Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-27 / 22. szám

KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok 8.40 NépöalCSt 9.27 Áriák 10.05 Nóták 10.30 Zenekari hangverseny 11.35 Operettdalok 12.20 Zenei anyanyelvűnk 32.30 Magyarán szólva . .. 12.45 Melódiákoktól 13.50 Madaeh-versek 14.00 Operarészletek 14.15 Nem öreg az ember 14.25 Ü.| Zenei Üjság 15.05 Kis magyar néprajz 15.10 Csak fiataloknak! 18.00 108 óra 17.30 Madách világa. VI. rész 17.50 W. Backhaus művészete 19.30 Zene, kabaré, riport 21.00 Sanzonok 22.20 Beat 23.05 Operarészletek 0.10 Melódiakoktél PETŐFI 8.05 Fflvószene 8.13 Liszt-zongoranoftvek 8.45 Válaszolunk hallgatóinknak 1 9.03 Szabad szombat 12.00 Zenekari muzsika 12.50 Jelképek erdején át. -« 13.03 Kitágult törzsasztal 13.33 Bartók-kórusok 14.00 Napraforgó £4.50 Éneklő Ifjúság 15.00 Orvosi tanácsok 15J)5 Rossini-operákbdl 15.27 Falvakban, mezőkön JSJSi A Magyar Vonósnégy«» hanglemezei. VI. rész *3M Oj magyar zene »7.45 Grönland tegnap és ma lg íc Kalandozás sok muzsikával 19.15 Az élő népdal I9JS Hangverseny közvetítés* a Zeneakadémiáról ói-« Láttok, hallottok. 21.45 Népdalok 22J8 Bitmos ée odMi l F MAGYAR •ti n I t*ü8 Amerre a sadfHazssŐk i Járnak. 8. rész n, SS Badar . , : iiz.ts Lovasok és tánesoiofe Szovjet iBtWBia. QsseA Színes! mm Aloesl vaág Kapa tesüdóveaseny körcetftes Kitzbühelből f Színes!) MAS Lendület. NDK tv-füm. Í6JS Azerbajdzsán SZSZK. DotaimentumfUm 17.15 Látogatás a Központi Fizikai KntatMntézetbeo 18.08 Hírek 18.05 Az öreg bánya. IV. rém 18.35 Jósé Marti műveiből 19.0« Munkások: Badape^je. rész 19.19 deaviztó 19.38 Tv-hiradó étűm A cirkusz esffiagaá. Francia fflm 09.56 Jean-Marc, vagy a házasélet. Magyarul beszelő francia film. L rész 82.30 Tó-híradó POZSONYI 19.00 Család, mint család. Szovjet film 12.55 Síverseny 15.25 Gyermekfilmek 16.10 Sarki expedíció. Lengyel tv-filro 19.20 A szövetségi bűnügyi központ nyomoz 39.55 Tesle Pardubice—Skoda Pizen jégkorong-mérkőzés 19.30 és 22.15 Tv-hlradó 20.15 Az NDK televízió műsora 22.55 Arsen Lupin kalandjai. Francia tv-sorozat EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4 órakor: A fekete város Kétrészes színes magyar film. (Dupla helyárak) Este 8 órakor Nászcjszaka a börtönben : Színes olasz filmvígjáték. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Pél 4 órakor Jó estét, Mrs Campbell Színes, szinkronizált ameri­kai film vígjáték Fél 6 és fél 8 órakor Helga Színes, szinkronizált NSZK film. Gyöngyösi szabadság Bolondos újoncok HATVANI VÖRÖS CSILLAG Emberrablás magyar módra HATVANI KOSSUTH Farkasvér FŰZ MÍNY Felszabadítás. IV—V. «Sásfélszeres helyárakj JÁTÉKVÁSÁRA A A vőlegény nyolckor íikezik i A tél madarai Agtornászok, légtornászok, akrobaták Születésnapi látogatás u. A nálunk telelő madár­fajok közül legkedvesebb és legismertebb a széncinke. Állandó madarunk, de té­len könnyebben szemünk elé kerül, amint csodálatos ügyességével tornászik a csupasz ágakon, remek ak­robata mutatványokkal ku­tatva az ágak kérge alatt meghúzódó rovarok után. Szinte végtelen gondosság­gal fésüli át a fák mindén egyes porcikáit, s a gyü­mölcspusztító kártevők lár­váit és petéi' finom csipesz­hez hasonló csőrével kiemeli és elfogyasztja. Sokszor harkály módjára kopácsolva, reggeltől estig szinte megállás nélkül dol­gozik, s végzi kincset \ érő, termésmentő munkáját, mér­hetetlen hasznot hajtva az embernek. A fürge és virgonc kis madárkát a nép mindenütt ismeri és szereti. Csengő énekével ő biztatja tavasz- szal a szőlőmunkást, hogy „nyitnikék... nyitnikék!” Majd önmagát biztatja a rovarvadászatra: „kicsí­pem ... kicsípem”, mármint a kártevőt a fakéreg repe­dései közül. ÉUettanilag is érdekes az a megállapítás, amely sze­rint a nappal oly fürge és virgonc cinkék rendkívül mélyen alvó állatok. Fog­ságban tartott cinkék dobo­zát éjszakánként többször erősen megkopogtatták, anél­kül, hogy az alvó cinkéket különösképpen zavarta vol­na. Ősszel és tSH hónapokban kerül szeműnk elé a kék­cinke, ez a szintén igen hasznos kis rovarirtó, mely pontosan olyan fürge és ügyes légtomáez mint a szeneinké, csak jóval ki­sebb. Fehér homlokához és pofácskájáhos jói illik a kék fejtető, a hamvaskék szárny és farok, továbbá a kénsárga has. Északról jött társaival csapatokba verőd­ve, vagy magányosan végzi hasznos tevékenységét Fenyőfákkal tarfeftctft parkjainkban ém kertjeink­ben olykor feltűnik a feny­ves cinege. A magas he­gyekből húzódik le a domb­vidékekre és a síkságokra, Hamvasszürke hátú, szeny- »yesfehér hasú, fekete fe­jű és begyű madárka. El­sősorban a fenyőfák koro­náiban kutat s hallatja oly­kor „szí... sri“ hangzásé hívószavát Rengeteg rovar­petét, lárvát és bábot pusz­tít eL Társaságukban sokszor megtaláljuk a szintén fe­nyőkedvelő királykát is, mely az egyik legkisebb ma­tomaversenyen az „akroba­tikus fára mászásból”. Állandó madarunk a télen át házaink köré húzódó ba­rátcinege is. Tollruhája. vál­tozatos, ezért sok alfaját különböztetik meg a szak­emberek. Nagyon kedveli a napraforgómagot, s mester­séges fészekoduban szívesen megtelepszik. Nem utolsó ágtornász és a rovarirtásban sem tartozik a kullogok közé a cinegék­nek rokona, a kedves, hosz- szú farkú szürke ruhás ősz­apó is. Fehér fejéről kapta nevét. Laza, szinte pehely- szerű tollazata jól megvédi a téli hidegtől Kisebb ívek­ben surran fáról-fára, Eköz­ben ügyesen kutat ormá­nyos bogarak, lárvák és bá­bok után. Gyakran csapa­tokba verődve szinte szünet nélkül kutatnak az ágak kö­zött. A leghajlósabb ágvesz- sző végére függeszkedve, hosszú farkukkal egyensú­lyozzák magukat, mintha gúnyt űznének a nehézke­dés és egyensúly törvényei­ből. Ök is hasznos tagjai a téli erdő madársokadalmá­nak. A cinkefélék mellett ak­robatáink és ágtomászaink a csúszkafélék is. Legismer­tebb fajuk az európai csusz­ka, kékesszürke hátú, ok­kersárga hasú madárka. Fe­kete szemsávja, fehér torka, csinos külsőt kölcsönöz en­nek a bizalmas, embertől sem félő madárnak. Erdő­ségeinket csakúgy kedveli, mint kertjeinket ép parkja­inkat. ahol hasznos rovar­irtó munkát végez. A csuszkafélék kúszás­ban nem maradnák le a harkályok mögött, hanem felülmúlják azokat. A har­kályokkal szemben, a fákon lefelé is kitűnően kúsznak. Fejjel lefelé való helyzet­ben is olyan biztosan ka­paszkodnak a fatörzsön, hogy ebben a függeszkedő helyzetben még a bükkmak- kot is fel tudják törni. A tél madárvilágának rit­kábban szem elé kerülő ág- tomásza a fakusz, mely a sűrű erdők magányt kedve­lő lakója. Így még az igen látogatott erdőkön is ritkán figyelhető meg. Apró terme­tű kis madar. A harkályhoz hasonlóan a fatörzshöz tá­maszkodva kutat a kéreg repedéseiben megbúvó rova­rok után. Káva alakúan haj­lott vékony csőreben hosszú nyelv lapuk melynek he­gyén a bogárfogáshoz alkal­mas serték vannak. Kertek­ben főleg a kora tavaszi kártevőket pusztítja, ezért védelmet és kíméletet érde­mek De. Vajon Imre A meglepetések sorozata fogadott bennünket az év utolsó napján Leníngrádban. Ami szinte hihetetlennek tűnt: az enyhe időjárás. A sokat emlegetett orosz tél hózivataros, zord hidege he­lyett még az óriási jégtáblá­kat ringató Finn-öböl köze­lében is plusz négy fokot mu­tatott a hómérő. — A leningrádi időjárás a változékonyságáról es a sze­szélyességéről nevezetes, de ilyen enyhe télre még az idő­sebbek sem nagyon emlékez­nek. Szerencsés időben ér­keztek — mondta városné­zés közben az idegenveze­tőnk —, mert máskor de­cember végén már nem rit­kaság a mínusz tizenöt fok alatti hőmérséklet sem... A tavasziasnak számító idő kicsalta az embereket az ut­cákra, a parkokba. Sőt — ez számunkra szintén meglepő látvány volt — néhányan fürdőruhára vetkőzve lubic­koltak a Péter-Pál-erőd előtt a Néva ugyancsak jeges vizé­ben! A folyóparti sétányokat elözönlötték a leningrádiak, s az Izsák-székesegyház, _ a különféle múzeumok előtt sorban álltak az érdeklődő külföldiek. Finnek, japánok, amerikaiak, lengyelek, né- f metek és magyarok, akik ide, észak Velencéjébe látogattak, hogy együtt búcsúztassák az óesztendöt Közben, alig egy negyed­órányira a Nyevszkij sugár- úttól — ez a négy es fél ki­lométer hosszú, építészeti re­mekekkel övezett út a vá­ros centruma —, egész dél­után sürögtek a Zárja Szál­ló éttermének pincérei. Egy­más után kerültek az össze­tolt szilveszteri asztalra a vacsora fogásai: a sózott füs­tölt nyershal, a savanykás ízű fekete kenyér, a kaviár, s egy számunkra kimondha­tatlan nevű orosz ételkülön­legesség, amelynek az elké­szítéséhez a vajban sült hú­son kívül káposztát, zöld hagymaszárat, borsót, főtt karalábét, tükörtojást és — mint mondotta — tejfölt használt a főszakács. Nem hiányoztt az ünnepi asztal­ról a hangulatteremtő, mé­regerős nemzeti ital, a vod­ka, s az ilyenkor hagyomá­nyos orosz pezsgőkülönleges­ség sem... Mind-mind ínyencfalat annak, akinek a gyomra bírja. A miénk bi­zony egy kicsit tiltakozott időnként főleg akkor, ami­kor valaki az otthoni szil­veszteri töltött káposztáról, vagy a sokat emlegetett és szidott beigliről zengedezett dicshimnuszt. Mert nőtt ilyen..... darunk. Szürkészöld és zöl­des árnyalatú fején élénk sárga sáv húzódik végig. Vé­konyka kis hangján biztatja magát a rovarvadászatra: „sri... szi... sz szü... szít... szít”. Rokona a vö­rösfejű királyka, már sok­kal ritkábban kerül sze­münk elé. Mindketten díjat nyerhetnének akármilyen ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától héttő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet: szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai ren­delőben. (Telefon: 17-74). Ren­delési időn kívül az általános orvosi ügyeletén. (Bajcsy-Zsi- linszky utca.) Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Fogorvosi ügyelet 9—13 óráig, a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 őrá. tói hétfő reggel 7 óráig. Az or­vosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 117-27). Gyermekorvosi ügyelet: va­sárnap délelőtt 9 órától 11 órá­ig. a Puskin utcában. (Telefon: 123-50.) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig, a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasár­nap 10—12 óráig, a rendelőinté­zet gyermekszakrendelésén. (Te­lefon: 10-04.) Fogorvosi ügyelet 8—10.30 óráig-V Myfi.1«,lAririlWiftm Kovács bécsi, trz éjjeliőr éppen lehajtotta fejét a „szolgálati fülkéjében”, ami­kor hatalmas csattanással kiugrott a váltók között a sínről a Diesel-mozdony. Emberek jajveszékeltek, hordták a sebesülteket, a mozdony még féloldalra dőlve is dörömbölt, csatto­gott. Kovács bácsi agyának kerekei hirtelen átváltottak a valóságba, felkapta fejét: a kis fülkeablakon a távirat­hordó postás mosolygott rá: — Jót aludtunk, Kovács bácsi? Táviratot hoztam. Már reggel van! Mérgesen vette át a táv­iratot. átböngészte, majd a reggeli munkakezdéskor be­vitte az igazgatóhoz: — Távirat, igazgató elv­társ. A minisztériumba hív­ják. De én azt tanácsolom, ne utazzon el a reggeli mis­kolci gyorssal. Az éjszaka azt álmodtam, ha™ lúsiklott a vonat. —■ Hülyeség.! — «ette át ÁLOM az igazgató a táviratot, az­tán gondolt egyet: mégis­csak a karburát tengely ügyet intézi el előbb, csak a 10.30-as gyorsra ül fel. Másfél órai késéssel érke­zett meg a minisztériumba. — Te élsz? — rázogatták a kezét, — Ha a koraival jössz, halott vagy. Az igazgató elsápadt, meg­törölte homlokát: — Hát tényleg... tényleg igazat jósolt volna Kovács bácsi? Ügyét elintézve hazauta­zott. Éjjel úgy horkolt, oly kimerültén, hogy majd fel­verte a lakást. Reggel beér­ve irodájába, behívatta az éjjeliőrt: — Kovács bácsi! Hihetet­len! Igaza volt. Maga meg­mentette az életemet. En­gedje meg. hogy kezet szo­rítsak magával és 500 forint jutalomban részesítsem. Az öreg éjjeliőr hálásan meghajolt, már indult is kifelé, mikor az igazgató utánaszólt: — Várjon még, Kovács bá­csi! A precizitás viszont azt kívánja, hogy ugyanakkor áthelyezzem büntetésből nappaliőrnek. Áthelyezem, éspedig azért, mert maga éj­szaka, ahelyett, hogy őrköd ne, alszik, s mindenféle marhaságot összeálmodik. Na, elmehet! — ____ Dems Gésa A szilveszter utáni programok egyike: lengyelekkel m Auróra cirkáló fedélzetén... „A két szomszéd várme­gye” — az egymás mellett ülő Heves, illetve Pest me­gyei Express-csoport — tag­jai rövid egyezkedés után kö­zös nevezőre jutottak, s fel­hangzott az ének: Száz fo­rintnak ötven a fele... A terem másik végében versenyre kelt egy jókora tár­saság, a lengyel Almatur utazási iroda szilveszterező csoportjának tagjai. Pattogva szóltak a dalok, s amikor ki­fulladt a két alkalmi ének­kar, óriási taps jutalmazta a produkciót — majd egy újabb dal, az orosz vendéglátók közismert éneke: a Katyusa. Ezt a közösen énekelt dalt szakította meg a moszkvai rádió felharsanó jelzése, éj­fél van. Szövetségbe forrt, szabad köztársaságok... ” — hang­zott a himnusz, s poharával a kezében, mindenki egyre gondolj, a békés, boldog új esztendőre! A csend csak egy pillanatig tartott. Aztán a pezsgősüve­gek durranása, az ital csobo­gása közben itt is, ott is el­hangzott a jókívánság: — Sz’novüm golom! — Szczesliwego nowego fokú! — Boldog új esztendőt! Lengyelek, magyarok fura­kod tak át a tömegen, s kí­vántak minden jót a mellet­tük levőknek, de főként a vendéglátóknak, mert ez még csak az ő évváltásuk, a miénk még odább volt. Itt­hon ilyenkor még javában tartott a szilveszteri műsor, hiszen csak tízet ütött az óra. Ahogy aztán elhagyta * nagymutató a háromnegyed kettőt, úgy vált kissé csen­desebbé a terem. A zenészek letették az elektromos gitárt, s csak itt-ott hangzott fel egy-egy jókedvű dallam. S amikor az óra mutatója itthon pont éjfélt mutatott — a kettesre ugrott, egyszerre hangzott fel a lengyel és ■ magyar himnusz. Bizony, be- lesajdult egy pillanatra a szívünk: csak egy gondolattal köszönthettük az otthoniakat, akik, mint utólag bevallották, közel kétezer-nyolcszáz kilo­méterrel odébb hasonlókép­pen éreztek. Ám az össze­koccanó poharak, s a jókí­vánságok hamar felvidítják az embert. Akárcsak a zene. Mert a kölcsönös jókívánságok köze­pette megpendült a gitár, fel­hangzottak a világszámok: O, Mammy, How do you do, It’s a beautyful day.. S jött a tánc. A lengyeik polkázní tanítottak, az oroszok a gug- golós tánc forgatagában csa­logattak bennünket, mi pedig a csárdás lépéseit népszerű­sítettük az új év hajnalán. Lehetetlen volt kiválasz­tani, hogy ki az orosz, a len­gyel, vagy a magyar. Baráti hangulatban forrott össze a társaság... Aztán egy rövid, csupán délelőttnyi pihenés után, a városnéző autóbusz ablakain át ismét feltárult előttünk a kilencszáznapos, hitleri blo­kád letörése után újjávará­zsolt város, Leningrad... Szilvás István (Folytatjuk) A január 28-án kiadásra ke­rült 1 forint névértékű ötszín­nyomású, Madách Imre születé­sének 150. évfordulóját köszön­tő portrébélyegünk az eddig ki­adott emlék-, iUetve évfordulók —események bélyegek közül a legmagasabb példányszámot ér­te el. 7 millió 55 ezer fogazott és 6000 vágott példányban. Az év első negyedében kerül kiadásra a híres mohácsi busó­járás témájú sorozat, amely az egyes értékeken busómaszko­kat örökít meg, a tervező Czig- lényl Adám grafikusművész. A sorozat névértéke 15 forint lesz, az egyes értékek címlete 40, «0 és 80 filléres, 1,20 2, 4 és 6 fo­rint. V Ismertetjük a külföldi bélyeg- csere-szolgálatlal kapcsolatos 1973. február 1-én életbe lépő új szabályt, amely szerint a 3 forintos tanúsítvány után 3 forint, az 5 forintos után 5 fo­rint kezelési díj fizetendő. A ke­zelési díj a beadáskor készpénz­ben — nyugta ellenében —, a csereirodán fizetendő. A postán vagy vidékről beküldött anyag esetében » kezeled dijat érvény. ÚJDONSÁGOK: — Belgiui 3,50------frank névértékű festmér bélyeg volt a tavalyi belga 1 récsonyi kiadás. A bélyeg Timmermaus (1886—1947) halál nak negyedszázados évfordul jára emlékeztek — Csehszlov kia: öt értékből álló az új fe; menysorozat, amelynek nevér ke 7,80 korona. Az ábrázolt & pék közül négy a prágai Nei zeti Galériában látható. — Fin ország: Részben forgalmi so: zatnak is tekinthetjük a közi múltban kiadott — egy esi ban nyomott — öt bélyeg amelyek a „»egszokottnál n gyobb formátumban készült« A finn Nemzeti Múzeumban lí ható eredeti népviseletek kéri tek ezekre a bélyegekre, s előrejelzés szerint ezt az bélyegből álló sorozatot m újabb öt népviseleti bélyeg k veti majd. A sorozat egyébké Hfimeenlinna város postahivat Iában került első ízben forg lomba, abból az alkalom hogy ott rendezték a finn fi! telista szervezet alapításán! negyedszázados ünnepségeit, te mes-zetesen bélyegklállításs egybekötve. a bélyegcsíkba illetve kisívben nyomott bélv geket belyegfüzetekben is á'n sították. — Franciaország: 397 decemberének második felébe került forgalomba az a két te áras vöröskeresztes bélye amelyen Nicolas Desgenettc (1762-1837) és Francois Brousa (1722 1838) híres francia orv< sok portréja szerepel. — Gibra tár: Két értékből áll a művészi ti belyegek közé is sorolhai 1972-80 karácsonyi sorozat, --------— ütmen * * B UEK — három nyelven

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom