Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-27 / 22. szám

t Uj kollégium a munkás-paraszt szülők gyermekeinek 210 középiskolás diáknak — elsősorban munkás—paraszt aztHGk gyermekesnek — «yújt kellemes otthont a Nyíregyházán nemrég felépült új kollégium. A több mint húsz­millió forintos beruházással létesített új szociális intézménybe szeptemberben költöznek be a diakok. (MTI-toto — Balogh Lászlói Gyorsabb Módosítások az erkölcsi bizonyítvány kiadására. Nem kévé® olyan műnk» h»dy akad manapság, amely­nek betöltéséhez okvetlenül szükséges az erkölcsi bizo­nyítvány. Ennek a beszer­zése korábban eléggé hosz- szadalmas volt, mivel aki­nek szüksége volt rá, annak először az igénnyel kellett beutaznia az illetékes váro­si-járási rendőrkapitányság­ra, aztán, jóval később, még egyszer buszra, vagy vonat­ra ült hogy átvehesse a kész bizonyítvány!,. Január 1-től módosították, illetve egyszerűsítették a BM-szervek az erkölcsi bi­zonyítvány kiadását. Minde­nekelőtt készítettek egy nyomtatványt az erkölcsi bizonyítványt kérő lapot, amelyen^ nemcsak az illető személyi adatait kell feltün­tetni, hanem egy rubrika a mmkOUató igazolásának helye* ad, ahol az illető szerv igazolja az erkölcsi bizonyítvány beszerzésének a szükségességét Ezt a ké­rőlapot a rendőrség illeté­kes osztálya már eljuttatta több üzemnek, intézmény­nek, ahol van erkölcsi bi­zonyítványhoz kötött mun­kakör. A kérőlapokat mind­ezek mellet be lehet — díj­mentesen — szerezni a vá­rosi-járási postahivataloknál és a rendőrkapitányságoknál is. Akinek szüksége van az erkölcsi bizonyítványra, az — a munkáltató igazolásá­val ellátott —, kitöltött ké­rőlapot 20 forintos okmány- bélyeg és egy saját névre , megcímzett, 4 forintos bé­lyeggel ellátott boríték mel- lékelésével elküldi az ille­rentiöífcdpajkuysúgia. A kívánt erkölcs bizonyít­ványt — melynek 3 hónap az érvényességi ideje — két héten belül kézhez kapja a kérelmező. Az ügy ilyetén intézése könnyebb és gyorsabb, nem beszélve arról, hogy az üzem is, a dolgozó js jól jár: a szükséges erkölcsi bi­zonyítvány beszerzése nem jár munkanapkieséssel. Ezeket a kérőlapokat, egyébként maguk a vállala­tok, üzemek es intézmények is beszerezhetik, s ez még nagyobb könnyebbséget je­leni a későbbiek során! A Kossuth Kiadó terreiből 125 éve, 1848. február 15- én jelent meg Londonban először a kommunisták szö­vetségének programja, a Kommunista Kiáltvány. A tudományos kommunizmus alapdokumentumát az év­forduló alkalmával a Kos­suth Kiadó két formában jelenteti meg: A marxiz­mus—leninizmus klassziku­sainak kiskönyvtára soro­zatban és díszkíadásban. A kiadó első negyedévi tervei szerint ugyancsalt a Klasszikusok kiskönyvtára sorozatában lát napvilágot Leninnek A szovjet hatalom soronlevő feladatairól szóló műve. A Magyar Rádió és Televízió tömegkommuniká­ciós csoportjának tudomá­nyos eredményeivel ismer­teti meg az olvasót „Az in­formációtól a közéletig” cí­mű tanulmánykötet, A ta­nulmányok betekintést nyúj­tanak a kutatási módsze­rekbe is. A Votum Petőfiánum cí­mű érdekes miniatűr kötet­ben Radó György irodalom­történész és műfordító hosszú évek óta tartó kuta­tómunkájának eredménye­ként teszi közzé Petőfi Sán­dor „Szabadság, szerelem” című versének mintegy 110 különböző fordítását, körül­belül 60 nyelven, vagyis közh a különböző nyelve­ken más-más műfordítók tollából szárma*» variánso­kat át A kiadd népszerű történe­tem sorozatának kötetei kö­zött jelenik meg Vörös Ká­roly „Egy világváros szüle­tése" című Budapestről szó­ló műve. Fekete Gábor— Halász Zoltán—Esti Béla „Mit kell tudni Budapest­ről?“ című könyvükben választ adnak arra « kér­désre is, milyen lesz a fő­város 2000-ben. Az életrajzok, a visszaem­lékezés jellegű müvek kö­zött jelenik meg Kókesdi Gyula „A forradalom ka­tedráján" című munkája. A mű Lengyel Gyula, az egy­kori tanárból lett neves publicista, közgazdász, s a Tanácsköztársaság népbizto­saként, a független magyar gazdaságpolitika egyik meg­teremtője életét ismerteti meg az olvasóval. Terefere Mit csinál az ember az üdülőben? Alszik, sétál, olvas­gat, beszélget. Tereferél. • Érdekes szó ez a terefere. Nem pontosan azt jelenti, hogy valakik tárgyalnak, beszélgetnek. Azt sem, hogy szót váltanak valamiről. A terefere diskurálásféle, olyan kedv­telésből, időtöltésből való csevegés. — Tudja, miért emelték fel a cigaretta árát? — Mert alacsony volt. Ráfizetett az állam. — Szó sincs róla! Az állam nem olyan könnyen fizet . rá valamire. — Akkor miért? — Mert terjed a tüdőrák. És mi, magyarok, szinte esz- szük a cigarettát. — Gondolja, hogy ezután a fél ország abbahagyja a dohányzást? Tűnődik, gondolkodik, még a kopasz fejét is meg­vakarja. — Azt azért nem gondolom! Most már öten is beleszólnak a tereferébe. Az ultisok közül is odafigyel a gibic. — Még szerencse, hogy a „melós” cigaretták árát nem emelték túlságosan. — Mit nevez maga melós cigarettának? — A Munkást, és a Kossuthot. — Ne hülyéskedjen, apukám! Hát a Fecske mi a fész­kes fene? Vagy úgy gondolja, hogy a melósnak nem dukál a füstszűrő? Másodperces döbbent csend. Valahol bemondják a piros altit, a társalgó másik sarkában a világos sakkot ad... — Tudja mit, szaki bácsi! Láttam én már miniszter­helyettest is Kossuthot szívni. Meg főorvost is... A kopasz bácsi dühösen felkapja a fejét Majdnem le­nyeli a tekintetével a szomszédját. — Hol él maga, édes komám? Ha két perc múlva ne­kem azt akarja be beszélni, hogy a melós Százévest, meg Golden Smartot szív, akkor én holnap hazautazom. Pillanatnyi kavarodás támad, hangoskodnak az tfiísok, közben a könyvtároskisasszony is megérkezik. — Szóval, a cigarettából maga csak ne csináljon po­litikát* Jó hogy azt nem mondja, hogy minden osztálynak megvan a maga cigarettája Tudja mennyit keres a mi fa­lunkban a tsz juhásza? Nem tudja? Honnan is tudná! Any- nyit, hogy abból CseszterfiVdet szívhatna És hogy mit szív? Pipából kapadohányt... A kopasz kis emberke vissza vonal. Nem egyszerre, úgy tervszerűen. — Szóval, maga azt mondja, hogy nem a rák miatt? — Persze, hogy nem! — De miért nem egyformán emelték? Ebben azért politika van. — Mindenben van politika. Abban is, hogy a magunk­fajta itt üdül két hétig, kétszázmittudomén mennyi fo­rintért ... Fegyverszünet. — Akkor hát kik szívják a Munkást, a Kossuthot, meg a Fecskét? — Az igazi dohányosok. A kopasz bácsi kohécselrn kezd. Ketten Is rászólnák — A rák. A tüdőrák,.. Az öreg feláll és elmenőben visszaszól — Én, kérem, már 1949, óta nem dohányzóm Szalay István Kart Millöcker: A koldusdiák (Kedd, 20.00—részletek) Millöcker a klasszikus bé­csi operett Suppé és J. Strauss melletti legkitűnőbb képviselője volt; 22 éves korától kezdve szerzett ope­retteket, ám világsikert elő­ször A koldusdiákkal ava­tott. Kevés olyan operett van, amelynek annyi dalla­ma, betétszáma maradt vol­na fenn, mint éppen ennek. A koldusdiák először 1882- ben került színre (a nyitány csak két évvel később ké­szült el), s azóta is „színen van” — az egész világon játsszák ma is. A biedermeier szekrény (Szerda, 20.00) Magyarul beszélő csehszlo­vák tv-film A filmet Marta Kadlecikova és Vit Olmer írta, utóbbi volt a film ren­dezője is. Finom irónia len- p be a humoros cselékmé­QJíMMM Januar &T„ szambái nyű történetet, amelyben valaki póruljár. A főbb sze­repeket Jozef Psomur (Pó­pa), Bohus Zaborenszki (No­vak) és Blanka Valeska (Beáta) játsszák. Magyar hangjuk: Garas Dezső, Rá- ; day Imre és Kelemen Éva. Anouilh: Becket (Szombat, 20.50) Magyarul beszelő angol film. A 62 éves francia drá­maíró, Jean Anouilh negy­ven évvel ezelőtt írta első drámáját. A Becket, avagy az Isten becsülete című drá­ma 1939-ben készült el, ha­zánkban 1965-ben mutatta be a József Attila Színház, Koncz Gáborral és Darvas Ivánnal' a főszerepekben. Az elmúlt évben pedig a Film­múzeumban játszották a dráma filmváltozatát, a címszerepben Richard Bur- tonnal (II. Henriket Peter: O’Toole alakította). A tv-: ben ezt a filmet láthatjuk. A történet a XII. századi Angliában játszódik, a dur­va, féktelen, szenvedélyes Henrik Mrály csalt egy em­bert talál, aki méltó barát­ságára: Thomas Becketet, az' okos, higgadt, szenvtelen férfit. Becket útja a felelős­ségre való ráébredés drámá­ja, Henriké az egyedülma- radás tragikus kálváriája. _______________GJá G otyár Gyula: Hősök regénye (*.) Amikor Nógrádi Sándor és törzse a zólyomi Tri Dubinál főidet ért, a legelső feladatok egyike volt a propaganda- munka megszervezése. így aztán nemcsak szállást kért Pável Barborjáktól, hanem lehetőségeket is a röpcédu­lák és plakátok kinyomtatá­sára. — Erre is gondoltunk, Nógrádi elvtárs — mondta a partizán kapitány. — Van itt nekünk egy megbízható nyomdánk és nyomdászunk, ahol kinyomják a röpcédulá­kat. A zólyomi Andrej nyom­dában dolgozott Jozef Zsab- ka. Az INTER—TYPE, ame­rikai gyártmányú szedőgé­pen már sok mindent kisze­dett Tisonak is, a németek­nek is, a Szlovák Nemzeti Felkelés megbízásából. Most a partizánok keresték fel. Pável Barbárjuk volt a tol­mács. — Senkinek egy szót sem arról, amit csinál. Azt se kér­dezze, mi ez a szöveg, miért írja. És akárki kérdi, ne fe­leljen. hogy kik hozták, ki­nek szedi a szöveget. Csak igyekezzen vele, mert na­gyon fontos, nagyon kell. Jozef Zsabka csak bólin­tott. Ha akarta volna sem tud­ta volna megmondani mi van a szövegben, mert egy szót sem tudott magyarul. Sokszor napokat egybetold- va dolgozott a magyar parti­zánoknak, személyesen Nóg­rádi Sándor megbízásából. Csak kesöbB, mar a naoorú után tttdU hogy, fonta» röplapokat nyomtak az ál­tala szedett szövegből és azo­kat a németek által meg­szállt magyarlakta területe­ken, a magyar katonák kö­rében terjesztették. Mondta is azokban a na­pokban Pável Barborják Nógrádi Sándornak. — Nagyon rendes gyerek ez a Zsabka Jóska, csak az a baj, hogy félénk. Hamar te­le van a nadrágja. Minden este arra kér, hogy kísérjük haza, nehogy elkapják, amiért a partizánoknak dol­gozik. Bizony volt is mitől tarta­nia, hiszen az általa szedett röplapok szövege a követke­ző volt: „Magyar Tisztek, Katonák és Csendőrök! Ti. akik még mindig Hit­ler és a magát nemzetvédő­nek nevező senki házi Szálasi szolgálatában álltok és eszte­len parancsait teljesítitek; a hazárulással egyenlő bűnt követtek el. Ti, akik segédkezet nyúj­totok a német hordának, hogy országunkat teljesen elpusz­títsák és kirabolják, a ma­gyar nép ellenségei vagytok! A szövetséges csapatok mindent elsöprő támadásai­nak a németek seholsem tudnak ellentállni. A Hitler- bandát már minden szövetsé­gese otthagyta. Horthy és kormánya is ki akarták ve­zetni a háborúból Magyaror­szágot, de a német bérenc hungaristák erőszakkal ma­gukhoz ragadva a halaimat tovább folytatják a háborút. Ha szeretitek hazánkat, és hogy igaz magyar hazafiak vagytok, azt azzal bizonyít­hatjátok be, ha fegyvereite­ket azonnal ősi ellenségünk: a németek ellen fordítjátok. Ha ezt szervezetten nem áll módotokban végrehajtani, hagyjátok ott csapattesteite­ket, alakítsatok önálló parti­zán osztagokat és keressétek velünk az összeköttetést. Mi a magyar népet akarjuk a további szenvedéstől és a német banditák teljes kirab­lásától megszabadítani, ha­zánkat a teljes pusztulástól megmenteni. Ezért minden igaz magyar hazafinak mel­lettünk van a helye. Magyar Csendőrök és Rendőrök! Ébredjen fel ben­netek is a hazafias érzés. Ne hajtsátok a magyar ifjúság tízezreit a német vágóhídra. Ne teljesítsétek a hazaáruló Szálasi és cinkosainak pa­rancsait. Kötelességetek a magyar népet hozzásegíteni ahhoz, hogy az akaratát szabadon ki­nyilváníthassa, mely nem más, mint a németek oldalán való harc azonnali beszünte­tése és a németek kiverése az országból. Ha igaz magyar hazafiak vagytok, ezeket teljesítitek, ha nem, akkor Rákóczi ku­rucainak utódjai, a magyar partizánok, mint a magyar nép ellenségeire fognak rátok lesújtani! Halál Hitler magyar cinko­saira! Magyar Partizán Parancs­nokság”. A zólyomi Andrej nyom­dában szedett és nyomtatott magyar nyelvű röpcédulák gyakorlati hatását Pável Bar­borják nem ismerte, nem is­merhette. Nógrádi Sándor is csak évekkel később fogal­mazta meg az „Emlékeim­ből”, majd pedig a „Törté­nelmi lecke" című könyvei­ben a röpcédulák terjesztésé­nek eredményét Ezt írja ró­la: „Élénk propaganda tevé­kenységet fejtettünk ki a Horthy-hadsereg katonái kö­zött Zólyomba érkezésem másnapján már nyomattuk a katonákhoz szoló röpcédulá­kat, „Magyar Partizán Pa­rancsnokság” aláírással. A röpcédulákat az egész front­szakasz mentén terjesztették. Ezt úgy kell érteni, hogy a partizánok személyesen érint­keztek a magyar katonákkal, és közvetlenül adták át nekik az olvasnivalót A röpcédu­lákból küldtem a Rimaszom­battól északra működő Koz- lov-egységnek is, melyet né­hány nappal később szemé­lyesen is meglátogattam. A propagandának elég nagy hatása volt Talán két nap sem múlt el az első röpcé­dulák szétosztása óta, ami­kor Bársony Máté tizedes vezetésével beállított hozzám három magyar katona. Bár­sony elmondta, hogy nagy vita folyik a katonák között, és még sokan fognak átjön­ni. Jöttek is, és beálltai a magyar vagy a szlovák parti­zánok közé, ahol éppen szük­ség volt rájuk.” És ezeket a röpcédulákat nemcsak a Voljanszkij parti­zán dandár, hanem a Görgey, az Úszta, és a Fábri vezette magyar partizán egységek működési területén is terjesz­tették, felhasználták a beke- propagandára. ——— UtoLgtatMki A jövő hét a tévében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom