Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-22 / 44. szám

Forrongó i/iiánok Iziand szigetén 1973. január 24-én drámai hír járta be a világsajtót: Iz­landi szigetétől délre Vest- mannaeyjar városka hatezer lakóját óriási erejű vulkáni kitörés tartja rettegésben. A városka a Heymaey-szigetén fekszik, nem messze Iziand partjaitól. Közelében van Surtsey vulkáni szigete, ame­lyik néhány évvel ezelőtt a tengerből nőtt ki és születésé­től kezdve filmoperatőrök rögzítették a vulkáni műkö­dés minden epizódját. A mostani kitörés azonban emberéletet veszélyeztett és így filmoperatőrök helyett inkább tűzoltók, mentőoszta­gok és önkéntes csapatok dol­goztak éjt nappallá téve. A vulkán kráteréből forró ha­mueső zúdult a város házai­ra, vastagon beborítva az ut­cákat. A forró por sorban gyújtotta föl a házakat, az el­ső jelentések mintegy 30 ház porrá égéséről tudósítottak, majd ezek száma rövidesen 100 fölé emelkedett. A szo­rult helyzetben a városka mintegy 5000 lakóját Iziand szigetére menekítették. A városban a hivatásos mentő­osztagokon kívül mintegy 500' lakos maradt, akik megkísé­relték a házakból kimenteni a bútorokat és a kikötőben levő halászhajókkal elszállí­tani. Izzó hamu és láva A vulkán oldalában 27-én este újabb kráter keletkezett, amelyen keresztül óriási tö­megű izzó hamu tört a ma­gasba. A geológusok számítá­sai szerint keddtől vasárna­pig mintegy 200 ezer köbmé­ter vulkáni por hullott a kis sziget-településre. Ennek ke­leti részeit a fekete vulkáni por mintegy 4 méter vastag­ságban borította be. A finom por mellett izzó lávabombák is egyre gyakoribbá váltak, amelyek áttörték a tetőket és bezúzták a vulkán közelében fekvő épületek ablakait. Azok a házak is összeomlottak a törmelék nyomása alatt, ame­lyek nem gyulladtak ki. Hogy a mentőosztagok munkáját megkönnyítsék, bulldózerek­kel kotorták el a hamut a legfontosabb utakról, ame­lyeket azonban a friss hullás csakhamar újra betemetett. A kráter körül a megmereve­dő lávából 130 méter magas­ságú új kúp képződött. A hí- gan folyó lávából, amelyik körülbelül másodpercenként 100 köbméter anyagot jelent, a tengert is elérte és óriási g >zoszlopokat emelt a jeges víztükör fölé. A január 31-én k zzétett geológiai vélemény a Vestmannaeyjart borító vul- i mi anyag mennyiségét már 4 millió tonnára becsülte. A vulkán krátere fölött ig becslések szerint 10 i magasságba tört a füst- „inő, Az izlandi kormány , z egész világ segítségét kér­te a hajléktalanná váltak megsegítésére. Elsősorban kész elemekből öszeállítható iiázakra van szükség, hiszen a sarkközeli éghajlaton a ja­nuár elviselhetetlenül viha­ros és hideg. A ható­ságok Iziand déli part- , iáinál új város felépítését tervezik. A kráter mellett képződött kúp időközben 170 m magasságba nőtt, az izlan­diak gyorsan nevet is adtak neki, Kirkjufellvíz-nek, Templom-hegynek nevezték el. Vulkánok a tenger alatt A sziget vulkánja egyéb­ként ősidők óta nem műkö­dött, kialudt vulkánnak vél­ték. Az alvilág azonban ezen a tájon sokszor rácáfolt már az emberi számításokra. Maga Iziand szigete a vulkánosság klaszikus területe. Az Atlan- ceán északi része a föld­tanét harmadidőszakának elejétől kezdve, több mint 60 millió éve rendkívüli vulkáni tevékenységeik színhelye volt. Erről tanúskodnak Skócia, a Paröer-szigetek, Grönland, Svallbard és a Ferenc József- föld bazalttömegei is. Az emberi történelem idején a i vulkánosság Iziand szigetére korlátozódott, csupán a ma- ' gas északon, Jan Mayen szi­getén volt még jelentéktelen vulkáni kitörés. Svallbardon viszont csak a meleg források jelzik a mélyben levő félig kihűlt tömegeket. , Iziand szigetén a vulkános­ság a déli és keleti területe­ken összpontosul. A dél-iz­landi vulkáni terület szegé­lye nyugat felé a tengerbe nyúló övét formál. Ennek valamennyi vulkánját nem is ismerjük, mert a Vatnajü- kurl jégmezeje 8500 négyzet­kilométernyi területet telje­sen eltakar. Csak akkor döb­bennek rá az izlandiak a jég alatti tűz világára, amikor a jég alatt rejtőző vulkánok hirtelen kitörése nagy tömeg­ben egyszerre olvasztja meg a jeget. Ilyenkor a megolva­dó jég zúgó áradata a tenger­partig tör előre, megsemmi­sítve minden útjába eső em­beri létesítményt. Vulkánkitörések á múltban Nem véletlen tehát, hogy Verne Gyula főhőse Izlanii szigetét választotta a föld kö­zéppontjába teendő utazás kiinduló pontjául. Iziand leg­ismertebb vulkánja az 1447 m magas Hekla. Kúpját láva és vulkáni por, úgynevezett tufa építi fel. 1104 óta mint­egy 20 hatalmas lávaömlést zúdított a környező síkságok­ra. Múlt századi legnagyobb kitörése 1845-ben volt, ami­kor a kirobbant vulkáni por Németország égboltozatát is elsötétítette. Századunkban már kialudtnak vélték, 1947. március 29-én reggel 7 óra­kor azonban minden előzetes jel nélkül heves robbanás kí­séretében működni kezdett. Ez azért is meglepő volt, mert a vulkánok kitörését ál­talában mindig jelzik külön­böző |jelek. így például az iz­landi Trölladyngja 1862. évi kitörése előtt már évekkel több mint 100 km-es körzet­ben megromlott a levegő a felszínre törő mérges gázok következtében és ettől a ma­dárvilág igen sokat szenve­dett. A Hekla működése egy teljes évig tar,tott Ez alatt a csúcsán egy új, 160 m ma­gasságú, 400 m átmérőjű krá­ter keletkezett. Az állandó robbanások 500—600 méter magasra lövellték a hatalmas kőzettömböket. A láva később már nem a íökrálerből, ha­nem az alacsonyabban fel­nyíló mellékkráterekből öm­lött. Különösen katasztrofá­lis volt Iziand történetében a Laki-vulkán 1783. évi kitöré­se. Ez az ún. hasadékvulká- nok közé tartozik. A Laki 25 km hosszú hasadékán 12 és fél köbkilométernyi láva ömlött ki és mintegy 3 köbkilomé­ternyi laza vulkáni törmelék röpült a magasba. Ez volt a történelmi idők legnagyobb hasadékvulkani kitörése. A láva 500 négyzetkilométer­nyi területet borított el, a visszahulló vulkáni törmelék pedig nemcsak a szigetet, ha­nem a távoli környéket is be­fedte. Az eget hónapokon ke­resztül sötétítette el a porfel­hő és a rossz látási viszonyok miatt szüneteltetni kellett a halászatot. Ez pedig az egyik legfőbb élelmiszerforrástól zárta el a lakosságot. A ki­törés az éhínség és a járvány a sziget lakosságának ötödré­szét elpusztította. Megsemmi­sült a szarvasmarha-állomány fele, a juhállomány 4/5-e és a lóállomány 3/4 része. Iziand gejzírjei Iziand szigete közel 1000 km-re fekszik Európa part­jaitól. A fősziget nagyobb mint Magyarország egész te­rülete, a mostoha életkörül­mények miatt azonban lakos sága mindössze 192 ezer. A sziget nagy részét jégmezők és vulkáni sziklák alkotják. Mivel a növényzet igen gyér, a kövek egyeduralma különö­sen nyomasztó. A vulkanizmussal kapcso­latban rengeteg a meleg for­rás és a gejzír. A gejzír Vi­szonylag rövid életű, szaka­szosan működő hévforrás. Leglátványosabb a!Nagy Gej­zír, amely három méter vas­tag vízoszlopot dob óriási magasságbe. A kitörés idő­pontjában mindig nagy tö­meg állja körül. Iziand számára a vulkánok és a hőforrások azonban nemcsak idegenforgalmi lát­ványosságot jelentenek, ha­nem az ott élők mindenna­pi életének is nélkülözhetet­len tényezői. Hiszen Iziand az Északi sarkkörön fekszik, s ttár a Golf-áram következté­ben éghajlata enyhébb, mint a hasonlóan északon fekvő szá­razföldi területeké, a hűvös nyár a kultúrnövényeknek nem kedvez. A szabadban el­vetett növények csak nyomo­rúságos termést adnak. így érthető, hogy a meleg forrá­sokat melegházi kertészetek­ben hasznosítják, és segítsé­gükkel még szőlőt és ana­nászt is termelnek. A meleg források egyúttal a modem lakások tökéletes távfűtését is lehetővé teszik. A természe­tes forró gőz pedig távoli perspektívában a végtelenül olcsó, és gazdaságos vulká­ni erőművek építését segíti elő. Éppen ezeknek a vívmá­nyoknak a következménye, hogy a lakosság a XX. szá­zadban erősen szaporodott. Az évszázadokig elszigetelt normann eredetű lakosság ősi hagyományai gyorsan halványodnak a modern élet tónusai mellett, Iziand az ellentétek országa, ahol az alvilág tüze küzd a sarki jég­gel. Az ember harcol az alvi­lág ellen, de egyúttal fel is * használja annak tüzét, így te­remt magának kényelmesebb életet Juhász Árpád Bemutatkozik: a szocialista országok beruházási bankja Két évvel ezelőtt kezdte meg munkáját a szocialista országok Nemzetközi Be­ruházási Bankja, amely az­óta 26 nagy ipari létesít­mény építéséhez nyújtott kölcsönt a fenti országok­nak. A Moszkvában működő Nemzetközi Beruházási Bank fő feladata, hogy hosszú és középlejáratú hiteleket nyújtson a .nemzetközi mun­kamegosztást, a termelés szakosítását és kooperáció­ját, a közös érdekeket szol­gáló nyers-, és fűtőanyag­bázis bővítését szolgáló be­ruházásokhoz, olyan objek- . tumok építéséhez, amelyek megfelelnek a bank tagor­szágai kölcsönös gazdaság- fejlesztési érdekeinek. — Milyen célokra nyújt hitelt a bank? — erre kért választ az APN munkatár­sa Vitalij Vorobjovtól, a bank igazgatóságának veze­tőjétől, a neves szovjet köz­gazdásztól. — A Nemzetközi Beruhá­zási Bank a szocialista or­szágok olyan fontos ipar­ágainak nyújt hiteleket, mint a gép-, a vegyipar, a könnyű- és az élelmiszer- ipar, a vasúti és a gépjár­mű-közlekedés — mondta Vitalij Vórobjov. — A cseh­szlovákiai Tatra autógyár berendezéseinek felújítására és kapacitásának bővítésé-- hez 77,5 millió rubeles hi­telt folyósítunk 12 évre; Ro­mánia egy izoprén-kaucsuk- gyár építéséhez vett fel 10 évre szóló 38 millió rubeles hitelt; ugyancsak 10 évre szóló 20,5 millió rubeles hi­telt kért Magyarország vasutak villamosítására és a dieselesítésre; az NDK mű­anyag-feldolgozó gépeket gyártó vállalat létesítésére kapott 10 évre 14,5 milliót, a budapesti Ikarus-gyár bő­vítését 9 évre szóló 12,7 mil­liós hitel segíti elő. A bank alaptőkéje több mint 1 milliárd rubel, ennek 70 százalékát ebben a pénz­nemben számítják, 30 szá­zalék pedig konvertibilis valuta, vagy arany lehet. Az alaptőke a tagországok befi­zetéseiből.„szÁnnasik. A be­fizetések yiagyságát, volu­menét aszerint állapítják meg, hogy egy-egy ország .exportjából mennyi jut a közös árucsere-forgalomra. A bank nyereségéből tar­taléktőkét képez és különle­ges alapokat is létrehozhat. A Nemzetközi Beruházási Bank a szocialista közösség Mi van a cipősarokban ? Speciális cipővel látják el a portásokat, éjjeliőröket, pénztárosokat stb., egyes nyugati vállalatok. A lábbeli semmiben sem különbözik a kereskedelmi forgalomban le­vő cipőktől, így nem tűn­het fel, hogy az egyik sa­rokban egy miniatűr rádió­adót építettek be, ami ak­kor lép működésbe, amikor a két sarok hátsó íve a lábak kifordításakor összeütődik (tehát járás közben nem for­dulhat elő a jelzőberendezés bekapcsolása). A kis rádióadó pontosan meghatározott hullámhosz- szon vészjelzéseket ad le, amelyeket alkalmas helyen — ellenőrzűközpontban, rendőrőrszobán stb. — elhe­lyezett vevőberendezés fog és alakít át riasztó hang- vagy fényjellé. ­A „riasztó cipő” 1—2 km- es sugarú körön belül meg­bízhatóan működik. Perfekt gyors­keres a Népújság Szerkesztősége első nemzetközi gazdasági szervezete, amely ilyen je­lentős alaptőkével' rendelke­zik. Saját anyagi eszközei mellett pénz- és bankhitele­ket vehet igénybe, közép-, és hosszú lejáratú betéteket fo­gad el, s a nemzetközi pia­con értékesíthető kölcsöm- kötvényeket bocsáthat ki. A bank vezető szerve a Banktanács, ennek tagjait a tagországok kormányai ne­vezik ki, rendszerint a nem­zeti bankok, a tervezőszer­vek, a külkereskedelmi és pénzügyminisztériumok ve­zetőiből. A Banktanácsban minden ország egy szavazat­tal rendelkezik, függetlenül attól, hogy milyen a része­sedése az alaptőkében. A Banktanács szükség szerint, de legalább kétévenként ülést tart és megvitatja a legfontosabb kérdéseket. A végrehajtó szerv a bank igazgatósága, amely az igaz­gatóból és helyetteseiből áll, őket a tagországok állam­polgárai sorából a Bankta­nács nevezi ki öt évre. Leonard Sementowsky, a Lengyel Nemzeti Bank el­nöke például így ítéli meg a bank szerepét a szocialis­ta országok gazdasági együtt­működésében : — Országaink további fej­lődése a gazdasági integrá­ciótól és a műszaki fejlő* dés meggyorsításától lögg Így az integrációt ösztönző minden tényező rendkívül fontos. Ügy vélem, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank létrehozása és munkája elő­mozdítja, ösztönzi a gazda­sági integráció fejlődését. Hitelei nemcsak egy ország, hanem mindenekelőtt a test­véri szocialista országok gaz­dasági közösségének fejlő­dését szolgálja. Dr. László Andor, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke így vélekedik: — A Nemzetközi Beruhá­zási Bank azok közé a szer­vezetek közé tartozik, ame­lyek előmozdítják a szocia­lista országok együttműkö­dését. Röviden úgy jellemez­hetném, hogy ez az erők egyesítésének és helyes fel­osztásának rendszere. Végül Vitalij Vorobjov még kijelentette: — A bank szorosan együtt­működik a KGST szervei­vel, a Nemzetközi Gazdasá­gi Együttműködési Bank­kal és a KGST-tagállamok nemzeti bankjaival. Sok nyu­gati ország üzleti körei is érdeklődnek a bank mun­kája iránt. Üzleti kapcsola­tot teremtettünk egy sor nagy' világbankkal és a köl­csönös előnyök alapján fej­lesztjük velük bankügylete­inket. Jurij Fjodorov Apróhirdetés ÁLLÁS VOLÁN 4. sz Vállalat egri tele pén történő foglal­koztatásra felvesz autószerelő, ka­rosszéria lakatos, esztergályos, kö­szörűs, gépjármű- villamossági mű. szerész, szerszám­géplakatos és szer­kezeti lakatos szakmunkásokat. Jelentkezni hét Eger, Lenin út 194.. rt. em. 201. szobában, a mű­szaki főosztályon. A Lőrinci Fonó felvételt hirdet 15 éven felüli lányok részére. A betanu­lási idd 1 hónap. Kereset: 1700—2100 Ft. a betanulás után. Vidéki lá­nyok részére szál­lást biztosítunk. Cim: PIV Lőrinci Gyár, Budapest, xvm., Gyömrői út 85—91. 1« Evet betöl­tött lányokat szövőnek csévelőnek felvesz a PTM Angyalföl di Szövőgyára. A betanulási idő szö­vőnek 8 hét, csé- velönek 3 hét. Ezen idő alatt kb. havi 1950,— Ft. bruttó fizetést és napi egy forintért ebédet biztosítunk. Lakást minimális térítés mellett adunk. Jelentke­zés Írásban a gyár munkaerő-gazdál­kodásán. 1138. Bu­japest, Szekszárdi Út 19. AMMÓNIAKOS kompresszorkeze­lői vizsgával ren­delkező tejkezelőt sürgősen felve­szünk. Tejüzem, Gyöngyös, Ke­nyérgyár u. 1. sz. Telefon: 11-291. Ügyintéző: Her­czegh Gábor üzem- igazgató. BENTLAKÁS­SAL udvaros mun­kára 1 férfi dolgo­zót felveszünk. Je­lentkezés: Galya­tető, Vasas Turis­taház. KISGYERMEK gondozását lakáso­mon vállalom. Eger, Menbáz u. 56. INGATLAN ELCSERÉLNEM 2 szobás szövetkezeti lakásom hasonló eg­riért. Végh Károly. Leninváros. Sallai köz 10. 3/3. _________ 3, 5 HEKTÁROS be­kerített parkban 300 m2 alapterületű, 12 szobás épület pihe­nésre, esetleg üdü­lésre alkalmas he­lyen eladó. Heves megyében. Felvilá­gosítás a 129-296-os telefonon. Budapest. 2 SZOBA-össz- komíortos szövetke­zeti lakás OTP-át­vállal ássál beköltöz­hetően elálló. Gyön­gyös, Lokodl u. 5., TV. 12. Érdeklődni vasárnap egésznap. HATVAN, Attila n. 7. alatti 250 négyszögöl telken kétszobás családi ház eladó. Érdek­lődni ugyanott. JÁRMŰ POLSKI Fiat, fehér 1300-as kifogástalan állapotban sürgősen eladó. Éger, Lenin út 58. Telefon: 25-90. VEGYES VÁLASZTÁSI ma­lacok eladok. Eger, Kassal u. 31. (Lajos- város). Ipari üzemek, üzemágak! 1973-ra szabad kapacitásunk van az alábbi bérmunkák elvégzésére: KEMÉNYKROMOZÁS (max. 600 mm hosszúságig, 200 négyzetcentiméter alapterületig). PRECÍZIÓS ÖNTÉS (0,7—0,8 kg-os súlyhatárig). SÜLLYESZTÉKES KOVÁCSOLÁS (rúdanyagból, 0,2—3 kg-os súlyhatárig). HŐKEZELÉS, EDZÉS (6000 mm hosszúságig, 2,5—3 kg-os súlyhatárig). BARN1TÁS (feketítés lúgos oldatban). Érdeklődés és információ: a FÉG FEGYVER- ÉS GÁZKÉSZOLÉKGYÁR Áruforgalmi osztályán. Telefon: 476-024, ügyintéző: Rakottyai Ágnes. Műszaki tanácsadás a Termelési Főosztályon. Telefon: 276-127, ügyintéző: Radványi J. gyár* ás vezető. Levélcím: 1440 Budapest, IX., Soroksári út 158. Telex; 22-4213.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom