Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-14 / 61. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk Logikai láncszemek AZ ELMÚLT ÓRÁKBAN két figyelemreméltó friss hír érkezett egy, a nemzetközi porondon vi­szonylag keveset szereplő országból, Malaysiából. Az egyik Lumpurból, a fővárosból, ahonnan hivatalo­san jelentették, hogy hamarosan felveszik a diplo­máciai kapcsolatokat a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. A másik: Malaysia közölte, hogy ki­lép az ASPAC (Ázsiai és Csendes-óceáni Tanács) ne­vű szervezetből. Ez a regionális tömörülés kifejezetten antikom- múnista. a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen irá­nyuló célzattal alakult meg hét esztendeje Japán, Ausztrália, Üj-Zéland, Thaiföld, Tajvan, a Fülöp- szigetek. Malaysia, Dél-Vietnam és Dél-Korea rész­vételével. Kuala Lumpur az első látványos kilépő és nem nehéz megjósolni, hogy nem az utolsó. A két malaysiai lépés ugyanis egy nagy jelentő­ségű. egyre világosabban kirajzolódó politikai folya­mat két logikai láncszeme. Ehhez szervesen csatla­kozik a harmadik, egy immár félreérthetetlen gesz­tus. a japán külügyminisztérium „örömmel üdvözöl­te’ mindkét malaysiai lépést, MILYEN FOLYAMATRÓL van szó? Arról, hogy a térség területileg legközvetlenebbül érintett orszá­gai megkezdték a felkészülést a vietnami háború utáni korszakra. Ennek egyik jele volt a malaysiai fővárosban nemrég véget ért regionális konferencia. Itt természetesen bőven akadtak nézeteltérések is. De a lényegben megegyeztek a résztvevő külügyminisz­terek: hogy a „Vietnam utáni” időszakban az Egye­sült Államok eddig hegemonisztilfus szerepe a tér­ségben sok vonatkozásban csökken, vagy legalábbis módosul, Tokióban éberen — és egyáltalán nem tétlenül — figyelik ezt a folyamatot. Nixon pekingi nyitása, a yen és a dollár háborúja óta érezhetően megrom­lottak a japán—amerikai kapcsolatok. Japán úgy ér­zi, a vietnami háborút követő időszak nagy átréte- geződése, politikai mozgása nagy alkalom arra, hogy végre gazdasági súlyának megfelelő helyet foglalhas­son el az ázsiai térségben. EBBEN A MEGVILÁGÍTÁSBAN érthető, miért tekinthetjük a két malaysiai hírt és a tokiói reagá­lást egy sokágú, sokszakaszú folyamat logikai lánc­szemeinek. v^/S/WWVN/WWW\/V\AAAAAA/V>AAAA/VNA/W\AA/WWVWW\A^JVSA/^.A**A^j|> Koszigin Iránba utazik MOSZKVAi Koszigin szovjei minisz­terelnök ma rövid látoga­tásra Iránba utazik, hogy részt vegyen az iszfahani kohómű első részlegének üzembe helyezésével kapcso­latos ünnepségeken. Az iszfahani nagyüzem — az „iráni Magnyitogorszk” felépülése nevezetes esemény a két ország kapcsolatainak történetében is, mivel az or­szág kohászati iparának bá­zisát adó kohóművet a Szovjetunió segítségével épí­tették, s az iparág első szak­embereit is szovjet főiskolá­kon képezték ki. A kohómű építését az 1966- ban létrejött szovjet—iráni gazdasági együttműködési egyezmény keretében kezd­ték meg, amelynek értelmé­ben Irán a szovjet berende­zésekért és a közreműködé­sért földgázzal fizet. Egyide­jűleg szovjet segítséggel kez­dődött meg annak a csőve­zetékrendszernek a kiépítése is, amelynek segítségével le­hetővé vált a hatalmas iráni földgáztartalékok hasznosítá­sa. A rendszer gerincét al­kotó transziráni gázvezetéket 197Ö októberében az iráni sah és Podgornij szovjet ál­lamfő jelenlétében avatták fel. ■A szovjet kormányfő részvétele az iszfahani ava­tóünnepségen moszkvai vé­lemények szerint fontos po­litikai gesztus: annak de­monstrálására szolgál, hogy á Szovjetunió a maga részé­ről kész folytatni a tevékeny békés együttműködés politi­káját Folytatódik a fogolycsert* Vietnami vendégek a A’EFR magyar és lengyel tisztjeinél A Dél-vietnami Köztársa­ság Ideiglenes Forradalmi Kormánya március 16-án, pénteken a szabadságharco­sok fogságába esett 32 ame­rikait bocsát szabadon Ha­noi Gia Lám nevű repülőte­rén — közölte kedden reggel Saigonban a DIFK-küldött- ség szóvivője. Bejelentette, hogy a szabadon bocsátandó amerikaiak harmadik cso­portjának listáját a négyol­dalú katonai vegyes bizott­ság kedden reggel Saigon­ban tartott ülésén adták át Gilbert Woodward tábor­noknak, a volt vietnami had­viselő felek képviselőiből álló testület amerikai tago­zata vezetőjének. A névso­ron 25 amerikai katona és 7 polgári személy neve sze­repel. A VDK ma 108 amerikai foglyot bocsát Szabadon. A két dél-vietnami fél kö­zött két kijelölt ponton foly­tatták a fogolycserét. Saigo- ni jelentések szerifit a DIFK Binh Hoa körzetében 604, Bong Son térségében pedig Finn—KGST epiittnrMíOs Moszkvában, a KGST épü­letében március 12-én és 13- án tárgyalások folytak a KGST és a Finn Köztársa­ság küldöttsége között A KGST küldöttségét Nyi- kolaj Faggyejev, a KGST titkára vezette: a küldött­ségben helyet foglaltak a tagállamok állandó képvise­lőinek helyettesei, köztük Papp A. László, hazánk ál­landó KGST-kéjpviselőjónek helyettese. A finn küldöttséget Jussi Linnamo, külkereskedelmi miniszter vezette. A tárgyalások eredménye­képpen összeállították a KGST és a Finn Köztársa­ság között megkötendő egyezmény tervezetét, amely­nek értelmében a KGST tagállamai és Finnország fejlesztik . majd a sokoldalú együttműködést a gazdaság különböző területem, a tu­domány és a technika köl­csönös érdeklődésre számot tartó kérdéseiben. A küldöttségek megálla­podtak abban, hogy az HELYZETKÉP A FRANCIA VÁLASZTÁ­SOK UTÁN Az új nemzetgyűlés csak április másodikén ül össze, de Pompidou elnök máris megkezdte tanácskozásait a kormánypártok vezetőivel az új kormány megalakításáról, vagy jobban mondva az ed­digi kabinet átalakításáról, amit Messmer miniszterel­nök is kilátásba helyezett a választások előtti utolsó te­levíziós nyilatkozatában. A kormányalakításra azon­ban előreláthatólag csak a nemzetgyűlés összeülése után, április elején kerül majd sor. Addig Pompidou elnök csak a miniszterelnököket nevezi ki. Az alkotmány értelmé­ben a miniszterelnök nem köteles lemondani a válasz­tások után, de Messmer mi­niszterelnök valószínűleg be­nyújtja lemondását. A poli­tikai megfigyelők egy része lehetségesnek tartja, hogy az elnök ismét Messmer-t bíz­za meg kormány megalakí­tásával. Az elnöki palotában folyó tanácskozások egy másik fontos kérdése, vajon bevon- ják-e a kormányba a refor­mereket. Az UDR jelenlegi szövetségesei, a független köztársaságiak és a CDP a reformerek bevonását sürge­tik, Peyrefitte UDR-főtitkár sem zárkózott el ennek lehe­tősége elől, az UDR egy ré­sze azonban még mindig til­takozik ellene. Az Humanité keddi számá­ban rámutat: a nagytőkés körök egy része még mindig abban reménykedik, hogy si­kerül majd megbontani a balodal egységét. Ezek a kö­rök — e cél érdekében — helyesebbnek tartanák, ha reformerek egyelőre a kor­mányon kívül maradva, to­vábbra is az álellenzék sze­repét játszanék s így pró­bálnák magukhoz csábítani a baloldali képviselők egy részét. Az FKP politikai bizottsá­ga nyilatkozatában választá­sok eredményét elemezve rá­mutat arra, hogy a kor­mánykoalíció pártjai az elő­ző választáshoz képest 1 300 000 szavazatot és 103 mandátumot vesztettek, VÖRÖS-TENGERI SZIGETEK — KAIRÓI VISSZHANG Az egyiptomi fővárosban érez­hető nyugtalanságot keltett a hír, hogy izraeli kommandóegy- ségek megszállták a Vörös-ten­ger déli bejáratánál levő lakat­lan és gazdátlan szigeteket. Megfigyelők szerint Izrael arra törekszik, hogy ellenőrzése alá vonja az Adeni-szorost, s ily módon szabad utat biztosítson az Eilat-kikötő felé tartó olaj- szállító és kereskedelmi hajók­nak. Ez a súlyos és veszedelmes fejlemény — mutatnak rá a kairói lapok —, sürgős és ösz- szehangolt kezdeményezést kö­vetel az arab államok részéről. Meg kell akadályozni, mielőtt még késő lenne, hogy Izrael ka­tonai fennhatósága alá vonja a stratégiai fontosságú víziút déli kapuját. Ez a feladat minde­nekelőtt a Vörös-tengert övező öt arab országra, Egyiptomra, Szudánra, Szaúd-Arábiára és a két Jemenre hárul. Az A! Ahram washingtoni je­lentése szerint Nixon elnök uta­sítást adott a Közel-Kelethez fű­ződő amerikai érdekek beható tanulmányozására. A munka irányításával Kissinger nemzet- biztonsági főtanácsadót és Ro­gers külügyminisztert bízta meg. A tanulmánynak arra kell vá­laszt adnia, hogy a jövőben mi­lyen politikát folytasson az Egyesült Államok ebben a tér­ségben. ERŐSZAKOS ÁTTELEPÍTÉSEK DÉL-VIETNAMBAN A Quan Dói Nhan Dán című hanoi lap dél-vietnami jelen­tést közöl arról, hogy a Sai­gon! hatóságok februárban és márciusban erőszakosan át- iltöztették két dél-vietnami artomány, Quang Tri és Quftsg Ngai több mint hat­ezer lakosát. „Állandó lakó­helyül” Binh Tuy-t jelölték ki számukra Binh Thuan térségében, Lám Dong tarto­mányban. Saigoni jelentések szerint a két említett tarto­mányból összesen 10 000 úgynevezett „menekültet” szándékoznak áttelepíteni a közeljövőben. A Quan Dói Nhan Da» kommentárjában megállapít­ja, hogy a saigoni hadsereg a két tartományban és egész Dél-Vietnamban több mint két hónapja állandóan meg­sérti a tűzszüneti feltételeket. Az úgynevezett „menekül­tek” — írja a lap —, olyan honfitársaink, akiket a sai­goni alakulatok a „vitás te­rületek elleni támadó had­műveletek idején fogtak el. Az, amit „állandó lakóhely” kijelölésének neveznék, nem egyéb, mint békés lakosok bezárása koncentrációs öve­zetekbe, úgynevezett „straté­giai falvakba”, amelyek a saigoni hadsereg kezén levő területeken fekszenek, A ZYCIE WARS7AWY A EIN PIAO-ÜGYRÖL