Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-16 / 63. szám
Ä Minisztertanács ülésének napirendjén: Átszervezik a Vörös Csillag Traktorgyárat Az egri gyárat a Hajtómű- és Felvonógyárhoz csatorják — Traktorok helyett közúti járműalkatrészek f Mint ismeretes, a Minisz- I tertanács már korábban kije- ■ lölte azt a hat nagyvállalatot, ahol a gazdaságos termelési szerkezetet csak központi támogatással lehet kialakítani. E vállalatok közé tartozik a Vörös Csillag Traktorgyár, amelynek átszervezéséről a kohó- és gépipari miniszter jelntése alapján csütörtöki ülésén döntött a Minisztertanács,. s egyben tudomásul vette az átszervezés végrehajtásának minisztériumi tervét is. A gyár helyzetével és problémáival a kormányszervek már többször foglalkoztak, s ' az alapos elemzések kimutatták, hogy jelenlegi adottságai mellett nem lehet megteremteni a gyár gazdasági stabilitását. Termékei a nemzetközi piacon nem versenyképesek, ezért valamennyi gyártmányát az optimálisnál kisebb sorozatban, tehát gazdaságtalanul állítja elő. Traktorokból a nemzetközi piacon — a szocialista országokban is — egyre növekszik a miénknél korszerűbb gyártás, a kínálat, így nem oldható-fel a magyar traktorok értékesítésének nehézségei. Hasonló a helyzet a csaknem húsz év óta gyártott kiskategóriájú dömperekkel. Ezek elavultak, s nem csodálkozhatunk azon, hogy például a sokkal olcsóbb ZIL billenőplatós tehergépkocsik kiszorították dömpereinket a piacról. Rakodógépeket, építő- és útépítő gépeket is korszerűbb kivitelben, nagyobb sorozatban és olcsóbban gyártanak más szocialista országok, mint mi. Ily módoni népgazdaságunk számára is előnyösebb, ha az említett termékeket külföldről szerezzük be. A gyár munkáját tehát csak a termékstrutúra megváltoztatásával lehet gazdaságosabbá tenni. A KGM az átszervezés több variánsát vizsgálta, s a tüzetes elemzések alapján kialakított elképzelést csütörtökön a Minisztertanács tudomásul vette. Eszerint a kohó- és gépipari miniszter Vörös Csillag Traktorgyár kispesti gyárát 1973. július 1-től szervezetileg a Magyar Vagon- és Gépgyárhoz csatolja „a Magyar Vggon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyára’’ elnevezéssel. A Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregységét ugyancsak július 1-től a Hajtómű- és Felvonógyárhoz csatolja a miniszter. Ennek megfelelően módosítják az érintett vállalatok áiapítóle- velét. Az átszervezéssel kapcsolatos gazdasági és pénzügyi kérdések rendezésére a Kohó- és Gépipari Minisztérium vezetésével bizottság alakul, amely ez év szeptember 15-ig javaslatot terjeszt elő a kormányszerveknek a Vörös Csillag Traktorgyár eszközeinek és forrásainak megosztásáról a kispesti.és az egri gyáregység között. Ugyancsak javaslatot terjeszt elő a bizottság a többi között a június 30-ig rendelés nélkül gyártott termékek és a veszteség finanszírozására, az átvevő vállalatnál gazdaságosan nem hasznosítható álló- és forgóeszközük selejtezésére, illetve értékesítésére. Jogszerűen rendezik a gyár külföldi kötelezettségeit is. A rendezésnél messzemenően szem előtt tartják, hogy a Vörös Csillag Traktorgyár tevékenységével, átszervezésével összefüggő veszteségek a jogutód vállalatokat ne terheljék. A Minisztertanács tudomásul vette, hogy a Magyar Vagon- és Gépgyár a Vörös Csillag Gépgyár gyártmányszerkezetét 1975. december 31-ig szakaszosan átalakítja. A szántó- és vontatótraktorok, a földmunka-, az útépítő-, a szállító- és rakodógépek gyártását fokozatosan megszüntetik, ezek helyett a Magyar Vagon- és Gépgyárhoz tartozó termékek, elsősorban a közúti járművekhez szükséges futóművek és különféle alkatrészek gyártására rendezkednek be. ! A Vorp's Csillag Traktorgyár egri gyáregységének jövőbeni termelési szerkezetéről és működéséről később döntenek véglegesen. Intézkedés történik a Vörös Csillag ’ Traktorgyár kispesti gyáregységben az átszervezés nyomán szükségessé váló létszámátcsoportosítás zökkenőmentes lebonyolítására. Az érintett dolgozókat Korszerű tanműhely Salgótarjánban, a Stromfeld Aurél Általános Gépipari Szakközépiskola diákjai korszerű tanműhelyekben töltik el a gyakorlati foglalkozások idejét. A szakközépiskolában hat szakmában — esztergályos, lakatos, fémnyomó, szerszám- gép-beállító, marós és köszörűs —, kapnak magas szintű gyakorlati és elméleti képzést. Évente mintegy 120—130 diák végzi el az iskolát. Képünkön: Papp Zsuzsa IV. osztá- bsm tanuló marógépen dolgozik. (MTI-foto — Király Krisztina) szervezett formában irányítják át "más munkaterületre. Az 1973—75. évi átmeneti időszakban a Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyára számára olyan juttatást biztosítanak, amely a saját forrásokat figyelembe véve hatnapi bérnek megfelelő nyereségrészesedéshez juttatja a dolgozókat, fedezetet nyújtanak ahhoz, hogy az évközi pénzbeni és nem pénz- beni juttatások ne csökkenjenek az 1972. évi színvonal alá. Arról is gondoskodnak, hogy a gépipari átlagnak megfelelő bérfejlesztést kapjon a gyár. A Magyar Vagon- és Gépgyár dolgozói személyi jövedelmének alakulását az átszervezés hátrányosan nem érintheti. A Minisztertanács felhívta a kohó- és gépipari minisztert, hogy az átszervezést fo-, kozott figyelemmel kísérje és segítse. Gondoskodni kell arról, hogy a Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyára 1976. január 1-től a nagyvállalat gazdaságosságának színvonalát hatékonyan, a gazdasági fejlődés elvárt ütemének megfelelően működjék. A Magyar Vagon- és Gépgyár ötödik ötéves tervének legfőbb részleteiről megfelelő időben tájékoztatni kell a kormányszerveket. A kohó- és gépipari miniszter az átszervezés végrehajtásáról, valamint a Magyar Vagon- ps Gépgyár" munkájáról 1974— 75—76-ban ugyancsak beszámol a kormányszerveknek. A Minisztertanács felkérte az illetékes párt- és társadalmi szerveket, hogy az átszervezés végrehajtásához és az átmeneti időszakban felmerülő feladatok teljesítéséhez nyújtsanak segítséget. (MTI) Választás előtt Ez történt Szilvásváradon... Választásra készül az ország. Ezekben a napokban, a jelölőgyűléseken, mindenütt számot adnak arról, hogy mit fejlődött két esztendő során a szűkebb pátria, lakóhelyi környezetünk. Bojtos József, a nemzetközi és országos jelentőségű üdülőhely, Szilvásvárad tanácselnöke is odaáll választói elé, hogy beszámoljon: miként gondoskodott a tanács a község fejlesztéséről, a lakosság kulturális, egészségügyi, szociális, kommunális és. kereskedelmi szükségleteinek kielégítéséről? Iskola, áruház, villanyfény — Az elmúlt két év eredményei alapján igen pozitív programmal állhatunk a választók elé — mondotta Bojtos József, amikor kérdéseinkkel felkerestük. — A tanács, a társadalmi szervek, az egész lakosság közös ügye minden, ami a faluban történik. íróasztala fiókjából elővette az 1971-ben megválasztott tanácstagok tevékenységét értékelő „dokumentumot” s mindjárt tényekkel, adatokkal is igazolta szavainak hitelét — Oj 4 tantermes iskolát építettünk 3,4 millió forintos költséggel. Bővítettük a vízhálózatot, s igen jelentős ösz- szeget tartalékoltunk a szennyvízgondok megoldására. Parkosítottuk a község központját, a tanácsház és az öregek napközi otthona előtti területet Közvilágítási lámpákat szereltettünk fél négy utcában. Közkutat létesítettünk a kastélyüdülőhöz vezető úton és a Szalajka-völgyi bejáróhoz. Űj gyógyszertárral is gyarapodtunk, s ehhez a tanács biztosított telket. Javult kereskedelmi ellátásunk színvonala is, másfél milliós költséggel mini-áruházát, új vegyesboltot épített az ÁFÉSZ. Rendbe hoztuk az elhasználódott hidakat, utakat is. Pillantás Istállóskőről } Szilvásváradon sók még a gond, a niegoldatlan probléma, s ezeket nem takarhatják el az eredmények sem. — Tovább kell bővítenünk a község ivóvízhálózatát. Még. ez évben lefektetjük a vezetéket a Kossuth utca 400 méteres szakaszán, s ugyanitt portalanított utat is építünk. Járda vezet majd a sza- lajkai vasúti megállóhoz, parksétányt építünk a vendéglőtől a völgybejáróig, s fejújítjuk a .járdákat a Fenyves és a Szabadság utcában. Gondunk továbbra Is marad elég, hiszen van még a faluban 6 km földút és 4 km járda kell ahhoz, hogy legalább az utcák egyik oldalán száraz- lábbal mehessenek végig az emberek. Elkészítették a következő évek fejlesztési programját is, s ezekben a napokban kapták kézhez a bükki üdülőrégió kialakításának részletes irányelveit. E tervek szerint tovább folytatják a Szalajkapatak medrének rendezésé^ kilátótornyot építenek az I$- tállóskő csúcsára, parkosítják az Egri út és a patak közötti területet ahová pihenőpadokat is állítanak. Járda, út, víz 1974- re tervezik a Kossuth. és a Jókai utcai járdák felújítását, a Bem utcában pedig megépítik a hiányzó 300 méteres szakaszt. 1975- ben a Miskolci út mentén kiosztott házhelyekhez vezetnek vizet, s 1 millió 200 ezer forintos költséggel rendbe hozzák, a Patak utca burkolatát. 1976. fejlesztési tervében a Jókai utca ivóvízhálózatának bővítése és a Lenin út járdájának megépítése szerepel. — Ezeknek a feladatoknak a megvalósítása nem megy könnyen — mondotta beszélgetésünk végén Bojtos József tanácselnök — de ha a lakosság továbbra is úgy támogatja a tanács munkáját, mint eddig is tette, nem lehet semmi hiba. Mi bízunk az emberekben, mert ebben a községben mindenki örül az eddigi eredményeknek.... <P. D.) Kiemelkedő termelési rekord Vlsontási A magyar szénbányászafr- bat példátlan termelési rekordot jegyeztek fel csütörtököt! Visontán. A Thorez ( Külfejtéses Bányaüzem dolgozói reggel hat órakor jelentették, hogy a legutóbbi 24 óra alatt összesen 30 063 tonna szenet termeltek. Ekkora napi teljesítményt korábban sem Visontán, sem más külfejtésen az országban nem értek el. A kiemelkedő eredményt példás helytálással és magas színvonalú szákinál hozzáértéssel biztosították a visontai bányászok. A nagy teljesítményű gépek tartós és biztonságos üzemeltetését ugyanis a berendezések kifogástalan karbantartásával érhették el. A visontai sikereknek azért is tulajdonítanak nagy figyelmet, mert az idén minden korábbi évnél nagyobb feladatok végrehajtására vállalkozott a Thorez-bánya kollektívája: 1973-ban — a tervek szerint — 6,3 millió tonna szenet kell a föld mélyéből a felszínre hozniuk. (Kovács) Mezipdi a BUM lábánál... Szarvaskő és Tardos környékén széttekintve, az ember még annyi termőföldet sem tételez fel tovább haladva Szilvásvárad irányába, mint amennyi azért mégis van. Magas, kemény, barna sziklák meredeznek a kanyargós műút, mindkét szegélyén, s csak a legedzettebb fák és némi gyér fű, sűrű bozótos tudott e kemény „talajban”’ megkapaszkodni, Olyan „csakazért- is” módon, ahogy a természetes buja élet tud csak létezni Kőbánya, turistaházak, sziklák, füstölgő mészégető boksák. Mónosbélben már huszadik századibb á kép: komoly szénosztályozómű, magas kötélpálya, himbá- lódzó, kattogva kúszó csillékkel. Apátfalva határát • persze akkor is meg lehetne ismerni, ha, az ember csukott szemmel érkezne oda: mindent szürkére fest a szálló cementpor. • • • r — Volt nekünk valamikor 20 hold termő almásunk is. Még a2 érseki időből. Igaz: ma is megvan, de termése évről évre csökkent, tavaly meg már nem is nagyon volt. Jövőre kivágjuk az egészet. — Nem lehet megmenteni? — Nem. — Miért? — Megöli a cementpor ,.. • A párbeszéd Barta Jánossal, a bélapátfalvi termelő- szövetkezet elnökével zajlott le, amikor határjárás közben megálltunk a Pünkösdvölgyi tanya latyakos bekötő útján. Itt mindig sár van a közelben, még ha másutt fagyos is a föld. Ugyanis ebben a kopár legelők övezte völgyben, folyik a mészégetés. Három kis tüzes, forrósáfiot lehelő boksában. — Nem konkurrencía a modem mészgyár a szomszédban ? — Minden mennyiséget el tudunk adni. Sérényön dolgoznak a mészégetők. Mikesz Károly- nak még á nagyapja is ezt az ősi, bükki mesterséget űzte Répáshután. Az egész brigád hutai különben. Maros Gyula például már nyolc éve, hogy Apátfalvára szegődött, de hozzá hasonlóan meggyökeresedett a Pünkösdvölgyben Fenyvesi Lajos és M. 1Fridel Lajos is. • • • Pünkösdvölgy — közel a szép Szilvásváradhoz — az egyik legfontosabb tanya- központja a bélapátfalvi Március 15. Tsz-nek. Nem elsősorban a mészégetés, hanem a rohamosan fejlődő juhászat miatt. — Közel 1200 iuh otthona ez a tanya, s otthonom nekem is — mondja egy eleven, huncut szemű kislány, Újlaki Terézia. Kiderül ugyanis, hogy a 19 éves mezőgazdászlány itt lakik a tanyán, szüleivel együtt. — Mit csinálnak itt a szülei? — Juhászok. — Es magának mi a feladata? — Beosztott agronómus vagyok, s így mindennel foglalkoznom kell. Legtöbbet és legszívesebben azonban a legelők javításának, a legelötelepitésnek a munkálataiban veszek részt. Különben a melléküzemágak — így a mészégetők is — .közvetlenül hozzám tartoznak. — Milyen melléktevékenységgel foglalkoznak még a mészégetésen kívül? — Van egy homokbányánk. Á cementgyár veszi meg a teljes'kitermelt meny- nyiséget. Nem keveset, mintegy SOS ezer forint értékű homokot évente. És ráadásul ennek nem sok a rezsije - sem. Aztán van egy szállítmányozási brigádunk ’ is, nyolc gépkocsival, s a cuk- roszacskó-ragasztás. — Cukroszacskó-ragasz- tás? — Igen, vagy 30—40 asz- szonynak biztosít évi 100— 150 munkanapot ez a tevékenység. Megkapjuk a nyomdából a krístálycukros zacskókat, s bérmunkában asz- szonyaink összeragasztják. — Hogy keresnek vele? — Olyan napi 40—50 forint. körül. .Nem sokat, de otthon, főzés és gyermek- gondozás, házi munka mellett végezhetik •... « • • Bent az irodában Erdélyi Dénessel, a termelőszövetkezet másik, ugyancsak fiatal vezető mezőgazdászával és Barta Károly párttitkárral megkíséreljük áttekinteni a nehéz körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezet helyzetét, jövőjét.' Számok, statisztikák, tervek kerülnek az asztalra. Kiderül, hogy 1970 előtt még itt is mindennel foglalkoztak, mjndenfélét igyekeztek megtermelni — Volt kukoricánk, mák, burgonya, málna, cukorrépa, retek, uborka is a kenyér- gabona mellett •— mondja a főmezőgazdász. — És jelenleg? — Jelenleg már csupán három fő termék maradt a növénytermesztésben: pillangós, silókukorica, meg kenyérgabona. Mindez olyan mennyiségben, hogy a szarvasmarhából és juhból álló állattenyésztési üzemágunk takarmányalapját biztosítsa. Erdélyi Dénes számokkal, tényekkel bizonyít: mióta a meredekebb lejtőket kivonták a szántóföldi művelés alól, s cc s. leegyszerűsített vetésaserkeaet kialakult, 8— 1912. j#, penwat 9 mázsáról T2 mázsa fölé emelkedett a holdanként! kenyérgabona-átlagtermés. ' De 18-ról 25-re, sőt 30 mázsára növekedett a lucerna holdanként! hozama is. — Ez a növekedés nemcsak a jobb domborzati, talajtani viszonyok következménye — mondja a párttitkár —, gépesíthetőbb is egy a növénytermesztés. — Aztán egy másik fontos, igen fontos szempont — szól közbe Erdélyi Dénes: — olcsóbban is termeljük a többet most, mint korábban a kevesebbet. A tervekből, a beszélgetésből kitűnt, hogy Bélapátfalván és az idetartozó Bükkszentmártonban a jelenlegi 1500 holdnyi szántót még -tovább csökkentik: 1975-re már alig több mint ezer hold lesz. Fokozatosan kivonják a még kedvezőtlen, meredek lejtőket a szántóföldi művelésből, s fokozzák a legelőtelepítést. Enhek megfelelően — a juhászat fejlesztésével, új 300 férőhelyes hödály építésével — kétezer . fölé emelik (tehát megduplázzák!) a juh-anya- állományt, stabilizálják a szarvasmarha-létszámot a megfelelő minőség kialakításával. Megmarad a mész- üzem, hiszen a megindult tervszerű erdőgazdálkodás során évi 1600 köbméter fát is termelnek, amelyet leggazdaságosabban így lehet felhasználni. — Olyanok vagyunk.. mint a sziklából is kihajtó fű, fa és bozót — mondja tréfálkozva János bácsi, az elnök. — Megélünk, vagyis úgy alakítjuk a termelés szerkezetét, hogy megéljünk e mostoha adottságú vidéken, itt a Bélkő, s a cementgyár lábánál Faludi Sándor JIglfílf©
