járműveibe építette be, Vjabban ez a típusú motor is exportjogot nyert. A román autóipar 950 darab 215 lóerős ferde henger elrendezésű motort rendelt a gyártól. Képünkön: Győri András a főtengelyt ellenőrzi beszerelés előtt. (MTI-foto — Hadas János.) Öntözéses legelők Nagyfügeden Hosszú, több évtizedes múltja van Nagyfügeden a szarvasmarha-tenyésztésnek. A helyi Dózsa Termélő- szövetkezetben is felkarolták e jövedelmező ágazatot és nemrég szakosított tehenészeti telepet létesítettek. Ezen a telepen korszerű módszerekkel valósítják meg az itatásos borjúnevelést. A szövetkezetben a tejtermelés növelése mellett nagy gondot fordítanak a szarvasmarha-hizlalásra is. A hízómarhák nagy részét Hollandiába és Olaszországba exportálják, A szarvasmarha-tenyésztés eredményes kibontakoztatására már két évvel ezelőtt öntözéses legelőt telepítettek. Az idén 50 százalékos ■ állami támogatással bekötő utat építenek ehhez, ahol az állatokat terelik majd. Az intenzív gyepgazdálkodás növelésére o jövő év végéig több mint 100 holdon ismét telepítenek pillangós nővé nyékét. Ennek terveit Duna—Tisza közi Talajjavító Vállalat készíti eL Ki veszi meg a csövet? Eredményesebb évre számítanak a selypiek A régóta nyereségesen dolgozó selyp! cementgyár az elmúlt esztendőben is pótolta az új testvérüzem, az azbesztcement-nyomócsőgyár veszteségét. A gyár ugyanis, amely a közművesítés! programhoz nélkülözhetetlen, különböző méretű nyomócsöveket szállítja, még a begyakorlás időszakát élte, nem tudott eredményt felmutatni. Ismertek a kezdet nehézségei, az olasz társcég asődje miatti átállás gondjai, a technológia kialakítása; mindezekért tavaly még fizetni kellett a tandíjat. De egészen az elmúlt hetekig más nehézséggel is meg kellett küzdeniük a gyár vezetőinek, ez pedig a megrendelés hiánya. 1972.-ben átlagosan mindösz- sze 70 százalékos volt- a kapacitáskihasználás, s a szokásos nagyjavítást is előbbre kellett hozni a kevés igény miatt. 70 százalék mellett nem volt lehetséges nyereséggel dolgozni. Az év utolsó hónapjaiban már jaReflektorfénybe kerültek » művezetők. Országos szinten foglalkoznak a helyzetükkel, felelősségteljes munkájukkal. Az üzemekben, gyárakban pedig azt vizsgálják, miként lehetne könnyíteni nap mint nap jelentkező gondjaikon, problémáikon. A termelés első számú irányítóinak — mint elmondták — jó érzés számolni ezzel a törődéssel, hiszen így a munkaidőn számtalanszor túlnyúló üzemi és társadalmi tevékenységüket ismerik el. De ezekről beszéljenek inkább ők maguk! Nő — 160 munkás élén Szarvas Aladárné 1955-ben —mint dohányipari technikus — került az Egri Dohánygyárba. Sokáig gyakornok volt, ismerkedett az üzemmel, a gyártási technológiával. Később a gyártásirányításra került, programozó lett. Lépcsőről lépcsőre lépve haladt előre szakmai területen, s ennek eredményeként került előbb a segédművezetői, majd a mai művezetői beosztásába. — Szorongással fogadtam el ezt a beosztást. Számos új feladatot kellett megoldanom, s nem utolsósorban 160 dolgozó irányítását kellett vállalnom. S talán ez a legszebb, de a legnehezebb munka is. Nem sok ember vállalta annak idején, de most is sokan mondják, hogy sem csinálnák semmi pén- tért... Mi ennek az oka? , ft* ¥©bh i§ van, Egyik az, MŰVEZETŐK hogy rendkívül nagy a felelősségünk. A termelés például nem állhat meg, ha egy-két dolgozóval kevesebb kezdett munkához a műszak elején. A cigarettacsomagolásnál főleg nők dolgoznak. Többségük családanya, de sok az egyedülálló gyermekes nő is. Számtalan problémával fordulnak hozzám. Emberileg feltétlenül az ő pártjukon állok, segítek, amit lehet. S ezt csak úgy lehet megoldani, ha az ember jól szervezi meg a munkát, jól irányítja a dolgozóit. — Van ennek valami titka? — Ha titoknak lehet nevezni, akkor talán az, hogy jól kell ismerni a feladatokat és a lehetőségeket, tehát magát a munkaterületet. Nálunk három műszak van. Sok asszonynak ez nem felel meg, ezért megtárgyaltuk a járható utat. Délelőtt, és délután a lehető legnagyobb teljesítménnyel dolgozunk, hogy az így nyert előnnyel könnyítsünk egymáson. Éjszakára tehát nincs szükség, csupán 50 főre... — Az előbb több okát is említette annak, hogy sokan nem vállalnák a művezetői beosztással járó feladatokat. Nem szerepel ezek között a bér? Köztudott ugyanis, hogy nem egy jó szakmunkás többet keresett mint a művezető, s semmiféle felelőssége nem voltl — Ez valóban fennállt. Ám most, a márciusi bérrendezések során gondoltak a művezetőkre is.' Anyagilag talán nincs is már probléma, inkább az időhiány nyom sokat a latban. Valamennyien végzünk még a gazdasági munkánk mellett egy sor társadalmi munkát is. Ez pedig sok szabad idpt felrabol az embertől. Bár ez is csak szervezés kérdése, mert össze lehet hangolni a családi élettel... A festők és a lakatosok irányítója — Pártmegbízatásfeól lettem művezető — kezdi a beszélgetést. Kármán Árpád, a KAEV egri gyárának művezetője. — Az első dolog, ami ezzel járt, a fizetésem csökkenése volt. Azóta természetesen sokat változott a helyzet, de az ütközési pont még sokáig ez maradt: mindig előbb kellett járnom a szakmában, nagyobb volt a felelősségem, s kevesebb a pénzem, mint egyik-másik szakmunkásomnak. Még az a szerencse, hogy nálunk bará-i ti légkör alakult ki, így ők’ nem éltek vissza ezzel alj helyzettel. — Mióta művezető? — Ennek a részlegnek 1970 óta vagyok a vezetője. Gyakorlatilag hat brigád tar-j tozik hozzám, a lakatosok és a fejlők. Ötvenkét ember,* akiknek a munkáját tervezem, irányítom, a teljesítményét ellenőrizem. Az utóbbi években több nagy fontosságú munkát bíztak rám, mint például a klímaberendezések gyártását, vagy az egyre jobban fellendülő konténerprogramban való részvételt. Ennek nyomán alakult a bérünk is, nekem is rendezték a fizetésemet, most márciusban pedig végleg helyéretették ezt a kérdést. — Hogy érintette a mostani bérrendezés? — Nem panaszkodhatott), 350 forinttal emelkedett a fizetésem. Ügy érzem, így már arányban áll a munkával, a felelősséggel. Aki pedig most is többet keres, attól nem sajnálom, mert jó szakember és megérdemli... — Mit gondol, miért nem cserélnének sokan a művezetőjükkel? — Csak egyetlen példát mondok. Itt volt a márciusi bérrendezés. Az üzemi vezetői azt mondták, hogy itt, van másfél százalék, az én dolgozóimra óránkénti hat forintos béremelés, ami az 52 embernek havi 1342 forint pluszt jelent, önállóak vagytok, mondták, osszátok el igazságosan. Nos, a párt, az szb és a KISZ képviselőivel összeültünk és vitatkoztunk, aztán nem aludtam egy éjszakát. Nehezen ment, de sikerült, igazságosan elosztani, legalábbis így éreztem. Aztán ketten mégis reklamáltak ... Hát, például ezért nem vállalnák sokan ezt a munkát. Pedig szép, csak — való igaz — nem mindig hálás! Szilvás István vulást mutatnak a termelés adatai és ez jellemző az idén is; így remény van arra, hogy 1973-ban már sikeres lesz az eddig sok gondot okozó új gyár működése. Az idei elképzelésekről Haraszti János főkönyvelő tájékoztatott — A cement- és csőgyár tavaly összesen 12 millió forint nyereséget ért el, a csőgyári mínuszt jól ellensúlyozta a cementüzemünk. Az idén egyik legfontosabb feladatunknak a csőgyári' megrendelések folyamatos biztosítását tekintjük, a trösztön belül önállóan is foglalkozunk piackutatással. Jól érezhető a közművesiiési munkák fokozatos megkezdése, s. ezt akarjuk kihasználni, ha kapacitásunkat 80 százalék fölött le tudjuk kötni, a nyereség már adott. — Eddig milyen eredménnyel járt az önálló piackutatás? — Különösen márciustól kezdi éreztetni hatását. Keressük a kapcsolatot mindenütt, ahol tudjuk, hogy a mi termékeinket igénylő beruházás kezdődik. Minőségi próbákra hívjuk meg az érdeklődőket, megnézzük a munkahelyeket — egyszóval nagyobb mozgás kezdődött nálunk minden téren ebben az évben. Érződik a hatása a munkában ösztönzőbb prémiumrendszerünknek is. — A harc a vevőkért nagyobb minőségi igényt is jelent. Hogyan állnak e téren? — A korábbi minőségi problémákon már túljutottunk. A selejtszázalékot sikerült alaposan csökkenteni, sőt ma már ott tartunk, hogy különböző nyomásoknak megfelelő csöveket tudunk gyártani; a legerősebb elbírja a 30 atmoszférát. Természetesen továbbra is 200-tól 600 milliméteres átmérőig gyártunk különféle változatokat. Az idén várhatóan elérjük a tervezett 1000 kilométeres hosszúságnak megfelelő csőmennyiséget •— gyár 1 csúcsteljesítménye egyébként 1280 kilométer lesz. í Az új profilnak megfelelően módosul a cementgyár munkája. Szinte teljesen a csőgyár kiszolgálására dolgozik, a fennmaradó kapacitás minél jobb kihasználására viszont az úgynevezett fehér cement gyártását akarják fokozni. A minőség javításával versenyképesek lehetnének a nyugati piacokon is; az ehhez szükséges kutatásokban a Szilikátipari Tudományos Intézet segítségét kérték. Ezenkívül kísérleteket folytatnak még többféle tűzálló cement gyártására, ez a termék ugyancsak nagy haszonnal értékesíthető külföldön. (hekeli) Áz elsőség a füstszűrös cigarettáké A Dohányértékesítő és Készletező Vállalat piackutatói felmérték a hazai cigarettafogyasztás alakulását: kiderült, hogy egyre kevésbé ' állják a versenyt s füstszűrös cigarettákkal azok, amelyeken nincsen filter. Érdekes, hogy a Fecske forgalma némileg csökkent, de még így is ez a cigaretta adja a füstszűrös cigaretták forgalmának 55 százalékát, és az összes értékesítés több mint egynegyedét. A Fecske mellett egyre többen keresik a Románc, a Fiitól, a 100 éves, az MD és a DB cigarettákat, ezekből lényegesen többet adtak el, mint 1972- ben. A Fecske különben kereken egymilliárd darabbal előzi meg a Kossuth cigarettát Kelendő a füstszűrös Symphonia, amely a harmadik helyre került a filteres cigaretták között. A dohányipar által forgalomba hozott importcigarettákból tavaly 29,3 milliárd fogyott. (Nem tartoznak ide azok a cigaretták, amelyeket a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok hoznak forgalombaj így például a hazai vásárlók körében jó fogadtatásra talált a Porti cigaretta.) Az újonnan forgalomba hozott termékek közül az osztrák licenc alapján gyártott Golden Smart cigaretta vásárlása növekvő tendenciát mutat. Tavaly ebből 13 milliót adtak el, a legtöbbet Budapesten, az összes forgalomba hozott mennyiség kétharmad részét. A felmérés szerint hétről hétre visszaesőben van a nem filterrel gyártott hagyományos cigaretták forgalma, egyedül a Symphonia „tartja magát”, nem csökken iránta az érdeklődés. A dohányipari kutatók a piackutatás felmérései nyomán új füstszűrők előállításával kísérleteznek. Korszerű füstszűrőtípussal állítják elő a néhány hónapja forgalomba hozott Tabán cigarettát, amely ugyancsak feljövőben van a népszerűségi listán. 1973. április ktdú N