Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-20 / 42. szám
e Egyensúly és differenciálás F Ä vállalatoknál alkalma- f »ott bérpolitika régi és a ; *nai napig is megoldatlan problémája a differenciálás' elvének gyakorlati alkalma- < zása. Talán azért is, mert i amíg „elvileg” tanácskoznak í erről a követelményről, ad- | dig mindenkinek azonos a ! véleménye arra gondolván, hogy „úgysem, én leszeli az, aki kevesebb pénzt kap, hiszen a kollégám, a mellettem levő munkapadnál, jóval gyengébb teljesítményt myújt.. A gondok, a munkahelyi légkört mérgező viták ott és ekkor szoktak kezdődni, ehol és amikor valamelyik vezető elszánja magát, hogy <a rendelkezésre álló pénzt kinek-kinek végzett munkája, érdeme szerint ossza eszét. Ezekben a napokban a munkások és mindenki más, akit illet, felfokozott várakozással tekintenek az «esedékes béremelés, illetve a nyereségrészesedés szétosztása elé. S bár elhangzottak a figyelmeztetések, hogy az iparban, építőiparban dolgosé munkások és közvetlen termelésirányítók részére központilag elrendelt, átlagosan 8, illetve 6 százalékos béremeléseknél csak az elö- trás szerint differenciálhatnak — éppen azért, hogy vmndenki közel azonos mértékben részesüljön a rendkívüli béremelésekre szánt összegből —, mégis érezhető « feszült várakozás: valóban eszerint történnek-e a béremelések, nem lesznek-e mkivételezettek”, olyanok, öleik társaiknál több pénzt kapnak? A részletek vizsgálata elótt, hadd idézzük meg: az efféle közhangulat eredőjét soksok évvel korábban kellene keresni, azokban az esztendőkben, amikor — különböző megfontolásokból — meghonosodott nálunk a máig is fellelhető egyenlősdi szemlélete, amikor a vezetők hozzászoktak a „mindenkinek egy keveset” bérezési módszerhez. Tagadhatatlan: ez a módszer kényelmes, hiszen ha a brigád, vagy a műhely, vagy a gyáregység minden dolgozója közel azonos nagyságú béremelést kap, akkor nincs vita, nincs elégedetlenkedés, igaz; az ilyesfajta bérfejlesztésnek nincs különösebb ösztönző ereje. De legalább viszonylag nyugodt a légkör, nem kell magyarázkodni, hogy iksz vagy ipszilon miért kapott több pénzt, s egyetlen vezető sem teszi ki magát annak, hogy vélt vagy valós sérelmek miatt újabb és újabb munkások kérik a munkakönyvüket és állnak odébb más munkahelyet keresve. Hiba lenne azonban azt feltételezni, hogy a márciusi központi béremeléseknél, az imént Vázolt meggondolásból érvényesítik az egyenlősdi módszerét. A Központi Bizottság novemberi határozata világosan, egyértelműen megfogalmazza a már ismert tényt: az állami iparban dolgozó munkásság bér- színvonala elmaradt az átlagtól, számos nagyüzemben kevesebbet kereshettek a munkások, mint például egy szövetkezetben, vagy egy tsz-műhelyben. A központi béremelés célja: kiegyenlíteni a megbillent kereseti egyensúlyt, továbbra is kellő anyagi megbecsülést adni az állami iparban dolgozó munkásoknak. Ezért a március 1-től esedékes rendkívüli béremelésnél csak korlátozott mértékben érvényesíthető a differenciálás, csak annyira, amennyiben indokolt például a szakmunka és a nem szakmunka között különbséget tenni. A központilag elhatározott béremelés végrehajtása során minden iparvállalatnál a munkásoknak, termelésirányítóknak meg kell kapniuk a központilag előírt minimumot, amelyen belül nem szabad differenciálni. Hátra van azonban az esedékes vállalati, a szokásos évi bérfejlesztés, amelynek nagysága ebben az évben az iparban átlagosan 4—5 százalék, s amelyből már nem mindenki részesül egyenlő arányban. Feltéve, hogy valóban bekövetkezik a személy szerinti differenciálás, tagadhatatlan, hogy bizonyos körökben felvetődik a szubjektív elosztás veszélyétől való félelem. Hogy valóságos veszélyről van-e szó, az nagyrészt a béremeléseket végrehajtó személyektől függ: az igazgatótól, a szakvezetőktől és nem utolsósorban a párt- és szakszervezeti vezetőktől. Természetesen nem elég csak személy szerint mérlegelni, nem elég a lehető legobjektívebb mérce szerint értékelni, hanem a döntéseket indokolni, elfogadható érvekkel magyarázni is kell. S ha ezek az érvek meggyőzőek, ha a differenciált elosztás válóban igazságos, akkor a döntés találkozik majd a többség véleményével. Az egyetértést pedig nehezen mérgezheti egy-egy — a munkahelyi közvélemény szerint is oktalanul elégedetlenkedő — személy. Következésképpen nem kell különösképpen tartani a munkahelyi légkör romlásától. , * Vértes Csaba Szakmát tanulhatnak a háztartásban dolgozó nők Újabb kedvező lehetőségek a felnőttek szakmunkássá képzésére A szakmunkás-bizonyítvány megszerzéséhez nyújt újabb kedvező lehetőségeket a felnőtteknek a munkaügyi miniszter most megjelent utasítása. Közismert tény, hogy népgazdaságunk egyes területein jelentős szakmunkáshiánnyal küzdenek, de mivel évről évre csökken az általános iskolát végzők száma, már most előre látható, hogy az 1974—80-as években a jelenleginél is kedvezőtlenebbül alakul a szakmai utánpótlás helyzete. Elsősorban ezért vált szükségessé, hogy a felnőtt korúak képzését — elsősorban a nehezen benépesíthető szakmákban — megfelelő intéz- . kedésekkel ösztönözzék. Szükségesnek látszott továbbá, hogy a jelenleg munka- viszonyban nem álló felnőttek — különösen a háztartásbeli nők — is bekapcsolódhassanak a , munkásképzésbe, amivel egyúttal növelhető a szakképzett nők aránya is. * Az esztergályos, öntő, hegesztő, kőműves, sütőipari és néhány más nehezebben be! népesíthető szakmában a jövőben az eddigieknél lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosítanak a felnőtt korúak képzésére. így például a vállalatok dolgozóik részére egyéves intenzív szakmunkásképző tanfolyamot szervezhetnek, amelynek sikeres elvégzése után a részvevők szakmunkásvizsgát tehetnek. Mód nyílik arra is, hogy a másfél éves szakmai gyakorlattal rendelkező, munkaviszonyban álló felnőttek féléves konzultációs tanfolyam elvégzése után szakmunkásvizsgát tehessenek, míg az egyénileg felkészülök az eddigi négyéves szakmai gyakorlat helyett a jövőben már két és fél év után jelentkezhetnek szakmunkásvizsgára. . A szakmák többségében engedély kérése nélkül — néhány szakmában külön engedéllyel — ’az általános iskola hatodik osztályát végzettek is jelentkezhetnek szakmunkásvizsgára, amenynyiben a már említett gyakorlattal, illetve tanfolyami végzettséggel rendelkeznek, s 20. életévüket betöltötték. Az így szerzett szakmunkásbizonyítvány a munkakör betöltése szempontjából egyenértékű a szakmunkás- képző tanfolyafnot végzett felnőttek bizonyítványával, a továbbtanulás szempontjából azonban csak akkor, ha a szakmunkás a későbbiekben az általános iskola nyolcadik osztályát is befejezi. Az utasítással a munkaügyi miniszter átmenetileg megszigorította az úgynevezett divatos, „túlnépesedett” szakmákban (autószerelő, kozmetikus, női és férfifodrász 6tb.) a felnőttel^'képzési lehetőségeit, míg 'a többi szakmában változatlanul a jelenlegi formák alapján képezik a felnőtteket szakmunkásokká. Mivel a felnőttek eddig szakmunkás-képesítést csak munkaviszony keretében szerezhettek, ez főleg a háztartásban dolgozó nő számára hátrányt jelentett. A gyermekeiket nevelő, illetve idős szüleiket gondozó asszonyok ugyanis állandó munkát nem vállalhatnak, de otthoni tennivalóik mellett napi öt-hat órai foglalkozással szívesen elsajátítottak volna egy szakmát, és a gyerekek fölnevelése, illetve a gondozás megszűnése után már szakmunkásként dolgozhattak volna. Az utasítás most megadja a lehetőséget számukra, hogy a megjelölt szakmákban bekapcsolódhassanak a felnőttek valamely szakmunkás- képző tanfolya nába. A szakmunkásképző iskola a tanfolyam részvevőivel tanulóviszonyt létesít. A részvevő a szakmunkásképző utolsó évfolyamára előírt ösztöndíjban részesül, ezenkívül jogosult az adott szakmában előírt ösztöndíj-kiegészítésre és vele valamely vállalat társadalmi tanulmányi ösz- töndíjszerződést is köthet. A tanfolyam részvevői egymásfél év alatt heti 30 órás (minden héten szabad szombatos) foglalkozás után szakmunkásvizsgát tehetnek. A foglalkozásokat a késő délutáni órákban, illetve este tartják. (MTI) Á Péhtek-dombröl szűttekintve festői panorámát mutatott a völgyekben elnyújtózó bányatelep. Kevés hó esett az éjjel, s most enyhe, kékes szikrázás töltötte meg a levegőt a vasárnap reggé- li napsütésben. A kéményekből fehér füst szállt a fehér háztetők fölé, s az ide látszó erdőt, a haldányt is fehér lepel takarta. Az üzemépület „falézoló”- jában, a tágas felolvasóteremben ünneplő ruhás sokaság : Egercsehi legnépesebb — 135 tagú — szocialista frontbrigádja tartotta év végi számadó tanácskozását. Ünneplőbe voltak azok is, akik átdolgozták az éjszakát, akiknek csak nemrég telt le a bagolyműszak. Vidáman tréfálkoztak, zsibongtak, beszélgettek az emberek. Mellettem, kisebb csoport közepén, egy tömzsi, fekete hajú fiatalember vitte a szót: — Az este négy öltönyömnek is felpróbáltam a nadrágját es egyik se volt jó. V alamennyit kinőttem derékban. Hanem akadok egy szíjra, most hétköznapiban lehetnék itt. De ez a kutya szíj is ... hogy szorít! Még akkor is tart a kuncogó nevetés, amikor a piros drapériával takart, virágokkal díszített elnökségi asztalnál helyet foglalnak a brigád, az üzem vezetői. Az álldogálók is mind leülnek, megtelnek a középre összetolt padok, lassan elcsendesedik a terem. Beszámolóval kezdődik a gyűlés. Szecskó Kálmán, a fron'tbrigád vezetője ad számot a múlt évi munkákról. Magas, barna hajú, piros arcú férfi. Egerbocsról való, több mint harminc éve dolgozik a szénben. Erős hangon olvassa a beszámolót. Amit mond, arra figyelni Hó nélkül Dr. Pekári Károly, a kompólti meteorológiai állomáson naponta ellenőrzi a műszereket. Kíváncsian szemléli, lesz-e változás az időjárásban? Az előrejelzések egyelőre nem ezt muttaják... (Foto: Tóth Gizella) Sokat hallani manapság azt a régi közmondást, hogy a „kutya nem eszi meg a telet”. Való igaz ez, különösen az idei télen. Az időjárás ugyanis szeszélyességével rendkívüli nehézségeket okoz. A földekről hiányzik a hótakaró és az őszi vetések várhatóan megsínylik ezt. Kompokon — Rendkívül száraz az idei tél — mondja panaszkodva dr. Pekári Károly, a Növény- termesztési és Talajvédelmi Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. Az intézet kis meteorológiai állomásán észlelt hőmérsékleti és csapadékadatokból, idéz. — Decemberben 1,5, januárban 8,8 milliméter csapadék hullott, ami az évszakhoz képest nagyon kevés. Januárban voltak különösen hidegek a hajnalok, amikor többször fagyott is. Ez azonban tájékozódásunk szerint az intenzív szovjet búzafajtákra nem volt káros. A veszélyesebb időszak talán most következik, mert az elmúlt napokban esett az eső. Az éjszakák viszont továbbra is hidegek és a megázott talajban levő gabonafélék könnyen felfagyhatnak. Az őszi vetések többnyire gyengék, éppen a nagy szárazság miatt több helyen nem erősödtek meg kellőképpen. Kicsiny a bokrosodás. Miután nincs csapadék, a termelőszövetkezeteknek rövidesen öntözniük kell a földeken. Sarudon Heves megye egyik legnagyobb gabonatermelő közös gazdaságában Berényi Zsig- mond elnökkel határszemle után találkoztunk. — A 2300 hold őszi vetés eddig jól viselte a hósapka hiányát — tájékoztatott az elnök. — Volt-e eső a közelmúltban? — A napokban 15 milliméter esett. Éjszaka azonban nagy a hőmérsékletingadozás és a fagy veszélyeztet. — Megkezdték-e már a fej- trágyázást? — A hét utolján kezdjük. — Zavarja-e a munkát a csapadékhiány? — Különösebben nem, de amennyibben nem lesz változás az időjárásban, március elején munkába állítjuk az öntözőgépeket. Kápolnán A Mátra lábánál elhelyezkedő Alkotmány Termelő- szövetkezetben gyakori beszédtéma a csapadékhiány. — Február elején egycentis hó fedte a határt — emlegeti Bencsura Ferenc elnök. — De sajnos gyorsan elolvadt. így a határban továbbra is mindenütt száraz, kérges a föld. — Mennyi csapadékra lenne szükség? — Legalább 80 milliméterre, hogy átitatódjon a talaj vízzel. — Észleltek-® már fagykárt? — Egyelőre nem, de a nagy hőingadozás bizonyára károsít. — Mennyire keltek ki az őszi vetések? — Jó a csírázás, a búzák Jól bokrosodtak. — Hol tartanak a tavaszi munkákban? — 1200 holdon fejtrágyáztunk és a talajt simítózzuk. Füzesabonyban — Nálunk az időjárás eddig nem befolyásolta a munkát — mondja Sephegy Pál, a Petőfi Tsz főmezőgazdásza. — Örömmel mondhatom, hogy a korábbi évekhez képest most egy héttel hamarabb befejezzük a fejtrágyázást. Az, hogy a csapadékta- lan tél milyen károkat okozott, egyelőre nem tudjuk. Egy hónap múlva talán, amikor várhatóan már beköszönt a melegebb idő, erre vonatkozóan is több információnk lesz. Az bizonyos, hogy az őszi vetéseink jól vészelték át a hótalanságot. Sajnos azonban vannak olyan földjeink, ahol már ősszel száraz helyre kerültek a vetőmagvak. Ott nem is csíráztak ki tökéletesen a növények. ★ Hiányzik a téli hósípka,’ a védőréteg a földekről. Csapadék kellene, eső vagy hó, amely továbbra is késik. A nagy szárazság pedig egy aszályos tavaszt rejthet magában. (mqntussf „Vitassuk meg őszintén, sokszemközt Brigádgyűlés Igercsehiben ken. Egyszerű, tiszta, világos a fogalmazás. — Egy év múlva ünnepeljük a brigád megalakulásának 15. évfordulóját. Az eltelt 14 év töretlen fejlődést mutat, s büszkén adhatunk számot most is üzemünk politikai, gazdasági vezetőinek a munkánk eredményeiről. A múlt év első felében az északi bányamező III-as telepi frontfejtésén dolgoztunk. A geológiai viszonyok igen kedvezőtlenek voltak, ám a nehéz körülmények között is helytálltunk és az adottságokhoz mérten példamutatóan végeztük munkánkat Az év második felében brigádunk az V-ös keresztvágat III-as telepi, gyalus művelésű frontfejtéséhez került át. Nemcsak a nehéz geológiai viszonyok, de a széngyaluis sok bajt okozott nekünk. Hiába panaszkodtunk, az üzem akkori felelős műszaki vezetője nem vette figyelembe szavainkat. Sőt, ha valaki őszintén megmonda a véleményét a gyalukról, azt úgy bélyegezte meg, hogy ellene van a gépesítésnek. Ezért is maradt adós üzemünk 12 e/cr tonna szénnel a népgazdaságnak. Sok harcba, veszekedésbe került, amíg a dolgozók véleménye meghallgatásra talált és a széngyalut eltávolították a fejtésből. A brigád pedig tettekkel bizonyította, hogy mire képes, hogy nincs baj náluk azzal a bizonyos és sokat emlegetett „hozzáállással”, Teljesítményük októberben 116,9, novemberben 107,8, decemberben pedig 109,7 százalék volt. Pótoltak minden lemaradást, s így éves tervüket is sikerült túlszárnyalni, 6,7 százalékkal. Nemcsak a munkahelyen tettek ki magukért a brigád tagjai, sokat segítettek lakó- környezetük, községük csinosításában is. Istenmezején például a kultúrház építésénél 2032 óra társadalmi munkát végeztek. S ott voltak a társadalmi munkások között a bányatelepen, Bükkszenter- zsébeten, Hevesaranyoson, Egerbocson. Nemcsak két kezük munkájával, hanem, anyagiakkal, szívesen adott forintjaikkal is segítették egy-egy létesítmény megvalósítását. A brigád 60 százaléka vett részt a politikai oktatásban, nem volt kielégítő viszont az érdeklődés a szakmai továbbképzés iránt. Miután a brigádvezető beszámolt az eredményekről, rátért a hibákra is. — önbírálatot kell gyakorolnunk valamennyiünknek, hogy több esetben követtünk el hibát, megsértettük a technológiai fegyelmet, nem használjuk a védőfelszereléseket. Azért vagyunk itt, hogy ezeket a hibákat is vessük fel, vitassuk meg őszintén, sokszemközt. Most pedig szóljatok hozzá — fejezte be, leült és kezébe fogva a tollát, várta, hogy valaki elkezdje a sort. Nem kellett sokáig várni, egymás után kértek szót a brigádtagok, nem kevesebben, mint 19-en. Utasi József azt kifogásolta, hogy sok tagnál tapasztalható passzivitás, különben már elnyerhették volna a kiváló brigád címet. Balogh Albin arra figyelmeztetett, hogy legyenek a vállalások határozottabbak, s kapjon több jogot a brigád a jutalmazások, kitüntetések elbírálásában. Sokan tették szóvá a munkahelyi fogyatékosságokat, a szervezés, az anyagellátás, az egészségvédelem hiányosságait. Az elhangzott kérdésekre az üzem igazgatója, Papp János és Morvay Miklós, a pártbizottság titkára adott válaszokat. Megnyugvással vették tudomásul többek között, hogy a bérrendezést nem követi majd normarendezés. Felhívással fordultak ezután az üzem valamennyi szocialista brigádjához: tegyenek meg mindent azért, hogy teljesíteni tudják idei 213 ezer tonnás tervüket! Kedves jelenetek zárták be a brigádgyűlést. Ajándékot adtak át három bányásznak — Simon Józsefnek, Vtasi Miklósnak és Fodor cs. Istvánnak — akiknek véget ért munkás szolgálatuk, s akik számára most már a nyugodt pihenés évei következnek. Pataky Dezső MmUs§M 0 1973. február 20,, kedd JL
