Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-06 / 4. szám

A Népújság Európa fóruma Románia Beszélgetés di. Tudói Ionescu professzorral Bukarestben dr. Tudor Ionescu professzor, a Ro­mán Országos Békebizottság elnöke válaszolt kérdéseim­re. A nemzetközi tekintély­nek örvendő vegyész-bioló gus. aki elsősorban az élel­miszer-gazdaság területén fejti ki tudományos tevé­kenységét, érdekes módon közelítette meg a béke kér­dését. Szenvedélyesen ecse­telte, milyen súlyos követ­kezményei vannak a háború­nak és az imperialisták ál­tal a világra kényszerített fegyverkezési versenynek az emberiségre. Beszélt arról, hogy a béke megszilárdulá­sa, a fegyverkezési verseny csökkentése, majd a leszere­lés milyen áldásos hatással lenne — a világ sok más problémája között szerinte a legfontosabbra — az élelmi­szer-termelés gyors növelé­sére, az elmaradott orszá­gokban éhező százmilliók normális élelmezésének meg­oldására. A professzor ilyen meg­közelítésből vizsgálva is na­gyon eredményesnek tartot­ta az 1972-es esztendőt. Mint nyilatkozatában kifej­tette, Európában az elmúlt évben a béke megszilárdítá­sa érdekében bekövetkezett legfontosabb esemény a hel­sinki európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítő értekezletének ösz­szehívása volt Véleménye szerint ez annak a pozitív irányzatnak a gyümölcse, - ">ely az elmúlt évek folya- : mind eröteljesaoben ér- 'üi a nemzetközi élet- ■ üt alatt értette első- . ' imperialista erő- politika .látókörének leszű­külését, a tárgyalások poli­tikájának térhódítását a kü­lönböző társadalmi beren­dezkedésű országok között. Földrészünk népeinek, s ter­mészetesen a többi földrész népeinek is régi törekvése, hogy Európa, amely két vi­lágháború kirobbanásának színtere volt, átalakuljon a tartós béke, a biztonság és az együttműködés színterévé. Ionescu professzor kifejez­te azt a reményét, hogy a helsinki kezdet 1973-ban eredményesen folytatódik, s mint mondta, meggyőződése, hogy ehhez továbbra is hat­hatós támogatást nyújt az európai országokban kibon­takozott békemozgalom, amely már régóta küzd a tényleges és hatékony biz­tonság megteremtéséért, föld­részünk békéjének megszi­lárdításáért, s még fokozot­tabb erőfeszítéseket tesz azért, hogy valóra váljék és kiteljesedjék a békés egy­más mellett élés eszméje. Nem lehet ma Európa bé­kéjéről beszélni anélkül, hogy a világ más részeitől elvonatkoztatjuk ezt a kér­dést. Kiderült ez Ionescu professzorral való beszélge­tésünk alkalmával is. A pro­fesszor, aki hazájában egy­úttal a vietnami szolidaritá­si bizottság elnöke, éles sza­vakkal bélyegezte meg az amerikai agresszorokat Ki­fejtette azt a véleményét, hogy az amerikai vezetők ebben a háborúban már Hit­lernél is jobban kompromit­tálták magukat az emberi­ség előtt Meggyőződése azonban, hogy őket is utói­én az agresszor sorsa. Kifej­tette azt a meggyőződését is, hogy az 1973-as esztendő közelebb visz a közel-keleti konfliktus rendezéséhez, az egyedül lehetséges és igazsá­gos módon, az ENSZ Bizton­sági Tanácsa határozatainak megfelelően. Csehszlovákia Válaszol: dr. Miloslav Ruzsek külügymini szter-helyettes 1815-06 bécsi kongresszus óta. — Mit vár az 1973-as év­től? — Szeretném, ha az eny­hülés irányvonala megerő­södnék, polgárjogot nyerne Európában; mindenekelőtt pedig, hogy az európai mun­kásmozgalom és az európai ifjúság szervezetei még szi­lárdabban működnének e tendencia fenntartása és megerősítése érdekében. Az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet^ hathatós segítséget nyújt majd a há­ború kockázatának elhárítá­sában; kiszélesíti az európai országok közötti minden ol­dalú együttműködést és ilyen módon biztosítja a kontinens békés jövőjét Ez az ét sem most, sem a jövőben nem lesz mentes a nehézségektől, osztályellentétek szabdalta világunkban és kontinensün­kön. Az ifjú nemzedék se­gítségével azonban hosszú idő óta első ízben sikerült elérnünk annak lehetőségét, hogy össz-európai párbeszéd­be kezdhessünk az enyhülés kitűzött irányvonaláról Elég, ha a mi ifjú generációnkat századunk húszas és harmin­cas esztendeinek ifjúságához hasonlítjuk, amely a munka- nélküliség és a háború ré­mei között nevelkedett fel, hogy ráébredjünk a különb­ségekre és az új lehetősé­gekre. Varga József — Mit tekint az 1972-es f esztendő legfontosabb világ- eseményének az európai bé­ke és biztonság megszilárdí­tása, a társadalmi haladás és a szocialista országok egysége szempontjából? — Az elmúlt 1972-es év­ben azt tekintem a legfonto­sabbnak, hogy a szocialista országok együttes erőfeszíté­sével és sok más ország se­gítségével, pozitív irányt si­került szabni az európai aelyzet alakulásának. Azok a problémák, amelyek a nyár colyamán még alig látszot­tak megoldhatónak — mint ;ildául a német helyzettel .apcsolatos problémakör — megoldódtak, vagy pedig a megoldás útján haladnak. Bízom abban, hogy a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság között fennálló régi problémák is hamarosan rendeződni fognak. Az euró­pai kormányok és az európai közvélemény jelehtős része megértette, hogy az eredmé­nyekhez vezető pozitív irány­zat elősegítése érdekében együttes erőfeszítésekre van szükség. Ebből a szempont­ból örömmel kell üdvözöl­nünk és kedvezően értékel­nünk az 1972. november 22- én. Helsinkiben megkezdő- dőlt sokoldalú előkészítő ta­nácskozást. hiszen ez az első ilyenfajta megbeszélés az Bértünegszabályozás 16 vállalatnál MINT ISMERETES, a kor­mány a közelmúltban hatá­rozatot hozott arról, hogy tárcánként néhány vállalat­nál kísérletképpen vezessék be a bértömegszabályozás rendszerét A Munkaügyi Miniszté­rium az érdekelt tárcákkal együtt kijelölte azt a 14 álla­mi vállalatot és 2 szövetke­zetei, ahol 1973. január 1-től kísérletképpen két évig a bérszínvonal szabályozás he­lyett a bértömegszabályozást alkalmazzák, ennek szabá­lyait is kidolgozták, s ezeket a minisztériumok útján az érdekelt vállalatokkal is­mertették. 1973. január 1-től a bértö­megszabályozást alkalmazzák a Borsodi Vegyi Kombinát­ban, a Chinoin gyárban, a Csepel Művekben, az Egye­sült Izzóban, az Ikarusban, a Pamuttextilművekben, a Mosonmagyaróvári Kötött­árugyárban, a Magyar Posz­tógyárban, az észak-magyar­országi, a Győr megyei, a Pest megyei állami építőipa­ri vállalatoknál, a Kavics­bánya Vállalatnál, a Bara­nya—Tolna megyei Tégla­ipari Vállalatnál, az Aszfalt- útépítő Vállalatnál, a Hír­adástechnikai Ktsz-ben és a Budapesti Jármű Ktsz-ben. A vállalatok júváiasztásar kor azt vették alapul, hogy a jövedelmezőség, a termelés szerkezete szempontjából az átlag körül mozogjanak, hogy ily módon általánosítható ta­pasztalatokat gyűjthessenek illetékes szervek a bértömeg­szabályozás hatékonyságáról, előnyeiről és hátrányairól. Mindenekelőtt azokra a vál­lalatokra esett a választás, ahol jelentősebb munkaerő- hiány akadályozza a gyor­sabb ütemű továbbfejlődést, a szabályozási forma ugyanis alkalmas arra, hogy az egy főre jutó termelés fokozásá­ra jobban ösztönözzön. HAZÄNKBAN nagyrészt a bérszínvonal-szabályozást alkalmazzák, jóllehet a nép­gazdaság egyes sajátos terü­letein — az állami gazdasá­gokban és erdőgazdaságok­ban, a MÁV-nál, a BKV-nál és néhány élelmiszeripari vállalatnál — a bértömeg­szabályozás van érvényben. Sokan javasolták a bértö­megszabályozás kiterjeszté­sét vagy általános bevezeté­sét, mivel ez a módszer erő­teljesebben ösztönöz a racio­nális létszám-gazdálkodásra. Figyelembe kell azonban azt is venni, hogy kedvezőtlen mellékhatásai is vannak, ezért van szükség a most kezdődött bitévé» kísérletre. A berszmvonai-mabályo­Sze&edi kábelek A Magyar Kábelművek szegedi gyárában az 1972. évi termelés a tervezett 724 millió helyett 840 millió fo­rintra emelkedett. A gyár termékeit a híradástechnikai berendezésekben, villamos mozdonyokban, a bonyolult villamos vezérlésű berende­zésekben használják. A szegedi kábelek elsősor­ban a hazai ellátást bizto­sítják, de exportra is szál­lítanak. Képünkön: a sodrott ká­beleket PVC-köpenvAjel lát­ják el. A gépi műveletet Pap János kezelő irányítja. (MTI Foto — Kozák Albert felvétele) Megyénk milliói 300 millió lakásokra — 270 millió kultúrára 1973 csak pár napja lépett ki az utcára, pár nappal ez­előtt még csak kevesen is­merték az arcát. Azok is­merték csak, akik elébe mentek sietve és fölkeres­ték. Azok ismerték, akik már az óévben az új évvel találkoztak. Azok ismerték, akik — energiájukat, erejü­ket, tartalékaikat ismerve — még az óévben megtervezték az új esztendőben elvégzen­dő feladatokat. Az esztendő fordulója számvetésre való alkalom. Ahogy családainknál is szo­kás, számvetést csinált me­gyénk „parlamentje.” Heves megye Tanácsa is. Időben és gondosan elkészítették, meg­tárgyalták és jóváhagyták a megye részletes költségveté­si és fejlesztési alapjának tervét. Mit ígér mindannyiunk­nak a megye 1973- évi költ­ségvetése? Több mint 271 millió fo­rintot fordítunk szociális és egészségügyi feladatokra. Ha a számok mögé tekintünk, ez több szakorvost, üzemor­vost, több általános orvosi, gyermekorvosi és védőnői körzetet jelent. Jelenti ugyanakkor azt is, hogy a múlt évhez viszonyítva emel­kedik az állandó bölcsödéi férőhelyek száma. 1973-ban újabb 130 ifjú állampolgár kap nyugodt és kényelmes elhelyezést. Meghaladja a 270 millió forintot az az összeg, amit a megye kulturális célkitűzé­seinek megvalósítására tér­zás rendszerében az úgyne­vezett bázis-bérszinvonalhoz képest a vállalatok a bért a nyereségből képzett részese­dési alapból emelhetik. E módszer tehát a nagyobb nyereség elérésére ösztönöz, s arra is alkalmas, hogy megfelelő szinten tartsa a kifizetett átlagbéreket s igy biztosítsa a vásárlóerő és az árualap közötti megfelelő egyensúlyt. Mivel e módszer nem ösztönöz eléggé a lét­számmal való takarékosság­ra, egyéb szabályozóeszköz, az úgynevezett bérfejlesztési mutató alkalmazása — az adózáskor előnyösebb hely­zetet teremt a munkaerővel jobban gazdálkodó vállala­toknak. A JÓ munkaerőgazdálko­dásra ennél is hatékonyabb ösztönös a bértömeggazdál­kodás. Azokon a helyeken, ahol a bértömegszabályozást alkalmazzák, a bérezésnél nem az előző évi bérszínvo­nalat, hanem a bértömeget veszik alapul, s ezt az ösz- szeget nem a nyereség, ha­nem a termelés növekedésé­nek arányában emelhetik. Az anyag értéke nélkül szá­mított termelés minden 1 százalékos növekedésével fél-fél százalékkal emelke­dik a kifizethető bér össze­ge, Mivel léUttámeaöklreatés, veztek. Gondoskodnak ebből a pénzből a - napközi ottho­nok 400 férőhelyes fejleszté­séről, ugyanakkor 320-szal növelik a középiskolai kollé­giumok, 75-tel a gyógypeda­gógiai intézetek és 100-zal a nevelő otthonok férőhe­lyeinek számát. 3,1 millió forint szolgálja idén az alsó­fokú oktatási intézmények tanszerellátásának ’ javítását. Nagy erőfeszítéseket tesz megyénk tanácsa arra is, hogy a középfokú kulturális intézmények korszerűbb és zavartalan működéséhez szükséges taneszközök és szemléltető eszközök fedeze­tét növelje. Megyénk költségvetésének szöveges és részletes szám­adatokat tartalmazó anya­gában több oldalra terjed "ki az a kimutatás, amely ta­nácsaink 1973. évi kötelező költségvetési mutatóit rögzí­ti. Ki kell emelnünk ebből az anyagból az utak-hidak előirányzatát, mely nem Jse- vesebb, mint 54 millió forin­tot tesz ki. Utakat és hida­kat építelek, javítanak, fel­újítanak 'a megye három városában, az öt járás 110 községében, három nagyköz­ségünkben és a közigazgatá­silag Hatvanhoz tartozó há­rom településen is. A Mátra szép üdülőhelyi településén, a nagy idegenforgalmi láto­gatottságnak örvendő Mátra- szentimre községben például egymillió forintot költenek az utak és hidak építésére, korszerűsítéséra A tervszerű és előrelátó esetén bértömegek szabadul­nak fel, s ezt a vállalatok felhasználhatják béremelésre, — a módszer igen erőteljesen ösztönöz az élőmunka haté­konyságának fokozására, korszerűbb szervezésre, lehe­tővé teszi, hogy az a dolgo­zó, aki az eddiginél több munkát vállal, többet is ke­ressen. A szabályozás megalkotói azonban elejét kívánják ven­ni az aránytalanságoknak a bérszínvonalak közötti na­gyobb feszültségeknek, ezért a bértömegszabályozás rend­szerét egyéb szabállyal kombinálták. Ha az adott vállalatnál a bérszínvonal egyik évről a másikra 5 szá­zaléknál nagyobb mértékben nő, úgy az 5 százalék fölötti emelkedés után progresszív bérfejlesztési befizetésre kö­teles. Fizetni kell a vállalat­nak abban az esetben is, ha nagyobb mértékben emeli a bért, mint amit az alapul vett bértömeg és a termelés növekedése lehetővé tesz, mégpedig a jogosan kifizet­hető béren felüli összeg más- félszeresét. A MUNKAÜGYI Minisz­térium és más szervek már az első negyedév után meg­kezdik a tapasztalatok tanul­mányozását és később ezeket a tapasztalatokat is felhasz­nálják majd a bérszabályo­zás rendszerének tökéle tesí- téséluü, (MTIÁ felújítási program idei vég­rehajtásához mintegy 20 millió forintot terveztek. A felújítások sorában nagy­ságrendben legjelentősebb­nek számít a balneotherápiás egység („reumakórház”) rendbe hozása, amelynek költsége 1,6 millió forintot jelent. 31 milliós kiadást irányoz­tak élő az idei fejlesztési tervben megszabott feladatok teljesítésére. Legjelentősebb e programban a hatvani 100 fős ifjúsági nevelőotthon lé tesítése, 7 millió 450 ezer fo­rintos költséggel. 4,7 millió forintot biztosítanak az egri Gyógypedagógiai Intézet bő­vítésére. 2,6 millió forint szolgálja majd a Megyei Kórház, valamint a rendelő- intézet gép- és műszerfejlesz­tését. Egymillióval segíti a tanács a megyeszékhely sü­tőiparának fejlesztését, s ugyanilyen összeggel támo­gatja az új egri nyomdaüzem előkészítési munkálatainak befejezését. Hozzákezdhetnek végre a lebontott egri „Va­dászkürt” étterem felépíté­séhez, amelynek emeletén, turistaszállót helyeznek el. Ennek az építkezésnek tá­mogatására 3 millió forin­tot szavazott meg a megyei tanács. Ez évben tovább folytatód­hat a megyei kórházfejlesz­tés előkészítése, erre 7 mil­lió forintot ad a tanács. A fejlesztés a korábbi célkitű­zésektől eltérően két ütem­ben valósul meg: az első ütemben 240 ágyas, kórház, és az új megyei rendelőin­tézet létesítése kezdődik el, a második ütemben pedig — 1975 után — további 160 ágyas kórházi épület készül­het el. Ezeknek a terveknek megfelelően idén a beruhá­zási javaslat és a műszaki kiviteli tervek elkészítése lesz a feladat. S végül egy igen Jelentős szám, amely sok család bol­dogságának leendő záloga: 293 millió forintot fordítanak lakásberuházásra. Sok mindent megemlíthet­nénk még itt mindabból, amit a megye sok százmil­liós költségvetése magába foglal. Gondosan mérlegei - tek minden körülményt, s csak azok kerültek a költség- vetés tételei közé, amelyek míndannyiunk számára szükségesek. ... 1973, az új esztendő, ki­lépett az utcára, fölvette munkaköpenyét a gyárak­ban, traktomyeregbe szállt a falvakon, íróasztalhoz ült a hivatalokban. A tervezel! célkitűzések végrehajtása megkezdődött. S ha közhely­ként hat, itt most akkor is le kell írnunk: mindany­nyiunkon múlik, hogy mi és hogyan valósul meg ezekből a tervekből, s hogy milyen lesz majd az 1973-as eszten­dőt értékelő számvetésünk. (pataky) 13 ü. január ft* atomba*. — /»A -. '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom