Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-16 / 39. szám

KOSSUTH 8.20 Verbunkosok. S.00 Indul a bakterház, III. folyt. 0.20 Maria stader és Cesare Siepi énekel. 10.05 Iskolarádió. 10.25 Édes anyanyelvűnk. 10.50 Liszt: Hat Paganini-ctüd. 11.00 Gyümölcsnemesítők. 11.10 Zenekari muzsika. 12.20 Ki nyer mai • 12.85 Tánczene. 13.20 Népi zene. 13.15 Kosár a fogyasztó karján. I. rész. 14.00 Tudod-e'.’ 14.25 Nyitnikék. 15.10 Kóruspódium, 15.32 Fúvószene. 15.38 Hárfa- és cimbalom»: müvek. | 16.05 Dók.-játék.. 17.30 Sáljapin-felvételek. HL rész. 17.50 Mikrofórum. 18.10 Magyar előadó, művészek portréja. 10.40,Kaleidoszkóp. 22.20 Népi zene. 22.50 Meditáció. 23.00 Századunk zenéjéből. o Jé Filmzene. PETŐFI s.05 Szimfonikus zene». 9.03 Ezeregy délelőtt. 11.45 Versék. 12.00 Népi zene. 12.29 A 04, 05, 07 13.03 Madrigálok. 13.25 Iskolarádió. Kettőtől — hatig Zenés délután. 18.30 Falusi esték. 19.20 Sztravinszkij-rikhmJ HL rész. 20.50 Láttuk, h 21.10 Népdalok. 21.40 Egy pályp vonzásában» ü 22.00 Áriák. 22.27 Nagy magyar oraaat*k 22.37 Kamarazene. E3JS Operettrészletem j'.jt­I ' grvr3 MAGYAR 83)5 Iskola-tv. 17.38 Hírek. 17.45 Parasztok három műszakban. 18.00 öt pere meteorológia.’ 18.05 A Bajza utcai ének-zenei ált. Iskolában. 18.45 Milliók mozgalma : Riportfilm. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Minden lében két kanál' 20.50 Dilettánsok egymás közt. Vetélkedő. II. rész. EL58 Tv-hlradó. Tavaszi szünet: április 5-19-ig A tanév második felének „menetrendje" EGRI VfiRÖS CSILLAG (TeleLön: 22-33.) Fél '4, fél 6 és este 8 órakor Nápulyt látni és . .. Színes magyar filmvígjáték. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07.) Fél 4 órakor Egy kínai viszontagságai Kínában Színes francia—olaez kaland- film Fél 0 órakor Az Ataman halála Izgalmas, kétrészes, színesj ‘ szinkronizált szovjet film (Másfélszeres hely árak!) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor Eltűnt nyolc űrhajó Du. háromnegyed 6 és este 3 órakor Napraforgó Főszereplő: Sophia Loren és Marcello Mastroianni HATVANI VÖRÖS CSILLAG A vőlegény nyolckor érkezik HATVANI KOSSUTH Dr. Syn kettős élete FÜZESABONY Az őrvezető hét menyasszonya PETERVÁSARA A csalóka szerelem játékai LŐRINCI Hékirálynő A tanév második felének munkarendjéről tájékoztat­ták a Magyar Távirati Iroda munkatársát. Az érvényben lévő rendelkezések szerint az idén az általános és középis­kolákban a tavaszi szünet áp­rilis 5-től 14-ig tart. (A szü­net előtti utolsó tanítási nap április 3-án lesz, a szünet utáni első tanítási nap ápri­lis lB.-a). A szünet idején az iskolák egy-egy kijelölt na­pon irodai ügyeletet tarta­nak. A középiskolák nappali ta­gozatainak negyedik osztá­lyaiban május 8. lesz az utol­só tanítási nap, s ekkor tart­ják a ballagásokat is. Az érettségi, képesítő írásbeli vizsgákat valamennyi közép­iskola nappali tagozatán má­jus 11—19-e között tartják meg. Május 12-én — országo­san egy időpontban — a szakközépiskola matematika tananyagát is figyelembe ve­vő — egységes feladatok alapján történik az írásbeli vizsgáztatás (érettségi és egyetemi felvételi). A tanévvárő ünnepségeket az igazgatók által meghatá­rozott napon, a tanév folya­mán megtartott 198. tanítási napot követően június 12— 17-e között tartják. Ekkor osztják ki a bizonyítványo­kat is. Azok a diákok, akik az általános iskola felső ta­gozatos osztályait, valamint a középiskolák mind a négy évfolyamát példás magatar­tással és szorgalommal, s va­lamennyi tárgyból ötös ered­ménnyel végezték el „Kitűnő tanuló” érdemérem kitünte­tésben részesülnek. A tanévzáró értekezletekéi Június 24-ig az igazgatók ál­tal megjelölt napon kell meg­tartani. A középiskola első osztályos tanulóinak beiratá- sa június 13-án és 14-én lesz. A nappali tagozatokon a szó­beli érettségi vizsgák június 1-én kezdődnek. Az érettségi, illetőleg képesítő vizsgákat valamennyi gimnázium, szak- középiskola nappali tagozatán június 24-ig be kell fejezni. A rendelkezés nem érinti a zeneművészeti szakközépisko­lák érettségi vizsgáira meg­állapított határidőket. A tanév második felének egyik legfontosabb teendője az iskoláztatási munka ala­pos előkészítése, gondos vég­Egri levelező rehajtása. Az általános isko­lákban országosan megtar­tották a pályaválasztási szü­lői értekezleteket. Február 20-ig továbbítják az általános iskolákból a jelentkezési la­pokat a középiskolákba, a szakmunkásképzőkbe, vala­mint a gép- és gyorsíróisko­lákba. A szakmunkásképző iskolákban a felvételek már­cius 1— május 31-e között tartják. Egyes iskolatípusok­ban szükség esetén felvételi beszélgetéseket tartanak, eze­ket április 15-ig bonyolítják le. A szakközépiskolákba pá­lyázó fiatalok felvételének el­bírálását egészségi, szakmai alkalmassági vizsga előzi még. A gimnáziumok szako­sított tantervű osztályaiba, illetőleg a szakközépiskolák­ba első helyen jelentkezett, de oda fel nem vett diákok lapját április 25-ig küldik el a második helyen megjelölt iskolához. A gimnáziumok­ba, valamint a gyors- és gép­íróiskolákba fel nem vett ta­nulók jelentkezési lapját má­jus 8-ig juttatják el a máso­dik helyen megjelölt tanin­tézete. Ha a kérelmezőt a második helyen is elutasít­ják, a jelentkezési lapot má­jus 15-ig továbbítják az ille­tékes megyei,. megyei városi tanáé* művelődésügyi, Buda­pesten pedig május 21-ig a kerületi tanács művelődés­ügyi osztályához. Az említet­tek június 15-tg válaszolnak tt felvételi kérelemre. A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatára pá­lyázók kérelmét a középis­kolák március 1-től 15-ig, a felsőoktatási intézmények pe­dig május 2-ig (a tanítókép­ző é,s az óvónőképző intézetek március 25-ig) fogadják eL A sorkatonai szolgálatot tel­jesítők nappali tagozatra az illetékes parancsnokságuk engedélyével pályázhatnak. A művészeti főiskolákra történő jelentkezés feltételeit külön szabályozzák. Esti és levele­ző tagozatokra a jelentkezési határidő országosan május 15. A felsőoktatási intézmény á jelentkezőket a szabálysze­rűen előterjesztett felvételi kérelem alapján — legalább 8 nappal a kitűzött vizsgaidő- pont előtt — felvételi vizsgá­ra hívja be. A felvételi vizs­gákat június 26- és július 31. között tartják. Diszkladásiian a Kecskeméti Kiáltvány Megjelenésének 125. évfor­dulója tiszteletére a Kossuth Kiadó vörös bőr díszkiadás­ban közreadta Marx és En­gels művét: A kommunista párt kiáltványát. A kötet a kiáltvány szö­vegén kívül tartalmazza Marxnak és Engelsnek az 1872-es, 1883-as, 1890-es né­met; az 1882-es orosz; és 1888-as angol; az 1882-es lengyel kiadáshoz, s az olasz olvasókhoz 1893-ban írt elő­szavait. , Szép kiállítású könyv kiegészül Engels „A kommunizmus alapelvei”, „A kommunisták szövetségének szervezeti szabályzata”, s „A kommunisták szövetsége tör­ténetéhez” című írásaival. (MTI) Csiky Sándor ügyvéd AZ 1832—36-OS rendi dié­ta berekesztése után egy ideig ismét az „erős kéz” po­litikája mellett döntött Bécs. Metternich kancellár tovább­ra is kitartott a terror, a cen­zúra, a megyegyűléseken részt vevő besúgókkal megszerve­zett államvezetés mellett. A magyar nemesek is fél­tek attól, hogy a kormányzat kíméletlenül megzsarolja a jobbágyokat, azok még ne­hezebben tudnak eleget ten­ni földesúri kötelezettségeik­nek. Ugyanakkor a jobbágy­ságnak a megújuló mozgal­makban mutatkozó elégedet­lensége (amelynek legna­gyobb példája az 1831-es fel­vidéki parasztfelkelés), meg­érlelte a nemesség haladásra képes tagjaiban annak a fel­ismerését, hogy új utakra kell vezetni a nemzetet. A re­formellenzék legjobbjai be­látták, hogy a nemesi ország- gyűlés mindaddig meghu­ny ászkodásra kényszerül, amíg nem tud és nem akar a népre támaszkodni. Különle­ges körülmények magyaráz­zák, hogy Magyarországon a birtokos nemesség és a ne­mesi értelmiség soraiból tá­madtak hívei a feudális vi­szonyok megreformálásának, sőt — ha kisebb számban is — a feudalizmus megdönté­sének, a jobbágyfelszabadí­tásnak. A hosszú török meg­szállás által fejlődésben visz- szavetett, a világforgalomből jórészt kirekesztett Magyar- országon igen elmaradott volt az ipar és a kereskede­lem, és nemcsak jogtalan, de f igen gyenge a polgárság. A Kossuth vezette reform­ellenzék az országgyűlés mű­ködésének szünetében sem tette le „fegyverét”. Egy el­lenzéki politikai lap megje­lentetésével, a megyék poli­tikai életének ismertetésével megkísérelték rangos közvé­leménnyé szervezni az elszi­getelt vidéki ellenzéki tábo­rokat. Így került kiadásra Kossuth szerkesztésében a Törvényhatósági Tudósítások, amely nem ártatlan jegyző­könyvi közléseket tartalma­zott csupán, hanem megfele­lően válogatta és értékelte a vidéki tudósítók által bekül- Lőtt jelentéseket. a lap Állandó egri tudósítója, a város tiszti ügyésze, Csiky Sándor ügy­véd lett Kossuth 1836. má­jus 15-i levelében kérte fel a Heves és Külső-Szolnok vár­megye közgyűléseiről szóló rendszeres tudósítások be­küldésére. Csiky a levél meg­érkezése másnapján már el­küldte beleegyező válaszát, hogy „a megyénk közgyűlé­sein előforduló országos ér-f dekű dolgoknak, tőlem tel­hetőén egész pontos leírását, és időről időre történő közlé­sét hajlandó” elvállalni. Egy­úttal közölte Kossuthtal, május utolsó napjaiban hi­vatalos ügyben Pe$ten tar­tózkodik, így „bővebb utasí­tások” megbeszélése céljából személyesen is felkeresi a szerkesztőt. A találkozás lét­rejöttéről adataink nincse­nek, de az bizonyos, hogy ko­molyan vette megbízatását. Első tudósítását 1836. június 24-én már elküldte Kossuth kőnyomatos lapja számára. Ebben beszámolt arról, hogy a botrányba fulladt 1833. október 22-i választás óta Pyrker érsek-főispán . csupán most foglalta el ismét a vármegye közgyűlésének elnöki székét. Nánásy András táblabíró nyomban indítványt nyújtott be, felszólítva a fő­ispánt, hogy mivel az ér­vényben levő gyakorlat sze­rint minden három évben tisztújítást kell tartani, „ami 1830 óta már ugyan két íz­ben próbáltatott, de végbe soha sem vitethetett”, kerül­jön sor végre a választások­ra. A főispán az 1833-as vá­lasztásból keletkezett s folya­matban levő ún. Keglevich- per miatt ismét megtagadta a kérést, azt azonban a köz­gyűlés ellenzéke mégis ke­resztülvitte, hogy feliratot intéztek a kancellárhoz a tisztújítás időpontjának fel­sőbb kitűzésére. Csiky levelé­nek második részében a „ka- tonafogdosás” ügyével fog­lalkozott. A június 23-i sza­vazáskor ugyanis kétharma­dos többséggel úgy határod zott a megye, hogy a tör­vénytelen katonafogdosás miatt törvényellenesen ma­gyar nyelvű feliratot intéz a Helytartótanácshoz. A felira­tot pártolók azzal érveltek, „a fogdoztatások királyi ügy­véd jelenlétében, katonai csa­patok által éjjelenként tör­téntek, s az elfogottak jelen­leg is csakugyan katonai fog­házakban őrizet alatt tartat­nak.” ' A TÖRVÉNYHATÓSÁGI Tudósításoknak azonban csak 23 száma jelent meg, mert a lap állandó szálkát jelentett Bécs szemében. 1837. május 3- án két leirat érkezett Bécs- ből a lap ügyében Pestre. Az egyik az országbírót utasítot­ta, hogy indítson hűtlenség! pert Kossuth ellen, a másik Lederer Ignác katonai főpa­rancsnokot, gondoskodjék a Tudósítások kiadójának le­tartóztatásáról. 1837. május 4- ről 5-re virradó éjjel, Eöt­vös József kir. ügyész veze­tésével egy kapitány, egy strázsamester és több kato­nából álló csapat letartóztat­ta Kossuthot Budán, a Zug­ligetben. Heves megyével a szomorú hírt édesapja, Kos­suth László közölte Csiky Sándorral. Kossuthot végül is az előzetes letartóztatásban ejl töltött huszonkét hónap fogságát nem számítva, a ki­rályi tábla háromévi börtön- büntetésre ítélte, amelyet a hétszemélyes tábla még egy évvel megtoldott. Dr. Sebestény Sándor Kovács Elemér agrármér­nök, Fadrusz u. 2. b., Eger: Levelére postán levélben válaszoltunk, azonban a vá-. lasz „Címzett ismeretlen” jelzéssel visszaérkezett a szerkesztőségbe. Amennyiben részletesen tájékozódni óhajt válaszunkról, kérjük pontos — valódi — címét Egy lakásigény lő, Eger: Nem tudunk idő hiánya miatt sem vállalkozni árrá, hogy két évre visszamenő­leg átlapozzuk az újságot a számadatok megkereséséhez. Így kérdésére sem tudunk érdemben választ adni. Amennyiben valóban érdek­li a téma, kérjük. jelölje meg a cikkek megjelenésé­nek idejét. P. Miklós, Eger: Sajnos, az ön esetében is az áll, hogy aláírt egy köte­lezvényt, anélkül, hogy (elol­ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinsz-. ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10) Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. gsém alatti rendelőben. (Tele-' tea. » __■ i ntézetünk kollektívája ki­tűnően viselkedik. Mi vol­tunk. a kezdeményezők, az élenjárók. Hogy miben? Elsőnek határoztuk et, hogy „nem fogjuk kínozni az állatokat, a madarakat, a bogarakat”. És ezt, kérem, be is tartottuk. Hírünk elju­tott a televízióig. Egy adás­ban szinte áradoztak rólunk. Es ki volt az első, aki elha­tározta, hogy megtanulja a tejútrendszertől 42 fényévre lévő csillagocska nomád la­kóinak a nyelvét? Természetesen mi! A mi kedves kis kollektívánk. Er­ről még az újságok is be­számoltak. Mi szerveztük az -„Ejfél után nem ordibálunk-huli- gánkodunk” mozgalmat is. Ebben eleinte sokan nem hittek. A hitetlenkedök szá­mára speciális összejövetelt rendeztünk. Ejféli huszon­négy óráig énekeltünk, za- jongtunk, de éjfél után egy mukkot sem hallattunk. Fedor Fedorovics, az igaz­gatónk nyilatkozott a rádió­nak is. Elmesélte, hogy mi­lyen mély némaságról tét­iünk, tanúbizonyságot. Kezdeményezéseinkért a trösztnél is tisztelték kollek­tívánkat. Minden negyedév végén Vré niumot kaptunk. Újévkor pedig elnyertük a vándorzászlót is. Két évig legyözhetetlenek voltunk. Békességben ellünk. Am Szundovszkij nem tartott ki a végsőkig. Az egyik gyűlésen szót kért.- Es kapott is. Kiment a szónoki emelvényre, ivott az igazga­tónak odakészített pohár vízből és ekképpen kötéléit szónokaim; — Azt ajánlom, hogy a< következő negyedévre ve-< gyük fel vállalásaink közé< azt is, hogy munkahelyen-] kön néha dolgozunk is, hogyi ne felejtsük el egészen a< munka fogásait! Meghűlt mindnyájunkban] a vér. A gyűlésünkön ugyan­is ott voltak a tröszttől és$ képviseltette magát a sajtó] is. A főnökség kitörő tapssal] fogadta az indítványt. Az? újságírók jegyeztek a note-] szeikbe. Nekünk pedig ,ez-] után nem volt más válasz-] tásunk, mint megszavazni az] új vállalást. Most aztán nyögjük . Majdnem minden nap ne-i künk is úgy kell dolgoznunk,5 mint mindenki másnak. És] ráadásul kizárólag a fizeté-í sért. Jutalmak, prémiumok] nélkül. Már-xnár hasonlítunk egy i normális, hétköznapi kol- \ lektívára. vasta volna, mire vállakozik. A szövegben benne van, hogy a kezes fizetési garanciát vállal a felvett összegért. S ön ezt aláírásával vállalta, s mivel az OTP-kölcsön fel­vevőjétől a pénzt megkap­ni nem tudta, önt tette, alá­írása értelmében, felelőssé a kifizetésért A kifizetett ösz- szeget a kölcsön felvevőjétől, illetve feleségétől bírósági úton polgári peres eljárással kaphatja vissza. K. György, Eger: Lapunk febr. 12-i számá­ban megtalálhatta a január 26-án feltett kérdésekre adott Válaszokat. A válasz nem azért késett, ráért „restellünk filléres problémákkal foglal­kozni”, hanem mert a fel­adott kérdéseket nekünk is továbbítanunk kellett, s megvárni a válaszokat, majd a megfelelő időpontot köz­lésre, hiszen az újságszer­kesztésnek is megvannak a maga szabályai. Türelmet­lensége kissé indokolatlan volt, A választ a Kisker ré­széről közben intézkedés is követte, az élesztőhiány pótlására például már kap­ható az import szárított élesztő. A. Béla, Egerszólát: Panasza ügyében felke­restük a SZOT Társadalom­biztosítási Igazgatóság illeté­kes osztályát. Kérjük szíves türelmét. „Óvónő” jeligére: Az óvodai — és iskolai — állások betöltésére hirdetett pályázatok feltételeiről a Művelődési Közlöny januári száma tájékoztatja az érde­kelteket. A pályázatokra’ — melyeket ugyancsak a köz­löny közöl majd. kérjük, kí­sérje figyelemmel —, a kö­vetkező iratokat kell elkül­denie: oklevélmásolat, élet­rajz, jelenlegi munkahelyi vezetőjének véleményezése. f aráiloila; Eiger Imre. $ 1313, február péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom