Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-15 / 88. szám

A ter vaserű, »sértéséit manna eredményeként;

Emelkedett az életszínvonal, javultak a munkakörülmények

Mint tegnapi lapszámunkban beszámoltunk róla: tanácsülésen értékelte a múlt éves megyei szakszervezeti munkát a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa.

A sokoldalú, alapos mérlegeléssel, elemzéssel készült elnöki jelentés számba vette a szakszervezetek politikai, ideológiai munkáját, a termelés segítését, a szocialista

Megy é n k sza kszervezeti szervei a. elmúlt évben is rendkívül sokat tettek a termelés növelése, a gazdaságos termelés, a kapacitások kihasználása. a hatékonyság, a termelékenység növelése érdekében.

E/.un belül is kiemelten foglalkoztak a munka- és az üzemszervezéssel kapcsolatos vállalati tervek megvalósításával, a belső .tartalékok feltárásával, a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésére hozott párt-, kormány- és SZOT-határozatok végrehajtásával, a munkahelyi rend, fegyelem erősítésével.

A reális, alapos célkitűzéseket tervszerű, jó munka követte megyénkben.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a múlt évben nem kevesebb, mint 13.9 százalékkal haladta meg az ipar termelése az 1971. évit, egy foglalkoztatottra jutó termelési érték pedig 12 százalékkal volt magasabb, mint 1971- ben. A munka- és üzemszervezés eredményeként az iparban 10,4, az építőiparban pedig 49 százalékkal csökkent a túlórák száma.

A Központi Bizottság, a kormány, a SZOT határozatait megvalósítva értékesebbé, tartalmasabbá vált a szocialista munkaverseny is vállalatainknál. A termelőmunkában milliókat jelentő vállalásokat teljesítettek a brigádok. A szocialista kollektívák vezetői rendszeresen látogatták a különböző szakmai, politikai előadásokat, tanfolyamokat, •anArie

brigádmorzgalom eredményeit, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására hozott párt-, állami, szak- szervezeti, vállalati határozatok, célkitűzések megvalósításának sikereit. Az eredmények mellett részletesen foglalkozott a jelentés a termelésben, valamint a szervezeti életben jelenlevő gondokkal, feszültségekkel is.

biztató eredményei vannak a „Dolgozz hibátlanul” új munkamódszernek. Egyre több gazdasági vezető tartja

Az elmúlt évben végzett munka eredményeként az átlagkeresetek 3,2, az átlagjövedelmek pedig 3,6 százalékkal emelkedtek.

Az 1973. március l-ével végrehajtott központi bérrendezés során megyénkben nem kevesebb, mint 44 ezer munkásnak emelkedett a fizetése. Rendszeresen részt vettek a szak- szervezet aktivistái — 961

esetben — az árak ellenőrzésében is. Javaslatukra 109 esetben szabtak ki bírságot, több mint 50 ezer forint értékben.

Segítették a szakszervezetek a gyermekintézmények fejlesztését is. A megyei tanáccsal közös felhívást adtak ki, amelyben az üzemek, vállalatok segítségét kérték az óvodai, a bölcsödéi férőhelyek bővítésére. Az eredmények figyelemre méltóak ugyan, de további összefogásra van szükség, mert több mint ezer gyermeknek tavaly sem jutott hely a bölcsődékben, illetve az óvodákban.

Az elmúlt évben több mint hétezren vettek részt szakszervezeti üdülésben. Mivel ezen a területen a . közeljövőben különösebb változás,

munkaköri kötelességének a verseny segítését, támogatását.

Kedvezőtlen jelenségnek értékelte viszont az SZMT az újításra kifizetett díjak csökkenését — 1972-ben a több mint 37 millió forintot jelentő újításokért mindössze 2 600 000 forintot fizettek —, továbbá azt is, hogy lemaradás van a tanácsi értéke- sítésű lakások építésében a megyében, valamint azt is, hogy az alkalmazotti létszám az elmúlt évben is nagyobb mértékben nőtt a munkásokénál.

fejlődés nem várható, ezért a vállalati üdültetés fejlesztését kell szorgalmazni megyénkben is.

Pozitív változás ugyanakkor, hogy emelkedett —meghaladja a 16 ezret — a politikai oktatásokban részt vevők száma, nem kevesebb, mint 24,2 százalékkal nőtt a rendszeresen olvasók tábora. A nőpolitikái határozatok végrehajtása napi feladattá vált az üzemekben, tovább erősödött a politikai és a gazdasági vezetés kapcsolata is.

Ugyancsak a szakszervezetek kezdeményezésére csökkent az éjszakai műszakokban dolgozó nők száma, 1972-ben az SZMT több mint 130 ezer forinttal segítette a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanulását.

A szervezett dolgozók eredményeivel joggal büszkélkedhet megyénk egész társadalma, hiszen a tervszerű, a lelkes munka eredményeként tovább emelkedett az életszínvonal, s javultak $ a dolgozók élei- és munkakörülményei la.

K. J.

1972: 13,9 százalékkal nőtt az ipar termelése

Emelkedtek az átlagjövedelmek, a keresetek

Golden

Smart

Egerből

Az Austria Tarakweili* A. G. licence alapján az Egri Dohánygyárban gyártják a Golden Smart 85 mm-es cigarettát. Egyelőre 20 millió kerül forgalomba és ha megkedvelik a magyar dohányosok, akkor tovább folytatják a gyártást. Az osztrák cég celo- fánozó- és csomagológépet bocsátott az Egri Dohánygyár rendelkezésére, hogy korszerű csomagolásban kerüljön a. cigaretta forgalomba.

Képünk az új cigaretta csomagolásáról készült.

(MTl-foto: Koppány György felv.)

Megkezdődik a kiskörei víziiépcső beruházás második ütemének építése

A Minisztertanács legutóbbi ülésén az Országos Vízügyi Hivatal elnöke jelentésben számolt be a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszere első építési ütemének helyzetéről és a második építési ütem beruházási javaslatairól. A jelentés megállapítja, hogy a beruházás első ütemének megválósítása tervszerűen halad, s a duzzasztás még ez év második negyedévében megkezdődik. A duzzasztással kialakuló hatalmas tároló töltésrendsze- rének. a nagykunsági főcsatorna és a jászsági főcsatorna első szakaszának építése már nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is teszi a nagy beruházás második ütemében tervezett munkálatok megkezdését.

A második ütemben kerül sor a vízlépcső hullámtéri duzzasztóművének és egyéb kis létesímények építésének befejezésére, a tervezett teljes hosszúságban kialakítják a nagykunsági főcsatornát, s a kőtelki fürtcsatorná elágazásáig kiépítik a jászsági főcsatorna 1. számú ágát is. A második ütem építése 9 évig tart, s így 1981-ben fejeződik be. Több mint kétmilliárd forintba kerül ez a nagy munka, amely lehetővé teszi többek között, hogy Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Hajdú-Bihar megyében megoldja a települések és a mezőgazdaság vízellátását egyaránt. A számítások szerint ugyanis az ipari vízigény 1985-re — a leninváro- sr hőerőmű szükséglétévé!

együtt — a jelenleginek több mint ötszörösére emelkedik. A mezőgazdaság pedig távlatban — a Tisza völgyében tervezett 570 000 hektár öntözővizet igényel.

A Tiszának Kisköre feletti szakaszán megerősített ár- vízvédelmi művek között kialakuló hullámtéri tározó lehetővé teszi, hogy fokozatosan, szabályozottabban engedjék majd tovább a folyón az árhullámokat, s így lényegesen csökkentsék az árvízveszélyt. Az első építési ütemben megvalósuló létesítmény még csak 24 millió köbméter vit tárolását tesz: lehetővé, a második ütem végén viszont a tárolótér 96 millió köbméterre, s végül a harmadik ütemben 300 millió köbméterre növekszik.

(Foto: Tóth Gizella)

Gyöngyös és a Mátra jelene és jövője

Mindenki kíváncsi arra, mit várhat a holnaptól. így vannak ezzel egy-egy város lakói is. Különösen az olyan városé, mint amilyen Gyöngyös, ahol az emberek tekintélyes hányada friss illetékességű. Legtöbbjük

csupán lakóhelyük kis

részét járta be. Kevesebbet tud a múltról, talán még ennél y. kevesebbet a jövőről.

Ezért kértük meg a városi Urnacs elnökét, Berényi

Józsefet, tájékoztassa olvasóinkat a jelzett témáról.- Mi m a helybeli sajátosság,

amely mim jellegzetesség, kiemelhető Gyöngyös fejlődésé- benV

— A felszabadulás előtt a város lakói csaknem kizárólag kereskedelemmel és szőlőműveléséé! foglalkoztak. Majd 45 után a bánya fejlesztése, a kitérőgyár, az Egvcsüb I/./.ó, a/ állami építőipai' ide telepit««, és a

korábbi kisebb üzemek államosítás« megváltoztatta a varos arculatának a jellegét. De a mezőgazdaság is korszerűsödött, ma már a Mátra Kincse Tsz és a Gyöngyös—domoszlői Állami Gazdaság a meghatározó. 'Mégis a város legfőbb vonása a szocialista nagyipar és az abban foglalatoskodó munkásság. Valamikor a munkanélküliség sújtotta az embereket, ma pedig a munkáskéz hiánya a mindennapi gondunk. A szőlőtermesztés fejlesztései a főiskolai kar tudományos kutatói segítik elő. Szívesen használjak a kifejezést a városra: a Mátra kapuja,

Az 1026/1971. kormányhatározat óta ez a kifejezés új tartalmat kapott, mert idecsatolták a Mátra déli részét Gyöngyöshöz. Jellegzetessége még a városunknak az is, hogy a főiskolán kívül három középiskola, szakmunkásképző iskolák segítik a fiatalok oktatását és nevelését A fejlődés tehat nagyívű és határozott jellegű.

— A városlakók azonban nem lesznek azonnal városi emberekké a költözködés után. Formálásukra milyen lehetőségekkel rendelkezik a város, a közművelődési tevékenység intézményei mikorra készülnek el az igénynek megfelelően?

— A városi emberré válásnak sok összetevője közül elsőnek a munkalehetőséget említem. Korszerű, modern munkahelyek várják a dolgozókat. A másik: a lakás.

1950. óta felépült egy egész városrész. Az elmúlt két évben 950 lakásba költözhettek az emberek, a következő

három évben újabb 1200— 1300 lakás megépítésével számolunk. Tudom, hiányzik még a kulturált szórakozás, művelődés lehetősége, és ezek megteremtése nagyon sürgős. Nehézségeinkről, anyagi korlátáinkról az elmúlt öt-hat hónap során a lakosság széles rétegével őszinte, nyílt párbeszéd formájában tanácskoztunk. Mindezek ellenére a mostani tervidőszakra irányoztuk elő az új művelődési ház, ifjúsági ház, új könyvtár, az általános es középiskolai diákotthon

megépítését, de átadunk új óvodákat, általános iskolát is. Ezek a 15 éves közművelődési terv fontosabb feladatai. Addig is, amíg a felsoroltak elkészülnek, a már meglevő, szerényebb tárgyi feltételekkel is határozottabban élhet a városunk lakossága.

— Kevesebb szó esik arról, hogy a régi Gyöngyös egy része már korszerűtlen. Mi a tennivaló ebben?

— Amíg az új városrész építésére irányult a közfigyelem, addig a város egyéb részein csak foltozgattuk a hiányosságokat,, nem is mindig a legtervszerűbben. Meg kell tehát határoznunk a nemrég elkészült városrendezési terv alapján, hogy a következő 10—15 évben mit akarunk fejleszteni. Ennek a tervnek a birtokában a lakosság azt is tudhatja, milyen helyeken kell a legszükségesebb tatarozást elvégezni. De a régi városrészek átrendezése csak fokozatosan, a mindenkori gazdasági helyzet alapján

történhet meg. Az átépítésre nem kerülő területeken a víz-, a szennyvíz- és a csapadékvíz-csatorna megépítése, az ütak és a járdák felújítása a tennivalónk. Erre fordítjuk a községfejlesztési hozzájárulás ég a közműfejlesztés forintjait, de a lakosság is segít bennünket jelentős mértékű társadalmi munkával.

— Gyöngyös elválaszthatatlan volt a Mátrától akkor is, amikor az említett kormányhatározat még nem látott napvilágot. Mennyire irányul most már a város vezető testületcinek a figyelme erre a jelentős idegenforgalmi területre?

— A közigazgatásilag a a városhoz tartozó területeket, tehát Mátrafüredet, Sastöt, Mátraházát és Kékestetőt: mindig a magunkénak vallottul:. Az 1026-os kormányhatározat alapján 1972-ben megfogalmaztuk a teendőinket, természetesen a megyei tanáccsal egyetértésben Most a tervszerű végrehajtáson a sor. Mátrafüredet országos és regionális szerepkörű. Mátraházát, Sástót ás Kékestetőt pedig országos és nemzetközi jelentőségű üdülőhellyé keli fejleszteni, illetve ennek az alapfeltételeit keli megteremtenünk a következő 15 —20 év során, az idegen- forgalmi feladatokra rendelkezésre álló központi támogatás segítségével. Folyik a hozzánk tartozó területeken a víz- és szennyvízhálózat kiépítése, örülnénk, ha ebben a munkánkban a terü- jow. 1í»vő üdülők, intézmények jobban tóm igáii"'"iak bennünket. Az idén

felépül Mátraházán és Mát- rafüreden a szolgáltatóház, megkezdjük a mátrafüredi altalános iskola és diákotthon, az új szálloda és étterem építését. Jó ütemben készül a csórréti víztároló, amely biztosítja majd a Mátra déli részének ivóvízzel való ellátását. Törődünk a Mátrával, és a jövőben jobbéin összehangoljuk a közérdeket, a válla'ati és az egyéni érdekeket minden területen.

— Milyen tapasztal» tok Ösz- szcgezhclők a lakosság segitö- keszségéről a város fejlesztése vonatkozásában?

— A város fejlesztése

mindnyájunk g.,n<ja. A maga módján mindenki részt vehet ebben a feladatban. Büszkén mun ír. juk; tavaly a végl.ett társadalmi munka értéke a varos egy lakosára leo. .. a 120 forintot tett ki. T., uimi ösz- szefogasból épül meg most az ifjúsági park, a százszemélyes óvoda, korszerűsít - jük a szaba r színpadot, felújítjuk sóit s /. méternyi járdát, utal es oa tokát is így épíiünk. IS. :.j, rüszónöm a város lakóinak az eredményes tá; sä . imi munkát, a komin un.- a s- . hitük »»átszervezését még külön is: a váltógyáriaknak, akik ezt kezdeményezték, az izzósok - nak, akik folytatták; egyben kérem arra is a város minden lakóját, hogy becsüljük meg. védjük és őrizzük a meglevő értékeinket. Ha ezután is megosztjuk a munkát, s közösen tára Hozunk a város fejlosé -irt, gyorsabban érhetjük el a céljainkat — fejezte be a válaszadást Serényi .József, a városi tanács elnöke.

G. Molnár teienc