A varsói Zycte Warszawy keddi száma „Az 514-es szá­mú ügy” cím alatt megjelent kommentárjában többi kö­zött a következőket írta: „Másfél év múlt el azóta, hogy Lin Piao marsall va­lószínűleg repülőszerencsét­lenség áldozata lett Mongó­lia felett. Azt írjuk, hogy ..valószínűleg”, mert a kínai hatóságok eddig nem erősí­tették meg hivatalosan a marsall halálát, s nem ad­tak magyarázatot a „Tri­dent” típusú gép katasztró­fáidnak okaira. Fokozottan érdekes most az AFP francia kíriiny nökség pekingi jelentése amely szerint Csou En-laj miniszterelnök a napokban — ezúttal először —, ellen­ségként és árulóként emle­gette Lin Piaot. Csou En-laj vádja szerint Lin Piao a „kulturális forradalom” ide­jén a Mao elnök és Liu Sao-csi államelnök közötti harcot arra használta ki, hogy saját kezébe kerítse szinte az egész hatalmat. A miniszterelnök kijelentette, hogy a Lin Piao, Csen Po-ta klikk és a velük szövetke­zettek ügyében a vizsgálat még nem fejeződött be. A kínai . miniszterelnök nyilatkozata megerősíti sok megfigyelőnek azt a véle­ményét, hogy a pekingi ve­zetők között nézeteltérések voltak és valószínűleg van­nak is” —, fejezi be a lap. SZOVJET—JAPAN BÉKESZERZŐDÉS „Elérkezett az ideje, hogy szilárd szerződéses alapra he­lyezzük a szovjet—japán kapcsolatokat” — állapította meg kedden Leonyid Zam- jatyin, a neves szovjet pub­licista a Szovjetszkaja Rosz- szija című moszkvai lapban. Az SZKP Központi Bizott­ságának égisze alatt megje­lenő napilap „Véleményünk szerint” című rovatában Zamjatyin, a TASZSZ vezér- igazgatója a szovjet—japán viszony javulását konstatál­ja azzal összefüggésben, hogy Tanaka kormányfőnek az elmúlt héten Brezsnyev- hez eljuttatott levele Tokió ban és Moszkvában egyaránt pozitív visszhangot keltett Zamjatyin megállapítja hogy „a Szovjetuniót és Ja­pánt most sokoldalú és kö­zös érdekek kötik egymás hoz”. egyezménytervezetet az ille­tékes szervek ele terjesztik megvitatásra. Az egyezmény' aláírásáról később állapodnak meg a felek. A tárgyalásokat bará­ti légkör jellemezte. 43 foglyot adott át a TS&ia»« rezsim hatóságainak. PÁRIZS: A VDK és az Egyesült Ál­lamok gazdasági vegyes bi­zottságának március 15-én, csütörtökön kezdődő konzul­tációira kedden este Párizs­ba érkezett a demokratikus Vietnam kormányküldöttsé­ge. A delegációt Dang Viet Chau, a VDK pénzügymi­nisztere vezeti. HANOI: Hoang Hoa ezredes, ft négyoldalú katonai vegyes­bizottság VDK-tagozatának helyettes vezetője a demok­ratikus Vietnam delegációja tagjainak és tisztjeinek kí­séretében felkereste a nem­zetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottság magyar és lengyel tisztjeit — közölte kedden a félszabadulás (Űr­ügynökségre hivatkozva a VNA. Schultz moszkvai tárgyalása Jelentős tárgyalásokat folytat Moszkvában George P. Schultz (jobb oldalt), amerikai pénzügyminiszter. Képünkön: a magas rangú amerikai vendég szovjet kollégájával (kö­zépen), Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszterrel és Szvesnyi- kovval, a Szovjet Állami Bank elnökével (bal oldalt) be­szélget. (Népújság-tele foto — TASZSZ—MTI—KS) SALT-forduló Genf ben 1972. MÁJUSÁBAN a szovjet és az amerikai ve­zetők moszkvai tárgyalásán aláírták az első SALT-meg- állapodást, azzal az általános célkitűzéssel, hogy „elkerül­jék a katonai konfrontációt és megakadályozzák a nuk­leáris háború kirobbanását.” Az egyezmény egyelőre csak a védelmi rakétarendszerek korlátozására terjedt ki. En­nek az volt az oka, hogy vi­szonylag egyszerűbb feladat­nak tűnt e kérdésről tár­gyalni és ha megvárták vol­na, míg teljes megegyezésre juthatnak a támadó rakéta- fegyverekről szóló tárgyalá­sokon is, akkor még ma sem kerülhetett volna sor semmi­lyen SALT-egyezményre. Moszkvában azonban 1972. májusában a támadó rakéta- rendszerek bizonyos típusai­nak — igaz csak ideiglene­sen (5 évig tartó) — korlá­tozásáról is aláírtak egy részegyezményt. . Ami kimaradt a moszkvai „menetrendből”, annak a megoldására — vagy lega­lább is az ügy előbbre vite­lére — hivatott a hétfőn kez­dődött újabb SALT-forduló. amelyen a szovjet küldöttsé­get Szemjonov külügymi­niszter-helyettes, az ameri­kai delegációt pedig ezúttal már nem G. Smith, Ihanem Alexis Johnson vezeti Ez a forduló jellegében hasonlít ahhoz, amelyet tavaly no­vember-decemberben tartot­tak — ugyancsak Genfben. A napirenden is csaknem ugyanazok a kérdések szere­pelnek. A különbség az, hogy időközben létrehoztak egy „állandó konzultációs bizott­ságot”, amelyre kettős fel­adatot bíztak: egyrészt el­lenőrzi a már érvénybe lé­pett SALT-megállapodás vég. rehajtását a védelmi fegy­verrendszerekről, másrészt figyelemmel kíséri, hogyan tartják be azt az 1971-ben kötött egyezményt, amely­nek az a hivatása, hogy köl­csönös erőfeszítésekkel csök­kentsék az atomháború ki­robbanásának veszélyét. A TÁRGY ALÁS-sorozat igen időszerű. A tavaly má­jus óta eltelt tíz hónapban is újabb fegyvertípusokat, hordozórakétákat találtak fel, amelyek hatékonysága sokszorosa a korábbiakénak. Az amerikai hadügyminisz­térium különösen a legkor­szerűbbnek tartott „támasz­pontokra”, az atommeghaj­tású tengeralattjárókra össz­pontosít. Az utóbbi hóna­pokban nagy ütemben szere­lik fel ezeket a tengeralatt­járókat olyan rakétákkal, amelyek közül egy-egy tu­catnyi nukleáris töltetet tud különböző célpontokra eljut­tatni. Washingtonban azon a véleményen vannak, hogy az óceánok és tengerek mélyén megbúvó tengeralattjárók a legjobb harci eszközül szol­gálnak arra, hogy róluk tá­madást indítsanak, akár 8— 10 ezer kilométer távolság­ban levő célpont ellen. Az Egyesült Államokban nem mindenütt fogadták örömmel a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgya­lások első eredményeit. A Pentagon Lobby — és a mö­göttük álló fegyvergyárak, monopóliumok, konszernek — attól félnek, hogy a tár­gyalások további sikere árt üzleti érdekeiknek. A „nem­zeti” — „védelmi” érdekek­re hivatkozva kongresszusi támogatóik segítségével meg­próbálják akadályozni a már elfogadott egyezmények tör­vénybe iktatását is. EZERT azután a Genfben kezdődő új SALT-forduló csak része egy nagyon bo­nyolult és bizony hosszadal­masnak tűnő t irgyalíssoro- zatnak a lefc i As életbe­vágó fontosságú kér lseiről. G. L, JtPTi. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom