Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-22 / 44. szám
Lelkesedésből kitűnőre vizsgázott az E. Vasas Újpesti Dóssá — Égri Vasas 3:1 (2:1) MNK labdarúgó-mérkőzés, Eger, 3000 néző. V.: Szkokén. U. Uózsa: Szentmihályi — Noskó (Kolár), Harsányi, Horváth, Juhász P., Dunai III., Zámbó, (Kellner), Fazekas, Bene, Dunai II., Nagy L. Edző: Kovács Imre. E. Vasas: Bende (Rozsno- ki) — Szűcs, Sipos, Póta, Zá- gonyj, Hevér, Faliszek (Prom- mer), Pázmándi, Zajácz, Bar- ta. Szabó. Edző: Csizmánk Imre. Füves pályán került sor a mérkőzésre. A vendégek kezdték a játékot, s már a 3. percben Noskó beadását védte Bende. Egy perccel később gólt ért el a bajnokcsapat: Dunai Hl. távoli pattogós lövése jutott a rosszul mozduló kapus mellett a hálóba, 1:0. A másik oldalon is hibáztak ezután a védők, a labda Szabóhoz került, aki viszont nagy helyzetben a bal sarok mellé lőtt. A 7. percben Bene cselezgetett a 16-oson belül, de lövésébe az utolsó percben beléptek és szögletre pattant a labda. A 20. percben Bene jól indította baloldalon Nagy L.-t, aki elé kifutott a kapus és róla a lövés a kapufára, majd az alapvonalon túlra pattant. Szögletrúgás után Dunai III. közeli lövését a léc alól tornászta szögletre az egriek kapuvédője. A 26. percben tovább növelte előnyét a lila- feher gárda. Ekkor Dunai II. robogott el a baloldalon, lőtt is, a labda a vetődő kapusról Bene elé pattant, s a válogatott csatár közelről a hálóba továbbított, 2:0. Ezután kitámadtak a hazaiak is és valamit élénkült a játék. Ennek eredményeként a 40. percben egy gyors jobboldali támadás után a labda a középen tanyázó Za- jáczhoz került, aki egy csellel becsapta Harsányit és 16 m-ről élesen a jobb sarokba bombázott, 2:1. Szünet után Bene távoli lövése volt az első esemény, de az kapu mellé szállt. A másik oldalon Faliszek csavart bombája épp hogy elkerülte Szentmihályi kapujának jobb felső sarkát. Az 57. percben egy gyors, szép egri akció végén Zajácz élesen a bal felső sarok fölé küldte a labdát. Ellentámadás után a másik oldalon Rozsnoki ügyességét tették próbára a lila-fehérek, ekkor először Fazekas, majd <Bene nagy lövését hárította bravúrral. A találkozó sorsa a 76. percben dőlt el, amikor Fazekas elment a jobb oldalon, Benéhez továbbított, s ő közelről a hálóba vágta a labdát, 3:1. A 79. percben Fazekas még lesgólt ért el. majd az újpestiek játékával ért véget a mérkőzés. Az egriek, ahogy ígérték, betartották szavukat, igyekeztek'megnehezíteni a bajnokcsapat sorsát. Egy félórái megilletődöttségT után egyre jobban belemelegedtek a játékba, s különösen a második félidőben ijesztettek rá a vendégekre, akiknek ekkor nagyon meg kellett harcol- niok az újabb gólért. Az újpestiek közül Bene és Fazekas játéka tetszett, a lelkes egriek közül pedig Zajácz, Szabó, - Hevér és Rozsnoki nyújtott kiemelkedőt. Egerben a Gárdonyi Géza Gimnáziumban és a Dobó Gimnáziumban rendezték meg a Kelet vidék ifjúsági, serdülő és újonc asztalitenisz bajnokságot 11 számban, több mint 200 résztvevővel. A rendezési szempontból nehéz feladatot az egri versenybíróság id. Fodor Károly vezetésével kitünően oldotta meg. ugyanez mondható el az országos szövetség versenybírói munkájáról is. Az első versenynapon az indulók nagy létszáma miatt csak a késő éjszakai órákban fejeződött De a küzdelem, a második napon kerültek sorra a döntők. Szép egri siker született a versenyen, az 1959-cs születésű Mészáros Agnes nagy meglepetésre, kitűnő játékkal megnyerte a serdülő leány bajnokságot az esélyesek elpttt. Ági jelentős országos eredményt még nem ért el. tudták róla, hogy szépen ül pörget, kontráz, de lábmunkája gyenge volt. Most nemcsak bajnoki címet szefzett jól küzdve. időnként nagyszerű közbeütéseket is alkalmazva, hanem Asztalitenisz aL ifjúsági leány egyesben a válogatott kerettag Brillát is kis híján legyőzte. Ifjúsági fiú egyesben értékes második helyezést ért el a hatvani Dráviczky, akinek különösen gyors támadóiátéka dicsérhető. Drá- viczky a fiú párosban a kecskeméti Kissel bajnoki címet is szerzett. Az egyesben Román Péter a legjobb 16 közé jutott, így indulhat a vidéki döntőn. Az elismerés hangján kell szólni Kiss Zsuzsa teljesítményéről is, aki Patrik Évával együtt bejutott a legjobb nyolc közé. Patrik, Pásztor Tündével ifjúsági leány párosban harmadik lett. Mindannyian tovább jutottak az országos vidéki egyéni asztali- tenisz bajnokságra. Eredmények.. Fiúk. Ifjúsági egyes: 1. Kriston (Miskolc), 2. Dráciczky (MÁV HAC), 3. Fejes és Losonczi (Miskolc). Páros: l. Dráviczky—Kiss O. (MÁV HAC, Kecskemét), 2. LaFotomontázsunkon balról, a verseny egyik jelenete, jobbról Mészáros Ágnes, a serdülő bajnokság győztese látható. (Foto: Molnár István.) A női kézilabda NB II. tavaszi sorsolása A Magyar Kézilabda Szövetség elkészítette az 1973. évi NB Il-es női .kézilabda-bajnokság sorsolását. Megyénket a Keleti csoportban egyedül az Egri Kinizsi képviseli. A 12 fős mezőnyben egyébként négy fővárosi együttes szerepel. A Keleti csoport tavaszi sorsolása a következő. I. forduló, április 8.: Debreceni Kinizsi—Budapesti Volán, Egri Kinizsi—Sajószentpéteri Üveggyár (SÜMSE), Nyíregyházi Tanárképző—Budapesti Mechanikai Mérőműszergyár (MMG), Lenin városi MTK—Budapesti Papírí'eldolgozó. Budapesti Csavar SK—Mátészalkai MEDOSZ, Debreceni Közút— Salgtóarjáni BTC. II. forduló, április 15.: Salgótarján—Csavar SK, Mátésszalka —Leninváros, Papírfeldolgozó— Tanárképző, Bp. MMG—E. Kinizsi, SÜMSE—D. Kinizsi,. Bp. Volán—D. Közút. III. forduló, április 22.: D. Kinizsi * Bp. MMG, E. Kinizsi— Papírfeldolgozó, Tanárképző— Mátészalka, Leninváros—Salgótarján, Csavar SK—D. Közút, Bp. Volán—SÜMSE. ÍV. forduló, április 29.: Csavar SK—Bp. Volán, D. Közút—Leninváros, Salgótarján—Tanárképző, ' timUsä£ 1973. február ZZ., csütörtök Mátészalka—E. Kinizsi, Papírfeldolgozó—D. Kinizsi, Bp. MMG— SÜMSE. V. forduló, május 6.: D. Kinizsi—Mátészalka, E. Kinizsi— Salgótarján, Tanárképző—D. Közút, Leninváros—Csavar SK, SÜMSE—Papírfeldolgozó, , Bp. Volán—Bp. MMG. Vi. forduló, május 13.: Leninváros—Bp. Volán, Csavar SK— Tanárképző, D. Közút—E. Kinizsi. Salgótarján—D. Kinizsi, Mátészalka—SÜMSE, Papírfeldolgozó—Bp. MMG. VII. forduló, május 20.: D. Kinizsi— D. Közút, E. Kinizsi—Csavar SK, Tanárképző—Leninváros, Bp. MMG—Mátészalka, SÜMSE—Salgótarján, Bp. Volán —Papírfeldolgozó. Vili. forduló, május 27.: Tanárképző—Bp. Volán, ‘ Leninváros— E. Kinizsi, Csavar SK—D. Kinizsi, D. Közút—SÜMSE, Salgótarján—Bp. MMG, Mátészalka —Papírfeldolgozó. IX. forduló, június 3.: D. Kinizsi—Leninváros, E. Kinizsi— Tanárképző, Papírfeldolgozó— Salgótarján, Bp. MMG—D. Közút, SÜMSE—Csavar SK, Bp. Volán—Mátészalka. X. forduló, június 10.: E. Kinizsi—Bp. Volán, Tanárképző— D. Kinizsi. Leninváros—SÜMSE, Csavar SK—Bp. MMG, Közút— Papírfeldolgozó, Salgótarján— Mátészalka. XI. forduló, június 17.: D. Kinizsi—E. Kinizsi, Mátészalka— D. Közút, Papírfeldolgozó—Csavar SK, Bp- MMG—Leninváros, SÜMSE—Tanárképző^ Bp* Vo- láü—Salgótarján* ....... < kany—Fejes (Miskolc), 3. Krá- lik—Trauber (Vác) és Borkas— Simó (Nyíregyháza). Serdülő egyes: 1. Kriston, 2. Vincze (Miskolc)), 3. Pál (Jászapáti) és Póthári (Szeged). Páros: 1. Kriston—Vincze (Miskolc), 2. Póthári—Varga (Szeged), 3. Racskó— Csaba (Diósgyőr), Gulyás—Mocsári (Diósgyőr, Ózd). Újonc egyes: 1. Kriston, 2. Horváth (Jászapáti), 3. Kávássy (Kecskemét) és Dankó (Miskolc). Lányok, ifjúsági egyes: l. Tamási (Abony), 2. Brilla (Miskolc) , 3. Pataki (Kecskemét), Ditrói I. (Miskolc). Páros: 1. Tamási—Steiszkál (Abony), 2. Nagy H.—Pataki (Kecskemét), 3. Patrik—Pásztor (Egri VM), Brilla—Ditrói (Miskolc). Serdülő egyes: 1. Mészáros (Egri VM), 2. Zana (Abony), 3. Széles (Ózd), Bíró n. (Kecskemét). Páros: 1. Zana—Szabó (Abony), 2. Széles I.—Széles II. (Ózd), 3. Jerssy— Répási (Miskolc). Újonc egyes: 1. Bíró H. (Kecskemét), 2. Répási (Miskolc), 3. Széles n. (Kecskemét), Tóth (Abony). Ifjúsági vegyes páros: 1. Losonczi —Ditró* (Miskolc), 2. Tauber— Steiszkál (Vác), 3. Fejes—Brilla (Miskolc), Dráviczky—Tamási (Hatvan, Abony)* j Elmarad a mai egri nemzetközi mérkőzés Technikai okok miatt elmarad a mai napra hirdetett és tervezett Egri Dózsa —Spartak Subotica barátságos nemzetközi labdarúgó- mérkőzés. Az történt ugyanis, hogy a jugoszláv sportolók a tegnapi nappal elutaztak hazánkból, mert kívánságuktól eltérően sem a DVTK, sem az SBTC — ahol eddig már egyébként játszottak —, de az Egri Dózsa sem tudta biztosan garantálni azt, hemérkőzést az időjárástól függetlenül a füves pályán rendezzék meg. Ehhez a stadion gondnoksága nem járult hozzá. A szabadkaiak, mivel vasárnap már kupamérkőzést játszanak, ezek után helyesebbnek látták turnéjukat megrövidíteni, s az otthoni környezetben folytatni a vasárnapi tétre menő mérkőzésre való felkészülést. Az Egri Dózsa első csapata így ma, csütörtökön Hatvanban, a Gáspár SE-vel találkozik, míg Egerben a lila-fehérek tartalékjai az ifjúsági csapattal mérik ősz - sze tudásukat. | A testi nevelés Heves megyei története Forradalmi törekvések a sportmozgalomban 1918—líMien Közgyűlésekről jelentiük A füzesabonyi járásban 18 sportkört (12 Tsz SK, 2 üzemi, 2 honvéd, 1 MEDOSZ és 1 középiskolai) tartanak nyilván. Egy kivételével, 17 sportkörnél a beütemezett tervnek megfelelően, vagy némi idő módosítással megtartották a beszámoló közgyűlést. Kovács József, a járási TS elnöke elmondotta, hogy a beszámoló közgyűlések színvonala valamelyest javult az előző évekhez viszonyítva. A legtöbb sportkörnél gazdasági jellegű kérdések merültek fel. Csaknem minden közgyűlésen foglalkoztak a pártoló tagság szervezésével. Szihalmon, Dormándon, Besenyőtelken és Kálban szó esett a fegyelemsértőkről is. A Füzesabonyi Vasas közgyűlésére február utolsó hetében kerül majd sor, (—váry) A sportélet az első világháború alatt gyakorlatilag megszűnt, hiszen tömegesen vitték el a fiatalokat az orosz és az olasz frontokra, az eddig jól működő sportkörök ideiglenesen beszüntették működésüket. Üjbóli fellendülés csak a világháború befejezése után következett. A katonák hazatértek a frontról, Magyar- országon polgári forradalom zajlott le 1918-ban. Ez a sportkörök demokratizálódását is magával hozta. Nagymértékben kapcsolódtak be a sportkörök irányításába a polgári, munkás származásúak, az eddiginél nagyobb mértékben tették lehetővé, hogy munkások és parasztok sportolh assanak. Igen jelentős a sportmozgalom demokratizáí-ísa szempontjából a TanácsKöztársa- ság megalakulása, amely 1919. március 21. után Heves megyében is r munkás sportkörök létrehozását teszi lehetővé. A politikai hatalomátvétellel együtt megtörtént a hatalomátvétel a sportban is. Éppen március 21-én az Egri Újságban jelent meg e kor haladó szellemű sport- szervezőjének, dr. Csekkel Ferencnek a cikke a sport- mozgalom célkitűzéseiről: „Eddig azért űzették velünk a sportot, hogy jó katonákat, jó anyagot neveljenek az egyéni és csoporthaszonért leledző, az emberi érzéseket hamisan mutató imperializmus számára. Ezután azért űzzük a sportot, hogy szervezetünket megerősítve megszabadítsuk magunkat és utódainkat a háború és a régi rendszer által reánk kényszerített, szerzett és örökölt betegségektől.” Kiútként jelölte meg Eger sportéletének új életre keltését, de úgy, hogy az új sportkörben együtt tog játszani „fej- és testmunkás’'. „Ezen társaságnak az a meggyőződése, hogy Eger vezetősége megérzi, átérzi az ügy fontosságát és .egy modem sporttelep felépítésére alkalmas területet juttat majd az atlétáknak. Az alakuló sportegylet már is dolgozik a részletes terven, amely szerint egy, a testedzés minden ágának űzésére alkalmas telep fog néhány év aiatt kiépülni.” Dr. Czekkel március 21-i cikke érzékeltetni tudja ma is mindenki előtti milyen nagyszabású változások — mondhatjuk forradalmi változások — előtt állott nemcsak az egri, de az egész Heves megyei sportmozgalom. S valóban! Ez alatt az időszak alatt nagyszabású elképzelések születnek a sportmozgalom kiszélesítésére. Nagyszabású stadion tervét óhajtják megvalósítania Tanácsköztársaság alatt Egerben, a kivitelezésre azonban már nem kerül sor. A Tanácsköztársaság alatt külön foglalkoztak a gyermekek egészségvédelmével. A Tanácsköztársaság 133 napos uralma idején rengeteget tettek a sport népszerűsítéséért, a gyermekek, az iskolás fiatalok rendszeres testi edzéséért, a tömegsport kereteinek megteremtéséért, az egészségesebb, a boldógabb, kiegyensúlyozottabb emberért. E törekvés eredménye a 20-as évek nagyszerű sporteredményei, amelyek részben az 1918-as polgári demokratikus forradalom és az 1919-es Tanácsköztársaság forradalmi sporthatározatainak tovább élő hatásaként születtek meg. (Folytatjuk.) Varga László Szepesi György: „Ha én szövetségi kapitány lennék ?” A KÖZELMÚLT NAPOKBAN több száz hatvani és apci sportrajongó, futballszurkoló találkozott a népszerű sportriporterrel, a rádió rovatvezetőjével. Legtöbb érdeklődő arról faggatta Szepesi Györgyöt: ha ő lenne a szövetségi kapitány, mit tenne azért, hogy régi rangját visszanyerje a magyar labdarúgás? — Először is nem vállalnám el a kapitányságot! Mert bár testnevelési főiskolát is végeztem, s van futballedzői képesítésem, érzésem szerint nem tudnék megfelelni a feladatnak. Szövetségi kapitánynak csak az menjen el, aki mögött sok éves játékosmúlt és sokéves edzősködés álL Pluszként említhetném a pedagógiai érzéket, az emberekkel való bánás művészetét. Én nem vagyok meggyőződve, hogy ezeknek így, együttesen, a birtokában vagyok. Na már most, szorosan a kérdéshez kapcsolódva hadd mondjam el, Illovszky is ezt teszi, én minden energiámat abba fektetném, hogy a legközelebbi világbajnoki csoportmérkőzésen olyan tizenegyet küldjék pályára az osztrákok ellen, amely fizikailag, lelkileg, taktikailag megfelel a követelményeknek. Nekünk győznünk kell az osztrákok ellen! S győzünk is, mert van annyi képesség a csapatban. Akkor pedig nyitva az út a legjobb négy közé jutáshoz. Higy- gyék el, ebben az esetben megint óriásian megnő az érdeklődés hazánkban a futball iránt. Benépesülnek a lelátók, lesz közönség, ami nélkül nincs igazi labdarúgás. Ha pedig csoportunkból nem jutnánk tovább? Nem, erről ne is beszéljünk! Akkor tovább zuhanunk, s tíz év kevés lesz, mire magyar futbailról beszélnek majd a nagyvilágban. . ... ' NAGYON SOKAN FESZEGETTÉK ezeken a baráti találkozókon, miért nincs nálunk profizmus? Mert ott van Brazília, a Német Szövetségi Köztársaság, ahol busásan megfizetik a jó focit! — Erre én: s Ausztria, Svájc, ahol szintén profizmus van, futballjúk mégis alacsonyabb szinten mozog, mint a magyar labdarúgás? Mást mondok! Azt hiszik, az annyit emlegetett aranycsapat játékosai, Puskás, Hidegkúti, Grosics, Lóránt, többet kerestek a lábukkal, mint a mostani nagymenők? Nem, ezt én nagyon jól tudom, harminc éve az élvonalbeli focisták között élek. Akkor volt egyszerre 5—6 világ- klasszisunk, kiválóan összehangolt szakvezetésünk, s a fiúk mindemellett nagyon szerettek játszani. Puskás már világsztár volt, amikor úton-útfélen leállt a gyerekekkel játszani, rugdosni egy kicsit. Hol van ez ma? A KLASSZISJÄTEKOSO- KAT ki kell nevelni. Ehhez jó szem, hatalmas türelem, s az emlegetett szakvezetés szükséges. Magyarul fogalmazva ez azt teszi, hogy kiváló edzők kellenének elsősorban. Többen emlegették Szepesi Györgynek a gyakori edzőcserét, Mathesz Imre távozását az Egri Dózsától például. — Téves dolog azt hinni, hogy egy jó játékosból törvényszerűen ió tréner lesz. Az megint csak rossz vért szül, hogy szegre akasztja ma valamelyik jelesünk a futballcsukát, s holnap olyanok közt akar tanár úr lenni, akikkel nemrég együtt kergette a labdát. Kérem, ahogyan a jó esztergályos hosszú tanulóidő után sajátíthatja el a szakma csín- ját-bínját, érvényes ez az edzői mesterségre is. Ha tehát most sabvátséei kapj. tány lennék, kiharcolnám, hogy néhány művelt, jó emberi tulajdonságokkal rendelkező öregebb labdarúgónk egy esztendőt a kölni edzőképző főiskolán töltsön, ahol európai tapasztalataim szerint a legkorszerűbb, legsikeresebb oktatóképzés folyik. Onnan visszatérve, s alacsonyabb osztályú kluboknál rutint szerezve, dobnám csak ezeket az embereket „mély vízbe”, vagyis mind magasabb osztályú klubcsapatok élére. A német iskola ötvözi az erőfut- ballt a technikával, s véleményem szerint ezé a jövendő. A HATVANI ÉS APCI sporttalálkozókon, a hallgatók soraiban, természetesen sok aktív játékos meghúzódott. Jöttek Rózsából, Pető- fibányáról, Boldogról, Selypről, Lőrinciből. Egy közülük, talán éppen klubja iránti szeretettől indittatva, megkérdezte Szepesi Györgytől, hogy milyen „gyógyszert” javallana a kis vidéki csapatok játékosainak eredményességük, fejlődésük gyorsítására? — Vidéken, falvakban, ahol általában egy-egy üzem vagy gazdaság a klubok „mecénása”, általában kedvezőtlen anyagi feltételekkel dolgoznak a sportkörök. Ez azonban nem zárja ki a fejlődést. A ' mai futballban elsőrendű követelmény a. jó erőnlét. Lelkiismeretes munkával ezt a legeldugottabb falucska futballistája is megszerzi, ha igazán szeret játszani. Tréningjeit még munkaidő-kedvezménnyel is honorálhatják a megértő üzemigazgatók, gazdaságvezetők. Meg is teszik, tudtommal, Hatvanban és Apcon egyaránt! Azután: tudjanak veszíteni sportszerűen, s úgy, hogy a veszteség tapasztalataiból később győzeh^-rk születnek! Ezt színién tgn(Foto: Zsitvai Zoltán.) tosnak tartom, niert gyakori falusi és kisvárosi pályán, hogy a vesztésre álló csapat tisztátalan eszközökhöz nyúl, ami eltiltáshoz, a csapat egységének felbomlásához vezet^ Harmadik sarkalatos tételem: meccs után nincs ivászat! Siker esetén a szurkolók szeretnek a játékosokat övező dicsfényben fürdeni, s méretlen vendégelik borral, pálinkával sportolójukat. Az igénybe vett fiatal szervezetben az alkohol végzi a legnagyobb pusztítást. A becsületes, csapatát szerető drukker akkor tesz jót kedvenceinek, ha egy- egy nehéz mérkőzés után, megbeszélve az élményeket, játékfordulatokat, mielőbb pihenőre ösztönzi őket. Számtalan karrier futott zátonyra a szesz miatt. Mert az alkalmi ivászatból előbb- utóbb rendszeres italozás lesz ... HAT ENNYIT EMLÉKÜL és emlékeztetőül abból a sportnapból, amely Hatvanban és Apcon, kultúrhazban és üzemi klubban, annyi embert megmozgatott, s hozzásegített ahhoz, hogy néhány fontos szakmai, sport- politikai kérdésben tisztábban lásson. ... . , Moldva^ Gá'óaé