Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-05 / 3. szám

s < Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk | Málta és a mediterráneum AMIÓTA DOM MINTOFF került a máltai kor­mány élére, konfliktusgócponttá vált a sziget. Emlé­kezetes még talán sok olvasó számára az a hosszú, szívós és kemény küzdelem, amely Valetta és Lon­don között folyt. Nyolchónapi torzsalkodás után, a múlt év márciusában egyezség jött létre: a máltai ki­kötők és támaszpontok használatáért Nagy-Britannia a korábbi 5 millió helyett 14 millió fontot fizet évenként Ez kevesebb volt Mintoff eredeti követelé­sénél, de jóval több a korábbi összegnéL Ismeretes az is, hogy a kérdés megoldásában Rómának és Tripolinak is szerepe volt. Itália számá­ra is fontos Málta, ezért az olasz kormány minden erővel rábeszélte Londont, ne zárkózzék el Mintoff követelései elŐL Líbia viszont komoly kölcsönt nyúj­tott Máltának azért, hogy meg ne hátráljon 3 kitart­son Angliával szemben. Most, az új esztendőben viszont Mintoff újabb követeléssel állt elő: a font 1972. évi értékcsökkené­sére hivatkozva — ami egyébként igaz — azt kíván­ja Angliától, hogy emelje fel tiz százalékkal a valet- tai kikötőkért és támaszpontokért fizetett összeget. A font lebegtetése miatt ugyanis hétszázezer fonttal kevesebb jutott La Valettának, mint amennyit kial­kudtak. S MOST MEGISMÉTLŐDIK a 71—72-es kötél­húzás: ismét közbelépett Róma is, Tripoli is. Az Andreotti-kormány megint csak arra akarja rábe­szélni Londont, hogy fizessen, sőt, maga is hozzájá­rulást ajánl feL A Heath-kormány persze ugyanígy reagált, mint legutóbb: hallani sem akar a bérleti díj felemelésé­ről. Most még kevésbé, mint legutóbb, hiszen ezúttal I attól tart, ha megint enged, akkor esetleg évről évre í ismétlődő precedenst teremt. Viszont Málta nemcsak London és nem is csak } Róma problémája, hanem a NATO egész katonai í szervezetéé, tehát az USÁ-é is. S Washington, amely ' íatalmas flottát tart a Földközi-tengeren, amelynek ‘ íadibázisai át meg átszövik a mediterrán medencét, ' lyilván nem óhajt lemondani közvetett (Anglián keresztüli) jelenlétéről Málta szigetén sem. holmi nzkérdés miatt. MAROSAK EZÉRT IS VALÓSZÍNŰ, hogy Málta íjabb siker elé néz, követelését, ha talán megkésve ■s nem is teljes egészében, valószínűleg ismét telje­sítik. < Saj tókonferencia Hanoiban a bombázásokról (Folytató* «2 L oldalról) A sajtókonferencián meg­rendítő dokumentumokat mutattak be a terrorbombá­zás letagadhatatlan bizonyí­tékait Olyan körzetek­ből, mint az An Duong la­kótelep és a Kham Thien sugárút, amelyeknek még a közelükben sincs katonai ob­jektum, de még számottevő üzem sem. Amerikai harcászati és ha­dászati repülőgépek az el­múlt 24 órában is bombáz­ták a YDK-nak a 20. szé­lességi körtől délre fekvő sűrűn lakott területeit. A saigoni amerikai hadve­zetés szóvivője a B—52-es repülőerődök bevetéseinek számát 11-ben. a harcászati bombavetők támadásainak számát pedig 106-ban jelölte meg. Beismerte, hogy a VI>R légelháritása csütörtökön reggel lelőtt egy további B— 52-es amerikai óriásbombá­zót a nyolchajtóműves gép a Tonkini öbölbe zuhant. PÁRIZS, WASHINGTON: Henry Kissinger amerikai nemzetbiztonsági főtanács­adó, a Le Due Tho-val ja­nuár 8-án, Párizsban tartan­dó újabb bizalmas megbeszé­lésének előkészítésére szerda délután két nap alatt már harmadik alkalommal talál­kozott Nixon elnökkel Wa­shingtonban. A megbeszélés körülbelül egy óra hosszat tartott. A VDK-nák a 20. széles­ségi körtől északra fekvő te­rületei elleni barbár ameri­kai bombatámadások leállí­tása óta csütörtökön 10.30 órakor rr 3 nap alatt már a harmadik alkalommal — ül­tek össze a démokratikus Vietnain és az Egyesült Ál­lamok szakértői. A tárgyalás színhelye a Párizs környéki Gif-sur-Yvette. A csütörtöki ülésen — akárcsak a keddi és a szer­dai találkozón — a vietnami szakértői csoportot Nguyen Co Thach külügyminiszter - helyettes, az amerikai szak­értői delegációt pedig Willi­am Sullivan távol-keleti ügyekkel megbízott külügyi államtitkár vezette. A vietnami—amerikai szakértői szintű bizalmas megbeszélések — az AFP szerint — Le Dúc Tho és Kissinger január 8-ára kitű­zött újabb találkozója előjá­tékának tekinthetők. A párizsi Vietnam-konfe­rencia 172. ülésén Nguyen Minh Vy, a VDK küldöttsé­gének helyettes vezetője hangsúlyozta, hogy az Egye­sült Államok —• miután az agressziós háború legvadabb bombatámadásaival sem tud­ta megtörni a vietnami né­pet — hajlandó volt vissza­térni az 1972. december 18-a előtti helyzethez, így a VDK is hozzájárult a konferencia munkájának folytatásához. Nguyen Minh Vy a továb­biakban rámutatott: a VDK és a DlFK küldöttségei a konferencia eddigi során messzemenő jóindulatról es kezdeményező készségről tet­tek tanúságot, az amerikai fél is elismerte, hogy az ok­tóberben létrejött megálla­podás ennek a kezdeményező készségnek volt köszönhető. Egyedül Washingtonon mú­lik, vajon az új esztendő meghozza-e végre a várva várt békét, vagy pedig a há­ború tovább folytatódik. Dinh Ba Thi. a DIFK kül­döttségének helyettes veze­tője kijelentette: az ameri­kaiak ismét meggyőződhettek arról, hogy fegyveres erővel nem kényszeríthetik térdre a vietnami népet A béke útját az októberi megállapodás aláírása nyitná meg, mely igazságos és méltányos meg­oldást jelent valamennyi fél számára, A VDK és a DIFK szóvi­vői a konferencia után tar­tott sajtóértekezleteiken hangsúlyozták: a saigoni kor­mányzat. amelyet az Egye­sült Államok hozott létre, nem alkot külön államot és nem léphet fel a szuvereni­tás igényével. Dél-Vietnam- ban a tényleges helyzet az, hogy ott két kormány,' két hadsereg és három politikai erő létezik, s a rendezésnél ebből a realitásból kell kiin­dulni. Mfüscc&ztetíék a/ oktatást a kairéi esteiemében Mivel h politikai próbálko­zások után a rendőrség be­avatkozások sem tudtak vé­get vetni a kairói és az alexandriai egyetemeken folytatódó zavargásoknak, az egyiptomi felsőoktatási miniszter szerdán az összes egyetemeken és felsőoktatá­si intézményekben felfüg­gesztette az oktatást a félévi tanítási szünet végéig. A felsőoktatási miniszter döntéséhez az a szerdai fej­lemény adta meg a végső lökést hogy a kairói egye­tem ülősztrájkot iolytistó hallgatói elhagyták az egye­tem épületét és utcai tünte­tést kezdeményeztek, amely­nek során összecsaptak a tüntetés szétószlatására kive­zényelt rendőri és katonai' erőkkel. A legfrissebb jelentés sze­rint összesen 54 személyt vet­tek őrizetbe, ezek közül 13 nem egyetemi hallgató. A hi­vatalos közlések szerint egyetemen kívüli, gyanús politikai csoportosulásokhoz tartozó elemek is szerepet játszottak a kairói és ale­xandriai diákmegmozdulá­sokban. Ezek a belső front aláásására, sztrájkok, tünte­tések szervezésére uszították a diákokai. Reakciós készülődés Chilében A chilei reakció ismét fo­kozza aknamunkáját, amely az ország politikai helyzeté­nek kiélezésére, a Népi Egy­ség kormánya munkájának megnehezítésére irányul. Az ország különböző ré­szeiből érkező jelentések szerint a jobboldali ellenzék irányítása alatt álló keres­kedői egyesülések a kiske­reskedelem megbénítását tervezik februárra. A tör­vénytelen sztrájkot a már­ciusi parlamenti választá­sok előtti hetekre akarják időzíteni. Ez alkalommal a reakció azt tervezi, hogy „kollektív szabadságolás” keretében a kereskedelmi dolgozók otthonmarasztalá­sával valósítja meg a sztráj­kot. Nixon „új" csapata (Folytatás ac í. oldalról) republikánus taktikának megfelelően — minden poli­tikai csoport felé gesztust te­gyenek. Az új miniszterek az eddjginél is kevésbé próbál­ják majd zavarni a Fehér Házban ülő hatalmasságok köréit. Nem véletlen hát, hogy sietve kitörölték a tab­lóról egy élénkebb színt je­lentő egyéniséget, Peterson volt kereskedelmi minisztert. A VILÁGSZERTE tekinté­lyes, liberális Peterson fel­cserélése éppen egy dél-karo- linai üzletemberrel, Dent­tel. a textilimport elleni harc bajnokával — s mindez a kri­tikus világkereskedelmi tár­gyalások, az európaiakkal és a japánokkal esedékes kötél­húzások éve előtt —: ezt csakis bizantikus hatalmi Száz éve jelent meg a MunMz-Heíi-Mlia VAN EGY NAPILAPUNK, amely az esztendő első lap­számát így jelölhette meg: „101. évfolyam, 1. szám.” A Népszava vallja magét jog­gal és büszkén az éppen száz éve született harcos po­litikai hetilap, a Munkás- Heti-Krónika munkája foly­tatójának. Egy évszázada ép­pen, hogy Farkas Károly vas­munkás (az I. Internacioná- lé tagja és magyarországi fő­megbízottja, az első magyar munkásszervezetek vezető­je) és Ihrlinger Antal nyom­dász (az Általános Munkás Egylet egyik vezetője, később a Magyarországi Munkáspárt egyik szervezője és első el­nöke), mindketten a császá­ri és királyi hatóságok előtt megbélyegzett emberek, az 1872-es „hűtlenségi per” vádlottal, megalapították a „Társadalmi és Gazdászati Néplapot.” Az első szám 1873. január 5-én indult út­nak, Madarász János nyom­dász szerepelt felelős szer­kesztőként — ő még nem állt akkor Ferenc József bírái előtt. Néhány évvel előbb még az 1 nternacionále főtanácsának bázeli ülésén a magyar mun­kásmozgalom nehéz helyzeté­ről szólva Marx Károly mon­dotta el a magyar belügy­miniszter, báró Wenckheim Béla és a pozsonyi munkások történetét: „Szivarjával a szájában, lihegve és füstöl- 1 ve, a nagy férfiú fenyegető felkiáltással fogadta őket: Önök — munkások, Önök szorgalmasan dolgoznak, a többi nem tartozik önökre. Semmilyen egyesület nem kell maguknak; és ha bele­avatkoznak a politikába, mi maguk ellen megfelelő rend­szabályokat tudunk alkal­mazni ..Marx, aki megje­gyezte, hogy a főtanács a legmegbízhatóbb hírekkel rendelkezik Magyarországról (Farkas Károlytól származott az Internacionálé minden in­formációja), Idézte a mun­kások válaszát is: „Kötelesek és természetesen fognak is foglalkozni a politikával.” POLITIKÁVAL FOGLAL­KOZOTT elsősorban a száz esztendővel ezelőtti lap, a Munkás-Heti-Krónika. Első számától kezdve azért küz­dött, hogy munkáspárt ala­kuljon. mert „a munkásosz­tályra nézve életkérdés ma­gát szervezni és egyesülni.” A munkássajtó az 18Ö8-ban alakult Általános Muskás- egyletet pártnak tekintette; így hát száz évvel ezelőtt „a Magyarországi Munkáspárt újjászervezésére” hívták 1873 tavaszán, a lap útján a fővá­ros munkásait, (A Munkás- Heti-Krónika tud «ítása sze­rint csaknem nyolcszáz mun­kás gyűlt össze a kert — a mai Rákóczi út 7—9. — helyiségeiben, s ho­zott határozatot a párt meg­alakulásáról; a határozat harmadik pontja szerint a párt „birtokába szállott át” a Munkás-Heti-Krónika és német nyelvű testvérlapja.) Hat esztendeig élt eredeti nevén, hetenként harcolva az uralkodóosztályokkal — 1879-ben szűnt meg és 1880- tól vette át munkáját és egy­úttal évfolyamszámozását is a Népszava. 1876 tavaszán- nyarán a lap több cikke fog­lalkozik Frankel Leó, letar­tóztatásával. Frankéit, a pá­rizsi kommün munka- és ke­reskedelemügyi biztosát- a francia ellenforradalom ha­lálra ítélte, s amikor a ma­gyar ötvösmunkás, hazafelé tartva, Bécsié érkezett, a császári rendőrség lefogta és átadta a magyar hatóságok­nak. Nemcsak a Munkás- Heti-Krónika, hanem magyar polgári lapok, jogi, szaklapok is felléptek az . ellen, hogy Magyarország lealacsonyul- jon más állam rendőri és fényi lő közegévé, azaz' .kiad­ják a .franciáknak -Frankéi Leót. A ,Munkús-Heti-Kro) nika harca, cikkei is segítet­tek abban, hogy Frankel sza­badlábra került — 1876 ok­tóberében pedig a lap beje­lentette, hogy a nagy mun­kásmozgalmi tapasztalattal, múlttal rendelkező „Frankel Leó is fog mint felelős szer­kesztő jegyezni.” Ez a kozie­m Qfe&hgs S8á défes mot viseli, s néhány napim később egy levélben már Londonból, a Maitland Park Crescent 41 -szám alól jön visszhang az eseményre: „Igen helyesen tetted, hogy részt veszel a munkáslap szerkesztésében.” A levél aláírója: Marx Károly. Éppen száz éve, hogy megjelent a Munkás-Heti- Krónika első száma; s a lap még első évfolyamában köz­readott — szerző megjelölé­se nélkül — egy „A munkás- mozgalom történetéhez” cí­mű folytatásos cikket. Az első mondat így szól a cikk­ben: „Az eddigi társadal­mak története osztályharcok története.” A százesztendős munkáslap tehát első tenni­valói egyikének tartotta, hogy ha kivonatosan is, de megismertesse a magyar dolgozókkal a Kommunista Kiáltványt. S ez a lap adott hírt 1878-ban áz első ma­gyarországi szocialista kong­resszus összehívásáról, meg­hirdetve, hogy „A kongresz- szusnak legfőbb feladata le- enfl egy programot megálla- pítani, mely a magyarorszá­gi szocialisták elveit, cél­jait és követeléseit tisztán és röviden kimondja” — más szóval egész élete során szervezője, harcosa volt a most száz eve megszületek munkáslap a klzsákmá" lás ellen, a felszabaduló vívott küzdelemnek. számítások indokolják. S Peterson rovásán nemcsak az volt, hogy liberális körök­ben kedvelik... hanem az is, hogy annak az illinoisi Per­cy szenátornak a barátja, aki a republikánus párt libe­rális sznádnyának egyre ígé­retesebb csillaga, netán el­nökjelöltje 1976-ra. Mivel a nixoni belpolitika stratégiá­jába Percy kiiktatása illik bele, Peterson sorsa megpe- csételtetett. Csakhogy a do­lognak az is pikantériája, bogy Peterson Kissingernek is barátja. S mivel Peterson mellett az ugyancsak Kissinger-kör- be tartozónak mondott Helms, CIA-főnök is távozik, az udvari manőverek kezde­nek körvonalazódni. Kivált, hogy a Camp Davld-i Olimpo­szon belefolyt a csapatössze­állítás titkos munkájába Connally, a nemrég lekö­szönt pénzügyminiszter is. Márpedig közismert, hogy ő Kissinger ellenlábasa. Az vi­szont megint egy washingto­ni közhír, hogy Nixon na­gyon kedveli a szálas, gaz­dag, magabiztos texasi poli­tikust: az már viszónt csak némelyek tenyérjóSlata, hpgv az elnök Connallynák készíti elő a republikánus , trotil- 1976-ra. AZ ILYEN udvari manő­verek jellegzetessége, hogy a figurákat hosszútávú kombi­nációk szerint mozgatják, s persze gyakoriak az ellenlé­pések is. Mert sok jel mutat­ja ugyan, hogy Nixon nem alelnökének, Agnewnek szán ja átadni a váltóbotot (már a nyáron sem túl lelkesen tartotta meg alelnökjelölt- nek),~a hivatalos ti-óftörökös manővereit sem lehet mellé­kesnek tekinteni. S ha netán Conally visszatérése kiszorít­ja is a Kissinger-dúdást a külpolitikai csárdából, kezde­tét veszi a harc a szürke emi­nenciásénál is fontosabb posz­tért — magáért a trónért. Apor János Sztrájk miatt leállt a forgalom Sidney kikötőjében I r i Ds MtklOö Bérkövetelésük alátámasztására beszüntették a munkál Sidney kikötő munkásai. A sztrájk miatt a hajók nem Uak a ki "i fje befutni, hanem a nyílt vízen voltak íny telenet horgonyt vetni. Képünkön: A Monterey nevű hajó utasait rendőrségi segédlet mellett, men tócsónakokon szállítják partra a nyílt vízen horgonyzó hajóról, 4bifi®úiság felelato — ,AP — MTI — S3}

Next

/
Oldalképek
Tartalom